“Egy bácsikám, ki csősz volt s egész évben a Varjúdomi kunyhóban lakott olyan mesét mesélt, amilyen éppen abban a percben eszébe jutott. Az volt a jó, hogy élni kellett, élni a sok szeszélyes mesét. Így csinált nékem hosszú orrot, kedvet ahhoz, hogy éljek úgy, ahogyan ő élt. Mert ő volt, ő meséje minden hőse, a hónapok és magok ismerője, kinek a nap volt kalendáriuma, szél a nagyapja, parázs meg a húga”
Az hagyján!! De a 200 elültetett csodálatos tilipánhagymámat is mind felzabálták. Bár az odaoutputolt termék alapán őzikék lehettek, láttunk is kettőt vígan (és valószínűleg jóllakottan) szökellni.
Felástuk, most jön az előkészítése, aztán ültetés. Van ott egy nagy fenyőfa, úgyhogy lesz áfonya is, az szereti a savanyú földet. A málnást a héten ássuk fel, márciusban lehet majd megrendelni a töveket. A fákat még nem tudom, most nézegetem, attól is függ, mit hagyunk meg a meglévőkből, de naspolyát mindenképpen fogok venni! Most jön a jó idő, beindulnak a kertészeti munkák, már nagyon várom!!
Fura amúgy, mert ez volt a legkisebb képernyő, szóval nagyot ment a világ.
Nem furcsa, mert neten csak filmezni szoktam vagy zenés videókat nézni, az meg jobb ilyen nagy képernyővel, minden máshoz kicsi laptopot vagy telefont használok.
