Főleg Európa népeinek genetikai összetételéről, ami történelem során folyamatosan változott szól a topik. A neandervölyiektől kezdve. A történelmi összefüggéseken van a hangsúly.
Amúgy azt furcsának találom, hogy a mytrueancestry ókori, középkori germánokkal próbál rokonítani miközben összességében véve abszolút nem germános jellegű a genomom. De gondolom ez azért van mert leginkább tőlük van mintájuk nempedig a korabeli kelet-európaiaktól, balkániaktól.
Arra gondoltam igen, elírtam. Nekem az ősi populációra szkítát adott, viszonylag sok (különböző) germán nép csoporttal. Felmenőim között Szent Lászlótól egy bronzkori részek skót barlangban talált fickóig sok mindent kiadott.
A Myheritage egyetlen előnye nálam, hogy apám egyik rég Amerikába tévedt unokatestvérével összehozott.
Dél-ázsiai azért van bennem mert egyik dédanyám ismerten cigány volt.
A mytrueancestry-re gondolsz ugye? Ott azt adta ki, hogy genetikai felmenőim kerültek elő a szóládi népvándorláskori temetőben, a Torino környéki longobárdok között, egy angliai(Oxford) viking mészárlás helyszínén, a mai német és francia területeken a meroving korban, meg egy svéd viking temetőben.
A hozzám genetikailag legközelebb eső népcsoportnak pedig az osztrogótokat adta meg.
Szinte megegyező az enyémmel, bár dél ázsiait nem talált bennem. A MyTrueHeritage-re is feltöltötted a DNS eredményeket? Ott a recent populationnál nekem szinte pontosan eltalálta az, amit a családomról tudok.
A balkániban a magyar is benne van, látható a térképen. A legjobb ilyen teszt az Ancestry cég tesztje, nekem a Living DNA tesztje is jó lett, de az nem mindenkinél pontos.
Az érdekes a zéró szibériai és közép-ázsiai genom, miután a magyarok többségében ez szerintem 1-2%-ban megvan és a felmenőim javarészt magyarok. Az ,,askenázi zsidó" kategóriával mondjuk óvatos vagyok mert nem biztos, hogy annyira különbözik a standard mediterrán meg közel-keleti genomtól(de mivel izraeli cégről van szó, lehet van kis részrehajlás ilyen téren). De egyébként szerintem egy teljesen átlagos magyar minta az enyém.
Most látom hogy átvágott a mandiner, azt hittem hogy volt egy genetikai kutatás a modern balkáni népesség közt, közben ez a Cell tanulmány amit séró felrakott már ide.
Akkor tulajdonképpen Erdélyben sem sokkal később jelentek meg mint Havasalföldön. Egyébként a szlávok meg a románok tulajdonképpen helyet cseréltek, amikor a szlávok délre mentek, majd később a románok északra. A génállományuk meg kb. azonossá vált ezidő alatt.
Most jobban megnézve a térképet 1150 körül érhették el Havasalföldet, nem is volt olyan távol az őshazájuk Havasalföldtől, akkor nem 1000 körül indultak meg.
A 1100-as években jelentek meg Havasalföldön, valamikor 1000 körül indultak el észak fele az őshazájukból. Szerintem amikor elbukott az első bolgár cárság és visszaállt a bizánci uralom az egész Balkánon, akkor indulhattak el.
Pontosan mikorra is teszik a havasalföldi megjelenésüket a mértékadó kutatások? Erdélyben ugye a 13.századtól vannak, Moldvába meg a 14.század során kerültek leginkább, Erdély és Havasalföld irányából egyaránt.
Kb. egy hónapja linkeltem egy tanulmányt a gótokról. Azért volt bennük skandináv-germán genom bőven, bár a vizigótokban inkább, ha jól emlékszem. Voltak balkáni gótok is, Szerbia-Bulgária határvidéke felé valahol, de ők később szlávok is lettek természetesen.
Ez mondjuk engem is meglepett, azt hittem hogy ők egy romanizált balkáni népesség, az albánok legközelebbi genetikai rokonai, akik a szomszédaik voltak az őshazájukban.
Azoktól a keleti gótoktól, akik a valóságban akkor már egy főként kelet-európai (szarmata, alán) és balkáni elemekből álló népkonglomerátum volt, vélhetően igen csekély valódi germán réteggel?
•A frontier region of ancient Rome was as cosmopolitan as the imperial center
•Genetic proof that migrants identified as Goths were ethnically diverse confederations
•Slavic-speaking migrants account for 30%–60% of the ancestry of Balkan peoples today
•A model for integrating archaeology with genetics
Summary
The rise and fall of the Roman Empire was a socio-political process with enormous ramifications for human history. The Middle Danube was a crucial frontier and a crossroads for population and cultural movement. Here, we present genome-wide data from 136 Balkan individuals dated to the 1st millennium CE. Despite extensive militarization and cultural influence, we find little ancestry contribution from peoples of Italic descent. However, we trace a large-scale influx of people of Anatolian ancestry during the Imperial period. Between ∼250 and 550 CE, we detect migrants with ancestry from Central/Northern Europe and the Steppe, confirming that “barbarian” migrations were propelled by ethnically diverse confederations. Following the end of Roman control, we detect the large-scale arrival of individuals who were genetically similar to modern Eastern European Slavic-speaking populations, who contributed 30%–60% of the ancestry of Balkan people, representing one of the largest permanent demographic changes anywhere in Europe during the Migration Period.
Sarah Inskip, a Leicesteri Egyetem munkatársa és kollégái egy friss tanulmányban a középkori Cambridge több száz lakosának életét rekonstruálják – számol be a The Guardian. A szakértők alapos elemzés alá vetették a csontvázakat, így vizsgálva a szegény vagy hátrányos helyzetbe került emberek történetét, akiknek nevét sosem jegyezték fel.
A kutatók több mint 400 felnőtt és gyermek maradványait tanulmányozták, akiket 1200 és 1500 között temettek el egy középkori kórház területén. Az eredmények a helyiek életéről, egészségi állapotáról, sőt még a külsejükről is árulkodnak. A kutatóknak arról is sikerült információt gyűjteniük, hogy a jótékonysági intézményként funkcionáló kórház miként döntött arról, hogy ki érdemes a segítségre.
Mint kiderült, az itt eltemetettek nem egy társadalmi osztályból származtak, voltak közöttük árva gyerekek, egyetemi tudósok és korábban jó körülmények között élő, ám elszegényedett személyek is. A Szent János apostolról elnevezett kórház területén 2010-ben végeztek ásatásokat, amelyek során több száz azonosítatlan sírt tártak fel. Az új tanulmányhoz DNS- és izotópelemzést, csontvizsgálatot és más elemzéseket hajtottak végre, az elhunytak akár 50 egyedi jellemzőjét is feltárva.
