Keresés

Szubjektív érvre szubjektívet tudok mondani. Szeretek a Kazinczy utcában sétálgatni, nagyon örülök, hogy sokkal szebb lett. A reggeli dugóban a Szentendrei úton a város felé araszolva viszont dühöngő őrült válik belőlem és elátkozok minden pillanatot, ami arra kényszerít, hogy a kocsiban éljem le az életem, körülvéve idióta arrogáns barmokkal, akik eladnák a saját anyjukat, hogy 2 méterrel előrébb soroljanak be egy sávba.

Kicsit objektívabban szólva a középosztály természetesen kellően heterogén, bizonyára sokan szeretnek/szeretnének a külvárosban családi házban lakni. Van egy másik és szerintem tetemes rész is, fiatalok, középkorúak és idősek egyaránt, akiknek kiválóan megfelel(ne) egy felújított és karbantartott Kazinczy utca.

Azzal teljesen egyetértek, hogy sok ház és lakástípus felett eljárt az idő és nem szabadna hagyni, hogy az emberek a 21 sz. Budapestjében sötét lukakban lakjanak. Többek között sokat kellene bontani is, főleg udvari traktusokat és jelentősen javítani a benapozási mutatókat.

Szerintem nem a párkány-magasság emelkedése volt a fő gond, bár az is gond és nagyon aktuális is, hanem, hogy Béccsel és Berlinnel szemben túl nagyok lettek a pesti telkek, ezért a telekuzsora során elterjedtek a körbeépített, belsőudvaros bérházak.

Én még mindig nem tudom mi legyen a belvárossal. Az előbb csak - középkorú középosztálybéliként - arra reflektáltam, hogy nemigen tudnék olyan indokot mondani, amivel engem rá lehetne venni a belvárosba való beköltözésre. Laktam én ötemeletes bérházban, 12 méter széles utcában, össze tudom hasonlítani a viszonyokat. Noha ama negyedik emeleti bérházi lakással szemben pont egy kétemeletes ház volt.

Mielőtt a többire reagálnék az a kérdés megmaradt, hogy akkor mi legyen a Belvárossal végül is?

(s nem, hogy mi ne legyen a Belvárossal/ban)

Egy csomó fiatal szeretne ott élni, mert hogy ott "élet van". Az nagy pech, hogy pont ők nem engedhetik meg maguknak. Mire meg megengedhetnék, addigra inkább valami zöldebbe költöznek babázni. De ez -szerintem- a 30 éve elhibázott lakáspolitika hibája, amikor mindent eladtunk, és nem maradtak "tanácsi" bérlakások.

Ez szép ötlet, csak kíváncsi lennék a középosztály véleményére, hogy az aggló, vagy a külvárosok családi házaiból vissza akar-e költözni mondjuk az Aranykéz utcába, ahová a nap csak véletlenül süt be. A baj ott van, hogy amikor a belvárosi lakónegyedek épültek, a lakással és a lakókörnyezettel kapcsolatos igények egészen mások voltak. Ugyanez igaz a bevásárlásra, vagy a vendéglátásra is.

Én a belső városrészek legnagyobb hibáját a túlépítettségben látom. Amikor feladták az épületmagasság 1838-ban, illetve 1894-ben meghatározott korlátozását, létrejöttek a képtelenül magas házakkal szegélyezett szűk utcák. A Kazinczy utcában a kétemeletes házak között is olyan, mintha a Grand Canyon fenekén sétálna az ember. Nem kényelmes ilyen helyen élni.

Csak úgy mellesleg jegyzem meg, hogy ez a Budapest anno... topik, és _nem_ a Poli Diliben van. Próbáljuk úgy is használni! Köszi!

Sajnálom, hogy minden alapot nélkülöző tényállítást írtál rólam, ugyanis több mint 41 éve lakom az első kerületben, ahogyan az az ottani fórumon régóta köztudott. Elnézést kérhetsz – hiszen nem mondtál igazat –, de erre igazán nem számítok, ahogyan az az első embertől és követőitől is teljesen elképzelhetetlen, legalábbis nem emlékszem ilyenre.

Már vártam az ilyen tömközlmániás egybiteseket,   meg jönnek a " a kerékpár is nagyszerű"  jellegű bérkommentek is?

Akik ilyeneket írnak azok  jellemzően  sejtéssel sem rendelkeznek a városról, a kiterjedéséről, és arról hogy milyen is a közlekedés..

Szóval mit csináljunk egy két négyzetkilométernyi, erősen beépített területtel, ahol kevesebben laknak, mint 1873-ban? Mert jelen pillanatban a belvárosnak semmi funkciója nincsen: nem lakóövezet, nem üzleti negyed és már nem is turistagettó.

Annyira szeretném  egyszer megérteni ezt az "itt ez legyen, ott az legyen hozzáállást". Mi benne a jó. A város attól város, hogy kielégíti a polgárainak szükségleteit. Lehetőleg lakóhelyükhöz minél közelebb. Aztán természetesen vannak bizonyos ritkábban igénybe vett funkciók, amiket érdemes a város központibb területeire központosítani, hogy mindenki elérhesse. Szintén így eljárva az országos szintűekkel is.

*Lassan oda jutunk, hogy egy jobb könyvesbolt, újságárus is már csak a városközpontban van.

Erre két megoldás van. Be kellene vezetni az éves bérletet, mint Bécsben meg máshol is. Bécsben napi 1 euró és mindenre érvényes ami a városban jár.

Ez körülbelül Budapesten is így van. ;-)

https://bkk.hu/jegyek-es-berletek/arak/eves-berletek/

A kedvezményes tejesárú 103 000 Ft. 103 000/365 = 282 Ft/nap

Erre két megoldás van. Be kellene vezetni az éves bérletet, mint Bécsben meg máshol is. Bécsben napi 1 euró és mindenre érvényes ami a városban jár.

Ha ez nem elég, akkor drasztikusan fel kell emelni a benzin árát, hogy ne legyen olcsóbb az autó.

Bár nem értem, napi rendszerességgel utazik az egész család a városon át? Gyerekeknek nincs olcsó tanuló bérlet?

Csatlakozom a hozzászólásodhoz, azaz hogy Boszorka (és más is) nézzen bele az első kerületi topikba. Ott látható, hogy az egyik legdurvább hangú résztvevő éppen a nicknevedhez kisértetiesen hasonló kommentelő...

Remek buszjáratok vannak, nem kötelező a belvároson át araszolgatni.

Nem követtem már az ügyet, de nincs kizárva, hogy évek óta fizeti az állam az EU-nak a dugódíjat. Mert ha mintha az lett volna a kikötés, hogy ha elkészül a 4-es metro, akkor bevezetik a dugódíjat. Ezt számos helyen meg lehetett már csinálni, csak nálunk nem lehet.:-(

Senki sem úri passzióból araszolgat a Rákóczi úton, hanem azért, mert az úticélját még így is ezen az úton éri el leghamarabb. Ne gondoljuk azt, hogy valaki Újpalotáról Kelenföldre az M0-son fog menni! És ne is próbáljuk őt arra kényszeríteni! (Mennyi +széndioxid-kibocsájtást generálnánk ezzel?)

Ha van egy szükséglet, amelynek a kielégítése valahol zavart okoz, akkor nem a kielégítést kell megakadályozni, hanem jobb megoldást kell találni a szükséglet kielégítésére. Pl. ha nagy a zsúfoltság a villamoson, akkor nem a járműveket kell kisebbekre cserélni. Ha ebédnél szűken vagyunk a konyhaasztalnál, akkor nem kisebb konyhaasztal kell, hanem a szobában kell teríteni. Ha sokan állnak sorban a nyilvános wc-nél, akkor nem a kapacitást kell szűkíteni, hanem a közelben egy másik wc-t kell létesíteni.

Nem én veszem fel éveken keresztül a gigafizetést a városvezetés tanácsadójaként, így a konkrét probléma megoldásán még csak nem is töröm a fejemet. Csupán jelzem, hogy a bajt nem fokozni kell, hanem elhárítani.

"Lehetne ugyan tiltással szabályozni, de még jobb, ha olyan alternatívát nyújtanak, ami magától értetődő. Pl. a déli részben a Galvani híddal."

Ezzel az a gond, hogy csak látszat megoldás, mivel a dugó ugyanúgy maradna, csak épp áthelyeződne a külvárosba, és azt tenné élhetetlenné (a külváros saját forgalma+az átterelt belvárosi az együtt sok).

Régen is ennyire széles volt az úttest, de még fák is kiálltak a járdából. Az sem megoldás önmagában.

Valószínűleg egy-egy sávot ha elvennének az útból és további egy-egyet parkolónak használnának, megtörténne a forgalomcsillapítás. Az biztos hogy legbelül gyakran csak állna a busz-kocsisor, de legalább jól el lenne választva a gyalogos zónától. Akár csak BKV járművekkel. Meg elektromosokkal és közel sétálóutca zajszinttel.

Szerintem ha rendeződne és kellemessé válna a hely, fák és bokrok is lennének és a kávézók kiülősek, akkor települnének oda üzletek. Most még ha gyalog van arra dolgom, akkor is a párhuzamos kisebb utcákon megyek, mert a fő utvonal irtó hangos és nagyon büdös.

A belváros tengelyforgalmának visszanyesése egyértelműen a terület hasznára lenne. Legtöbbször még ma is arra a legegyszerűbb, leggyorsabb átközlekedni kocsival. Lehetne ugyan tiltással szabályozni, de még jobb, ha olyan alternatívát nyújtanak, ami magától értetődő. Pl. a déli részben a Galvani híddal.

Saját tapasztalat. A János kórháztól gyakrabban van dolgom Kispesten, munka után kocsival járom meg. Metróépítésig egyértelműen Városmajor u, Krisztina krt, Astoria, Kálvin tér, Üllői út volt a nyerő. Most a Műegyetem, Petőfi híd, Haller út a bevált irány, azonban a Galvani híd esetében már "hátul" mennék az Alkotás utcán, Tétényi úton, Andor utcán, Illatos úton. 

Azonban van egy másik változás a belvárossal kapcsolatban. Régen a ruhákat a Kleider Bauerben, a készülékeket a Keravillban, meg sok egyebet is javarészt a belvárosból lehetett elhozni. Mára ezek a nagy kereskedések jellemzően a plázák főbb alkotóelemei. Ottmaradt a sok bolt. Mindegyikbe kávézót, büfét, éttermet tenni, szerintem egyszerűen nem tartaná el a piac, ahogy a Nagykörúton sem. 

Szerintem a Belvárosban még most is sokan laknak, bár az airbnb eléggé betett a bérházaknak. Ezt kellett volna magjában elfojtani. Van bőven elég szálloda.

Bőven van miért a városba menni. Pl. ha két külsöbb kerületben lakók találkozni akarnak, akkor adott a Belváros, ami tele van kávézókkal, éttermekkel stb. Komoly iskolák, gimnáziumok és egyetemek vannak a belvárosban, valamint ott van majdnem az összes szinház. Külföldi példák nyomán állítom, hogy ha megszüntetik az autópálya jellegét a Kossuth Lajos utcának és Rákóczi útnak, akkor feléledne. Az emberek szeretnek csak úgy sétálgatni, nézelődni stb.

Szerény véleményem szerint az a jó, ha a belváros jelentős részben középosztálybeli lakóövezet és van benne ezt kiszolgáló infrastruktúra plusz színház, múzeum, művészmozi, közintézmény, számos, de véges számú üzlet, étterem és bár/pub/kávézó stb.

És szerinted mi legyen vele? (ha lehet most ne azt, hogy mi ne legyen vele)

Persze belváros alatt nem csak az V. ker-t értem, vagy annak is a déli részét, hanem min. a Nagykörúton belüli részt, de talán némileg azon is túl (nincs éles határ).

Ezt a Hajós Alfréd és Villányi János tervező párostól "el is várjuk" :)

Ha nem látszatintézkedéseket szeretnénk, akkor először célt kell találni a belvárosnak, aztán eszközöket a cél eléréséhez. Azt, hogy azért csináljunk valamit, hogy valami csinálva legyen, az a látszatintézkedés pontos leírása.

Szóval mit csináljunk egy két négyzetkilométernyi, erősen beépített területtel, ahol kevesebben laknak, mint 1873-ban? Mert jelen pillanatban a belvárosnak semmi funkciója nincsen: nem lakóövezet, nem üzleti negyed és már nem is turistagettó.

Többféle urbanisztikai tévút van, erős autóforgalom átvezetése egy történelmi belvároson, belváros lakók nélküli üzleti negyeddé alakítása, belváros turisztikai gettóvá alakítása és még sok sok más... Ezeket egyes városok külön-külön, máskor meg egymást hatványozva, kombinációban űzik.

A Rákóczi út és a Váci körút sávjainak és autóforgalmának a felére csökkentése szükséges, de távolról sem elégséges megoldás.

Ez egy igen népszerű tévképzet, hogyha Battonyától Nemesmedvesig kitiltjuk az autókat, akkor egy varázsütésre újra élettel telik meg a Belváros, mint 1970-ben. A Belvárosnak nem az a problémája, hogy sok az autó a Kossuth Lajos utcán (ami ráadásul az új forgalomszervezés miatt már nem is igaz); hanem hogy a Belváros semmilyen különös szolgáltatást nem nyújt a város többi lakójának, olyat ami másutt nem elérhető. Mindig szeretek javaslatokat kérni, hogy mondjuk én miért menjek be a belvárosba a XIV. kerületből, 25-35 perc villamosozás-metrózás árán. Magamtól kettőt tudok: a Pesti-színház, és a Tissot-márkaszerviz a Vasudvarban.

Szóval, mivel lehetne annak a háromszázezer embernek a vásárlóerejét pótolni, aki az elmúlt negyven évben a belső kerületekből kiköltözött; úgy, hogy azoknak a vásárlásoknak a túlnyomó többsége - amiért régen a Belvárosba jártunk - áttevődött az internetre? A Belváros turistagettóvá alakítása egy átmenetileg jól működő látszatintézkedés volt. Lássuk meg, mi marad meg ebből a járvány utánra.

Nagyon szép ház. Szemgyönyörködtetően finom részletekkel.

Minden újjá éled, ha élhetővé teszik az utat. Nekem etalon a bécsi Mariahilferstrasse, ahonnan szép lassacskán kiszorították az autókat. A nép először tüntetett, most meg már élvezi, hogy van hely a járdán, van sok kávézó, jó üzletek stb. 30 évvel ezelőtt kb. olyan volt mint a Rákoczi út, totál le volt puccanva.

Igen, nekem is azt mutatta 29-nek.

Az a nagy ablakos volt az, megnéztem a Google mapson. :)

Sajnos mi mindig évtizedekkel le vagyunk maradva. Ha vissza állítanák kétsávos útra, szépen újjá éledne. Erre láttam már több példát külhonban. De ameddig az autó nálunk szent tehén, addig ilyen nem lesz.:-(

A 90-es évek vége felé dolgoztam az Alkotmány utcában. A Bajcsyról jártam be, ott volt a munkahelyem az elején. Igen, mintha lett volna ott egy mezőgazdasági bolt, a képen az a sok ablakos lehetett az. Azt tudom, hogy a munkahelyem bejárata mellett volt egy kis butik, ahol a ruhapénzünket elköltöttük. :) Szemben pedig volt egy gíroszos. Gyakran összeírtuk, hogy ki milyet kér és két ember lement kajáért.

Magam sem hittem volna, de megtaláltam az 1986-os közületi telefonkönyvben. Kérem szépen, a Hermes ÁFÉSZ Vetőmag boltja üzemelt az Alkotmány utca 29. alatt.

(Mindig mondtam, hogy a mi szakmánk egyik pillére a biztos telefonkönyv-kezelés. Aztán lőn internet.)

Akinek van régi telefonkönyve, kiigazíthat.

Mezőgazdasági és méhész bolt nálunk is volt, a Ferenc körúton, a 37. alatt. Furcsa mód ez tartott ki a legtovább. A rendszerváltás után minden régi üzlet megszűnt, és az évtizedek során a pékből fodrász lett, a fodrászból pizzázó, a presszóból optika, a trafikból butik, a zöldségesből kínai vegyesbolt, majd török hentes, a postából kínai vegyesbolt, a közértből fodrászkellék és így tovább... A méhész maradt. Aztán egy-két éve azt is bezárták, szerencsére a szép faportálját nem tették tönkre, de valami besötétített gyanússág van a helyén.

Semmiképp sem hiszem, hogy ez egy normális hétköznapi forgalom lett volna. Szerintem ez a felvétel a forradalom alatt készülhetett. Amikor az emberek zöme nem járt munkába, bizonytalan volt a tömegközlekedés és a városi embereknek (pl. a hűtőszekrények hiánya miatt is) kevés élelem-tartalékuk volt. Ezért talpalniuk kellett a napi betevőért. 

A József krt. a Baross u. és az Üllői út között per pill tömve van emberekkel az Erzsébet körúthoz képest. Nem is beszélve a Rákóczi útról, ami inkább holdbéli tájra vagy western díszletre hasonlít. 

Érdekes, hogy mikor, hol, mennyien mászkáltak régen és most, és persze, hogy miért.

Csodálkoztam, hogy az ebben a hozzászólásban említett Üllői úti szakasz annyira forgalmas lett volna bármikoris, mint azt ez a videó mutatja.

Sajnos a Rákóczi út is "mélyrepülésben" van - szerintem - már évek óta. Függetlenül a vírustól.

Valóban érdekes. A Nagykörút  tényleg "otthonosabb", több a sétálásra, megállásra, nézelődésre, fogyasztásra alkalmas elem mint a Váci körúton.

A Nagykörút talán legkietlenebb része a József, a Baross és Üllői utak között. De még az megelőzi. Mi lehet az oka?

Köszönöm. :o)

Apuval rengeteget sétáltunk gyerekkoromban. Az Alkotmány u. kimaradt. Vagy csak én nem emlékszem rá. 

Pontosan nem emlékszem, de e két ház valamelyikében.

Érdekes, hogy a Bajcsy Zsilinszky út - annak ellenére, hogy a műszaki adottságai azonosak - sohasem vált olyan nagyvárosias főúttá, mint a Nagykörút. Értem alatta főleg az üzleteket, és azok ritkasága miatti gyér gyalogosforgalmat. Sokáig laktam a közelében, de szinte sosem jutott eszembe, hogy ott sétáljak kirakatokat nézegetni. Mostanra pedig a Rákóczi úthoz hasonló városi autópálya lett belőle. Persze ma már a Nagykörúton sem szoktam sétálgatni. 

El sem tudom képzelni, hol lehetett az a mezőgazdasági bolt az Alkotmányban.

Már régen. Pár éve egy amerikai jellegű szerintem drága étterem nyílt, a 155 American Bar and Restaurant. De pár hónapja az is bezárt. 

Ez az Alkotmány - Bajcsy sarkon lévő üzlethelység tényleg időtlen-idők óta zárva van, nem emlékszem semmire, hogy valaha lett volna itt valami. Csak arra, hogy sokszor eltűnödtem miért nem nyit itt ki semmi, ennyire jó helyen. Szemben az ír pub egy időben pl. nagyon jól ment (persze azóta már az is bezárt).

A cipőbolt emlékeim szerint nem a sorokról, hanem a Baycsiról nyílt. Hogy a sarkon mi volt nem tudom, de beljebb az Alkotmány utcában, itt az elején volt egy mezőgazdasági bolt.

anno

·  Kossuth Népe, 1946. január-március (2. évfolyam, 1/197-74/270. szám)

15. 1946-03-27 / 70. (266.) szám

[...] eladó Alkotmány étterem Baj­­csy Zsilinszky út 68 hegyl ut 19 Wagner­­vendéglő Magas [...]

kevésbé anno

Esti Hírlap, 1970. március (15. évfolyam, 51-75. szám ...

1970. márc. 6. — A Fővárosi Cipőbolt Kiskereskedelmi Vállalat azonnali belépésre alkalmaz karbantartó ... Jelentkezés: • Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 68.

Népszava, 1969. március (97. évfolyam, 50–74. szám ...

... Fővárosi Cipobolt Kiskereskedelmi Vállalat felvess karbantartó ASZTALOST, BOLTI ELADÓKAT, ... Jeleaytkezöe: Budapest, V., Bajcsy -Zsilinszky út 68.

a Ravill alkatrészbolt 17973

kék az alkatrészbolt, piros a nem tudjuk mi volt régen :)

Jobb oldalon ez ugyanaz. mint az 55853-as képen. Én erre gondoltam.

Nézd meg a Fortepanon teljes méretben. Csak a páratlan oldalon a Szentkirályi utcáig 11 ember van, a túloldalt a Csillag előtt legalább mégannyi. Most fényes délben nem jár ott annyi ember.

98771

Az alkatrészbolt a Nagymező utca sarkán volt.

Nem itt volt a Rávill alkatrészbolt?

Nézem ezt a képet... úgy látszik, már akkor is volt covid... alig egy-két lélek.

2009

kiadó

A Kátayhoz apuval elég sokszor mentünk.

Meg ebbe a Bajcsyn lévő műanyag boltba is.

A Bajcsy és az Alkotmány sarkán is 1000 éve be van deszkázva az a helyiség. :o/ Néha kicserélik a deszkákat.

Már nem is emlékszem rá, mi volt ott régen.

Kátay csak egy volt, a mai Teréz körúton és bejárata volt a Jókai utca felé is. Egyszer kezembe került egy XIX. századvégi katalógusuk, amiben magyarul és németül volt óriási termékkínálat ábrákkal. Abban pl. sokféle méretű és formájú fém pinceablak is volt. Ez a hetvenes években engem nagyon meglepett, mert akkoriban sehol nem volt ekkora választék késztermékekből.

A Bajcsyn a Kulcsikrály volt, ami ma is ugyanolyan bolt, csak a réginél sokkal nagyobb kínálattal. Az út másik oldalán lévő Műanyagbolt felirata még ma is látszik a huszon éve bezárt üzleten. A mellette lévő, a Kálmán Imre u. sarkán lévő fodrászaton belül van egy megtekinthető fodrászmúzeum, érdemes bekukkantani.

Hát, szerintem a megszűnésig a Gutmann-nadrág volt a Verseny áruház emblémája.

fp104187

Igen. Az a Teréz. :o)

Mondom, hogy a Teréz körútit ismertem. :o)

Nem, a Kátay a mostani Teréz körúton, az Aradi utca és a Zichy Jenő utca között volt. Most SPAR van a helyén.

Sajnos a körutak nevét sohanem tudom, de a Kátay a nagyköruton volt, ha az Oktongontól a Nyugati felé mentünk, akkor a bal oldalon. Kb. átellenben a Conradal. Talán az az Erzsébet körút.

Több is volt. Én a Teréz körútit ismertem.

A Bajcsyn a Kálmán Imréhez közel volt egy nagy és szuper műanyagbolt. Már hosszú évek óta üresen csúfoskodik. Nem tudom, hogy az volt-e valamikor Kátay.

Hogy itt miket tud meg az ember! :o)

Én is németnek hittem. Párom osztráknak.

Hú, tényleg! A Kátay!

7 év az semmi. Igaz nem tudom az enyém hány éves, de sok. Ebből is látszik, hogy mindig milyen jámbor lányka voltam, soha nem vesztettem el a nickemet.:-)

Tudom, ismerem, de nekem a régi Kátay hiányzik, ahol nem csak edény volt, hanem sok minden más a város közepén. Jelenleg egy vacak Spar van a helyén.:-(

7 évesen nyíródott ki az eredeti nickem. Aztán volt egy kis szünet, és jött ez.

:o)))
Ne kérj! Jót vigyorogtam ezen a fakíroson! :o)) Elképzeltem... 

(Azért borszószem hercegnő sem vagyok, de szeretem a kényelmet.)

Bicikli? Annak nem volt boltja, mert hiánycikk volt. :-)

Szerintem annyira sokáig, hogy mindaddig, amíg könyvesbolt nem lett belőle. :-)

Az eredeti nickem ment a lvesebe még M. idején. Ezt a nickemet egy olvtárs ihlette, mivel a blogjában hírül adta a világnak, hogy én vagyok M., és vigyázzanak velem, mert belemászok "az userek" gépébe, és csokikat rakok bele. 

Ezen kis topikunk (nem ez) közössége igen jókat mulatott, és ezért lettem csokis hekker. Aztán egy topiktalálkozóra készítettem a társaságnak egy csokitortát, amelyhez málnaszósz dukál. És akkor ragadt hozzám a málnaszószos jelző. :o) Hát így. 

Fakír az nem vagyok! :o)))

Jó, jó! Mindenképp viszek! :o)

:o))
Majd ha röpködni kell, rá fogok jönni, mivel kell menni. :o)

Így ismerős a név. Ez a fapados néven ismert társaság, ugye? :o)

:o)))

Még csak 56 vagyok, de a malév helyett nem is tudom, mi van. :o)))

Elképzeltem, hogy mi lenne, ha apu így 94 évesen rászabadulna erre a topikra... :o)))) Szerencsére nincs mivel.

Aha! papírért a Szénássyhoz jártunk a Petőfi Sándor u. és Ferenciek tere sarokra.  No meg a Keravill is jó volt, nekem máig hiányzik.

Az biztos, mert valahogy lett az élelmiszerüzletek általános neve. De én még mindig a malévvel repülnék ha repülnék és ma is a matávot szidom ha telefonról van szó, pedig remekül el szoktam csevegni Wandával.:-)))

Erre emlékeszem, de csak az újévi változatra. Amit itt írt valaki, hogy vasárnapot is reklámozták, azt nem tudom.

Szerintem átok rám legalább is. Ahogy múlnak az évek egyre több a nyűg. Utálok megöregedni. 80. minden jó volt, akkor kellett volna elmenni ügyesen.:-)

:o)

De még mindig közértbe megyünk. :o)

Én úgy tudom, hogy a Cipőbolt, az olyan elnevezés volt, mint az ABC, vagy Közért, vagy Ápisz - papírt az Ápiszból. De tényleg hülyén hangzott.

Tolnai Világlapja 1926 szilveszter

:o)))))))))))))))

Az apukámtól hallottam - ő még látta - azt, hogy a vasárnapi újságokban volt olyan hirdetésük, amelyen a figurák álltak és alá volt írva, hogy ma mi sem húzunk. (vasárnapi boltzár) 

Hátha van itt olyan is, aki nem tudja a megfejtést: a későbbi Verseny áruházról van szó, ahol a névváltozás után is még sokáig kint volt a nadrágot két oldalról húzó figurák cégére.

Nekem mond valamit, csak 85 éves vagyok.

Teljesen igaz, a Kígyú utcai volt a Mézes Mackó, mentségemre szolgáljon, hogy a közbeszédben minden mackóbüfét "mézesmackó"-nak neveztek. A közbeszédről jutott eszembe, hogy milyen idős lehet a legfiatalabb pesti polgár, akinek az "elszakadt a Guttmann-nadrág" kifejezés még mond valamit?

Nagyon szívesen! :o)

Remek!! Köszönöm szépen.

https://www.mindmegette.hu/budapest-retro-igy-bufeztunk-regen-a-fovarosban-puskas-59912/

BUDAPEST VIII., RÁKÓCZI ÚT 9., PUSKIN UTCA SAROK, MACKÓ BÜFÉ

(Bocs, off: merre felé volt a Mézes Mackó a Puskin utcánál? Jómagam csak a Kígyó utcaira emlékszem.)

Ez klassz. Az ÉT-cikk szépen alátámasztja azokat az adatokat, miket én az 55746 hsz-hez összebogarásztam.

A Deák tér felől a vonalalagutak kb. a Guttmann-házig készültek el 1953-ig. Ezek közé került az Astoria, az első Budapest-típusú állomás. Az Astoria peronjának vége valahol a Puskin utca előtt van, kb. az egykori Mézes Mackónál.

A Blahánál az állomási peronalagutak készültek el, amikor továbbindultak az Astoria felé, akkor következett be a Rókus-baleset. Amúgy a félbehagyott alagutak vonala szép, egyenletes emelkedéssel vezetett volna a Blaha felé, ehelyett készült az indító-fékező lejtő.

Ilyen "skicc" több '50-es lapban is megjelent, az első elég részletes írásnak tűnik:

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/KozgazdasagiSzemle_1950_MaSzov/?pg=1543&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/KisUjsag_1950_10/?pg=24&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Pajtas_1950/?pg=274&layout=s

Az új verzió egy cikksorozat első részéből való:

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/EletEsTudomany_1964_1/?pg=277&layout=r

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/EletEsTudomany_1964_1/?pg=321&layout=l

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/EletEsTudomany_1964_1/?pg=360&layout=l

Azért ezeket a filmhíradónak készült skicceket (még a "tervezőasztal" mellett lapozgató "szakik" előtt levőt sem!) ne vegyük alapnak. Jól érzékelhető - számomra -, hogy az ismert helyen levő/épülő állomásokat egyszerűen összekötötték egyenes vonalakkal...

A teljes vízszintes nyomvonalat már 1949-ben a mai nyomvonalra tervezték, talán csak az Astoria állomás helyén nyúltak egy picit bele 1960 után, hiszen itt úgy 120-150 méternyi egyenes szakaszt kellett beiktatni a peronok miatt. Bár ez sem biztos, hiszen rengeteg forrás úgy említi, hogy a már elkészült vonali alagutak közé kellett betervezni és beépíteni az állomást*. Ma egyébként az Astoria állomás nem teljesen párhuzamos a fölötte levő Rákóczi úttal - ezt a mozgólépcső felső végénél lehet észrevenni, ahogy szögben csatlakozik a (viszonylag hosszú, legalábbis a többi, aluljáróba csatlakozó állomáséhoz képest) folyosó.

* ...és éppen ez a "kényszerhelyzet" teremtette meg az azóta "budapesti típus"-ként is emlegetett, ötalagutas állomásszerkezetet.

Es ugyanez az info 1.26 nal.

https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=10841

Metro temahoz .

Az Astoria szerepelt az eredeti tervben vagy utolag lett belerakva kerdeskorhoz.  Talaltam egy korabeli filmhiradot ami az 1950 oktoberi tervezes es epites munkalatait mutatja be. 2 percnel lehet latni egy tervet amin en a metro nyomvonalanal a Blahatol egyenesen a haztombok alatt a Deak ter fele latom vezetni a nyomvonalat.

https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=10422

Bocs, ezt kitalálhattam volna. Még egyszer gratulálok a megfejtéshez!

Ma ez legyen a legnagyobb bajod, sőt, holnap is!
:)

Bocs, csak lusta voltam legyártani egy youtube akantot is. Automatikusan felajánlja, hogy az fb akantoddal szólj hozzá, de az ilyeneket szeretem elkerülni, amikor a youtube, google, facebook, skype, yahoo, ebay, amazon stb stb. megpróbálják összekötni az akantjaidat (meg az eszközeidet). Amúgy is mindent tudnak rólunk, legalább ne segítsük őket ebben.

Elküldtem a Youtube-ra, a megfejtéseket. (biztos nagyon értetlen vagyok, de mi a különbség hozzászólás szempontjából a Youtube meg a fb között?)

Amúgy nagyszerű, hogy azonnal sikerült megtalálni!

Köszönöm a segítségeteket a helyszín elmagyarázásában!

De nem 7 gesztenyefa áll benne. Megszámoltam.

Elutes volt reszemrol de megkovetlek.

"Mikó" utca

A valamikori feltoltes mertekehez jo adalek ez a ket korabeli hiradobol kivagott foto. Latszik hogy az Attila utnal a Mikor utcahoz kozelebbi felen a melyseg a maihoz kepest dobbenetes volt

Meg egy foto 1937 bol.

Budapest 1945 os ostroma gyakorlatilag romba dontotte a varost. Ez kulonosen igaz volt a belso Budai keruletekre a var kornyekere. Az ostrom utan ugy dontottek hogy a var es a kornyek romjait a Vermezo mely godrebe hordjak , feltoltik kvazi szintbe hozzak az azt ovezo tereppel. Erre 1946-47 ben kerult sor majd az evtizedvegereaparkositast is elvegeztek egy vekony foldreteggel.

Erdeklodnek hogy esetleg valakinek van e fotoja errol a fajta feltoltesrol munkarol amikorasittet hordjak a VErmezore?

A Deli PU oldalan cca 1,5-2 meterrel volt melyebben a VErmezo a kornyek terepszintjenel. Az Attila utnal a Moszkva/Szel Kalman ter feloli reszen uyanennyi de delebbre haladva ez a melyseg elerte a cca 8-9 metert is.

Köszi, beírnád? Azért a Youtube nem egy fb csoport...

Jóval hátrébb állnak, kb. itt., a régi Westend végénél, ahol be lehetett menni a pu. felé.

Balra a Váci út 8. a Katona sarkon.

A kupola valójában nem kupola, ez ami megtévesztő elsőre, hanem egy szögletes oromzatdísz.

Ami jól felismerhető az előtte a Váci út 28 Balzac felő eső tetőzete és oromzata. Ezt azért látjuk mert a Radnóti és Balzac közti tömböt elvitte a bombázás, lsd 

https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-UXRudGNKSFM4a2w4VEJUR1lPd210Zz09

https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-b0dyMVpVM1dYYmZqQ0U0RGNJNXRMUT09 

és 39664 

Szóval, szerintem...

...ilyen a környék (jobb felső X átvisz térképbe) mostanában. A színes kockát látja az operatőr (kb). Ami támpont: középen, a zászló fölött, a méhkas kupola, és az utolsó kockákon a faágak között felbukkanó templomtorony a jobb oldalon...

Azon a szakaszon volt valaha is ekkora gyalogosforgalom?

Köszönöm szépen! A Youtube-ra beírhatom a megfejtéseket, rátok hivatkozva, vagy beírnátok?

(Napocza, a Váci utat még mindig nem látom. Tudom, hogy igazad van, de még idő kell hozzá.)

ez is szóbajöhet, végig zártsoros beépítés, központi utca üzletekkel (volt akkoriban, ma már lakópark):

28. sz. telephely, XXI Csepel, Rákóczi Ferenc u. 95.

A Bútorértékesítő Vállalat (1949-1974) üzleteinek címsorából biztos kikövetkeztethető. Egy 54-es vagy 56-os telefonkönyv szükségeltetik. Az arcanumban én csak 1950-est láttam, de hozzáférés szükséges, ami nekem nincs...

A harmadik a Wesselényi u. az Akácfa u. és a Klauzál u. között.

A másodikra csak tipp az Üllői út kispesti (esetleg lőrinci) szakasza vhol.

Az első a Váci út a Lehel tér felé nézve, balra a Katona József u. torkolata.

Nem tudom, nem voltak-e már esetleg.

Én nem találom ezeket a helyeket, de szerintem nektek nem okozna gondot:

https://www.youtube.com/watch?v=V-n2ePqTGe4

https://www.youtube.com/watch?v=43me2U1ALjQ

https://www.youtube.com/watch?v=XtybwsJpudY

Nincs kedvetek megfejteni?

Köszönöm!

Erősen kétlem. Volna ugyanis több ehhez hasonló alaposan kiugró teljesítmény a club történetében, amiről elnevezhették volna.

Én azt hiszem, hogy - hasonlóan a mostani (majdnem jogutód) Zöld és fehér magazinhoz - színes hírekben tudósított az összes éppen létező szakosztály életéről. (Ha érdekel, az elmúlt 122 év publikációinak nevét és idejét itt lehet megnézni. A lista sajnos hiányos...)

Amúgy a 100% az FTC -nek egy harmincas években volt ilyen arányú bajnokságára utal?

OK, köszönöm. Hát bizti nem ezt kerestem. :-)

Közben annyit még megtudtam, hogy a Fradi Baráti Kör kiadványa volt ez a 100% Fradi és 9 évfolyamot ért meg a 2003. március 6. I/1 debütálása után...

Akkor majd náluk fogok kopogtatni... köszi még1x...

1927-1930 között élt a 100 %, évente 10 x adták ki a KMP lapját.
más kiadvány nincsen ilyen címmel az ADT- n.

OFF

Megtenné nekem valaki arcanumos, hogy megnézné a 100% Fradi időszakos kiadvány előfordulási lehetőségét? Azt hiszem 2003-2011 között adták ki...

Köszönöm. Nem rossz cikk, csak kicsit összekeverednek benne a féldecik s kormányzatok.

Az elemzett vonalszakaszon három víz-/folyóshomok-betöréses baleset volt. Ebből a legelső a "Puskin-mozi baleset" 1952. december 7-én. (ezt valamiért '59-re datálja az indexes cikk) Ez tkp. nem a mozi, hanem a mozi épületének északkeleti sarka körül volt, ahol a jobb vonalalagút fut. A második volt a "Rókus kórház-baleset" 1960-ban a rosszul sikerült talajfagyasztással, ez viszonylag jól behatárolható, valahol a jobb alagút 52+55-52+70 szelvényei között lehetett, valahol a Márkus Emília utca és a Rókus-kápolna között. A harmadik baleset az Uránia-baleset, ez viszont már akkor történt, amikor az Astoria-Blaha szakaszt építették, a jelenlegi magassági vonalvezetésnek megfelelően, valamikor 63-64-ben.

Itt a cikk:  https://index.hu/belfold/2020/04/05/50_eves_a_2-es_metro/

Úgy tudom, megpróbálták elkerülni a túlnyomás alatti (keszonos) építést, ahol csak lehetett. Nem csak a technikai nehézségek miatt, de a munka végén a dekompresszió alaposan levett a munkaidőből (meg ha jól emlékszem, pótlékot is fizettek).

Nagyon jó! Ez a homokbetörés zúdult a Nemzeti alól oda?

1-2 évvel ezelőtt volt egy egész jó cikk az indexen az összes gondról amibe beleszaladtak építés közben az uránia mozi alatti homokbetörésig..  Az nem ad magyarázatot ezekre?  

Az agyag - ha nem szerves - nem szokott rossz talaj lenni alapozásra (alagútépítésre se, gondolom). Továbbra is az a véleményem, hogy a pálya geometriája miatt lett olyan az Astoria állomás amilyen.

Megtaláltam a hossz-szelvény jelmagyarázatos változatát:

Ezen látható, hogy egy homoklencsét próbáltak kikerülni lefelé - mérsékelt sikerrel.

Számolgatva egy kicsit, a függőleges kerülő a Blaha felől kb. az 1960-as vízbetörés helyétől kezdődik, az Astoria oldalán az '53-ig kihajtott alagútszakasz végébe fut bele. Felülnézet:

1. Astoria állomás vége

2. kezdő lejttörés

3. fenék-lejttörés

4. vég-lejttörés

Tulajdonképpen hiába akarták kikerülni a homokot, az Uránia alatti csak sikerült belefúrni - az eredeti nyomvonal alatt vagy öt méterrel.

Hossz-szelvény:

A szürke szakasz jelöli a hatvanas évewkbeli új építést.

Minden állomásnak máshova esik a lejárata, hogy az utasok a szerelvényt egyenletesebben vegyék igénybe. Legalább is így tanultuk alagút építésből. Ettől még lehetett talajmechanikai oka is, de nem hiszem, hogy jelentősen eltért a többitől. További oka lehet, hogy a Deák tér felől Ívben érkezik a vonal és egy állomás ívben az nagyon nem szerencsés. Lásd London. A Lehel téri az nagyon enyhe ívben van, még belátható.

"esetleg geológiai oka van"

A belinkelt ábra alapján könnyen elképzelhető. Lusta vagyok most egy részletesebb hosszmetszetet keresgélni, ahol a geológia is pontosabban látszik, de "valami" ott tényleg lenyúlik...

Az Astoria "rossz helye" abból is látszik, hogy ennek az állomásnak van legjobban elhúzva a kijárata (ahogy írtad, az egyenes szakaszra került, ami elég messze kezdődik az útkereszteződéstől). Minden gyakori utas tudja, hogy az Astoriánál az utolsó (keleti irányban első) kocsi legutolsó ajtaja van legközelebb a mozgólépcsőhöz.

Az ábra alapján ilyen "indító-fékező lejtő" egyetlen egy van a 2-es metró vonalán, az Astoria és a Blaha között. Nem zárnám ki, hogy ez nam erre a célra készült, hanem más, esetleg geológiai oka van.

Ezt nem tudom. Kicsit utánanézegetve, az Astoria állomás tulképpen. a Deák tér - Astoria bal ívet követő egyenes alagútszakaszban épült. Az első építési ütemben a Deák tér után a jobb vonalalagút a 48+48, a bal 48+44 szelvényig épült meg, ez kb. 80 m a mai Astoria állomás után. Szemből az alagutak a az 54+03j 52+27b szelvényig épültek meg. Az indító-fékező lejtők ezekszerint vélhetően már az újraindítás után '65-66-ban épültek, amikor már döntöttek az Astoria állomás megépítéséről.

http://metros.hu/images/gal/abrak/kiadv/knymetro_05_melysegmetszet.jpg

Így van,

Csak éppen az eredeti felvetés marad megválaszolatlan. (Ha nem terveztek állomást, a hosszelvény miért felel meg mégis egy állomásnak?)

Így van, bár a híradóban mutatott nyomvonal is megtévesztő; ugyanis a jelenlegi nyomvonalon épült volna végig a metró, de az Astoria állomás nélkül. Az '52 decemberi vízbetöréses baleset kb. a Semmelweis utca sarka alatt volt, ami egyértelműen a jelenlegi nyomvonalat erősíti, lévén a Dohány utcai vonalvezetésnél nem kellett volna ennyire sem délre, sem nyugatra elhozni az alagutat.

Udvozlet minden topiclakonak.

Korabban szo volt itt az Astori metro allomas tervezett voltarol. Itt egy filmhirado ami szerintem eldonti a kerdest.

https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=10841

A dán házgyár datálásához - a Képmentőhöz tartozó kép sajnos elveszett a Kesma gondos őrizete alatt. :-( 

http://nol.hu/kultura/dan_lakasok_a_ferencvarosi_prerirol-1204211

... mintha ez a rész kölyökkoromban Ifjúsági Lakótelep néven futott volna ... de lehet, hogy tévedek ...

"Sőt állítólag a Havanna lakótelepen is van egy szem dán panel valahol."

És tényleg - bár azt a részt a guglimep már Szent Lőrinc-telepnek írja -, egészen a Méta utca felőli oldalon, a Vándor Sándor utcában egy K1-es. :-o

Az is érdekes, hogy míg az első újpesti ház, amit egy korlátos méretű területre húztak fel, csak egylépcsőházas, de az egyik oldalon aránylag hosszú folyosóval, addig pl. a szellemtelepen, ahol volt hely, felépült nem egy olyan, ami, bár szintén egylépcsőházas, de szintenként csak négylakásos. Viszont pl. Zuglóban simán felhúztak házakat három lépcsőházzal is ebből a típusból.

Rémlik, most hogy írod, hogy volt egy ilyen kalandod a kontentgyártó szakmunkásokkal. :-)

Valamelyik index fórumon (talán pont itt?) írta valaki, hogy az első dán ház itt épült Újpesten egy másik típussal együtt, mintegy kísérletként. A ferencvárosi házgyár amúgy a 2. számú volt.

Érdekesség, hogy van a Róbert Károly körúton, a Honvéd Kórházzal szemben is egy szem dán panel, egy módosított K1, amiben mindkét oldalt nagy lakások vannak. Sőt állítólag a Havanna lakótelepen is van egy szem dán panel valahol. Amúgy jobban utánaolvasva egész meglepő milyen helyeken bukkantak fel ilyen panelek, persze nem a jól ismert K1-K2-KX típusok, hanem továbbfejlesztett változatuk, amiről meg se lehet elsőre mondani, hogy Larsen-Nielsen technológiával épültek.

Igen, köszönöm, most már én is utánanéztem a Szellem-telepnek, hogy a "fő sodorvonal" idején épült. Valamiért kicsit későbbre emlékeztem...

(A Szellem-teleppel kapcsolatban: nemrég kutattam utána, hogy mit tud róla a net. No, több olyan honlapot is találtam, amik szinte szó szerint lehozzák az én egyik, jó húsz évvel ezelőtt beírt "urban legend"-emet. Amiben ráadásul olyan dolgokat is leírtam, amiket én tettem hozzá, mint "írói szabadság". Tény lett belőle mára. Hát így vigyázzunk a publikálással! :-) )

Gyorsan megnéztem, 1974-ben úgy kötöttek még adásvételi szerződést a Füredi úti lakótelep lakásaira, hogy a szerződés szerint még nem birtokbavehető a lakás, mert még építés alatt áll.

Ehhez képest a képen látható építkezés hét évvel korábban (1967) zajlott, pontosabban akkor kezdődött, így könnyen lehetett ez a prototípus.

A szellemtelep a fészbúk csoportja szerint:

.

Ma Újpest-Városközponthoz tartozik az 1969 és 1972 között épült Pozsonyi (utcai) lakótelep (a népnyelveben Szellemtelep, ugyanis az 1964-ben felszámolt régi újpesti temető helyére épült) is Larsen-Nielsen típusú paneltömbjeivel, az ezzel együtt a 16 840 lakásból álló lakónegyednek hozzávetőlegesen 36 000 lakosa van.

Az általam korábban ismertek majd később pl. a fentrol.hu alapján beazonosítottak alapján igen, ezek voltak az elsők, és így könnyen elképzelhető, hogy valóban kísérletiek voltak, több értelemben is. Szerintem itt még nem volt eldöntve, hogy milyen méretű területen mennyi ház lesz, és az sem, hogy a régi utcahálózat mennyire lesz figyelembe véve, mint ahogy a végén kiderült, alig maradt meg pár vonal, azok között is sok csak parkolóként vagy sétányként. Viszont itt még az építkezés nem érintette az utca tényleges nyomvonalát.

Erről a fentrol.hu képről (1967. június 5.) jöttem rá reggel a megoldásra.

Ezen már "kiürítve" látható az általam betett K1-es helye. A legnagyobb poén az, hogy igen, ott áll mögötte Munkásotthon utca 74-76, már készen! Ezt észre sem vettem reggel...

Érdekesség, hogy ezek szerint az első (amiről fotózták) és a második épület (aminek az építését fotózták) továbbra is "egyke" maradt ezen a környéken. Talán mindkettő kísérlet volt? A fotózott K1-ről azt állítja az eredeti forrás (amelyik a Füredi utcai lakótelepre teszi a helyet, hiszen ott ténylag nagyobb számban vannak "dán" házak), hogy a ferencvárosi házgyár (ez volt a 4-es?) első Larsen-Nielsen épülete. Elképzelhető?

(Úgy két éve már "jártunk" ezen a környéken, akkor egy kerítést kerestünk utcasarokkal, meg a 20-as busz egy megállóját.)

Sajnos csak innen és ilyen távolból találtam 2011, azaz a ház bevakolása előtti képet:

https://www.google.hu/maps/@47.5590909,19.0994057,3a,28.1y,295.91h,99.26t/data=!3m7!1e1!3m5!1seZ_h6OokCLj52SyfI8zlJQ!2e0!5s20090501T000000!7i13312!8i6656

Igen, ő volt az.

Az említett ház a másik oldalról:

https://www.google.hu/maps/@47.5594403,19.0986568,3a,75y,282.01h,97.32t/data=!3m7!1e1!3m5!1sv7zOsxJcndyqFN8HgKukIQ!2e0!5s20190801T000000!7i16384!8i8192

Köszi! A ház az Árpád út - Rózsa utca - Munkásotthon utca által határolt területen épült, mögötte a Munkásotthon utcában a 74-76-os szám alatt áll egy ház, ma már színes, de anno sötétszürke-fekete színben pompázott, szerintem az hamarabb épült, teszt jelleggel, mert nem nagyon van még egy ilyen ház a környéken, de lehet, hogy a kerületben sem. Onnan készülhetett a fotó.

https://www.google.hu/maps/@47.5593353,19.0981352,3a,75y,26.79h,98.02t/data=!3m7!1e1!3m5!1smyArYGn7Drz4Nz8jMhJ1cw!2e0!5s20190801T000000!7i16384!8i8192

Ez nagyon szép levezetés, évzárásnak pont jó is.

itt van a Patyolat

102096

Mit mondjak, ez gyors volt, gratula! Nekem aludnom kellett rá egyet; tegnap este került elő a kép azzal, hogy az egyik első Füredi úti lakótelepi ház - ezt hamar meg lehetett cáfolni, de aztán jött a gond, hogy na de akkor hol. Éjjel egykor holtpontra jutott az ügy. Aztán megálmodtam a megfejtést. De tényleg! :-)

Azért még egy kérdés motoszkál a fejemben: honnan fotózták? A mögötte levő, akkor már kész másik "szovjet-paneles" házból? Állítólag 1968-as a felvétel. Az is meglepett, hogy egy, azaz egy darab "dánház" van itt összesen. Igaz, kicsit odébb, a Szellem-telepen van még egy pár, de azok - ha jól rémlik - sokkal később épültek, talán 1975 körül...

kitartó egy ember

Az első képen a bal oldali sötét épület az építkezéses fotón az autótól jobbra, a második képen a Patyolat épülete, ami előtt az autó kanyarodik az építkezős fotón.

(a fotók Hampage oldaláról)

Újpest, Rózsa utca ás Árpád út sarka. A bal oldalon kanyarodó autó mögötti épület (Patyolat) mögé épült meg az uszoda, amit azóta szintén lebontottak.

Kicsit hosszabb és körülményesebb iromány következik, de végre találtam egy jó modellt (aminek azért örülök egy kicsit).

Tegyük fel hogy akik fényképeket gyűjtögetnek/hörcsögösködnek, azok városi képeket gyűjtögetnek. 

50%: parkoló autókat ("mert keresik a család egykori négykerekűjét")

30%: kirakatokat ("mert gyerekkorunkban sokat álltunk itt-meg ott")

15%: városok látképeit (mert...)

5%: utcabútorokat (van ki egy lápmát kerget, van ki egy kukát, van ki egy padot, van ki KRESz táblákat, és van, ki villanyrendőröket)

Miből lehet rabolni?

A fennmaradt fényképek

50%-a esküvőkön készült

25%-a nyugdíjas búcsúztatókon

15%-a felvonulásokon

10%-a ballagásokon

Ezeket forgatja mindenki, aki csak teheti, mert kézen-közön hozzájutott egy zsák fényképhez.

Ha érdekességképpen közzétesznek fényképeket, akkor legnagyobb valószínűséggel a "parkoló autók" gyűjtői fogják megtenni (pl.: könyvek, újságcikkek, honlapok), így a többiek is elsősorban ezt fogják látni. Természetesen a kirakatológusoktól lehet majd a leggyakrabban hallani a "miért mindig csak parkoló autók?" morgást, holott azokon a képeken leginkább még pont az üzletek látszanak. :-)

Persze néha "érdekességképpen" fölhívják majd a figyelmet egy-egy látványosabb utcabútor, kirakat képére is a figyelmet, hogy aztán a kirakatológusok, utcabútorászok unottan rögzítsék már százhuszonötödszörre ugyanazt a főutcai patikát. :-P

Persze ha az utcabútorászok találnak egy számukra érdekesebb KRESz táblát (mert ilyen volt az 1978-as vizsgakönyv 2021. kérdésében is!), akkor a parkoló autósok úgy is jobban fogják tudni.

Áthoznék ide egy képet egy fb-csoportból. A kérdés csak annyi, hogy hol épül ez a K1-es panelház... Ott már megvan a válasz, de az érdekessége miatt gondoltam, elfér egy kis "fejtörő" itt is az év utolsó napjára! De ne puskázzatok! ;-)

Boldog Új Évet Kívánok mindenkinek!

Idézet a szomszéd szobából:

"Néha a boldogsághoz nem kell más, mint egy jó rögeszme."

Ezt émagam is megkaptam, amikor felfújható csónakokat gyűjtöttem. :)

:((

Inkább kicsit elgondolkodva a kacifántos kérések kielégíthető/tetlenségéről. Végül is ha ismerünk egy kérést, akkor arra akár oda is lehet figyelni, ha éppen hasonló erdőkben vadásznánk. De ha mást keresünk, akkor csak útbaigazítást adhatunk, merre vannak a vadtermő erdők? (Van aki fácán után futkos, van kinek vaddisznó kondák, van kinek szarvasok lebegnek a szeme előtt. Persze a fácánvadásznak folyton csak szarvasok akadnak a puskacsövére, aki meg szarvasért indult, folyton fácánok röpködnek az útjában.)

Háromnapi hideg élelemmel és valami jobb rádióadóval/lemezzel fölszerelkezve megkísérthető a fortepan.hu átpörgetése. Most 1960-tól állítottam be, így csak 68 ezer valahány kép, köztük azért számolatlan üzlethelyiség is. Nem feltétlenül a megadott kereskedelmi egységekről, de lehet itt is akad egy-két érdekesebb.

https://fortepan.hu/hu/photos/?year_from=1960&year_to=1990

MTI képe:

https://archivum.mtva.hu/photobank/?query=üzlet

Budapest főváros Levéltára/Főfotó Gyűjtemény:

(Inkább reklámkiadványokhoz készült műtermi felvételek és kiállítási installációk fordulnak elő, de hátha valami közelebb visz...)

https://gallery.hungaricana.hu/hu/search/results/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJTT1VSQ0UiOiBbIkxUX0JGTCJdfSwgInF1ZXJ5IjogImZcdTAxNTFmb3RcdTAwZjMifQ&per_page=100&page=1

"Kissé" déjà vu érzésem van... ;-)

Kiváncsi vagyok, hogy az előző hsz-t más nevetve vagy szomorúan fogadta?

Tisztelt, Kedves Oldal!

Engem nagyon érdekelnek régi épületekről, boltokról készült képek és gyűjtöm is az ilyen képeket. Érdeklődnék, hogy egy régebben Pesterzsébeten, a Baross utcában működő abc ( közért ) belsejéről lenne Önök közül valakinek néhány régebbi kép és a mellette lévő Zöldért üzlet belsejéről, amiket másolatban fel lehetne tölteni az oldalra, hogyha lennének? Ez az abc ( közért ) Pesterzsébeten régebben különben a Baross utca 5. szám alatt volt, ma Spar van a helyén. Én sajnos régebben nem tudtam képeket készíteni az üzletről. Nekem akármilyen minőségű színes kép jó lenne, hogyha lenne az üzlet belsejéről, vagy akár régi fényképtekercses, előhívós fényképezőgéppel készült fénykép másolata is. Találtam egy régi külső képet az üzletről, erre gondolok.

Még azt szeretném kérdezni, hogy a Ferdinánd hídnál régebben működő raktárak belsejéről, amik ezeken a képeken vannak és találtam interneten, lenne néhány régebbi, belsőleg készített kép a raktár belsejéről, amiket másolatban fel lehetne tölteni az oldalra, hogyha lennének? Még azt szeretném kérdezni, hogy régebbről, közvetlenül ezek mellett a raktárak mellett lévő régebben működő könyvesboltról lenne néhány kép, fénykép? A már említett, képeken lévő raktárakban érdekelne még az, hogy régebben név, márkanév szerint milyen dobozos, műanyag üveges üdítőket lehetett kapni?

Előre is megköszönnék minden segítséget!

Csak érdekességképp, nyomokban még megtalálható, de lehet, nem sokáig, a google légikép kissé lemaradt, a terület bal oldalára azóta már egy lakópark épült

https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/28986/view/?bbox=-2919%2C-6492%2C14254%2C397 

https://gallery.hungaricana.hu/hu/BFLPhoto/1652851/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJTT1VSQ0UiOiBbIkxUX0JGTCJdfSwgInF1ZXJ5IjogImZcdTAxNTFmb3RcdTAwZjMifQ&img=0

https://gallery.hungaricana.hu/hu/BFLPhoto/1652852/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJTT1VSQ0UiOiBbIkxUX0JGTCJdfSwgInF1ZXJ5IjogImZcdTAxNTFmb3RcdTAwZjMifQ&img=0

Fényreklámok Budapest belsőbb területein, 1970.

Rákeresek, köszönöm szépen!

Talán a III. katonai felmérés térképén?

Ez az amiről legelőször írtam. Két lift a házban és igen jó alaprajzu nagy lakások, már amit nem választottak le. Sajnos engem a Hegyvidék c. lap, csak itt-ott ér el, a házhoz soha nem hozzák, ha látom valahol, akkor "elemelem".

Üdv Mindenkinek! Segítséget, ötletet kérek szépen! Keresek/keresünk egy réges-régi kocsmát/korcsmát/csárdát, amely Petőfi nevét viselte: időpont úgy a XIX. század vége, XX. század eleje. Elhelyezkedése pedig "valahol" Kelenföld térségében volt, nem okvetlenül messze a vasúttól. Bocs, ennyi az alap info. Előre is köszönöm!

Az a volt Horthy-telep, nyugalmazott tiszteknek épült.

https://www.hegyvidekujsag.hu/archivum/archivum-2020-szeptember-201007/harom-haz-ezernyi

Amiről én beszélek, az a Böszörményi 17(?). (Illetve amiről később, az az Attila út 95.)

https://www.google.com/maps/place/Budapest,+B%C3%B6sz%C3%B6rm%C3%A9nyi+%C3%BAt+17b,+1126/@47.4941617,19.0182348,3a,75y,297.58h,94.3t/data=!3m6!1e1!3m4!1skfkBBpXHmSQYObqHIxbifA!2e0!7i16384!8i8192!4m5!3m4!1s0x4741de82aadb2fe7:0xe75b2e52e74eca14!8m2!3d47.4945326!4d19.0184313

https://www.google.com/maps/place/Budapest,+Attila+%C3%BAt+95,+1012/@47.500291,19.029584,3a,75y,46.99h,108.72t/data=!3m6!1e1!3m4!1sGx9MWvV4H0-8jMaZdRx1Eg!2e0!7i16384!8i8192!4m5!3m4!1s0x4741dc2181bedd37:0x2646153efb64a2cf!8m2!3d47.5004161!4d19.029676

A Népliget mutatványos bódéi között vasárnap délután hallhattuk ezt:

Tessék, tessék besétálni, csak tíz fillér, itt látható a madárfejű Lajcsika

aki apját, anyját tíz éves korában megölte, hogy részt vehessen az árvaházi díszlakomán.

Öcsi ne babráld a ponyvát, mert úgy s-berúglak, hogy elszállsz mint a győzelmi zászló!

Ja, hogy a nassasaszonyhoz tartozik ez a gyönyörű gyerek? Tessék, tessék besétálni, ...

Szerintem a Királyhágó téri sarok, ahol a könyvtár volt. 

Az kétlépcsőházas és még épp a spórolós bauhaus/modern előtti kor képviselője.

Inkább a negyvenes évek elején volt jellemző a túlzott spórolás. A Márvány utcában volt régen ilyen házban 2,5sz hallos lakásunk, de a szomszédtól tényleg csak 6cm fal választott el! Vízszereléskor átlyukadtunk a szomszédhoz!!! :-)

Hangszigetelés. Most lett kész decemberben, hasonló szituáció. A kérdéses zajos falra 2×1,8 cm-es háncslemez, köré polifoam szalag, majd elé egy kék (extra súlyú, üvegszálas) gipszkartontábla csodát tett. Az addig jól áthallható hangokat csak falra tapasztott füllel lehet érzékelni. Mindössze 5cm vastagságban. Itt félig kész. 

A Böszörményin melyik ház? Meg lehetne nézni az alaprajzot.

Más tapasztalataim vannak

A negyvenes évek elején épült épületek közül hármat ismerek alaposabban. Mindegyikre jellemző  a "takarékos" tervezés, nagy terek, nem látszó (elrejtett) tartószerkezet (pillérek) és hatos-tizes válaszfalak.  Cselédszobás, mosókonyhás, padláson vasalószoba, házmesterlakás.  Két lakás között szerintem a szokásos kétrétegű válaszfal, közte méretezett légrés, vagy hanglágy anyag. Persze ez nem biztos, nem véstük át :) Gyakorlatilag minden áthallatszik, kihallatszik, lehallatszik, felhallatszik. A testhangok terjedése elleni szigetelés, ha volt, már rég az enyészeté lehet. Pedig  öröklakásos társasházak, eredetileg mérnök tulajokkal.

A nagykönyv szerint (Széll) a szabvány két lakás közötti fal hangszigetelésére 51 decibel hanggátlási fokot ír elő. Ez ugyan eredetileg 56-ban jelent meg, de korábban sem volt szerintem több.

Számításba kell még venni, hogy milyen zajkeltők voltak akkoriban? Porszívó általános használata sem oly régi, a TV sem. A többi motoros háztartási gépet ne is sorolom.Szerintem csendesebb volt minden :) Na jó, néha a sodrófa suhogott, a fedő csapódott. Most , ha egy porszívót 80 decibellel hirdetnek, az már csábító.

A parafát meg használati víz elleni szigetelésnek (is) használták, ha jól emlékszem. Csak időközben valahogy "elfelejtődött". Az egy jó minőségben épített épületnél nem lehetett ritka.

Ez pedig egy mai cikk: Hanggátlás, valóság vagy álom?

Szóval a mai életformához kellene igazítani az építésügyi előírásokat. Csak legyen aki betartja. Sokszor a korábbi sem megy.

Szerintem inkább azért nem kellett, mert ezek szerényebb, talán szociális lakások voltak. Nekem legalább is nagyon olyannak tűnek.

De van a Boszörményin egy nagy házkomplex, ami több udvar és a Kiss János Altábornagy utcára is átér. Az valami magasabb beosztású tisztviselőknek épült állítólag. Egy időben remek nagy lakásokat hirdettek feltünően olcsón, mert nincs benne lift.

Nem hiszem, az a volt posta és a Tik-Tak közti ház volt. (Tejbolt volt az aljában, de arra te tuti nem emlékezhetsz, akkoriban már/még nem voltál itthon.) Azok szerintem alacsonyabbak annál, hogy lift legyen bennük, de erről most eszembe jutott egy újabb "bizonyíték". A nagymamám egykori lakása (Attila út) öröklakásos ház volt, ott négy emeletre volt lift. A Németvölgyin nem, mert ott trükköztek egyet, és az első emeletet kinevezték félemeletnek (miközben pont ugyanakkora, mint a többi, húsz lépcsőfok visz fel). Viszont így papíron csak háromemeletes a ház, nem kellett bele lift.

A Böszörményin az a nagy társasház nagyon szuperül meg van építve, már ha egyre gondolunk. Két lift, szép nagy szobák, ahol még nem barmolták szét.

Ó, ez régen is így volt. A szoci időkben nyilván kevésbé, de ott is sokat számított, ki(k)nek épül egy ház. De '45 előtt nagyon nagy különbség volt az öröklakásos ház, és a bérház közt, még ha azonos helyen is voltak. Anyámék laktak a Böszörményin egy volt öröklakásos házban, ott a csempe alatt parafa szigetelés volt. Pont egy utcával arrébb, a Németvölgyin meg hatos válaszfal van a két lakás közt. Na jó, lehet, hogy akár tízes is, mert nem lukadt át úgy, mint a konyha és a cselédszoba közti hatos, de az tuti, hogy szimpla válaszfaltégla. Remekül hallod a szomszéd tévéjét, és baromira kell vigyázni, ha villanyt vésel..

Nem is rád értettem. A beszélgetésfolyam miatt kattintottam a te hozzászólásodra. Elnézést. Ez már a megfejtések topik hatása lehet :) Meg már késő is van.
S közben szenvedek az újfajta online fizetés ilyenolyan kódjaival.

Tény. Szerintem a Jász utca kifejezetten jó hely, két forgalmas út között szépen elvan. Mikor egyszer arra jártam, nem ismertem rá, pedig a szomszédban születtem.

Nem én hasonlítanék össze, ha lehet.

Nem lehet így összehasonlítani két épületet,  hogy szép, vagy csúnya, illetve nagyon szubjektív eredmény születhet. Miért pont ezt a kettőt kellene mérlegre tenni? Ha lakóépületeket nézek, akkor alaprajz, tájolás, építőanyag az első összehasonlítható anyag, amennyiben a leendő használónak _azonosak_ a szempontjai.
Városképileg még lehet bírálni, hogy milyen "szép", vagyis hogyan illeszkedik egy adott környezetbe, de akkor nem vizsgálom a pillanatnyilag hanyatló ingatlanforgalmat.

Kétségtelen, hogy a XIII. kerület Szent László úti szecessziós MÁV tömb (Jeney Ernő) eredeti beltartalma nem bírná az összehasonlítást a mai igényekkel;

"A bérházcsoportban hivatalnoki, altiszti szolgálati lakásokat alakítottak ki. A földszinti és emeleti lakások többsége szoba-konyha volt, de háromszobás lakásokat is terveztek előszobával és mosdófülkével. Érdekes megoldás viszont, hogy tömbönként 4 közös fürdőcsoportot hoztak létre a munkások számára."

Szerintem ellenpélda kép épületei (még ha 2000 utániak is) csak annyival jobbak a hetvenes éveknél, hogy nem beton panelek. :((

Ma minden a költség-haszon elemzés függvénye. A második kép nyer, anélkül, hogy karjait megemelné...

A második egy kb 10 éve épült épület a Petneházy - Jász u. sarkon. Azért messze jobb az, meg a környék mint a 70-es évek.

Ez kb. a két véglet. Részemről egyik házban sem szeretnék lakni. Az első ken lévő házakban elég vacak lakások vannak és nincs lift! A másikat nem ismerem belülről de olyan 70-es éveknek tűnik, ami nem a minőségi épületekről volt nevezetes.

;-)

Üdvözletem, kis topic rebootra gondoltam, mi a véleményetek arról, hogy hogyan változott Budapesten az építészet az elmúlt évtizedekben?

Szerintem brutális, hogy a jelenlegi lakásárak mellett mennyire nívótlan és hát valljuk be csúnya építmények kerülnek eladásra.

Összehasonlításként két épület:



Nektek mi a véleményetek? Kihaltak a jó építészek, vagy már teljesen mindegy az embereknek, hogy miben laknak? Előre is köszi az észrevételeket!

https://www.futas.net/futoverseny/Nepliget/nepliget_tortenete.pdf

A Népliget története avagy hogyan lett az új városligetből a főváros legelhanyagoltabb közparkja (szerk.: Balázs Bálint)

Ebben vannak hivatkozások, hátha megtalálod, ami most nem jut eszedbe. :o)

Valamilyen könyvben olvastam erről... ha eszembe jut a címe, meg is írom ide... :-D

"Vasút a Kárpátoktól az Adriáig" így nevezték az 1350 méter hosszú hullámvasutat a Népligetben.
A menetidő 8 perc volt.

1932. május 8-án avatták a Friss Újságban megjelent hirdetés szerint.

Bizony hullámvasút, a korában Európa (egyik) legmagasabb, leghosszabb "amerikai magasvasútja" volt.

Itt látható: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=600

Nem tudom, volt-e, de egy érdekes rejtély. (számomra) Az 1944-es légifényképen jól látszik a Népligetben a mutatványos negyedben valami, ami tisztára egy méretes hullámvasút. Ráadásul a pont a fő útján keresztbe építették. Jobbra a többi mutatványos bódé egyértelmű, de ha ez hullámvasút, akkor az nagyobb a városligetinél.

A víztározó megépítése után építettek valamiféle teraszokat a horpadás oldalán, mintha csak a tervezett színpad nézőterének miniatűr változata lenne, de az egyébre nem volt jó, csakhogy az ember a nyakát törje a régi ródlipályán. A tervezett színpad saccra kb. ott kezdődhetett volna, ahol most a csobogók vannak.

Annál is inkább, mert a belinkelt 1934-es cikk rajzán a színpad nézőtere egészen az Orom utcáig tartott volna, a '44-es légifénykép "objektuma" dél felé legfeljebb ennek a színpadának a közepéig ér.

OFF

(...és a cikk egyben válasz a mail-beli tanakodásomra is: igen, már a mai nyomvonalon létezett a Hegyalja út, de természetesen sokkal kisebb keresztmetszettel...)

ON

Köszönöm szépen a nyomozást, a legvalószínűbb akkor, hogy a '44-es képen az a játszótér lehet. Az én kölökkoromban, ott lenn a horpadásban csak az a betonplacc holt, ami ezekszerint a hídépítők színpadának a maradványa lehetett. Játszótér följebb volt a dombtetőn, a horpadástól nyugatra, ott ahol a '44-es képen a köralakú terecske látszik. Meg kell jegyezzem, hogy még a hetvenes évek alacsony mércéjével mérve is elég ócska kis játszótér volt az.

lehet hogy az nem is épült meg, mert

"A Gellérthegy északi lejtőjén, még a mostani nagy játszótér fölött, — mint erre a célra legalkalmasabb helyen — egy világviszonylatban is utolérhetetlen hátterű szabadtéri színpad építésére kínálkozik természeti adottság. "

írták 1946-ban.

Budapest, 1946. (2. évfolyam)4. számJANCSÓ VILMOS: Budapest kertváros

de az ötvenes években  a Hídépítő Vállalat(? most pontosan nem tudom idézni) épített egy szabadtéri színpadot, vagy hasonlót.
de a 44-es légifelvételen az nem szerepelhet.
Talán a fent említett nagy játszótér lehet.

mintha már beszéltünk volna erről, a Dózsa szobor kapcsán. vissza kellene keresni.

De még nem lelem a tényleges építkezés nyomát

Ez még csak a terv, de kezdéshez közeli

forras
Magyarság, 1934. november (15. évfolyam, 244-267. szám)1934-11-14 / 253. szám

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarsagMilotayPetho_1934_11/?query=Gell%C3%A9rthegy%20szinpad&pg=188&layout=s

Köszönöm szépen a magyarázatot. A '72-es légifényképen talán még jobban is látszik. A hetvenes évek elején magam is lecsúsztam jópárszor ott ródlival, csak aztán a víztározó építésével tönkretették az egészet. Így a légifotó alapján én is emlékezni vélek ott valamiféle betonplaccra, meg egy alacsony épületre oldalt, ami tán nyilvános illemhely lehetett. Mindazonáltal a '44-es kép egy lényegesen összetettebb építményt mutat ott.

Még az 1963-as kégifotón is ott van csak a fák megnőttek. https://www.fentrol.hu/hu/legifoto/45837?r=2&c=2119538.569174:6022349.4766175:9

Itt a vízmű építése előtt egy szabadtéri színpad volt a háború után, illetve az Orom utca alatt a legjobb budapesti szánkópálya. Szerintem a szabadtéri színpad.

Egy ontopik kérdés:

Mi lehetett a bekeretezett objektum a Gellérthegy északi oldalán? (1944-es légifotó-gyűjtemény)

Az a probléma, hogy akkor is védenünk kell a másikat, ha az hülye. Mint autóban a biztonsági öv. A vétkest védjük védjük meg hogy használatával nem szándékozunk meghalni. Saját bőrünkkel szabadon rendelkezünk.  A másikat nem veszélyeztethetjük, mégha az szabálytalan is. Kissé bonyolult, de logikus.

Na persze. A búvárok már akkor is maszkot hordtak, amikor az utca emberének még fogalma sem volt róla... :-))) (a búvárok nem "béka-szemüvegnek" hívják, maszk a becsületes neve)

kérdésem van (választ ott várok) :)

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=156657131&t=9213070

kérdés:

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=156657101&t=9213070

Javasolom, hogy a témával költözzünk át a kávézóba. Bár remélhetőleg ez a téma is anno lesz  valamikor.

Öööö ... izé ... nem a szemüveg párásodásáról volt szó? ;-)

Beleköpni a maszkba? Igen, de a tapasztalatok szerint nem olyan hatásos.

de van egy "mindig kéznél lévő szer" is

(én régebben ezt hallottam)

A búvárok gyereksampont használnak. Jó a közönséges sampon is, de a gyereksampon nem csípi a szemet.

https://www.livescience.com/coronavirus-science-denial.html?jwsource=cl

vizualizált hatásfok

Német virologus szerint az eredeti wuhani vírus elkeveredett Olaszországba valamikor az év elején. Ott nem foglalkozott senki vele, mert nem is tudták, hogy van, így aztán szép kényelmesen mutálódott. Most állítólag Európában és Amerikában is egyértelmüen ez az olasz mutáció van forgalomban. Így semmi izgalom, mert csak ez van, nem az eredeti. A bajorokhoz ugyan tudtán kivül elhozta egy kinai szeminár vezető egy céghez. Ez volt az első igazolt eset, de ezt akkor ott egyből megfogták.

A maszk meg akkor ér valamit, ha reggel a lakásban felteszik és este haza érve leveszik. Minden más csak vicc. Részemről csak akkor és ott hordom ahol szigoruan kötelező, miután nyilván hiszti miatt, nem kapok elég levegőt ha rajtam van. A sorsra bízom az ügyintézést. Erősen fatalista vagyok.

Most úgy érzem, megtaláltam a talán megfelelő megoldást..

Fogok venni szelepes maszkot, és

ráveszek egy textilmaszkot, az majd takarja a szelepet. (mert az ugye elfogadott)
na ez a kecske és káposzta is jól jár esete, ha jól gondolom.

Köszönöm , az ebay-en találtam, és elégedett hozzászólásokat olvastam. Kivéve aki az áráról mondott véleményt :)
majd megfontolom. Illetve utánanézek, hogy a műanyagra jó-e? Ez csak úgy eszembejutott

A PPE2/KN95 tip. maszk a tavasszal 1500-2000 Ft/db volt azokon a ritka helyeken, ahol árultak.

Most tízesével csomagolva 180-200 Ft/db és még köszönnek is, ha vásárolsz.
Sehol az interneten nincs mennyiségi korlátozás a vásárlásnál.
Ezek a maszkok moshatók, fajlagosan olcsóbbak is, mint a semmit érő kék, un. orvosi maszkok.
Ennek ellenére van "bekékülve" az utca, a közösségi közlekedők népe.

(igaz, ma is van olyan patika, ahol hétszáz forintos árral próbálnak lehúzni)

A probléma az, hogy a közönséges maszk nem véd. Védelmet csak a nehézpáncélossággal (pl. N95) lehet elérni. Abból meg soha nem lesz annyi, hogy mindenkinek jusson. Az általánosan megkövetelt maszk a terjesztést lenne hivatott megakadályozni. Szerintem arra is képtelen. Sokkal hatékonyabb "eszköz" a távolságtartás. Ez viszont, bár nem lehetetlen, nehezebben tartható be zárt terekben.

Na, most, ha igazak a hírek, hogy mostmár az eredetin túl egy mutánssal is szemben állunk, akkor nyugodtan meg lehet fordítani a már félig lepergett homokórát...

De ha a másik is védve van, akkor mi a probléma? Mindenkinek viselnie kell a maszkot, ez az előírás.

A legjobb megoldás még mindig a távolságtartás. Kérlek a továbbiakban  ne gyere két méternél közelebb hozzám, ha lehet még virtuálisan sem, hátha rátüsszentettem a billentyűzetre.

A hivatkozásból: "A belső részébe egy szűrőréteget építenek, amely csak kilégzéskor nyílik ki"

Szóval nem tudjuk, hogy fertőzünk-e mert nincs mindenkinek tünete, de gátlástalanul kifújjuk a szűretlen levegőt. Mint másra kibiztosított fegyvert fogni. Ennyi.