1965-ben Münchenben egy pavilonban állított ki a Tek és az EMG. Akkor volt új a 1546 és "kissé" hasonlított a Tek egyik szintén kiállított szkópjára. A Tek-es fiúk át is mentek az EMG-hez, hogy ugyan már hagy nézzenek bele a műszerbe. Kinyitották nekik, levették az oldallapjait és a Tek-esek döbbenten tapasztalták, hogy a 1546 láncerősítője egy fokozattal rövidebb és mégis hozza ugyanazt a speckót, amit az övék... Nem volt tehát egyszerű másolás.
Ugyanezt láttam a Robotronnál, akik az IBM-360/30-at koppintották Robotron-21 néven. A másolat gyorsabb volt és átkapcsolható mikroprogrammal ment, amit az IBM-nél csak a 370-es sorozat tudott...
No igen. Telitalálat! Ez az a gép ami szinte az utolsó szögig másolat. Ma már biztosan nem mernék megcsinálni. A "béketábor" nehezen volt felelősségre vonható. Ettől függetlenül nem vitatom a magyar gépbe befektetett szellemi energiát. Csak illik a helyén kezelni.
Szerintem nem szégyen lemásolni egy sikeres konstrukciót .Egyébként ezt -ha nem tévedek- inkább honosításnak lehetne nevezni mivel a hazai alkatrész készletre támaszkodva alkalmazták az eredeti elképzelést .Érdemes lenne az eredeti Wavetech generátor kapcsolási rajzát is átnézni .Egyébként én évtizedek óta használok megelégedéssel egy Emg-1172b típusú generátort .
A Tr4302 akár hagyományos szereléssel akár nyákokkal készült, lényegében tele volt vele a doboz. Ezt akkor tapasztalhatja az ember ha nekiáll javítani/rendbe tenni. :)
A wobblered egy szélesebb konstrukció ennél, ezért fért el benne a wobbler részegységei is. Kétségtelen, korban dizájnban az eredeti TR4302 -vel erős "rokonságban" van.
Az általad említett Time delay adapterrel viszont anno találkoztam. Most csak ezt tudtam róla fellelni:
(szerintem a fotón lévő szkóp teljesen azonos a sima TR4302 -vel, az előlapon érdemi eltérést nem látok)
A TR-4302-höz egy külön kis doboz volt a sorszelektor, TR4302-1 néven futott. Később ez EMG ezt beépítette az EMG-1543/c szkópba. Ez utóbbival találkoztam az Orionban 1966-ban, de a sorszelektor funkcióját nem használtam. Barátságtalan műszer volt, több, mint 40 kiló...
Igen... Ahogy bontottam, az látszott, hogy egy jó villanyszerelő csinálta, nem sajnálta sem a munkát, sem az anyagot, csak éppen nem értett hozzá.
A kimenőtrafó 6L6-hoz való, ezt még az elején megnéztem, legalább is alul rajta van a gyári cimke (a hálózati trafón nincs...). A kábelek a Leslie motorjaihoz mennek így ott nem kell árnyékolás, a hangfrekvenciás rész a tepsi alatt van.
Ez is tipikusan az a kategória, amit "nem kellett volna elvállalni", de már itt van szétszedve. A motorvezérlések panelja is felülről elég kultúráltnak látszott, de megfordítva ezt láttam:
No mindegy, most már össze kell valahogy rakni mert szabadulnni akarok tőle...
Na, nekem is sikerült egy nem gyári trafóval találkoznom...
Leslie-147 erősítője: már első ránézésre is látszik, hogy buherálták, 6L6 helyett EL34-ek vannak benne meg valami förmedvény NYÁK a tetején, de mind a hálózati, mind a kimenőtrafó eredetinek nézett ki. Ilyenkor azt szoktam csinálni, hogy kicsedem a csöveket és 24 V-ról (pákatrafó) meghajtom a szerkezetet és megnézem, hogy alakulnak a feszültségek. Rajz szerint Graetz van benne, de csak két dióda látszik. Rámérek a trafó szekunderre (anódfesz tekercs), túl sok, viszont a fűtés jó... Nézem közelebbről, van egy középkivezetés és csak kétutas az egyenirányítás...
Megfordítom, alul sem jobb a helyzet, gyakorlatilag újra lehet építeni az egészeet...
Elnézést, nem fogalmaztam tisztán, szóval a tekercsnek egyik kivezetéséhez nem csatlakozik az ellenálláson kívül semmi, a másik végét az előző hozzászólás írásakor még nem találtam (tévesen azt feltételeztem, hogy fölre van kötve). Az ellenállást leválasztva újabb méréssel kiderült, hogy ez a diódákra kapcsolt tekercselések közös kivezetése, ahogy azt Desert Rat telepatikusan megjósolta. Azt hiszem, ezzel minden helyre került, köszönöm a segítséget.
Bár így elektro-telepatikusan elég nehéz tippelni, de nem lepődnék meg ha a kétutas egyenirányító tekercsének középleágazása nem a testre menne, hanem ez a 270 ohomos izé lenne közben, akár olyan célból, hogy limitálja az elkók miatti bekapcsolási áramlökést a diódák védelme céljából,, akár hogy szándékosan csökkentse a tápfeszültséget a nem egészen rajz szerinti trafó miatt. Persze mérés ...
Ha ez a 270 ohmos ellenállás egy olyan tekercshez csatlakozik aminek nincs másik vége (bár lehet, hogy olyan nem is létezik csak olyan aminek a másik vége szabadon lóg:-)), akkor a 270 ohmon nem folyik áram, tehát a feszültség rajta nulla. De ha van feszültség (van mert 6.7V) akkor folyik áram, mégpedig 6.7/270=25mA, és akkor a tekercs másik vége be van kötve valahová, akkor viszont ellenállásméréssel kimérhető. A 270 ohmot ha leforrasztod a trafóról, akkor a trafó kivezetéséhez megkereshető a párja.
Ha kétutas egyenirányítás van, akkor a BY238 maradhat, a SiEK7-et lett volna célszerű cserélni. Az "egyvégű" tekercs valószínűleg árnyékolótekercs a trafóban. Ha a 270 Ohmmal párhuzamosan teszel egy skálaizzót és a feszültség lemegy szinte nullára, akkor ez a helyzet. Ha az izzó világít, akkor nem tudom, mi van...
Váltakozó feszültség természetesen. Azt nem igazán tudom jobban leírni, hogy melyik tekercshez csatlakozik, elvégre "típusidegen" transzformátorról van szó. Mivel semmilyen más vezeték nem csatlakozik hozzá, úgy tűnik, hogy valami "létszámfeletti" tekercselés, ami az eredeti készülékben csinált valamit, de ebben a műszerben nincs rá szükség.
@Qqberci: Miért érdemes lecserélni a BY238-as diódákat? A koruk miatt valószínűbb, hogy tönkremennek?
Az jelentős segítség lenne a rejtvényfejtésben, ha megmondanád, hogy melyik tekercshez van csatlakozva, meg hogy egyen vagy váltakozófeszültség az a 6.7V. De ezt nem kitalálni kell, hanem megmérni.
Jólvan, akkor ez a kérdés megoldódott, jöhet a következő: egy nagy 270 Ohmos ellenállás, ami a trafó egyik kivezetése és a föld között van. A kivezetésre semmi más nincs rákötve, egyébként 6,7-6,9 voltot mértem rajta (földhöz képest). Persze sok vizet nem zavar, csak érdekel, mi célt szolgálhat.
Nagyon úgy néz ki, hogy középmegcsapolásos a trafó és ezért kétutas az egyenirányítás. Kérdés, hogy a Vidisek tették bele ezt a trafót javításnál, vagy már gyárilag ilyen volt (bár ez az eredmény szempontjából közömbös)...
Nem az első eset lesz ha a kapcsolási rajz nem egyezik a kezedben lévő valósággal, de egészséges kételkedés mellett inkább a saját szemednek higgy mint egy rajznak. Létezhetnek eltérő szériák.
Pont ezért még nem nyúltam semmihez azon kívül, hogy az említett méréshez lekötöttem a diódák közös pontját. Amit eddig kimértem:
- a két dióda közös pontja (a 16+16 mikrós kondi érintésével) a PL82 anódjára van kötve - a trafóról a két diódára érkező két vezeték között 594 voltot (!) mértem, a földhöz képest mindkettő 296-297 volt
- a diódák közös pontja és a föld közötti feszültség kb. 270 volt
Furcsa, mert tényleg olyan, mintha középmegcsapolású trafó lenne...
Elég leforrasztani a diódák közös pontját, és akkor mérhető ellenállás mérővel a trafó, illetve bekapcsolva a feszültségviszonyok. Gépészeti aranyszabály lakatosoknak, hogy háromszor mérünk mielőtt egyszer vágunk, tehát átalakitás csak akkor ha teljesen világos minden. Tipikusan nem átalakitva szoktak az ilyesmik lenni (persze előfordul az is), hanem nem úgy van az egész ahogy az elménkben elgondoljuk. Például (nem állítom hogy így van, de) előfordulhat, hogy ez a két dióda a másik tranzisztoros részhez van barakva jobb ötlet híján. Mérni, mérni, mérni !
A kapcsolási rajz szerint nincs harmadik kivezetése a trafó tekercselésének, azon egy Graetz-híd szerepel. A táp körül amúgy látszik némi buherálás nyoma, esetleg a hálózati trafót is átalakították volna valahogy?
Vissza kéne fejtenem a kapcsolást, de a hülye színű vezetékek miatt elég nehéz követni, mi hova megy a korbácsban.
