Te konkrétan tudod bizonyítani ugye,hogy a dunántúlon hemzsegtek a szlávok ? A konversió leírása- még Szőke úrék szerint is- nagyrésze Borostyánút osztrák szakaszára esik,vagyis Karintiába. Továbbá azt is állítja,hogy a térségben a bajorok hordták a nadrágot és semmiféle önnálló, vagy nagyrészt független szláv fejedelemség nem volt,vagyis az előljáról kinevezése nem etnikai alapon történt. Érdekes,mert az egyik másolatban Priwinát mint a nyitrai fejedelmet emlegeti az irat,amiről még a magyar kutatás is azt állítja,hogy utólagos betoldás. Nem foglalkozom névetimológiával még amatőr szintem sem.
Értem én. A Kárpát-medence tulajdonképpen Szlávia volt. Az avar köznép meg elpárolgott mint a forróvíz. Aztán ugye ott van a szláv vezér,aki Bogát néven futott. /Afrikans/ Ott van Koppány,aki szintén szláv, avar méltóságnévvel, önnálló,független területtel. Csakúgy találomra,minden hagyomány nélkül megkéri Géza özvegyének kezét./ Afrikans/. Berengár jóbarátja Durczak, szintén zenész./ Bernát/ És persze a békési Vata,aki meg a Bogumil vallás híve./Afrikans/ Továbbá megtudhattuk,hogy a magyar fejedelmi központ azért váltott szállásterületet 950-es években, mert keresztény államalakulatot akart létrehozni. István idegen ajkú népességgel szervezte meg a magyar közigazgatást. Plusz vannak a suttyó magyarok, akik az alföld ártereibem tanyáztak,de a tatárjárás kiirtotta őket.A legújabb kutatások szerint, a templomokat erődökké alakították és derekasan helytálltak az alföldiek A kinai beszámolók szerint óriási veszteség érte Batut a magyar hajáratban. Ezért nem hagytak itt helyőrséget,mert lemészolták volna a tatárokat a helyi ellenállók. Tulajdonképpen egy csoda,hogy nem szlávul beszélünk. Bulcsú annyira ostoba volt,hogy egy diplomáciai tárgyalásra nem vitt magával tolmácsot. Mert ugye a bunkó magyar kiséretben senkisem beszélhetett kiválóan görögül. Szerencsére kéznél vannak a szlávok, akik mindehez roppantul értettek. Boebod is szláv eredetü. Anonymus a nagy mesemodó. Semmit nem merít a kor élő hagyományából,csak kitalál mindenfélét. Természetesen az Árpádháznak nem lehetett önálló Attila kultusza,mert azt csak hóbortos németalföldi papok irományaiból szedhették össze. Unalmas már.
Úgy látszik, minden akadály elhárult tehát a Balaton nevének szláv származtatása útjából. Vissza lehet térni oda, ahonnan elkanyarodtunk: a helyben talált népelemnek az államszervezésben betöltött kiemelt szerepéhez.
Meg hát a nagy víznevek, mint fő tájékozódási pontok, a szlávos alakjukkal kerültek a magyarba. A szlávok meg az avar beköltözés után jöttek csak a KM-be. Azaz nyelvileg "túlélták" az avarokat.
Végig a bajor püspökök, főleg a salzburgiak tiltakozásáról szólt a dolog, olvashatsz a regensburgi pertől kezdve (ahol Metódnak majdnem korbáccsal ment neki az egyik felbőszített egyházfi) a tanítványok Morvaországból való kiűzetéséig sok mindenről. És az is igaz, hogy ők maguk jogellenesen végezték a térítést és a templomszenteléseket Pannóniának ezen a részén, amire a pápa és Metód hivatkoztak is. Olvasd el. Mellékesen jegyzem meg, arra Szőke nem tér ki, hogy a tanítványok végül közvetlenül Bulgáriába úsztattak át háncscsónakokon, bár az érsekség Sirmiumba helyezésének ügyét szépen megmagyarázza.
Senki nem állított olyat, hogy az itteni frank közigazgatásban áttértek volna a glagolita írásra. A helyi szláv hűbéres vezetők elég sűrűn lázadoztak a frank fennhatóság ellen, és legkevésbé a liturgikus része érdekelte őket a térítésnek, sokkal inkább az önálló szláv egyház létrehozására hajtottak, ami Metód érseki kinevezésével névlegesen meg is valósul. A thesszaloniki fivérek fölé hol egy-egy frankellenes morva lázadó sikerei tartottak védőernyőt, hol a békés viszonyok keretei között puhatolva próbálták meg a szláv helytartók (mint Kocel is) kissé tágítani mozgásterüket azzal, hogy megpróbáltak közvetlenül a pápának vagy a pátriárkának alárendelt egyházat összegrundolni. De mi lenne, ha bárgyú ötletelés helyett részletekbe menően Szőke Béla Miklósnál? Fönn van a könyv a neten.
A katolikus érsekség meg elfogadta,hogy az általa felépitetett zarándoktemplomban Metod bácsi írásórákat tart. Furcsa emberek voltak,hogy palackokra irogattak, pedig állítólag a teljes közigazgatás átváltott-"a latin nyelvet, a római tanítást és a régóta tisztelt latin betűket filozófus módra kiszorította"- az új írásra. Kocel meg Priwina fia volt, ő meg a bajoroktól kapott hübérbirtokot,legalábbis a Konversió szerint. Így nem nagyon ugrálhatott és nem volt tanácsos a nyugati liturgiát és ideológiai befolyást lecserélni egy keletire. Nem véletlenül Motódót lecsukták,majd elküldték a déli végekre.
"olvastam a Balaton szavunk tudományos etimológiai fejtegetését. Jót derültem. A szláv eredetet,ahány kutató annyi szláv néptől származtatja. A végére már az ismereteket közlő maga is belezavarodik,mert német kifejezést is belevesz a fejtegetésbe. Egy tény Bolatinként fut a magyar krónikában. Arra pedig, hogy a Blatnóból lett a Balaton az ötletelésen kívül, valamilyen kézzelfogható nyelvemlékre is szükség volna"
Mivel a 9. században a szláv nyelvek még javában az erőteljes differenciálódás állapotában voltak, nincsen különösebb jelentősége, hogy milyen elnevezést próbálnak ráhúzni a névadó szlávokra. Különben a német alak, a Plattensee is világosan mutatja, hogy szláv kölcsönzésről van szó, méghozzá nyilvánvalóan a frank-vazallus szláv fejedelmek korából (Pribina, Kocel).
Csakis. Véletlenül pont ott törték el a kulacsaikat azok a szegény zarándokok, ahol 866 ősze-tele és 867 tavasza között a thesszalonikéi fivérek Kocelt és még legalább 50 személyt megtanítottak az általuk kifejlesztett glagolita betűkkel írni. Egyébként szerinted mennyire volt elterjedt ez a fajta írásmód, ha tudjuk, hogy Konsztantínosz három-négy évvel korábban alkotja meg azt az ábécét? Maga a Conversio sem rejti véka alá a szláv hangtannak megfelelő új írásrendszer diadalát, amikor arról számol be, hogy a szláv nyelvet Thesszaloniké környékéről jól ismerő – s a misszióra a III. Mikháél nevében uralkodó Bardász caesar által pont ezért kiszemelt – fivérek munkálkodása a Dunától nyugatra "újonnan kitalált szláv betűkkel a latin nyelvet, a római tanítást és a régóta tisztelt latin betűket filozófus módra kiszorította", de mint látható, hangsúlyozza, hogy újonnan kifejlesztett, egészen friss írási szisztémáról van szó.
Vagy azt jelenti,hogy a különféle zarándokok meg szent fazekak, akik felkeresték a Hadrianus zarándoktemplomot egyes személyes tárgyaikat egyszerüen elhagyták,eltörték. Így kerülhettek a feliratozott palackok darabjai oda.
"A mai napig van Ausztriában egy Moosburg nevü hely,sok tóval meg kilencedik századi várrommal"
Szőke külön fejezetet szentel ennek a témának, és meggyőzően mutatja ki, hogy a karintiai Mocsárvárral való azonosítás Regino földrajzi tájékozatlanságának számlájára írandó: "A karintiai Moosburg épületmaradványai semmiféle támponttal nem szolgálnak ahhoz, hogy ott lett volna a Conversióból megismert Mosaburg és Arnolf pfalza. Moosburg erődítésére az a négy, mocsarakkal körülvett, ca. 30 m magas halom utal, amelyek egy nyugat–kelet tengelyű úttal megosztott 100 × 200 m-es belső teret vesznek körül, az út két végén kőből épített kaputorlaszokkal. A halmokon erődítésszerű maradványok is láthatók. Az egyik az ún. »Arnolfturm«, 12 × 12 m-es, 2 m vastag falú, négyemeletes torony, a másik az ún. »Thurner-Hügel«, egy görzi vár romja, amely a harmadik halmon létesített, alapokig elhordott épület köveiből épült, de itt csak késő neolitikus cserepek kerültek elő. A természettől is védett, mocsárral körülvett negyedik halom is erődített, de kutatatlan. A máig álló kő épületmaradványok a 13. századi várépítészet jellemző emlékei, és az erődítésen belül nemhogy három, de egy templom maradványa sem került elő, amelyeknek pedig a Conversioalapján a 9. századi Mosaburgban kell állniuk."
Hogyan magyarázod például II. Hadrianus pápa Kocelhez intézett, a Metód-legendában megőrzött levelének ezen sorait: "nemcsak neked egyedül, hanem minden más szláv ország számára küldöm őt mint tanítót Istentől és szent Péter apostoltól"? (Szőke i.m. 247)
Értem én. Adva van a karantánok megtérése cimü irat, melyben szerepel Mosaburg, melynek ura Priwina aki állítólag szláv,ezt a helyet Zalavárral azonosítják. Továbbá van egy ötödik századi másolt Márk evangélium kézirat, melyet a zarándokok aláírtak a kilencedik századtól. Itt szerepelnek szláv nevek az aláírók között.Az osztrák történész szerint a két adat megesősíti egymást abban,hogy dunántúlon jelentős szláv nép lakott,olyannyira,hogy ők a Balaton névadói is. Csakhogy az aláírók nem jegyezték le honnan jöttek és mikor. Így feltételezés a nagyszámú dunántúli származás,a szignózok között.A másik fő érv priwinát szlávsága,mert szlávot nevezhettek ki a szlávok élére. Roppant magalapozott tényállítás. (A mai napig van Ausztriában egy Moosburg nevü hely,sok tóval meg kilencedik századi várrommal.)
"Mindebből szerinted az következik,hogy a mai dúnántúlon egy urbanizált karoling müveltségü szláv népesség éldegélt,akiket I. István döntöen felhasznált az államalapításban"
Nem elsősorban az urbanizáltságról beszéltünk, ha nem tűnt volna fel, hanem hogy ezeket a kiépülő feudális struktúrába könnyebben be lehetett építeni.
"Azt sem értem,ha karoling mintára építette ki a közigazgatást,vajon miért nem comesek meg palatinus volt az előljárónév,miért ispán meg nádor"
Ha kecskebogyónak nevezte volna el őket, az sem érinti a nyugati minták kérdését. De hogy erre az éleseszű felvetésedre más oldalról is reagáljak, igen, ugyanúgy használatban maradtak ezek latin elnevezései, mint valószínűleg mindenütt máshol a korabeli Európában.
"a magyarok csatát nyertek Brazlav váránál,ebből ugye az következik hogy a Balaton eredetileg Blatno volt mert egy karantán származású vezért korábban oda rendeltek"
Szegénykém, ezzel csak te szalmabábozol, szó sem volt semmilyen karantán vezérről, a Balatont a környékbeli szláv lakosság nevezte el Balatonnak, akiket 866/67-ben Konsztantínosz (a későbbi Cirill) és öccse, Methódiosz még együtt térítgetett. Érdekes, hogy nem avar, de nem is frank, hanem szláv nyelven igyekeztek működni, ezért alkották meg a glagolita írást, magát Kocelt (Chezilt) is ennek segítségével tanították meg szláv nyelven írni Mosaburgban. Kitűnően összefoglalja ezt és a továbbiakat Szőke az említett kötetében. Herwig Wolframot idézve most csak a következőt emelném ki (194. o.):
Így a Dunántúl északi része lesz az Árpád dinasztia törzshelye, innen hódoltatják majd (nyugati segítséggel) Somogyországot, a Dél-Alföldet, Erdélyt, majd a Felvidéket -- hiába is zúzták szét már 902-ben a honfoglalók a morvákat. A sorrendet a püspökségek/érsekségek alapítási ideje nagyjából kiadja.
Na DE éppen 955 után lesz az Árpádok központja a Dunántúlon, azaz amikor a Fischa - Lajta folyókig húzódnak vissza a magyarok az Ennstől! Taksony még az innenső parton eltemetve (cca 972).
Ezt követően mehet Géza Esztergomba, kezd hozzá Pannonhalmához (Szentmártonhegye), majd Veszprémhez és Fehérvárhoz. Mindez 997-ig bőven levezényelve, azaz röpke 25 év alatt. Itt is temetik.
Szerintem: Kurszán de még inkább Bulcsú (kavarok??) halála után az Árpádiak átszivárognak a Dunán. A németekkel a status quo tartós 955-öt követően.
Értem.Mindebből szerinted az következik,hogy a mai dúnántúlon egy urbanizált karoling müveltségü szláv népesség éldegélt,akiket I. István döntöen felhasznált az államalapításban. Ugyanis korábban ezt írtad,illetve ilyen tartalmú írást linkeltél be. Azt sem értem,ha karoling mintára építette ki a közigazgatást,vajon miért nem comesek meg palatinus volt az előljárónév,miért ispán meg nádor. Az amit a nyelvészurak kiötöltek,nevezetesen, hogy az ispán a szerb falvak előljáróinak nevére,a zsupán szóra vezethető vissza,nyugodtan kukázható. Az,hogy a dunántúl infrastruktúrálisan fejlettebb volt az alföldnél senkisem tagadja,mivel római provincia volt. Ráadásul a rómaiak az alföldet nagy ívben kerülték,Hadrianus az Al-duna felől támadta a dákokat. Hajon utaztak a császákori légiók. Érthető,a magyarok csatát nyertek Brazlav váránál,ebből ugye az következik hogy a Balaton eredetileg Blatno volt mert egy karantán származású vezért korábban oda rendeltek. Mellesleg többség szerint a pozsony várdombról van szó.
Apropó, Zalavárról jut eszembe, a Mosaburg/Zalavár sorozat első kötetét még meg lehetett venni, de a másodikat értesüléseim szerint nem hozzák kereskedelmi forgalomba. Miért?
"a zalavári Hadrianus templomhoz köthető karoling peremkultúra 907 után megszünik"
A Braszláv váránál aratott győzelemmel az uralmuk alá vont területet terjesztik ki egyelőre, megtelepedésre a Dunántúlon egyelőre kevés a régészeti nyom. Ami fennmaradt írott forrás, mind avar fennhatóság alól szabaduló, a frankoknak is gyakran ellenszegülő szlávokról ad hírt, miért meglepő, hogy ez a Balaton elnevezésében is tükröződik?
"Augsburg is egy késő-római alapítású erődként kezdte"
Na látod. Ahol lehetett, a római eredetű erődmaradványokat, úthálózatot stb. felhasználták. S ha már Balaton, akkor valószínűleg a Keszthely-kultúra népessége sem szivárgott el.
Nem lerombolták a dolgokat, hanem felhasználták, beépítették, a kézművességben, kereskedésben jártas lakosságot, a már "megszelídülteket", az életcéljukat nem rablóhadjáratokban felismerőket megbecsülték, és nem legyilkolászták. Égető szükség volt rájuk, ha hosszabb távra akart tervezni egy korabeli közép-európai dinasztia.
Nem elég az? Mentalitásról és alattvalókról beszélünk, etnikumtól, nyelvtől függetlenül, mellesleg mi is volt a véleménye az Intelmeknek az egynyelvű és egyszokású országokról?
"Dunakanyarba, miután az Árpádok belátták, hogy stabil, keresztény alapú, tehát az európai trendhez igazodó államot a helyben talált karoling-szláv (esetenként még régebbi eredetű) népességre lehet inkább alapozni. '
Például a zalavári Hadrianus templomhoz köthető karoling peremkultúra 907 után megszünik. A festett üveget előállitó mühely az enyészeté lesz. Pedig világszinvonalú,legalábbis ezt állítják. Marad a szolgaréteg,akik tovább temetkeztek itt. Nagyrészükről meg sem állapítható,hogy milyen népcsoporthoz tartoztak. Aztán a bajor-morva háborúk,meg a karantán vezérnek a térségbe rendelése,hogy tegyen rendet végre, a fosztogatásokat meg az anarchiát szüntesse meg. Az ásatag elhalálozott melléklet nélküli jónép meg csak szláv lehet,mert csak. A szövekekben szereplő latin sclavus is csak etnikumot jelenthet, nem pedig olyan népcsoportokat akik alávetettek,függetlenül attól,hogy milyen nyelven beszéltek,szláv mert csak. Például Augsburg is egy késő-római alapítású erődként kezdte. Én múltkor olvastam a Balaton szavunk tudományos etimológiai fejtegetését. Jót derültem. A szláv eredetet,ahány kutató annyi szláv néptől származtatja. A végére már az ismereteket közlő maga is belezavarodik,mert német kifejezést is belevesz a fejtegetésbe. Egy tény Bolatinként fut a magyar krónikában. Arra pedig, hogy a Blatnóból lett a Balaton az ötletelésen kívül, valamilyen kézzelfogható nyelvemlékre is szükség volna. Az, hogy a magyar fejedelmi központ a Duna közelébe települt,részben magyarázható avval , hogy az Árpádok 907 után uralmuk alá hajtották az egész térséget. 955-ig,a bajor-magyar határ az Enns folyó !
"– Úgy tűnik, hogy Árpád fejedelem utódai a 10. század közepére felismerték, hogyha ők egy erős, keresztény, feudális államot akarnak létrehozni, akkor azt elsősorban nem a magyar népességre tudják alapozni, hanem a már itt élő, jobbára megkeresztelt és a feudális társadalmi rendet ismerő és elfogadó lakosságra. Azokra, akik néhány évtizeddel korábban egy hasonló keresztény–feudális államban, a Karoling Birodalomban éltek."
