Ezen (és más hasonló helyzetben levő országok) lakói szenttül meg vannak győződve arról, h életszínvonaluk elsősorban azért magasabb a harmadik világbeli elmaradottabb régióbeli félnótásaikétól, mert.....miért is, megfogalmazni nem is tudják, de a lényeg, h megvannak győződve a felsőbbrendűségükről...
Izé...ugyan miért jelentett előnyt a protens-lószar v. valami hasonló borzalmas vallási szélsőségeség, mely nevében az angol parlament a liberalizmus nevében az írek millióit hagyta éhen halni.....
A skandináv országok a protestantizmus legfontosabb előnyével a biblia olvasás mindenkinek hatására gyorasan felszámolják az analfabétizmust igen korán. Hasonlóan a koreai háború utáni Koreához egy magasabb tanultsági szintú szegény népek szaladnak neki a második ipari forradalomnak.
Finnország ipari felzárkózását annak a 2 régiónak keretei között célszerű nézni, melyeknek tagja volt : Skandinávia és az Orosz Birodalom. A balti-tenger országai a 19. század közepén ipari fejlettség (de nem a jövedelem) szempontjából tisztán ketté oszthatóak egy a tengert nyugat-keleti irányban átszelő vonallal. Az ettől délre fekvő Dánia, Poroszország és az orosz Baltikum ekkorra már jelentős fejlődésen ment keresztül, míg a 3 északi skandináv országot nem tudta magával ragadni az európai ipari áramlat. Sok szempontból hasonlítanak egymáshoz, gyér, de intenzíven növekvő lakosság (még Norvégiában is csak 13 % a városi lakosság aránya), harmatgyenge gabonatermesztés, de gyorsan fejlődő állattartás, rengeteg fa, de nincs említésre méltó pamutipar, szabad társadalmi felépítés…..de -ami igen fontos-, nincsen világpiacon keresett ipari nyersanyag (fán kívül) és komolyabb ipari tradíció sem. Ill. Svédországra az utóbbiak nem igazak, de az ipari forradalom szempontjából mégis azok. Az ipari felzárkózáshoz a 19.században az európai perifériák országai esetében szükség volt legalább 1 olyan versenyképes exportcikkre, mely elindítja a folyamatot, majd pedig - ez vagy más újabb termék(ek) - képes lesz a húzóágazat szerepét is betölteni az áttörésig (mint pl. az úttörő ország esetén a pamutipar).
Svédországnak lenne, hiszen a 18. századi európai vastermelés 1/3-át adta, csakhogy Angliában a vaskohászatban a fát (faszenet) a koksszal helyettesítették, ellenben a svédeknek nincsen szenük, így ez az újítás a 19. századra padlóra küldi a svéd vasexportot. De ez az ország rendelkezik Európában a 2. legnagyobb erdőmennyiséggel, sőt azokat keresztül szelő folyókkal is, így a faipar húzóágazat tud lenni, de egyben meg is gátolja, hogy a másik 2 országnál is az legyen. Végül a Bessemer-Martin- eljárással újra feléledhet a vas- és acélipar, melyből a fafeldolgozás és a vasútépítés kereslete világ- és exporthatalom-színvonalú szerszám- és gépipart hoz létre. Ilyen erős gépipar ilyen gyors kiépülésére a hasonló fejlettségű országok között nem volt példa, és a svéd gazdaság elkezdett robogni.
Husvétszigetiek pechje az volt, hogy a disznó nem volt a hajójukban. Azokon a polinéz szigeteken, ahol hoztak disznót magukkal a polinéz betelepülők a fák jelentős része megmaradt. Ok egyszerű, a polinéziai disznók szeretik enni a rágcsálókat (patkány egér) és a rágcsáló populációk nem szaporodtak túl. A rágcsálók a Husvét szigeteken a sarjadó magoncokat és famagokat elfogyasztották és a kivágott fák helyén nem történt új fa fejlődése...........A tyúkok nem ettek patkányt!
Jó példa a szerencsés földrajzi fekvés modernkori verziójára Görögország esete is :
A mai görög gazdaság 3 lábon áll : a turizmusén, a mg-én és a hajózásén ...
Az első súlya nyilvánvalóan a földrajzi adottságokon alapul, a 2.-é a német adófizetők tűrőképességén, a 3. pedig azon, h a görög ker-i flotta került a legjobb helyzetbe, h elfuvarozza az orosz-ukrán gabonát Ny-európába :
a természeti adottságokból adódó befektetési potenciálból...ill. annak hiányából.
a hiány Norvégia esetében azt jelentette, h a középkor egészében nem rendelkezett exportképes termékkel (így aztán importálni sem volt képes) : a természeti adottságai következtében. Így aztán Norvégiát elkerülte a nemzetközi kereskedelem és tökeáramlás.
Az a szegénység, ami Norvégiát történelme nagy részében jellemezte, a korabeli Mo.-on kivételesnek számított volna, méghozzá a természeti adottságok következtében.
A norvég gazdaság akkor kezdett éledezni, amikor az iparosodó Anglia kereslete életet lehelt belé. Miért ?
Mert a norvég gazdaság jókor volt jó helyen : rengeteg fájuk volt, és jobb híján főleg a halászatból éltek. Angliának pedig pont erre volt szüksége, hiszen gazdaságosan kitermelhető fájuk egyre kevesebb volt, a polgári flottájuk kapacitását pedig inkább a jövedelmezőbb reexportra fordították.
Norvégiának, mely perszonáluniót alkot 1905-ig Svédországgal, a halászat, az angliai nyersfa-export és a hajózás a hagyományos „ipara”, de míg az első nem indukál komolyabb keresletet más szektorok felé, a második pedig pont a svéd dominanciája miatt nem töltheti be húzószerepét, marad a harmadik. A hajózás adja meg a kezdeti lendületet, az építés és a szállítás. A hajópark 1850 és 1913 között ötszörösére nő és így a világon a 3. lesz (igaz még 1890-ben is csak 12%-a gőzhajó, de 1910-re már 60 %-a) és huzamosabb ideig az exportbevételek felét adja. Ezzel pedig egyedülálló gazdasági struktúra jön létre, uis a szolgáltatások a GDP felét állítják elő. De a hajózás az egész gazdaságot nem tudta átlendíteni az intenzív iparosodási szakaszba, az áttörést a természeti adottságokból adódó vízi energiák hasznosítás hozta meg. Az elektromosság révén -jórészt német és angol tőkével- épültek ki az alumínium-, vegyi és elektrotechnikai iparágak, melyek az akkori csúcstechnológiai ágazatokat képviselték..
Látszik, h a végletekig elmaradott norvég gazdaság 2 olan tényezőnek köszönhette az ipari forradalomhoz történő nemcsak felzárkózását, de annak élére kerülését is, mely ugyanazon tényezőből fakad, mint amely a megelőző 10.000 év során Európa legelmaradottabb régióinak egyikévé tette, és mindkét tényező azonos tőről fakadt :
a természeti adottságokból adódó befektetési potenciálból...ill. annak hiányából.
Grönlandon sem azért pusztult el a norvég civilizáció (még a keresztes hadjáratokat is támogatták önkéntes adományokkal pl. rozmáragyarral), v. a polinéz a Húsvét-szigeten, mert ezek a népek olyan bénák lettek volna. Egyszerűen az általuk hozott - egyben másoktól tanult- civilizációs csomag nem felelt meg a természeti környezetnek.
Másfelől Erikék sem gyarmatosíthatták Amerikát jóval Kolombusz előtt (noha az élelmiszer-termelő csomagjuk ideálisan illeszkedett az észak-amerikai természeti viszonyokhoz), mert a logisztikai helyzetük tarthatatlan volt.
A svájciakra és norvégokra a kínaiak alaposan rávertek nemcsak abban, h történelmük szinte majdnem egészében sokkal fejlettebbek és civilizáltabbak voltak... de abban is, h még inkább elhitették magukkal, h ez a felsőbbrendűségük következménye.
Pedig csak arról van szó, h a két nagy folyójuk, a mg-nak (a rizstermelésnek !) rendkívül kedvező éghajlatuk és a Kínai medencét környező természeti védettség következtében állandóan nagyon magas lehetett a népszaporulatuk. Ebből a kombinációból aztán következik az átlagon felüli állami és a technikai fejlődés is.
A mai indiaiak sem azért töltenek be annyira előkelő szerepet pl. a szoftveriparban v a telekommunikációs outszórszingban (v lehetett a gazdaságuk a legnagyobb a világon Akbar alatt), mert különleges adottságaik vannak hozzá. Egyszerűen a természeti adottságaik következtében elég nagy volt mindig is a népszaporulatuk, ahhoz h nagyon sokan versenyezzenek a legjobb helyekért.
Mindeközben mi történt pápuáinkkal, akik svájciaink és vikingeink szerint azért élnek annyival alacsonyabb szinten, mert az emberi képességeik annyival alacsonyabbak ?
Svájc népei óriási mázlisták voltak, uis a középkori Európa két legfontosabb civilizációs központját összekötő kereskedelmi útvonal közepére kerültek a népvándorlás során : Itália és a Rajna-vidék közé.
Ez nemcsak a kereskedelem megcsapolását jelentette (ez volt akkoriban és még sokáig a legjelentősebb jövedelem a világon - pl. még a 19. sz. 1. felében is a világ legerősebb Birodalma költségvetésének fő tétele (Anglia teaadó) )......
Ez azt is jelentette, h Svájc totál lepusztult gazdasága az átmenő kereskedelem megcsapolásán túl az akkori világ legfizetőképesebb piacához jutott az állattenyésztés révén.
A mai Svájc területén élők ezek után évszázadokon keresztül nagyon primitív életmódot éltek (erre is pusztán azért voltak képesek, mert eltanulták a világ más tájain kifejlesztett növénynemesítési és állattartási technológiákat) :
Így érkezünk el a mg-i és ipari forradalom kezdetéhez, a 11-12. századhoz, aminek fő hajtóereje (pl. tökefelhalmozás) a távolsági kereskedelem és a kézműves ipar....
Ekkoriban Norvégia a természeti adottságai miatt már sokkal csóróbb volt, mint pl. a korabeli Balkán.
A svájciak viszont mázlisták lettek, hiszen :
1. halál csórók voltak, hiszen a természeti környezetük következtében a gabonatermesztés szóba sem jöhetett , az állattartás az akkori logisztikai viszonyok közt pedig nem volt kifizetődő.
2. akkor miért történhetett, h a svájci totál elmaradott hegylakók belekerültek legalább a késő-középkori nyugat-európai mainstream uszályába ?
Hogyan jutottak el Svájc népei addig a (korához képest egyáltalán nem túl kimagasló) fejlettségi szintig, mely során olyan (a városokon alapuló) pályára kerülhettek, mely kihasználásával meglovagolhatták a mások által gerjesztett konjunktúrát ?
Arról a másfélezrednyi időről van szó, mely elején Cézár visszazavarta a helvét hordákat a hegyeik közé, ugyanis azok túlszaporodtak, azonban mivel képtelenek voltak fejleszteni a mg.-azdaságukat lezúdultak Galliára.
Ebből akár még arra is lehetne következtetni, h ezen összefüggések max. a paleolitikum és az újkor között működhettek...de pont a 19 sz. elejére iparilag legyalult Svájc az egyik állatorvosi ló :
uis Svájc iparosodása a a selyemipar révén indult el.
Mindhárom nép hegyi körülmények között élt...(igaz a pápuák melegebb éghajlaton, de ennek negatív hatásai is vannak)...aztán mégis ekkora civilizációs különbségek alakultak ki, noha az előbbiek évezredeken keresztül lepipálták az utóbbiakat.
Pusztán a földrajzi státuszukban rejlő különbségek miatt :
A pápuák, hiába fejlődtek önerőből annyit, h saját mezőgazdaságot alakítottak ki (szemben a mai norvégok és svájciak korabeli őseivel, akik mindent más népektől tanultak el - sőt a mai svédek ősei úgy 500 évre még a vadászó-gyűjtögető életmódra is visszavedlettek) földrajzilag annyira elszigetelődtek a korabeli civilizációs központoktól, h azok mg-i eredményeit átvenni nem tudták.
A svájciak is azt hiszik, h azért élnek jobban nálunk, mert jobban is teljesítenek nálunk a munkában....amúgy télleg.
Bizonyos, a társadalmi együttműködés hatékonyságát befolyásoló tényezőktől (mint. pl. az államszervezettség hatékonysági szintje, korrupció stb.) eltekintve is ez a megállapítás jogos.
Csakhogy ez esetben is az érem (azaz a termelési tényező) 2 oldaláról van szó :
1. A Töke
Ez esetben simán levezethető, h azon töke-mennyiség többletének, mely a jelenlegi svájci termelékenységi fölény alapja, az oka Svájc földrajzi elhelyezkedése.
2. A Humán Töke
Az ebben elért előny egyenesen következik abból az előnyből, melyre a svájci lakók az előbbi pontból következően tettek szert.
Norvégia népei pl. Európa legcsóróbb, legagresszívabbjai voltak, míg az európai feudalizmus meg nem szilárdult annyira, h a norvég hordákat megsemmisítse....
Utána Norvégia a természeti körülményei miatt (nem volt képes lépést tartani az európai újkorral) annyira kiszolgáltatottá vált, h szinte minden európai újjárendezésnél úgy dobálták a hatalmak közt, mint egy megsütött malacot.
Közben Anglia iparosodott, és a természeti kincsek fő felvevő piacává vált. Norvégiának eleve óriási halászflottája volt (a természeti adottságok következtében) + rengeteg fája......
és mindezt közvetlenül a lehető legolcsóbb módon - tengeren szállíthatta Angliába.
A pápuai népek már évezredekkel az időszámításunk előtt nemesítették a cukornádat, amely innen kiindulva terjedt el a világban a 9.10.- században (Új-Guinea >India> Egyiptom. A mai svájciak és norvégok ősei innentől számítva még évezredeken át pusztán vadászó/ gyűjtögető életmódot folytattak.....
És minden alapvető civilizációs vívmányt más népektől vettek át... :
azt, h ezen kiegészítő eredményeket miért voltak képesek kihasználni : pusztán a természeti környezetük által nyert előnyök magyarázzák, amennyiben más szerencsétlenebb sorsú népek történetével hasonlítjuk össze......
hiszen ezen népek gőgösen, képmutatóan hirdetik, h azért élnek jobban, mert többet teljesítenek.
Persze, nem lenne túl bonyolult megkísérelni ennek bizonyítását pl. a Magyar (vagy számtalan más közép-kelet európai) állam történetét alapul véve, de én a legkomplikáltabb relációt veszem alapul.
