Lehet regény, vers, bármilyen mű. Megadom az eső mondatokat. Ki kell találni, mi a mű címe, szerzője. A megfejtőnek meg kell várni a helyeslést.
Volt idő, amikor azt hittem, a visszatekintés optikája téveszt meg.
Szabó Magda Apám táncot jár
Egy napon a juhász legelteti nyáját, ahogy eddig is, egyszer csak elkezd ugatni a puli. Két juhász lépett oda hozzá. Az egyik szamáron a másik gyalogolt, és két komondor is volt velük. Leültek a földre de nem beszélgettek. Megérkezett a juhász 12 éves fia is. Az új juhászok kérdezősködtek a feleség felől, majd a juhász szíjára esett a szó. Meg akarják venni tőle, de ő nem akarja adni, mert azt magának csinálta. A két juhász agyonverte a juhászt és a fiát, még a pulit is. Gödröt ástak és eltemették őket, majd fogták a nyájat és elhajtották.
Egy olyan részt adok fel egy műből, amiben nincsenek árulkodó nevek.
"
Ah, jámbor aggastyán! Sejtetted-e, milyen megzavaró szándék rejtőzött ismét csodálatosan fenséges Istened hallgatása mögött, és milyen megfoghatatlan-dicsőülten tépi majd szét lelkedet az ő akarata! Amikor húsod még ifjú volt, egy reggel csalfa káprázatnak bizonyult legszívbélibb boldogságod. Nagy kort kell megérned, hogy megtudd: kiegyenlítésképp csalfa káprázat volt legkeservesebb fájdalmad is."
Ursust és Homot szoros barátság füzte egymáshoz. Ursus ember volt, Homo farkas. Kedélyük összeillett. Az ember keresztelte el a farkast. Valószinüen a saját nevét is ő maga választotta; jónak találván Ursust a maga számára, az állat részére is jónak találta Homot.
Ezernyolcszáznegyven őszén, szeptember tizenötödikén reggel, a Ville-de-Montereau nevű hajó hatalmas füstfelhőket hányt útra készen a Saint-Bernard rakodópart előtt.
Július elején, egy rendkívül meleg nap alkonyatán, fiatal férfi lépett ki a Sz... utcai házból, ahol albérletben lakott, és lassan, láthatóan határozatlanul, elindult a K... híd felé.
A lelkemet teszem rá, hogy ez így lesz. Különben minek élni? Mert én már csak erre várok, és mindaddig várni fogok, amíg élek. Ezt megígérem. Hogy kinek? Nem tudom.
A tengerparti nyaralóhelyétől búcsúzik a nyolc és fél éves Petya, egy odesszai tanárember fiacskája, mert - bármi fájó - vége a vakációnak, haza kell mennie.