Épp ezért ma, csütörtök reggel meg is teszem a tippem: a vasárnapi meccsünkre valamilyen megfoghatatlan, érdekes és különös véletlen folytán a festői szépségű Macedóniából érkeznek játékvezetők, nachevszki és nikolov urak.
Szerintem is így lesz!
Ők pontosan tudják miképpen kell, látszólag csalás nélkül, belenyúlni egy meccsbe!
Mivel a franciák azért az argentinoktól nem fognak kikapni, teljesen mindegy a holnapi dán meccs eredménye nekünk (nem mintha alapból nem lenne 10 gól különbség a két csapat között), vasárnap ott lesz a ki-ki meccs a franciákkal a továbbjutásért.
Épp ezért ma, csütörtök reggel meg is teszem a tippem: a vasárnapi meccsünkre valamilyen megfoghatatlan, érdekes és különös véletlen folytán a festői szépségű Macedóniából érkeznek játékvezetők, nachevszki és nikolov urak. A mustafa-maffia odatette őket egyiptom ellen is, nem mondom azt, hogy csaltak, csak az összes kétes szituációt egyiptomnak adták. Természetesen alapból a franciáknak nem lenne rájuk szükségük, könnyen lehet, hogy meg is oldják, de ha nem menne úgy a játék, még mindig ott lesz a két jó elvtárs, akik egy-egy (elvett vagy visszaadott) ajándék labdával, könnyű síppal befújt 2 perccel majd kisimítják a ráncokat.
Azt emelném ki, milyen természetességgel vitte végig Imre Bence azt az utolsó lerohanást. Nem lett gól, de benne volt gyilkos ösztön rendesen, a kivitelezés meg lesz majd jobb is, akár ennél élesebb helyzetben is.
A franciákat elvégre is így is, úgy is ütnünk kell a negyeddöntőhöz.
Borsos Attila szakkommentátor elárulta, már harcedzett idegrendszerrel nézi végig a nemzeti csapat összecsapásainak utolsó másodperceit.
– Elég immunissá váltam már a végjátékok terén. Úgy látszik „szeretik” a mieink így lezárni a meccseket. Chema Rodríguez szövetségi kapitányt a taktika kitalálásában csak dicsérni lehet, míg Imre Bencét nem szabad bántani, mert kihagyta az óriási lehetőséget a végén. Végig jól játszott, azt a lövést elkapkodta a világ legjobb kapusa ellen, de ez bárkivel előfordulhat. Emiatt nem kell összetörnie, talán akkor lehetnének álmatlan éjszakái, ha ezen a gólon fog múlni a válogatott továbbjutása, de nem érdemes ezen rágódni, azon viszont sokkal inkább, hogy a visszarendeződésünk a védekezésben az adott szituációnál miért nem sikerült. Vár ránk még két pokoli nehéz mérkőzés, a világbajnok dánok és az olimpiai bajnoki címvédő franciák ellen. Saját számításaim szerint az utolsó csatán dől el a továbbjutásunk. Remélem, hogy az eddig gyengélkedő házigazdák, akiket agyonnyomott az esélyesség terhe, nem akkor találják meg legjobb formájukat – zárta gondolatait a korábbi válogatott kézilabdázó.
A franciák vagy mi, ennyi, most már őket kell verni.
Elég nagy kavarás megy a másik csoportban. A horvátok alig nyertek a japók ellen, kikaptak Szlovéniától, most meg vezetnek 4-gyel a németek ellen, akik simán verték a svédeket...
Az első meccsen nagyon mérges voltam, de a harmadik után sokkal pozitívabb vagyok, még úgy is, hogy iylen lett a vége, amilyen.
Szerintem ez a magyar csapat egy jó csapat. Sok benne a fiatal, össze kell érniük, sokat fognak még fejlődni. Imre kihagyta ezt a ziccert, legközelebb nem fogja. Így is ő a torna egyik legjobb jobbszélsője már most, ennyi idősen.
Tisztán látszik, hogy hol lehet még tuningolni a kereten, tényezők vagyunk a nemzetközi mezőnyben. :)
Bodó azért annyira nem volt az első két meccsen sem rossz, mégiscsak van három meccsen 14 gólja, jó lövőszázalékkal, és messze nem neki van a legtöbb technikai hibája sem. Sztem ő korrekt támadásban a tornán. Szita tudása alatt játszik, de őt legalább már láttuk ennél jobbnak. Nálam Ilic nagyon kilóg, sosem értettem, miért van ennyire tolva. A veszprémi topikban valaki tök jól megfogalmazta: nincs meg benne a gyilkos ösztön.... Ez az utolsó kapott gól kiváló lenyomata ennek.
Lékai rossz lövéseiről annyit, hogy valakinek lőnie kellett, és mivel más nem volt hajlandó...
Ancsintól és Ilictől kellett volna több, de Fazekas sem tudott érvényesülni (gyakorlatilag semennyire), pedig megszoktuk, hogy tud hozzátenni.
Talán Pedrót be lehetett volna hozni előbb, bár nem a védekezésünk volt problémás, viszont többet tudtak volna pihenni a nagy darab embereink, plusz esetleges labdaszerzés.
Eddig a négyből egyik átlövőnk se játszott egy elfogadható szinten. (Ma is csak Bodó) Így elég nehéz meccset nyerni ilyen ellenfelek ellen. Nincs se Máthé se Ónodi nincs ki behívni helyette.
A legnagyobb probléma szerintem az, hogy ezek a "majdnem-eredmények" jól kommunikálhatók, és ezáltal sikeresen viszik el a fókuszt a sportág problémáiról, valamint segítenek fenntartani a jelenlegi, sok szempontból egészségtelen és igen kevéssé hatékony szervezetet (szakmai, klubstruktúrai és utánpótlás-nevelési vonalon is).
Alakulhat még úgy hogy nekünk Egyiptomnak ès a Franciáknak 4-4 pontja legyen. De hogy ebből a körbeverèsből mi jöjjünk ki legjobban ahhoz csoda kellene.
Azon valószínűleg el kéne gondolkodni,hogy nincs -e Ilicnél tehetségesebb balkezes , akit be lehetne építeni. Elég tutista játékos, szerintem ezen a szinten hiányzik belőle a roppanékonyság. Kapura alig nézett ma, Bodó kintről magára maradt teljesen. És hát Ancsin ma nem volt használható, ketten együtt ma ...
Kihagyják a ziccert pár másodperccel a vége előtt, majd a védést követően a norvég kapus kezébe esik vissza a légtérből a labda... Aki indít és ők belövik a ziccert az utolsó pillanatban és nyernek.
Az égiek sem segítettek legalább az egyik pont megszerzésében.
Sajnos megint a szimpatikus vesztes szerepe jutott. Jól játszottunk, vélhetőleg nem függetlenül attól, hogy a norgéknak kevésbé feküdt a reggeli időpont. Sajna sok ziccer kimaradt, nyilván az utolsó fájt a legjobban.
Ami "vígasztal": ha Egyiptom nyer az argentinok ellen (és egyébként több pontot nem szerzünk/szereztünk volna), akkor ez a győzelem semmit sem jelentett volna...
