Szerinted miért 12 Ft a földgáz, mert olyan jó földgáz fűtőértéke ?
Van megoldás.
A hatásfok javítására két dolgot említek meg.
1. A kazánban az égést kell kézben tartani. Ez gázos, olajos kazánok esetében korrektül meg van oldva, a legújabb technikák már komolyabb számítógépes felügyelet alatt vannak. Ez azt jelenti, hogy az otthoni PC-det megszégyenítő képességű célszámítógép van beépítve a kazánba, lecsupaszítva a célfeladatra, de érzékelőkkel (hőmérséklet, áramlás, stb...) kiegészítve. Ez értelemszerűen magában hordozza a meghibásodás lehetőségét. Mert ugye Murphy szerint ami elromolhat, az el is romlik. Idő kérdése a dolog :-). És rengeteg pénz ! Mert megvenni is sok, meg karbantartatni is sok (lásd garanciális feltételek), és ha elromlik, javíttatni is egy kisebb vagyon. És máris elvitte a verejtékesen és esetleg vacogva megtakarított forintjaidat ! Szóval ezt az utat azoknak javaslom, akiknek nem nagyon számít a költség, van hová elírni, és van bevételük gazdagon.
2. A másik út olcsóbb. Ez a hő pufferolása felhasználás előtt. Természetesen érdemes szakemberrel méreteztetni, hogy se többet, se kevesebbet ne költs a szükségesnél a pufferre. Ez minden esetben egyedi.
A puffert jó vastagon kell hőszigetelni, mert a kazán két aktív időszaka között (azaz a tüzelési időszakok között) sok óra, vagy akár napok is eltelhetnek !
A pufferolás miatt bele kell nyúlni az eddig megszokott vezérlésbe, és egyéb nem túl bonyolult, de fontos változtatásokat kell meglépni a rendszeren.
A puffer kialakításnak van még egy jövőbemutó előnye is: ezzel előkészítetted a fűtési rendszeredet több hőforrás akár egyidejű igénybevételére is, vagy a hőforrások váltogatására, mikor mi a célszerű, mi az akkor éppen elérhető legolcsóbb üzemanyag! Ilyenek például a napkollektorok, a vegyestüzelésű kazánok, a bármit megevő és elégető kazánok, hőszivattyúk, stb... Ezt az teszi lehetővé, hogy áramlástechnikai, hidraulikai szempontból a puffer egy úgynevezett hidraulikai váltóként is működik !
A pufferes tárolás lényege a meglévő mondjuk gázkazánod szempontjából az, hogy az eddigi nagyon rossz éves fűtési hatásfokot följavítja a kazánhatásfokot megközelítő értékre !!! És ez nem kis dolog ! Nagyon sok
Nagyon szép levezetés, tehát ezek szerint a villany kazán nemhogy drágább, hanem egyenesen olcsóbb mint a gáz??? Használjátok nyugodtan, nem én fogom fizetni...
I. Akkor először is tisztázzuk, mi is az a fogalom, hogy kazánhatásfok ?
Nagyon leegyszerűsítve: a kazánba bevitt tüzelőanyagból kinyert hő osztva az elméletileg kinyerhető hő mennyiségével (bármilyen mértékegységben kifejezve) x 100 = %-ban kifejezett kazánhatásfok.
II. Éves hatásfok. Mi is az ?
Az éves hatásfok az tulajdonképpen a követketkező: a fűtési idény alatt a fűtési rendszerbe belepumpált energia mennyisége, osztva az elméletileg számított szükséges- és elegendő energiamennyiséggel x 100 = %-ban kifejezett éves hatásfok.
Ezt ugye legtöbbször csak számolni tudjuk, de ha pl. ismerjük az elfogyasztott fűtőgáz mennyiségét, akkor már "csak" kalkulálnunk kell. De mivel az épületek fizikailag megfoghatók, tehát ki is számolhatjuk a teljesítmény igényét, majd az éves átlaghőmérsékletek ismeretében az elméletileg szükséges és elegendő mennyiségű energia is megsaccolható. Ezt az értéket kell szembeállítani a ténylegesen felhasználttal... Kicsit macerásnak hangzik, de azért nem lehetetlen dolog.
Lássuk, mi a gyakorlat a régi típusú fűtési rendszereknél:
Egy gáz vagy olaj fűtőberendezés éves hatásfoka vezérlés esetén (ilyen pl. egy szobatermosztátról vezérelt kazán) az elérhető elméleti 100 % helyett lehet, hogy csak 20 % !!!!
No, szóval az éves hatásfok akkor miért is ilyen kicsi ? Gondold végig, hogy szobatermosztátos vezérlés esetén mi is történik?
- Egyik lehetséges esetben elindul a kazán szivattyúja, bekapcsol a gázégő, és mindaddig így marad a dolog, amíg a szobatermosztát azt nem modja, hogy állj. Így működnek az ún. "etázsfűtések". Ezzel semmi gond nincs, ha a méretezési hőmérsékletek közelében van a kinti (mínusz), és a szobahőmérséklet, szinte folyamatosan megy a szivattyú, veszteség alig lesz. De mi van, ha a külső hőmérséklet nem -15C fok, hanem mondjuk -5 - +5C fok. Ez, ha belegondolsz, nálunk a fűtési szezonra eléggé jellemző. Nos, ekkor a kazán máris túlméretezettnek számít, azaz rendszeresen meg fog állni a szivattyú, elindul-megáll, és így tovább. Ekkor máris tapasztalhatjuk a hatásfokromlást! A gyakori ki-, bekapcsolástól a kémény épp csak kezd felmelegedni, máris leáll a kazán, a kémény pedig kihűl, pocsékba megy egy adag hő. Minél melegebb kint az idő, annál rosszabb a helyzet. Az éves hatásfok így tud leromlani 100-ról 20 %-ra!!!
- Másik megszokott megoldás, akár gáz-, akár olajtüzelésről van szó, hogy a szivattyú jár folyamatosan (ez a szerencsésebb megoldás), és az égőt indítja a szobatermosztát. Vagy egyszerre indítja és állítja le az égőt és a szivattyút. Ebben az esetben is nagyon le tud romlani az éves fűtési hatásfok ! Ilyen rendszereknél tipikusan a kazán az épület földszintjén vagy pincéjében van elhelyezve, és a legrégebbi metodika szerint jó vastag csövekkel van szerelve, hogy gravitációsan is elketyegjen. Még ez a legoptimálisabb eset, bár nem mindegy, hogy a radiátorok előtt van-e termofejes szelep, vagy nincs.
Ez az éves hatásfok azt jelenti, a péntárcádra lefordítva, hogy 3-5-ször többet költesz fűtésre, mint ami szükséges és elégséges lenne.
Bármelyik villanykazánnál a hatásfok közel 100%, független az időjárástól, (nincs kémény)
van pontos formula arra, hogy egy 'sima' (nem kondenzációs) gázkazánnál mennyivel drágábban állít elő ugyanannyi HASZNOS hőt egy villanykazán? (a gáznál a hő egy rész kimegy az utcára ha jól tudom)
2 szibtes, összesen 70 négyzetméteres, jól szigetelt (kétrétegű üveg, 10cm dryvit) lakásom van, és gázkazánt kell cserélni de az teljes gázújratervezéssel jár, plusz rohadtul unom hogy 4 évente megdöglik egy cirkó. Elektromos kazánban gondolkodom...
Gyanítom hogy egy 9kw kazán kellene, de ezek 3*20 vagy 3*16A-t igényelnek és nekem 1*25 van, ami épphogycsak elbírja a főzőlapot meg elektromos sütőt meg a többi gépet. Ez azt jelenti hogy lesz 1*25A + 3*16 (vagy 3*20A) biztosítékom, amiből a 3 csak a kazánt szolgálja ki? Jó drága lesz a bővítés...
A másik amit nem tudok, hogy mivel járok jobban? Elektromos konvektorokkal + bojlerrel vagy egy kazánnal?
Jelenleg a nyári gázszámla kb 5,000, egész évben összesen kb 200,000 tehát a fűtés 140,000 (23-24 fokra fűtünk). Nagyjából (kb...) mennyivel drágább villannyal fűteni?
Albérlő fog ide költözni és szeretnék neki mondani valami becslést a várható éves fűtésre ha ők is 23 fokra fűtenek.
MITSUBISHI ELECTRIC PUHZ-SHW230YKA 031 SET levegő – víz hőszivattyú
A berendezés inverteres levegős hőszivattyú névleges fűtőteljesítménye 23.0 kW. Elektromos segédfűtés nélkül is 100%-os teljesítményt nyújt, -15C°-on is, de ez a levegő – víz hőszivattyú -25C°-on is működő képes. Ekkor is a teljesítményének 75%-át képes nyújtani. Ez azért lehetséges, mert rendkívül hideg időjárásra lett kifejlesztve ez a hőszivattyú. A beltérben elhelyezendő két darab 50 lemezes rozsdamentes R410a/víz hőcserélő. A kültéri egység a levegőből kinyeri a hőt és a hőcserélőn keresztül adja át az épület fűtési rendszerének. Ez a kültéri rész akár az épülettől 70 méterre is elhelyezhető. PAC-IF031 elektromos vezérlőegység felügyeli a berendezés megfelelő működését. A rendszer a levegő – víz hőszivattyú része, nem kell külön megvásárolni a termékhez. Ez a vezérlőegység dönt a használati meleg víz készítésének indításáról, a fűtési időjárásfüggő fűtővíz hőmérsékletéről és a hűtési víz hőmérsékletét is biztosítja. A MITSUBISHI ELECTRIC PUHZ-SHW230YKA 031 SET levegő – víz hőszivattyú jellemzői:
Háromfázisú,
-15C°-on is 100%-os teljesítmény,
Nincs beépített elektromos segédfűtés,
Nagy teljesítményű kompresszor,
Akár 60C°-os meleg víz előállítására is képes.
MITSUBISHI ELECTRIC PUHZ-SHW230YKA 031 SET levegő – víz hőszivattyú:
Segítséget, illetve tanácsot szeretnék kérni egy tervezett fűtéskorszerűsítéshez. A családi házam meglévő központi fűtésének (radiátor+padló) gázkazánját cserélném elektromos kazánra. Az áramellátásra napelemes rendszert telepítenék. Segítséget abban kérnék, hogy:
-mekkora teljesítményű kazánra lenne szükség a fűtéshez, és
-hány kW-os napelemrendszer biztosítaná a szükséges áramot hozzá
62nm Szuterén lakás Elektromos kazán 9KW-os 6KW -on üzemeltetve 65-70 fokos előremenő vízel 1 db fan cool 3 hőcserélős 2 csöves radiátor középállásban használva , napi néhány órát esti és reggeli használattal ( tehát nem folyamatosan) felfűtés 23-24 fokos hőmérsékletre éjszaka nincs fűtve, reggelre 17 fokos hőmérsékletre hül le a lakás
a első héten 200 KW volt a fogyasztás,
a második héten, ez a mai nap. 153,2 KW volt a fogyasztás,
ebben benne van a fűtés, a áram használata főzésre, a világítás, tv, ágymelegítő. a (melegvíz nincs benne)
Pedig a 2. hét napjai hidegebbek voltak a első hétnél. Mostmár hamarabb felfűti a lakást a fan coil., és az elektromos kazán
Vedd elő a ház energetikai papírját, amit kötelezően kellett, hogy kapjál. Kéne látni pontosan, hogy mennyi energia kell a méretezés szerint évente, illetve milyen maximális teljesítmény szükséges. Kell még a melegvíz igényetek is (mennyi kád/zuhany/fő). Ebből lehet valamit kalkulálni, minden más hasracsapás.
Nagyon érdemes napelem mellett még hűtő/fűtő légkondiban is gondolkodni, az csak harmad annyit fogyaszt, mint az el.kazán. Vagy inkább hőszivattyúban is padlófűtésnél.
130nmx 2,85m magasság=370,5 köbméter x 40=14820x1,1 =16,302
Vagyis 16-18 KW bőven elég. Felesleges beruházni nagy puffer tartályokra, mert feleslegesen ne melegítsd azt a vizet is. Szerintem olyan kazánt vegyél ami 1, 2, vagy max 3 KW ként állítható. kb majd 9KW-on kell üzemeltetni, mivel csak 35-45-fokos vízzel fogod használni a fűtésre. ezért hamar fel melegítí majd a viet és nem fog sokat fogyasztani. nézd vissza a hozzászólásaim. Én a saját tapasztalataimat írtam le, de feltétlen több márkabolttal beszélj, mielött döntesz.
Adott egy most vásárolt félkész ház, ahova mindenképp elektromos fűtést szeretnénk. A ház nagy, kb 130 nm, de teljesen új, szigetelt, legmodernebb ablakokkal stb. Mindenképp szeretnénk napelemeket a tetőre (hálózatba visszatáplálós rendszert), de ezt a rendszert össze kellene kötni (az előző tulaj által) már lerakott padlófűtéssel. A kérdésem az, hogy szerintetek mi erre a leggazdaságosabb megoldás? Van-e olyan megoldás az elektromos kazánoknál, amely képes gazdaságosan felfűteni a vizet padlófűtéshez? Mennyi napelemet kell lerakni ahhoz, hogy az éves fogyasztás kihozható legyen nullszaldóra? (áramfogyasztást nem számolva).
Ezt is kipróbáltam, de egy 35nm es nappaliba semmit nem ért nem tudta felfűteni, ezért 24 órán keresztül óránként 2kw-ot megette. El is adtam, pedig ez drága volt, 80 ezer körül csak kiegészítő fűtésnek jó, de annak meg drága.
A tied 86nm x 2,85 cm magas =245m³x40W=11,025W a hőtermelőt legalább 10%-kal érdemes e fölé kalibrálni: 11,025W x1,1=12,127
Vagyis így számolva elégnek kell lennie egy 12KW kazánnak , ezt 9KW-on kellene üzemeltetni, 60-70-fokos vizzel. 60 fok alá ne menj 70 fok főlé ne menj
Az első órában meg fogja enni a 9KW-ot, de utána egyre kevesebbet fog fogyasztani, mert ki e kapcsol 7 óra üzemeltetése esetén a 9kw-ra állítva 4,5 átlagos lesz a fogyasztás óránként , de ez lehet sokkal kevesebb is.
Nekem 6 KW -on amikor már a hőmérséklet 21 fölé ment 1 KW alatt fogyasztott., de ne ez legyen a mérvadó hanem a 4,5 kw.
