Nem állíthatjuk, hogy Iowa történelme lenne a legérdekesebb az 50 US-tagállam történelme közül. :-)
Az 1850-es évek végére - a már említett kis létszámú sauk - fox közösségen kívül - eltávolították az állam területéről az őslakosokat.
A polgárháború területileg nem érintette Iowát, csak csapatokat küldtek az Unió hadseregébe.
A polgárháború után azonban egészen az 1929-es nagy gazdasági világválságig konszolidáltan, kiszámíthatóan, néha talán kissé unalmasan ment itt minden, Iowa afféle középnyugati protestáns farmer mintaállammá vált.
Nem számított a Wild West, azaz a Vadnyugat területéhez, legalábbis nem nagyon fordultak elő itt olyan események, amelyek nyugatabbra ha nem is mindennaposak, de mindenesetre gyakoriak voltak.
Az egyik nézet szerint azért szóródott szét rövid idő alatt az itteni magyar közösség, mert a túlnyomórészt katonatisztekből és hivatalnokokból álló magyar diaszpóra tagjai nem birkóztak meg a kemény farmerélettel az iowai prériken.
Egy jó részük Davenport városába költözött, gondolom, hogy városias körülmények között jobban meg tudtak élni, mint kint a prérin.
Iowa állam a sziú nyelvcsaládba, azon belül a Chiwere csoportba tartozó Ioway indiánokról kapta a nevét, akiknek az ősi területe az állam keleti területein, ill. részben Wisconsin állam déli részén terültek el.
Az Ioway indiánokat azonban 1837-ben kitelepítették Iowából, nyugatabbra, a mai Kanas és Nebraska területén kaptak 2 apró rezervátumot, majd egy részük délebbre, Oklahomába került.
Így ma 2 szövetségileg elismert Ioway törzs van, az Iowa Tribe of Kansas and Nebraska és az Iowa Tribe of Oklahoma.
Iowa állam területén azonban már nem élnek Ioway indiánok, viszont van egy szövetségileg elismert indián közösség az államban, a Sac and Fox Tribe of the Mississippi in Iowa kb. 1.300 fővel.
Az ő őseik eredetileg keletebbre éltek, az 1800-as évek első felében kerültek át Iowába, ahogy a nyugatra tartó amerikai telepesáradat elől egyre nyugatabbra húzódtak vissza a keleti erdővidék (Eastern Woodland) őshonos népei.
Az angol nyelvű Wikipedia ezt írja New Buda történelméről:
"New Buda was founded as a Hungarian settlement in the summer of 1850 by László Újházi.[3] Újházi hoped to colonize the area with German-speaking Hungarians fleeing the revolution in Hungary. The New Buda post office opened that fall, with Újházi listed as postmaster. The townsite was platted in 1851. According to Vassady (1991), Hungarian settlers "came to the incipient colony during its first two years, but few remained permanently."[3]
Although more than 100 emigres planned to settle the New Buda area, the community remained small. The hardships of pioneer life proved too much for the settlers. The Hungarians' "experience managing developed estates in Hungary was of little help in breaking prairie soil or in the use of survival techniques until the first crops came in."[3] The Hungarian settlers gradually left New Buda, some moving to Davenport, where Hungarians had already settled.[3]
Between 1853 and 1858, New Buda had around 70-80 residents, with eight houses along the Grand River. But by the 1870s, the community was in decline. The Ausgleich of 1867 had granted amnesty to the Hungarians, and many of them returned to Austria-Hungary, while others fought in the American Civil War. By 1875, the New Buda schoolhouse was abandoned; Ignác Hainer, the last postmaster, recommended the closure of the post office in 1880.[3]"
Érdekességek még Iowáról, hogy itt létesült New Buda, amelyet 1848-1849-es magyar szabadságharcos emigránsok létesítettek.Ma már nem élnek ott magyar emigráns leszármazottak, az emigránsok szétszóródtak, elhagyva New Budát.
New Buda azonban ma is létezik, egy kisvárosi település (ún. township) Iowa déli részén, Decatur megyében. A 2000-es népszámláláskor 270 lakosa volt.
Az államban pedig ma is van egy Kossuth County, azaz Kossuth megye, bár ahogy az amerikai angolban a megye nevét kiejtik, nem nagyon jönnénk rá, hogy mirtől is van szó.
1851. január 15-én alakult ez a megye az állam északi részének közepén. Mai népessége kb. 14 ezer fő.
Elég későn, csak 1833-ban telepedtek meg az első amerikai telepesek Iowa területén.
A territoriális közigazgatási egység, az Iowa Territory 1838-ban alakult meg, de az még jóval nagyobb volt, mint a mai Iowa, magába foglalta a mai Minnesota, valamint a 2 Dakota nagy részét is.
A termékeny síksági földeknek köszönhetően a fehér népesség gyorsan növekedett, 1840-re már 43 ezren voltak.
Annyi kiegészítést tennék hozzá, hogy tudtommal Iowa a szomszédos Illinois-jal együtt már akkoriban is a középnyugati nagy kukoricaövezet, a Corn Belt része volt, az tehát max. részben igaz, hogy Iowa gazdasági élete a marhatenyésztésen alapult.
Akkoriban - 1920-as, 1930-as évek - a Középnyugaton már túlnyomórészt az istállózó állattartás dominált, de a mezőgazdaság vezető ágazata a kukorica és búzatermesztés volt.
A szomszédos Illinois tagállamot tekintik az amerikaiak mind a Középnyugat, mind a kukoricaövezet, a Corn Belt szívének, de Iowa is sok tekintetben hasonló.
Egyébként azt olvastam, hogy az amerikai statisztikák szerint Illinois a legtipikusabb, legátlagosabb amerikai állam, sok mutatóban, de kulturálisan is a legközelebb áll az USA-átlaghoz.
Iowa és Illinois történelme és kultúrája is hasonló, bár Iowa a nyugatibb fekvésénél fogva 2-3 évtizeddel később népesült be.
A sztori már így is érdekes, de van egy még inkább figyelemre méltó pontja: paradox módon a polgárháborúban elhunytak nagy része, mintegy kétharmada nem a harcnak, hanem a háború alatti pusztító járványoknak tudható be. A háború idején ugyanis pusztítottak a vírusok és a baktériumok is. Még szomorúbb azonban, hogy a polgárháborúban dúló járványok áldozatai is megelőzhetők lettek volna, már a tudomány akkori állása szerint is. Ahogyan a Covid halálesetek jelentős része is megelőzhető lenne, és a további áldozatok élete is.
A tudomány természetesen egészen más szinten volt 160 évvel ezelőtt mint ma. A katonai táborokban tombolt a fertőző betegségek egész sora, a kanyaró, szamárköhögés, mumpsz, de leginkább a vérhas és a tífusz. Annyit azonban már akkor is tudtak, hogy ezek nagy részét viszonylag egyszerű megelőzni, tisztálkodással, alapvető higiéniával például. Ennek ellenére Robert E Lee tábornok feljegyzései szerint katonái rosszabbak voltak a gyerekeknél is, ha a fürdés került szóba. "A gyerekeket könnyebb ilyesmire rávenni" - írta jelentésében.
Robert Hicks elmondása szerint a csapatok legalább egy részének lett volna lehetősége a távolságtartás legalább valamilyen szinten történő betartására is. Egy szint felett lehetőségük volt, illetve lett volna kevésbé zsúfolt sátrakban megszállni, sőt akár lakótársaik kiválasztására is. A katonák azonban inkább a nagyobb csoportokat kedvelték. A járványokkal foglalkozó szakemberek tehát már akkor is tudták, hogy azok távolságtartással és alapvető higiéniával előzhetők meg. Az egészségügyi tanácsokat viszont már akkor sem tartották be...
Ennél is szomorúbb talán, hogy a halálesetek egy jelentős részéért felelős fekete himlő ellen már akkor is létezett vakcina. Azt ugyanis Edward Jenner 1796-ban már felfedezte. a XIX század eleje és közepe táján ez már elfogadott megelőzési módszer volt, és a fekete himlő által okozott halálozás csökkenni is kezdett Észak Amerikában. Olyannyira, hogy az oltásokat el is kezdték mellőzni. Ennek következtében a betegség újabb hullámban kezdett terjedni. Kezd ismerősnek tűnni a történet ? A polgárháború kitörésének idején, vagyis 1861-re a fekete himlő már viszonylag gyakorivá vált ismét, amin természetesen sokat rontottak a háborús körülmények is. A konfliktus alatt nagyjából 20000 katona fertőződött meg, 30 százalék körüli halálozási aránnyal. Karantén, tömeges vakcinálás, külön erre a célra létrehozott kórházi osztályok, sőt kórházak következtek. Ismerős ?
Jobb lehet ott élni mint mondjuk San Franciscoban, ahol drogosok, hajléktalanok fekszenek mindenhol a városban és fekália szag terjeng, plusz kerülgetni a drogosok által eldobált fecskendőket.
"Kansas Teritóriumot az ún. Kansa - Nebraska Törvény által 1854-ben hozták létre, a mainál nyugat felé még nagyobb kiterjedéssel, egészen a Sziklás-hegységig ért."
Helyesen: Kansas - Nebraska Törvény (ang. Kansas - Nebraska Act).
A tagállam neve egy egykor népes és jelentős indián néptörzs, a sziú nyelvcsaládba tartozó Kansa nép nevéből ered, amelynek jelentése kb. " a déli szél népe".
Kansas Teritóriumot az ún. Kansa - Nebraska Törvény által 1854-ben hozták létre, a mainál nyugat felé még nagyobb kiterjedéssel, egészen a Sziklás-hegységig ért.
Ezután kisebb fajta polgárháború alakult ki a rabszolgaság ellenzői és hívei között, több száz polgár életét követelve.
1861-ben kapta meg a tagállami státuszt, a rabszolgaság az állam területén nem volt engedélyezett.
Az északi oldalon vett részt a polgárháborúban.
Az állam nyugati füves síkságainak farmereit az 1860-as évek végéig még harcias síksági indián csoportok nyugtalanították, de a hadsereg 1868-1869-re eltávolította innen az ellenséges indián csoportokat.
A népesség 83,8%-a ún. fehér amerikai, a második legnépesebb csoport a hispán kb. 10 %-kal, harmadik az afro-amerikai kb. 6%-kal.
Indián az állam területén alig maradt, az eredeti indián törzsek túlnyomó részét a 19. században Oklahomába telepítették át.
Az etnikai származást tekintve a legnépesebb csoportok:
- német származású 33,75% (!)
- ír származású 14,4 %
- angol származású 14,1 %
- amerikai 7,5 %.
Ezen kívül 1-5 % között vannak még az alábbi etnikai származási csoportok:
francia, skót, holland, svéd, olasz, lengyel.
A német származásúak főként az állam északnyugati megyéiben összpontosulnak, míg az angol származásúak és az USA más államaiból származó fehér amerikaiak főként a délkeleti és keleti megyékben.
Az afro-amerikaiak is inkább a keleti részeken összpontosulnak.
A hispánok főleg mexikói eredetűek, ők leginkább a délnyugati megyékben találhatóak meg, egyes délnyugati megyékben a részarányuk megközelíti a lakosság felét.
Kossuth útja USA-ban. Amúgy olyan túl sok haszna nem volt a magyarok iránti szimpátiának, az USA verte bele az utolsó szöget a történelmi Magyarország koporsójába amikor belépett az első világháborúba.
Én nem vagyok egy nagy kutyafajta-szakértő, de ha a képen az magyar vizsla, akkor igen.
A fotó teljesen hiteles, 1897-ben fotózták a híres-hírhedt Hatfield-klánról Nyugat-Virginiai tagállam nyugati részén, közel a Nyugat-Virginia - Kentucky államhatárhoz.
Azért Kansas nem annyira szegény vidék, óriási méretű gabonaföldek találhatók arra, jó nem a leggazdagabb állam, de nem is a legszegényebb, no meg persze az egyszerű amerikai farmerek nem a városias műveltségről híresültek el.
Pont akartam írni hogy ez elég durva sértésnek számít az USA-ban, az amerikai filmekben szívesen gúnyolódnak rajtuk, plusz a ha Kansasből jött egy szereplő a filmben, az is sértésnek van szánva, olyan mintha nálunk Szabolcsból jönne valaki, a harmadik sértés a white trash, a lakókocsikban élő amerikai fehér szegényekre, a fehéreket szabadon lehet gúnyolni a balosoknak.
Jelentésbővülés révén nemcsak az appalachiai vidékieket, de az Arkansas tagállambeli Ozark-fennsík rusztikus lakosságát is a hillbilly kifejezéssel illetik.
Néha ezt a szót használják a Sziklás-hegységben vagy a délnyugati államokban élő rusztikus, vidékies, kevésbé művelt csoportokra is, de ez azért nem általános.
A "legvalódibb" hillbillyk West Virginia, Kentucky és Tennessee államok határvidékén élnek, az Appalache-hegység középső részén.
Skótok, északangolok és ulsteri protestáns ún. skót-írek voltak a brit gyarmatosítás élcsapatai az észak-amerikai brit gyarmatok nyugati határvidékén, az Appalache-hegységrendszer vidékén.
Appalachiaközépső és déli régióiban - főként West Virginia, Kentucky és Tennessee határvidékén - még a legutóbbi időkig is léteztek olyan zárt, rusztikus, ún. hillbilly lakosságú körzetek, ahol a népesség jó részét a 18 sz. végén, 19. sz. elején oda érkezett első skót, ír és angol telepesek utódai tették ki.
Az appalachiai hillbilly népesség, mint egy sajátos vidéki, rusztikus szubetnikus csoport sajátos dialektust (Appalachian English) és sajátos kultúrát fejlesztett ki.
Sajátos népzenei stílusuk a country and western zenén belül az ún. bluegrass country.
A városiasodás miatt az igazi hillbillyk ma már kevesen vannak, de sok megyében mennek a hillbilly hagyományőrzés különféle formái.
A hillbilly kifjezezés az amerikai angolban alakult ki, eléggé későn, legelső írott említése 1899-ből való.
A 20 sz.-ban a hillbilly megnevezés az amerikai városlakók nyelvében erősen derogáló, pejoratív színezetet vett fölt, tkp. "műveletlen, tudatlan vidéki bunkó" jelentéssel.
Szóval ez olyan, hogyha idegen mondja rájuk, hogy hillbilly, az sértő, de ha saját magukra mondják a kocsmában egy pohár sör vagy whisky mellett, az nem, max. egy jót röhögnek saját magukon, hogy "mi vagyunk a hillbillyk". :-)
Ezzel 1846-ra gyakorlatilag végleges lett az USA - Kanada határ, leszámítva néhány kisebb szigetet a Vancouver-öbölben, ott csak 1870-ben jelölték ki a pontos határvonalat.
