“Egy bácsikám, ki csősz volt s egész évben a Varjúdomi kunyhóban lakott olyan mesét mesélt, amilyen éppen abban a percben eszébe jutott. Az volt a jó, hogy élni kellett, élni a sok szeszélyes mesét. Így csinált nékem hosszú orrot, kedvet ahhoz, hogy éljek úgy, ahogyan ő élt. Mert ő volt, ő meséje minden hőse, a hónapok és magok ismerője, kinek a nap volt kalendáriuma, szél a nagyapja, parázs meg a húga”
Akkor én is lapátoltan a havat - nem gumicsizmában - , hogy ki lehessen menni az utcára, az iskolába természetesen nem mentem el, több eszem volt annál :)
ma már nincsen nagyon hó és melegebb van télen, ez azért jobb a többségnek, kisebb a fűtési számla és kevesebben fagynak meg télen
Jaj, nem házibulira gondoltam!!! :))) Csak újabban itt az lett a szokás, hogy mindenki kimegy lézengeni a Fő térre, forralt bort vagy pezsgőt isznak és beszélgetnek.
Végül itt is esett, mindenkit megdobáltunk hógolyóval, hogy szépek és egészségesek legyenek. Mára már a legnagyobb része elolvadt. Karácsonykor lett volna szép hófehérben. Gyerekkoromban akkora nagy havak voltak, emlékszem, amikor apukám gumicsizmában lapátolta a térdig érő havat, meg nem jártak járművek egyáltalán.. De olyan szép és hangulatos volt mindez!
Hát, ez egy falu jellegű település, ahol élek, társasházas-kertesházas övezet. Nemigen van értelme elmenni a városközpontba, mert ott sincs semmi. Aki bulizni akar, annak többféle sramlizenés/diszkós lehetősége van, éttermek vagy a művház is szervez, de igazából nekem ehhez nem fűlne a fogam. Zene van a tévében is, azt bekapcsoljuk a háttérbe vagy valami filmet, társasozunk, esszük a szendvicskéimet meg a kaszinótojást (abból nem tudok eleget csinálni). Éjfélkor itt van tüzijáték, olyankor kimegyünk az erkélyre, és nézzük, ahogy a szomszédok lövik több helyen is, egész komoly nagy cuccokat lőnek fel, eltart vagy fél-egy órácskát, mire mindent elpuffogtatnak.
Vagy nincs annyi kutya vagy vigyáznak rájuk, mert eddig csak egyszer láttam az egyik helyi csoportban, hogy egy kutyás panaszkodott másnap.
Hú, hát nekem a karórépát is ki kellett gugliznom, a paszternákot meg csak Dr. Zsivágó révén ismerem.. :p
Ti aztán tudtok élni..... Tényleg minden elismerésem, én még 2-4 személyre is nehezen főzök, nemhogy ekkora vendégseregnek, ráadásul több napra...
A mákosguba torta nálam is már régóta bakancslistás, de egyedül én ennék belőle, úgy meg nem motivál annyira az elkészítése. Valamiért fejembe vettem, hogy én most lecsót szeretnék enni az év hátralevő részében (ez az a kaja, ami rettenetesen jóllakat, és mindig fogyok mellette), de képzeljétek, messze a környéken nem lehet paprikát kapni, sehol sem. Paradicsom sem volt lkarácsony előtt, talán a töltöttkáposzta maffia vásárolta fel mindet, nem tudom.
Szilveszterkor otthon lesztek, vagy szokás elmenni valami nyilvánosabb helyre? Nálunk az utóbbi időben egyre többen mennek ki a városközpontba éjfélkor, bár amióta elhagyják a tűzijátékot az állattartók tiltakozása miatt, azóta nem annyira érdekes.
De még van minden újabb aranygaluskákhoz, és a mákosgubához vett bagettek is csontszárazak, plusz a mák is ledarálva hozzá.
Szilveszterkor a szokásos társasozáshoz a szokásos pofás szendvicsek, a szokásos kaszinótojás, esetleg saláták meg virslidolgok lesznek, meg lencse meg sültmalac (legkésőbb holnap ki kell vegyem a fagyasztóból).
Visszamenőleg is boldog mindent is mindenkinek! :)
Kajákról szólván:
23-án volt krumplin sült hurka-kolbász, nagyfiam hozta. Nem jó hentestől, mert csípős volt, mindenki bélését megkínozta, szóval technikailag végül omeprazol lett a körete vagy a desszert, én nem tudom eldönteni. És jól feldíszítettük a fát. Én még az ajándékaimat is becsomagoltam ügyesen.
Szentestére volt meggyleves (befőttből), aztán libacomb hagymásburgonyával, József Attila mind a húsz ujját megnyalogatta volna tőle. A mákosguba emiatt érdeklődés hiányában már elmaradt, de volt lidls bájgli, hozta a nagyfiam. Aztán ajándékbontás.
Karácsony első napján volt maradék meggyleves és utána rántott csirkecsecsek, megint hagymásburgonyával.
Karácsony második napján karórépaleves volt (ezt ki kellett gugliznom, hogy mi magyarul a Steckrübe), aztán vaddisznópörkölt volt, főttburgonyával és orosz csalamádéval. A fiam barátjának a kedvéért volt nokkedli is, mi ketten azzal ettük.
Szombaton maradékot ettünk és csináltam desszertnek aranygaluskát.
Vasárnap ki kellett rántanom egy csirkefarm teljes csirkeállományának a combjait. Mert a férjem rákívánt a combra, a ugyanis csirkecsecsek szerinte nem alkalmasak emberi fogyasztásra. És hagymáskrumpli volt hozzá -- nem tudom, mi ez a fetisizmus náluk újabban.
Mára van maradék csirkecomb, köret nincs ugyan hozzá, de majd valamit improvizálok. Plusz bepácoltam tegnap a szüzeket (négyet is), ígéretesnek ígérkezik a recept. Ma betekerem baconnal és bevágom a sütőbe, az lesz az uzsonna. Reggel akartam, de nem voltam alkalmas ilyen differenciált tevékenységekre, inkább eljöttem a betegellátásba, ide jó vagyok recepteket meg táppénzt írni különösebb megerőltető agymunka nélkül is. :) Ja, és a szüzeket pasztinákpürével terveztem felszolgálni, a pasztinák is fel van pucolva hozzá, csak meg kell főzni. Ha a férjem szeretne és elmenne az Aldiba majonézért, akkor lehetne valami majóssaláta is.
