Főleg Európa népeinek genetikai összetételéről, ami történelem során folyamatosan változott szól a topik. A neandervölyiektől kezdve. A történelmi összefüggéseken van a hangsúly.
Nézem. És hol látható, hogy "tipikusan mongoloid vonásokkal rendelkeznek" -- ahogy kiszignáltad nekik ?? Mert a szemükön és a pofacsontjukon éppen nem.
Azt hittem hogy a szamojédok egy mongolid népesség, nem europidok úgy ránézésre. A végén még igaza lesz azoknak akik innen származtatták a magyarok őseit, csak nem hunok hanem uráliak voltak :)
Ez félreértés szerintem. Egy ősi észak-eurázsiai vadász-gyűjtögető genetikai jellegzetességekkel bíró népességről van szó, azaz nem keveredtek az indoeurópaiakkal azonosított bronzkori pásztorkodókkal pl. De ebből nem következik, hogy ez a népesség a bronzkor előtt már a Tarim-medencében élt. A vizsgált minták max. 4-5 ezer évesek. Lehet, hogy ez valamilyen "ősszamojéd" maradvány brigád volt.
A probléma az, hogy nem csak a laikusok, de a kutatók sem időutazók, s képtelenek pár ezer évnél korábbra gondolni! Mégis mit képzelnek a Tarim medencei múmiákat vizsgálól, hogy ezek az emberek, de akár az ujgurok vagy a kinaiak, stb. honnan csöppentek a Földre 2-3-9.000 éve?
Harminchárom évvel ezelőtt különös múmiákat találtak a nyugat-kínai Tarim-medence nagy részét kitöltő Takla-Makán sivatagban: a csontszáraz sivatagi levegőben természetes úton mumifikálódott tetemek szőkék és hosszú orrúak voltak, tipikusan europid rasszjegyeket mutattak. A tudósok mostanáig azt hitték, ez a népcsoport Európából vándorolt be a mai Hszincsiang-Ujgur tartomány területére, csakhogy egy nemrégiben publikált tanulmány cáfolja ezt az elméletet: a múmiák a térségben őshonos népesség maradványai.
Victor H. Mair professzor, a University of Pennsylvania School of Arts and Sciences kínainyelv- és irodalomtanára 1988-ban bukkant rá a Takla-Makán sivatagban a később Hsziao-ho-kultúrának elnevezett nép mintegy négyezer éves múmiáira.
A TUDÓS ELŐSZÖR AZT HITTE, KACSÁRÓL (HOAX), CSALÁSRÓL VAN SZÓ, A KÍNAIAK ÁLTAL A TURISTÁK ODAVONZÁSÁRA HAMISÍTOTT MARADVÁNYOKRÓL, ANNYIRA KÜLÖNÖSNEK ÉS NEM ODAILLŐNEK TŰNT A MÚMIÁK SZŐKE HAJA ÉS SZÍNPOMPÁS RUHÁZATA.
Mairt sokkolta, hogy valamennyi múmia europid vonásokat mutatott, és nem értette, honnan pottyantak Ázsia szívébe ezek a semmilyen manapság ott élő népcsoporttal rokonságot nem mutató emberek. Már-már arra kezdett gyanakodni, hogy ufók maradványaira bukkant, de természetesen egy tudós nem juthat ilyen valóságtól elrugaszkodott következtetésre. Ezért arra gondolt, hogy a mumifikálódott emberek indoeurópai nyelvet beszélő, valahonnan Európából, lóháton érkező népek voltak.
Ez az elmélet harminc éven át elfogadottnak számított tudományos körökben. Egészen mostanáig.
A minap ugyanis egy nemzetközi tudóscsoport ettől merőben eltérő következtetésre jutott: ezek a bizonyos szőke hajú, hosszú orrú emberek az utolsó kilencezer évben biztosan nem keveredtek másokkal, tehát sokkal régebb óta éltek ezen a területen, mint hogy akár a han népek – vagyis a kínaiak –, akár az ujgurok megérkeztek volna a Tarim-medencébe. Magyarán autochton, tehát őslakos népességről van szó, amely nem a távoli hegyekből ereszkedett le lóháton, hanem már a történelem előtti időkben itt élt – írja az El País.
A Tarim-folyó medencéje a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Tartomány területén fekszik, valamikor erre húzódott a selyemút. Ezen a vidéken az utóbbi évtizedekben több száz mumifikálódott holttestet találtak körülbelül Krisztus előtt 1800-ból.
A TETEMEK A KÜLÖNLEGESEN SZÁRAZ ÉS HIDEG ÉGHAJLATNAK KÖSZÖNHETŐEN BALZSAMOZÁS NÉLKÜL, TERMÉSZETES ÚTON MUMIFIKÁLÓDTAK.
A közelmúltban Christina Warinner, a Harvard Egyetem antropológusa vezetésével nemzetközi tudóscsoport végzett a területen ásatásokat. Warinner kiemelte, hogy szinte valamennyi tetem szőke vagy gesztenyebarna hajú, a legtöbb férfinak sűrű szakálla van, és néhányan hosszú orrban végződő álarcot viseltek. Az egyik múmia, a világhírű loulani szépség színpompás, nemezből és gyapjúból készült ruházatot viselt, továbbá fehér gyapjúsapkát.
Mármost a múmiák eredetére három, egymástól eltérő elmélet létezett.
Az első szerint ezek az emberek Szibéria déli részéről származó pásztorok voltak, a másik két hipotézis pedig Közép-Ázsia hegységeiből, illetve a mai Afganisztán oázisaiból érkező földműveseket említ.
Christa Warinner és csapata viszont úgy véli, hogy egyik elmélet sem bizonyítható.
A HARVARD EGYETEM KUTATÓI TIZENHÁROM MÚMIA DNS-ÉT ANALIZÁLTÁK, ÉS AZ EREDMÉNYEK AZT MUTATJÁK, HOGY EZ A NÉP LEGALÁBB KILENCEZER ÉVVEL EZELŐTT ÉRKEZETT A TARIM-MEDENCÉBE.
Az eltelt időben senkivel sem keveredő, tehát autochton populációról, másképp a régió őslakosairól beszélünk.
Érdekes módon azonban, bár genetikailag teljesen elszigetelt nép volt, kulturálisan abszolút kozmopolitának tekinthető. Az itteni lakosok búzát, árpát és kölest termesztettek, amelyek olyan növények, amelyek a Közel-Keletről vagy Kína északi vidékeiről származnak. Továbbá egyfajta kefirt is erjesztettek. Ez a technika viszont Szibériából, az ottani nomád pásztornépektől ered. A halottaikat pedig efedraágakkal – magyarul csikófark – együtt temették el; ez a növény Közép-Ázsia oázisaiban honos, ahol gyógyszernek használják. Szóval a Tarim-medence szőke, hosszú orrú őslakosai élénk kereskedelmet folytattak a környező népekkel.
Meglepett bennünket a tény, hogy genetikailag teljesen elszigetelt, senkivel sem keveredő népcsoport lakta a Tarim-medencét, amely azonban nagyon is élénk kulturális interakciót folytatott a szomszédos törzsekkel – mondta Warinner. – Egyelőre még nem világos, miért éltek szigorú genetikai elszigeteltségben, miközben előszeretettel adaptáltak kívülről behozott technológiákat. Talán ez a nagyfokú alkalmazkodóképesség a magyarázata annak, hogy sikeresen gyarmatosították a Tarim-medence oázisait.
Az amerikaiak mellett kínai, német és dél-koreai tudósokból álló expedíció a Nature című tudományos folyóiratban publikálta kutatásai eredményét. Victor H. Mair, aki harminchárom éve rábukkant a szóban forgó múmiákra, tévesnek tartja Warinnerék következtetéseit.
A Tarim-medence múmiáinak van aktuálpolitikai vonatkozása is. Amikor jó három évtizede rábukkantak a 3800 évesre becsült múmiákra, a területen élő ujgurok azonnal kisajátították, és büszkén bizonygatták, hogy lám-lám, ők jóval régebben élnek itt, mint a kínaiak, akik körülbelül kétezer évvel ezelőtt települtek be, tehát ők a régió őslakosai.
Csakhogy ez Warinnerék kutatásai szerint nem igaz, amennyiben a Tarim-medence őslakosai legalább kilencezer éve élnek itt, amikor az ujgurok még a fasorban sem voltak...
Rohamosan nő a népesség- és archeogenetikai kutatások által fölhalmozott információmennyiség.
Szerintem, ha ilyen ütemben folytatódik ez a tendencia, akkor 10-15 éven belül lényegében nagy pontossággal meghatározható lesz az egyes népcsoportok vagy akár egy népen belüli kisebb regionális csoportok genetikai eredete.
Nagyon érdekes tanulmány egészen új, üdítően friss meglátásokkal, ami sok mindent új megvilágításba helyez.
Érdemes nézegetni az Eupedia honlap genetikai oldalait is, oda is mindig tölt föl friss, új eredményeket tartalmazó posztokat a Maciamo Hay nevű főszerkesztő.
új hír az MKI magyar genetikai projektről, lassan indul a mintavétel és jelentkezők megkaphatják a genetikai eredményt és ezzel az apai / anyai haplocsoportjukat megtudhatják ha feltöltik a YFull-ra, jó az mondjuk pénzbe kerül, bemásolom a facebookról a szöveget, új jelentkezőket is keresnek
Ismét a MKI és Szegedi Tudományegyetem TTI Genetikai tanszék Közös projektje kapcsán írok. Még várjuk a jelentkezőket akiknek déd vagy ükszüleinek többsége egy adott megyéből származik, vagy azzal szomszédos településről. Sajnos ebből nem tudunk engedni, mert a megyeszintű bontástól pluszinformációt remélünk és emiatt sajnos sok, nagyon sok jelentkezőt kell szomorúan elutasítanom. Ugyanakkor a mintavétel hamarosan kezdődik, minden regisztrált jelentkezőt rövidesen én vagy egy kollegám meg fog keresni a kapcsolattartói email címen ahol kérjük eldönteni a postai mintavételi csomag, azaz egyéni mintavétel és a személyes felkeresés közül melyiket választja a segítőnk. Mintavételi pálcás, szájnyálkahártyából történő fájdalommentes mintavétel lesz, nem vér vagy köpet. ugyanolyan mint a kereskedelmi tesztek többsége, egyszerűen kivitelezhető. aki azonban azt kéri, hogy személyesen keressék fel az Egyetem munkatársai a mintavétel miatt, akkor úgy fog történni.Tehát szükség lesz mindkét esetben postai címre és a személyes mintavételnél telefonszámra is.Első körben a magyarországi minták begyűjtése indul - pár héten belül, vagyis a határontúli magyar ősöktől származó segítőinktől csak később fogjuk ezeket az adatokat kérni.Jó hír, hogy kérésem meghallgattatott és az a segítő aki kéri az információt apai vagy anyai hpg besorolásáról - apai vonal esetén BAM fájl, megkapja a publikáció után, ami miatt jó sok új magyar apai vonal felbukkanása várható az YFULL-on is, aminek én kifejezetten örülök.És még egy dolog. Részemről az antropológia is mindíg érdekelt, de abban nem mélyedtem el így ezért megörültem, hogy felvetődött egy más tudományág csatlakozó kutatást tervez a jövőben, miután komoly fantáziát lát a mai magyarságot átfogó adatbázisunkban. Ez a tudományág az antropológia és antropológus szakértők szeretnének embertani adatokat gyűjteni azoktól akiknek a genetikai adatai a mi projektünk keretében a mai magyar adatbázis részévé válnak.
Jómagam örülnék neki ha így is definiálnának - csak nem vagyok benne a mintaadókban, mert nem férek bele, de ez van. Mindazonáltal mivel a projektünk az anonimitásra és az adatvédelemre komoly hangsúlyt fektet - rajtam és az egyetem egy adminisztratív feladatokat ellátó munkatársán kívül (ketten fogjuk a mintákat is begyűjteni) senki nem fogja tudni a jelentkezők nevét, személyes adatait még a laborban dolgozó kutatók sem, és ezeket az antropológusoknak sem fogjuk átadni. csak azok esetében akik a majd szétküldött email üzenetben hozzájárulnak az embertani mérésekhez is. Ha nem, akkor nem lesz ilyen az adott segítőnknél és kész, nem kizáró ok vagy feltétel a projektünknek. Ha igen, annak viszont én személy szerint örülnék, mert bár teljesen más tudományág, de a célja ugyanaz: a magyarság igaz múltjának felderítése és még soha, sehol, senki nem végzett olyan kutatást amely ugyanazon személyektől genomszintű és teljes antropológia adatbázisból tud dolgozni. Kíváncsi lennék ezzel kapcsolatban a véleményükre.
Az indoeurópai nyelv meg van mindegyikben annyi biztos. Meg genetikailag is rokonok, ami ugyebár közel sem teszi biztossá, hogy a CWC lakói a Jamnaja lakóinak leszármazottai. Sőt valószínűleg egyáltalán nem azok tekintve, hogy az apai ági markereik egyáltalán nem egyeznek.
Most, hogy így utána néztem kb. az jött le, hogy a Dnyeper folyó környékéről(Middle Dnieper Culture Belorusszia, Ukrajna, Nyugat-Oroszország területén) indultak. Innen mentek keletre a Volga felé, az lett a Fatyanovo-kultúra az indoirániak elődei, a helyben maradtak meg később balti-szlávok lettek. De mentek nyugatra is Lengyelország, Németország felé, bár valószínűleg nem innen vannak a germán nyelvek.
Nagyjából 400 sziklába vájt kamrasírt tártak fel a törökországi Blaundus romvárosánál – számol be a Live Science. A települést Nagy Sándor alapította, de egészen a bizánci korig létezett.
Birol Can, az Uşaki Egyetem munkatársa és a projekt vezetője szerint egyes nyughelyekben olyan szarkofágot találtak, amelyekben több holttest is volt. Ez arra utal, hogy a helyi sírokat generációkon át használták a korabeli családok.
A nekropoliszt a hatalmas uşaki kanyonrendszer egyik kanyonjában alakították ki. Bár a szakértők közel 150 éve tudnak az ősi sírokról, 2018-ban kezdték el először átfogóan dokumentálni Blaundust. A vizsgálat során két templomot, egy nyilvános fürdőt, egy gymnasiumot, városfalakat, egy kaput, vízvezetékeket, egy székesegyházat és egy ókori görög vagy római hérosznak készített szentélyt is felfedeztek.
2021-ben a régészek a lelőhely sírjaira koncentráltak, a helyi maradványok az időszámítás szerinti 2-3. századra datálhatóak. Noha a nyughelyekben az évszázadok alatt a sírrablók komoly károkat okoztak, így is sikerült értékes leletekre, köztük érmékre, gyűrűkre, edényekre és falfestményekre bukkanni.
A díszítések egy részét korommal borították be azok a tüzek, melyeket a későbbi időkben a nekropoliszba behúzódó pásztorok raktak. A kutatók megkezdték az alkotások helyreállítását, és színes, mozgalmas festményeket fedeztek fel a vastag, sötét rétegek alatt. A képeken mitológiai személyek is megjelennek, többek között Hermész és Erósz alakja is kivehető.
A kutatók célja az, hogy az emberei maradványokon genetikai és kémiai elemzéseket végezzenek. A csapat szerint a nekropoliszban rengeteg további lelet várja az azonosítást.
A balti-szlávok pedig ezek szerint a zsinegdíszes kultúra Dnyeper környéki részén alakultak ki, az indo-irániak meg a Fatyanovo-kultúrában.
Érdekes egyébként, hogy a zsinegdíszes kultúrában többnyire az R1a szubkládjai jellemzőek, a Jamnajában pedig az R1b, de elvileg az előbbi az utóbbiból származik...
