Kifejezetten élmény és feldobja az ember napját, ha Dr. Szabó V. László ügyvéd új posztját olvassa. :)))
Érezhető, hogy az ügyvéd úr kártérítési ügyekkel foglalkozott korábban.
Dr. Szabó V. László ügyvéd :
Iránymutatás a bírósági tárgyalásokhoz
Nagyon fontos, hogy ha egy ügyvéd és az ügyfele (adós) együtt tudnak működni és egymásnak információkat átadva partnerként harcolnak.
Nagyon fontos a per során az írásbeli dokumentumok lerontása vagyis annak bebizonyítása, hogy az adós nem kapott a szerződésben, kockázatfeltáró nyilatkozatban, ÁSZF-ben, egyéb külön tájékoztatókban megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatról.
Sok bank van amelyek nem mennek át a kúriai rostán és már az írásbeli tájékoztatásnál elbuknak.
Vannak azonban olyan bankok amelyeknél ezt nehezebb elérni.
Ekkor az ügyvédnek össze kell szednie minden tudását, a kúriai és az EUB joggyakorlat ismeretével kell lerontani az írásban adott tájékoztatás megfelelőségét.
Van azonban amikor ez is kevés mert ha olyan bíróhoz kerül az ügy aki csak a magyar jogot ismeri el és az uniós joggal nem foglalkozik akkor hiába a legnagyobb felkészültség .
Ezért aztán - ilyen ellenszéllel nehezített ügyekben - taktikát kell váltani és a hangsúlyt át kell helyezni a banki tanúra.
Ugyanis lehet a magyar bíróság akármilyen szemellenzős és elfogult ha a tanú olyan nyilatkozatot tesz amely nekünk megfelelő.
Ehhez szinte élve kell boncolni a tanút a tárgyaláson, pitbullként fogni kell a nyakát , nem szabad neki levegőt hagyni, hol szívélyesen - szinte észrevétlenül -kicsalni belőle a nekünk jó nyilatkozatot, hol pedig előre felépített -lépésről lépésre kidolgozott - stratégiával olyan zsákutcába kényszeríteni amelyben nem is nyilatkozhat másként mint ami nekünk megfelelő.
A kezdeti tapogatózó, látszólag érdektelen kérdésekkel kell a későbbi válaszokat megalapozni amikor a tanú még csak nem is sejti milyen kényszerpályát készítek elő számára.
Becsalom egy utcába amely kijelöli a mozgásteret azért hogy később csak ezen keretek között tudjon nyilatkozni.
Ezek a kérdések nagy dörzsöltséget, tapasztalatot, emberismeretet, lelki állóképességet igényelnek az ügyvédtől.
Amatőr pszichológusnak is kell lenni ezekben a helyzetekben mert azonnal kell tudni reagálni a tanú egyetlen arckifejezésére, egy bizonytalan hanghordozásra, egy ijedt tekintetre, egy hebegésre, dadogásra, bizonytalankodásra.
Azonnal kell tudni reagálni a válaszára is mert egy válasz száz másik kérdést indukál.
Ha jön egy bizonytalan válasz akkor arra rá kell csapni, ki kell vesézni, a mélyére kell ásni százszor visszakérdezni, egészen addig amíg a nekünk jó választ nem halljuk.
Még a bíróval szemben is harcolni kell akkor ha nem engedi feltenni a sokadik kérdést, vagy éppen nem jól jegyzőkönyvezi a válaszokat.
A tanú nem mehet ki úgy a tárgyalóteremből, hogy nem volt ízekre szedve.
Senkit nem érdekel, hogy ő nem emlékszik a konkrét esetre mert az adósok pontosan emlékeznek ő rá és arra amit mondott.
Tehát azokban a perekben ahol látszik, hogy a bíró kétesélyesen ítélheti meg az írásos tájékoztatás tartalmát, vagy figyelmen kívül hagyja az uniós jogot , kőkeményen ki kell csontozni a banki tanút, meg kell őt semmisíteni ha kell lelkileg, erkölcsileg, szakmailag, emberileg.
Ezt el lehet érni csellel, tudással, pszichológiával.
Mindegy mivel csak rontsa le az írásbeli tájékoztatást.
A lényeg ,hogy legyen a jegyzőkönyvben olyan bizonytalan, ellentmondásos nyilatkozat amire akár a fellebbezésben is támaszkodhatunk.
Mert sose feledjük : Lehet az írásbeli tájékoztatás annyira átlátható mint egy üveg nélküli ablak ha azt a szóbeli tájékoztatás lerontja , mert akkor kuka az egész szerződés.
Persze a fentiek csak arra az esetre vonatkoznak ha a folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárásban nem kerül megállapításra az, hogy a semmis szerződésről már nem kell még egyszer bebizonyítani, hogy semmis mert egyszer már az volt az árfolyamrés miatt és azt nem lehet már soha többé sem meggyógyítani sem 256Ft-os árfolyamon, sem pedig érvényessé nyilvánítással vagyis nem marad más hátra mint elszámolni a feleknek a jegybanki alapkamaton, a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.
Ilyen esetben abszolút nem érdekel senkit, hogy megfelelő volt-e a tájékoztatás, vagy mit hord össze a bank ügyvédje vagy a banki alkalmazott.
De amíg ez nem lesz a tarsolyunkban addig kőkeményen bele kell gyömöszölni a tárgyalási jegyzőkönyvekbe az ügyvéd által leamortizált banki tanú hebegését és nyilvánvalóvá kell tenni, hogy olyan tájékoztatást adott amely lerontotta az írásbeli tájékoztatás tartalmát.
Egyszóval a banki tanút a tárgyaláson ki kell fordítani mint a kucsmát.
(Ez a legautentikusabb szakmai megfogalmazás:)
