Szerintem sem lehet túl drága.
A kályhák beépített vill. teljesítménye ne zavarjon senkit, mert nem fűt napi 24 órában. Max 10-et ad az áramszolgáltató. És mivel nincs mindíg farkasordító hideg, a felfűtési idő lehet, hogy csak pár óra naponta.
A gáz cirkós fűtésemnél a radiátorok teljesítménye 80W/m2-re lett számolva. Mit gondoltok megállja ez a képlet a helyét hőtárolós kályhánál is?
Ha pedig tényleg bejön egy nagyobb gáz ár emelés, lehet gondolkodni a villamosításon megint...
Laktam már cirkós, gázkonvektoros, és most villaqnykonvektoros lakásban.
A cirkós volt messze a legjobb, ez nem vitás, de nem volt olcsó a beépítése + nagy volt a lakás, így érte meg csak igazán, mert 5 konvektor+ egy bojler sokkal többet fogyasztott volna, mint ez az olasz kombi.
A gázkonvektoros fűtés érdekes módon nem volt olyan olcsó, mint gondoltam volna látatlanban, mivel a parapetes megoldás, és a bejárati ajtó közelsége miatt képződő folyamatos kereszthuzatban a lakás melegének egy része kiment. Emellett zavaró volt a konvektor pattogása, hanghatásai is. A lakás 20 m2-volt, de a téli fűtés azért belekerült 3 ezerbe egy hónapban, ami azért annyira nem kevés szvsz.
Jelenleg hőtárolós villanykonvektoros, "éjszakai áramos" lakásban lakom, és a két konvektor a 40 m2-es lakást meglepően olcsón fűti be.
Január 1 óta 1100 KW fogyott el, ami még megfejelve a maradék zömmel fűtést igénylő nappal kb. 1900 KW lesz az évi fogyasztás, ami kb. 20 ezer Ft.
Hat fűtést igénylő hónappal számolva ez kb havi 3500 Ft, ami szvsz egyáltalán nem sok, főleg, hogy mivel nincs gázórám, így az évi kb. 1800 Ft alapdíjat sem kell kifizetnem. Így összességében szerintem nem jövök ki drágábban, mintha két gázkonvektor lenne a lakásban. Pedig a lakás szigetelése nem is nagy szám, ha profin be lenne szigetelve, talán még olcsóbb lenne.
Szóval szerintem van létjogosultsága a villanyfűtésnek is. (ez persze nem azt jelenti, hogy egy gázos lakást átalakítanék villanyosra, de ha már megvan a villanyfűtésrendszer, nem fizetnék tízezreket a gázossá tételre.)
Csak pár észrevétel:
A gázóra helyét a gázszolgáltatók határozzák meg, területenként eltér.
Jómagam is villamos szakember vagyok, régen gondolkozom a villamos fűtésről. Tényleg csodálatos lehet a padló és fal fűtés, de Magyarországon a nappali áram szóba sem jöhet, csak a kedvezményes vezérelt tarifa. :(
Itt viszont érdemes elgondolkodni...
Némi barkácsolókedv és kompromiszum készség esetén meglepően kis költségű lehet a beruházás. Használt hőtárolóskályhákat fillérekért lehet kapni, felújításuk szintén kis összegből megoldható.
Nemrég szereltem be egy házikóba villanyfűtést.
Kapható olyan elektromos fűtőtest, ami úgy néz ki mint egy lapradiátor( még valamivel laposabb is..), és létezik villamos padlófűtő kábel.
A padlófűtés sokkal vékonyabb réteget képez a hagyományos vízkeringetéses rendszernél, ezért utólag is kialakítható.
Mekkora házat akarsz fűteni 32 Amper/ 1 fázisról?
( Elég kevéske ez az energiam., mert pl: egy hagyományos olajradiátor 2200W-os ami röpke 10 Ampert zabál 220 Volton, tehát 3db radiátor esetén jó, ha a világításodnak marad még némi delej..)
Lehet persze relékkel átkapcsolni a fűtötesteket, de akkor ezt előre el kell tervezni, és a mágneskapcsolók darabja 5-6 ezer forint + kábel + miegymás.
Megjegyzem, a házikó villanyfűtéssel olyan hegyvidéken volt, ahol nincs vezetékes gáz a környéken, és még út se igen van a PB tartály töltéséhez....
Az a 300 ezer a gázbekötésért most sok, de két év alatt behozza az árát mindenestül.
Egy átlag családiház méretezési hőigénye 15-20 kW között van. Mondjuk, hogy nagyon jó hővédelmű épületet építesz, és így a méretezési hőigény csak 10 kW lesz. Ez egy 180 napos 3,6°C-os átlaghőmérsékletű átlagos fűtési idényben kb. 80 GJ hő felhasználását jelenti. Ez kb. 22222 kWh. Tavalyi árakon számolva (3,6 Ft/kWh gázdíj és 21 Ft/kWh villamosenergia díj) a gáz esetében kb. 83-84 eFt, villany esetében 460-470 eFt. (És ebbe már a gázkészülék hatásfokát is beleszámoltam.) A különbség legyen csak 350 eFt egy évben. Ha a házat mondjuk 30 évig használod, az 10,5 millió Ft.
Ok, nem alkalmaztam jelenérték-számítást, de elég meggyőző a különbség?
Arról pedig még nem is beszéltem, hogy a sokkal jobb hővédelem megvalósítása jelentős (nem hinnéd mennyivel) berházási költségtöbbletet jelent.
Kizárolag az észrevételeimet és a gondolataimat írom, tehát nem kötözködni akarok.
Elolvastam amiket írtál és sok mindenben igazat adok, ha az általános elképzelések szerint valósítunk meg egy ilyen rendszert.
Szerintem azonban meg lehet csinálni másképpen is:
1. Valóban nagyobb megszakítók kellenek, bár manapság új bekötésnél (nekünk 2 éves) 25A-es órát raknak fel élből. Ezt 32A-re emelni (most kérdeztem meg egy hónapja) 20eFt. 3 fázisra nem hiszem hogy szükség lenne, a lejjebb leírtak miatt.
2. A gázóra belső térben való elhelyezését szintén nem a kisujjamból szoptam, a gáztársaság tájékoztatása, mivel a gázóra sajna nem ugyanannyit mér hidegben és melegben. (Elég nagy ökörség sajnos, de így van)
(Igaz persze, hogy ez új bekötésekre vonatkozik szintén)
3. Kéményre miért lenne szükségem? Alternatív fűtésnek pl. lehet sziesztával fűteni. Persze nem hosszú távon, de egy alternatív fűtésnek nem is ez a célja.
(Ja és itt jegyzem meg, hogy áramszünet esetén a gázcirkós fűtésnek is vége, mivel a cirkuláltató motor megáll...)
4. Ebben igazat adok, habár hallottam, hogy nem tesz jót a rendszernek, ha túl sok helyen túlságosan lecsavarom, mivel akkor nagyon lefogja a cirkuláltató motort.
Szóval lehet szabályozni, de véleményem szerint bonyolultabb, vagy legalábbis nem annyira független, mint egy helyi fűtés esetében.
5. OK. Itt egyenlők az esélyek.
6. Nem csak éjszaka fűtők, pont azért, mert az kiszámíthatatlan, hanem nappali áramról fűtők. Majd lejjebb megmagyarázom, mingyárt...
7. Az tényleg az. De nekem nem is kell olyan batár cucc a házamba.
8. A több hibalehetőséget nem a rendszer bonyolultsága miatt írtam. Egy bonyolult rendszer is lehet megbízhatóbb, mint egy egyszerűbb, ebben egyetértek. De mondjuk egy gázszivárgást elég nehéz észrevenni. (bár lehet gáz-érzékelőket is elhelyezni plussz költségen...)
9. Jó, ebben is lehet, hogy tévedek.
Szóval az elképzelésem az, hogy a villanyfűtés kivitelezésénél megtakarított költségből (a gázhoz képest) többlet-hőszigetelést rakok a házra, így nem lesz nagyobb a fűtési költségem, mint egy sima ház esetében gázzal.
OK. De mi ebben a jó, ha ugyanott vagyok?
Hát, mondjuk a gáz bevezetés nekem minimum 300 eFt-ba lenne, mivel 2 telekkel odébb van. A villany pedig már bennt van. Lehet, hogy így már megértitek a dilemámat?
(Jah, a villanyszerelést én is megcsinálom, de gázszerelésre nem vállalkoznék, így az megint plussz kiadás...)
A jelenlegi villamosenergia ár mellett szerintem nem életképes megoldás a villamos fűtés, de lássuk az érveidet is sorjában.
A beruházási költségeket hagyjuk, lehet, hogy igazad van és a villanyt olcsóbban kihozod, de...
1. A villanyfűtéshez éjszakai áram kell 3 fázissal, és a magas fogyasztás miatt (sok Amper kell) külön kell fizetni. (nemrég cseréltettük le a 10A kismegszakítókat 16A-ra és fizetni kellett érte kemény ezreket)
2. A gázórát nem kell fűtött helyen tartani (a legtöbb családi háznál az udvaron, vagy a házfalon van), bár ez nem hiszem, hogy sokat számítana.
3. Kéményre szerintem akkor is szükséged van, ha csak villanyra gondolsz (előírás van arra, hogy legyen alternatív fűtési lehetőséged, bár erre magasról lehet..) amolyan mi lesz ha... alapon.
4. A termosztátos szeleppel pontosan az egyes helyiségek hőmérsékletét szabályozhatod külön külön.
5. Ha nem vezeted el mindenhova az éjszakai áramot (amit csak fix bekötéssel használhatsz, azaz a konnektor kizárva) akkor azt is macerás módosítani utólag.
6. Az olajradiátort hagyjuk ki, mert nincs benne elegendő hőtárolás, azt pedig te sem gondolhatod komolyan, hogy csak akkor fűtesz, ha van éjszakai, azt meg még kevésbé, hogy nappaliról teszed. Ha már itt tartunk, akkor az olajradiátorok még rondábbak is egy sima lapradiátornál.
7. Alapvetően marad a villanykályha, ami randa nagy, drága (nagyon), és zajos a ventillátora.
8. Nem hiszem, hogy a gáz veszélyesebb, mint a villany hogy gyakrabban romlana el, bár ez utóbbiban azért lehet igazad.
9. Nem tudom, hogy miért gondolod, hogy a gázfűtés kevésbé szabályozható, mint a villany.
Magamról csak annyit, hogy otthon egy Beretta cirkónk van, itthon gázkonvektorok és ráadásnak villanyboiler, anyósoméknál pedig villanykályhák. Ez utóbbit szerelgettem a két ünnep között, mivel a ventillátor megállt, erre két fűtőszál kiolvadt (valami védelem biztos van benne erre az esetre, de elfelejtett működni) és kezdett nagyon hideg lenni.
Hát nem tudom, én nem lennék olyan biztos benne, hogy a gázos fűtés drágább lenne, ahol nincs vezetékes gáz ott valóban a gáz bekötése hatalas pénzbe kerülhet (bár mostanában sokfelé lehet látni azokat az 5-6 m3-es PB tartályokat házak udvarán). De én mégis azt mondom amíg a gáz jóval olcsóbb mint a vill.energia a többlettköltség is hamar bejöhet.
A gázóra valóban macerás lehet, már esztétikai szempontból is, valóban nem szép látvány, de szerintem a melgvízes boiler sem az, amiből villamos fűtés esetén jó nagy darab szükségeltetik (erre meg gázkazán esetén nincs szükség).
Nem egészen értem miért lenne gond gázfűtésnél a különböző helyiségek eltérő hőmérsékletének beállítása.
Egyébként nem szapulni akarom a villamos fűtést - nekem is vannak a jövőben olyan terveim, hogy építkezésbe fogok, és azt hiszem a fűtés egy elég fontos pontja a házépítésnek - csak próbálom az én gondolataimat elővezetni, de lehet hogy mire oda jutok valakinek sikerül meggyőzni a villamos fűtés előnyeiről.
Köszönöm az eddigi hozzászólásokat.
Akkor elmondanám az érveimet:
Ha veszünk két azonos felépítésű házat, az egyikbe gázkazános fűtéssel, a másikban valamilyen megoldású elektromos fűtéssel, akkor feltehetőleg igazad van, a gázost olcsóbban lehetne ugyanolyan szinten fűteni.
Azonban egy gáz-alapú fűtés beruházási kötsége jóval magasabb egy villanyfűtés költségénél. Egy gázfűtéshez kell: gáz (drágább bevezetni, mint a villanyt, azonkívül villany úgyis kell...), gázóra macerás (fűtött helyen kell lennie), kémény, gázcsövek, előremenő, visszatérő vízcsövek, egy jó kazán, radiátorok, termosztátos radiátorszelepek.
Alaposan meg kell tervezni, mivel utólag nehéz módosítani. (Pl. nehéz utólag az egyik helységben jóval melegebbet csinálni, mint a másikban)
Ezzel szemben egy villanyfűtéshez kell (a villany+villanyórán kívül, mert az úgyis kell másra is): fűtésre tervezett elektromos hálózat, elektromos fűtőeszközök (pl. olajradi)
Ez esetben külön tudom a szobák hőmérsékletét beállítani.
A gázfűtés jóval több veszélyt és meghibásodási lehetőséget rejt magában. (Akárhogy is szépítjük)
Az elektromos fűtés pedig vitathatatlanul a legjobban szabályozható és vezérelhető.
A gáz fűtőértékét (vagy hogy hívják ezt) igen nehéz házilag ellenőrizni, tehát be is csaphatnak, ellentétben a villannyal.
Szerintem egy villamos fűtési rendszerben legalább annyi minden elromolhat, mint bármilyen más rendszerben. Még valami, 15 éve lakok gázfűtéses házban gázszünetre nem igazán emlékszek, áramszünetre viszont annál inkább...
Szerintem célszerübb szigetelésre költeni azt a pénzt amivel egy villamos fűtés drágább, és maradni a gáznál.
Ha jó sokat befektetsz a ház szigetelésére, akkor a villanyfűtés ideális! Nincs mi elromoljon:))))
A környékünkön van egy jól szigetelt villanyfűtésű ház, amelynek tetején és a ház közvetlen környékén a legtovább megmarad a hó:))))))
Amíg az villamosáram nagy részét gázos erőművekben állítják elő (ez nagy valószínűséggel nem rövid idő) addíg a gázfűtés biztos olcsóbb lesz! Villamos fűtésnek esetleg ott lehet értelme ahol valamilyen természetes energia segítségével viszonylag olcsón lehetne áramhoz jutni - pl.: szél, napenergiával, sajnos ezekre az erőforrásokra kicsiny hazánkba nem nagyon lehet számítani, ja meg ahol nap van ott általában nincs szükség fűtésre :)
Bár sokan ellenzik az üzemeltetés költsége miatt, mégis hiszek benne, hogy megfelelo hőháztartású épület gazdaságosan fűthető elektromos árammal. Olyanokat keresek, akiknek tapasztalatuk van villanyfűtésü házról, vagy csak bármilyen pozitív ötlete van.
Sajnos eddig a neten nem találtam semmiféle ilyen jellegu (magyar) anyagot.
