"ezért nem zárható ki az építés közbeni illesztés lehetősége"
nézd meg újra a 967-t, ott bizony egyértelmű a rögzítési funkció. az, hogy a középkori templomoknál milyen módszert alkalmaztak, az itt teljesen érdektelen, az inkák is (pedig ők az aymaráktól tanultak) más módszert alkalmaztak a tömbök stabilitásának növelésére.
"A térburkoló elemeket soha nem rögzítik össze, csak esetleg kifugázzák,"
rád aztán tényleg nagyon furcsán nézne az iparos: a térköveket mindig rögzítik, mégpedig a fugák homok, vagy zúzalék általi feltöltésével, illetve tömörítésével, így lesz szilárd és terhelhető a felület.
az aymarák nem ezzel a technológiával éltek, hanem a kapcsolással, így értek el nagyobb strukturális szilárdságot.
"Substantial cramps of various shapes once pieced together the enormous sandstone slabs used in the construction of the four platforms at Pumapunku [Figure 31]. Presumably, the platforms served as a base for other structures, and possibly some gates. The cramps, then, lent the platforms structural continuity."
„felületesek az ismereteid: nem kizárólag és nem jellemzően földre fektetett kőlapokat kapcsoltak össze”
Nem kerülte el a figyelmemet, hogy nem csak a fektetett kőlapokon vannak kapcsolási helyek, ezért nem zárható ki az építés közbeni illesztés lehetősége. Habár a kőből, vagy téglából készített építményeknél, néhány speciális építészeti megoldást kivéve, (pl.:pilléreknél, oszlopoknál) az egymásra helyezett építőanyag súlya biztosítja a szerkezet stabilitását. Amennyiben ez nem elég, akkor általában, főleg magasabb épületeknél, támasztó pilléreket, vagy támfalakat alkalmaztak. Még a középkori templomoknál is ritka megoldás az összekötő vasheveder. Viszont épület alapjánál, vagy földön fekvő síklapoknál sehol nem látható a tudtom szerint.
„ hogy mindenféle rögzítés nélkül dobálja egymás mellé a térköveket.”
A térburkoló elemeket soha nem rögzítik össze, csak esetleg kifugázzák, vagy kiöntik bitumennel a réseket az aláfolyó csapadék ellen, vagy a felfagyás veszélye miatt.
Valóban bármilyen feladatott elláthatott, habár a felsorolt lehetőségek némelyike kevésbé valószínű.
Amennyiben a kapcsok használata egy időszakra korlátozódott érdemes lenne az adott intervallum viszonyait megismerni. Mennyire megbízható adat a Kr.u. 300-500?
"A Te Protzen professzorod az, aki nem cáfolja a csereszabatosságot, sőt, ki sem ejti e fogalmat."
tessék?
ja, elnézést, megint elfelejtettem, hogy nem beszélsz angolul, ezért kizárólag Várnai és Däniken magyarul megjelent művei a forrásaid. 968-ban betettem egy Protzen idézetet, melyben annyira "nem ejti ki a csereszabatosság fogalmát", hogy konkrétan cáfolja:
<Such blocks are not interchangeable>
értékelem az igyekezetedet, mellyel a téveszméidhez kívánod igazítani a tényeket, de ez sajnos nem fog menni..
Köszönöm, tovább javítottad különben is finom szimatomat.
Különben a választékos stílussal többen is rendelkeznek itt, ám ez nem ment föl senkit a trollság alól, sőt, a jobb trollok egyik eszköze. Ez messzire vezet, és itt off, de létezik. Alkalomadtán el tudom magyarázni.
Ami ide tartozik, az éppen az, hogy akkor 4 hsz-os nikk létedre agresszíven fejezted ki magadat, ez is egy jellemző ismérv.
Ami a tárgyat illeti, bár éppen mivel régi motoros vagy, már kellett tudnod néhány érvet arra h miért nem akkora rejtély ez, és ha új nikken megint annak hívod, az bizony újabb strigula.
BTW: egy mai kőművest összekeverni az akkoriakkal és akkori célokkal szándékos csúsztatás. Ez is egy strigula.
A földrengés hatására vonatkozólag az ellenvetésed kissé felületes. Még a tipikusan földrengéses helyeken is 10-20 kis rengésre jut egy nagy. Ezen kívül vannak rengésekk melyek tipikusan vízszintes kilengéseket produkálnak és mások amelyek függőéegeseket, és persze ezek keverékét. Egy kapocsrendszer hasznos lehet a kisebbeknél, a naygok ellen senki emberfia nem tehet sokat. Kicsinél viszont sikeresen megakadályozza a nem veszélyes, de esztétikailag rossz szétrázódását a köveknek.
A Te Protzen professzorod az, aki nem cáfolja a csereszabatosságot, sőt, ki sem ejti e fogalmat.
A sablonhasználat - amennyiben volt - akkor épp a csereszabatosság irányába taszajtja a blokkok formázását...teljesen mindegy, hogy milyen dokumentáció(mérnöki rajz, vagy az az után készült sablon) alapján készítették a H-blokkokat, illetve a precíziós vésetű elemeket - a lényeg, hogy a kor ilyet nem indokol - a hajszálpontos furatokra, vájatokra, vágásokra gondolok, amelyek andezitben való kialakítása egyelőre - szvsz - rézötvözetekből készült kézi szerámokkal megmagyarázatlan - figyelembe véve a körkörös megmunkálási nyomokat is.
Az andezitről semmi - igaz, Te csak a homokkövet idézted...
A kerek megmunkálási nyomokról meg a másik fele..
Nem is beszélve az egyéb elemekről...
Vajh mi a túrót keres ez az íves fúrás a kőtömbökön? Csak nem valami megmagyarázatlan?
így van ez a piramisoknál is. világosan látható, hogy gépi megmunkálás nyomai vannak a szobroknak illetve némelyik gigantikus mértetű kődaraboknak. és ott is mint máshol, az utódok semmit sem tudnak utánozni az elődeiknek állítottak munkájából. maximum ahhoz értettek, hogy megrongálják és elhordják amit tudtak.
értem, tehát a név nélküli professzor a forrásod. nagyszerű...
a nagyon is névvel bíró Protzen szintén tesz említést a modulok méreteiről, de nem csereszabatosságról beszél, hanem sablonok használatáról (lásd 276), ami jelentősen megkönnyíthette és felgyorsíthatta a munkát. ez nem elég ok talán...?
"Kösz, hogy olyat is cáfolsz, amiről szót sem ejtettem,"
hát ez igazán sajnálatos. mármint az, hogy nem működik a memóriád, a felsorolt hozzászólások ugyanis egytől egyig a felvetéseiddel foglalkoznak, több esetben pedig egyenesen a te téveszméid korrigálásra íródtak.
hát erről az aymarákat kellene megkérdezned, az ő hiányukban viszont csak találgatni lehet. annál is inkább, mivel a kapcsok használata erősen korlátos, funkcionális és/vagy időrendi szempontból.
az valószínű, hogy rögzítési, strukturális, pozicionáló, illetve az építés közbeni illesztési feladatot tölthettek be.
Who Taught the Inca Stonemasons Their Skills?
A Comparison of Tiahuanaco and Inca Cut-Stone Masonry
JEAN-PIERRE PROTZEN, WITH STELLA NAIR, Department of Architecture, University of California, Berkeley
Azon túl, hogy a helyszínen jártam és láttam amit láttam, minden tiszteletem az egyetemi professzoré, aki azonban nem cáfolta a csereszabatosságot.
az összeépíthetőség itt bizonyított!
Ha ezek a blokkok összeépíthetők, akkor egyik datrab a másikkal helyettesíthető - ez igazolja a csereszabatosságot - amihez nem kell mm-es azonosság a méretekben...
A körkörös megmunkálásoknak maradtak nyomai - ezeket nehezen lehetne cáfolni.
Kösz, hogy olyat is cáfolsz, amiről szót sem ejtettem, de inkább arról beszélj, hogy az új világban mi indokolta Tiwanaku korában ezt a mintát és bonyolultságot. S a H-blokkok nem az egyedüliek, amelyek különlegesen finom megmunkálást mutatnak...
Ennek különösen örülök, mert régebben valóban írtam néhány hozzászólást egy másik topikban, de már megszüntettem a nikket egy összetűzés miatt. Úgy látszik nem volt hiábavaló a gondolataim közzététele, mert ennyi idő után is egyből rám ismertél a választékos stílusomból, és magvas mondanivalómról.
Egyébként, ha a kérdésem naiv, vagy magától érthető, és esetleg már ki lett tárgyalva, akkor elég egyszerűen azt írni, hogy azért mert…., vagy ha esetleg még a hozzászólás számát is megadod, mint emen topiktárs, akkor szívélyesen megköszönöm.
Még mindig érdekel, hogy miért kellett a földre fektetett kőlapokat összekötni? Az iparos furcsán nézne rám, ha megkérném, hogy a viacolor kockákat ragassza össze habarccsal a járda készítésekor.
Nem hülyének nézlek, hanem vagy sokadnikkes trollnak. Vagy azt hiszed nem lehet észrevenni, hogy 10 nikk tartozik egy személyhez?
De ez nem baj régi motopros vagyok. A baj az, hogy te nézel minket hülyének, amikor nyilvánvaló, hogy ez a kapocs téma 2 tucatszor ki lett tárgyalva, te padig úgy teszel, mint egy óriási aduászt csapnál le.
Nem értem, hogy miért nem cáfoljátok meg a mélyen, de nagyon mélyen tisztelt topiktárs állításait, amikor hamisak!
Azt állítja PumaPunkuról, hogy homokkő, amikor egyértelmű, hogy a precízem megmunkált kövek többsége kemény andezit.
Azt állítja ötvözött vésővel készítették a nyílegyenes éleket, amikor megmunkálási nyomok mutatják, hogy kerek, forgó felületek segítségével is csiszoltak és alakítottak, mintha flex-szel dolgoztak volna - vagy tán ténylegesen azzal.
Megmagyarázatlan, hogy a csereszabatos H-modulokra(és egyéb precíziós elemekre) miért volt szüksége és igénye az akkori társadalomnak!
köszönöm a segítséget, magam is be akartam tenni egy ilyen képet, de megelőztél, és sajnos beigazolódott a gyanúm, mely szerint nem nagyon érted ezt a szállítást, ráadásul rossz adatokat adtál meg:
- Copacabana tényleg kb. 90 km-re van, viszont onnan a csak kisebb méretű andezittömbök származnak
- a nagyobb méretű homokkő tömböket a csak 10 km-re fekvő bányából lebegtették szállították.
kiegészítés: az a kék színű valami a térképen, az víz, ergo még csak görgetniük sem kellett az andezittömböket azokon a fatörzseken, amelyeket mondjuk Copacabanánál (vagy a már többször említett Iwawénél, Puma Punku kikötőjénél) vágtak ki (és amelyek szerinted nem álltak rendelkezésükre).
de akkor legyen itt ilyen kép is. ránézésre is képtelen, hogy onnan gögették volna oda a 100 tonnás köveket. amiket aztán úgy megmunkáltak hogy még ma is nehéz lenne.
többször is szóba került, hogy Puma Punku közvetlen környezetében nem nőnek meg a fák, egy kicsit lejjebb viszont igen, tehát nem kellett messzire fáradniuk a szállításra alkalmas fatörzsekért.
viszont ha ez a válasz nem elégíti ki az AA-s kíváncsiságodat, akkor joggal merül fel a kérdés: ahonnan a kövek származnak, ott nőnek-e fák: ha a köveket el tudták lebegtetni, akkor a fatörzseket is.
nos, az általad linkelt cikk szerint Copacabanáról származnak a kövek, az alábbi kép pedig az említett helyszínt ábrázolja. találd meg rajta a pandát!
dehogynem, 938-ban ismertettem is a lényeges részeket, ezek konkrét tények Däniken és a többi ostoba AA-s idióta fantazmagóriáival ellentétben.
az elképzelhető, hogy te még ennél is többre szeretnél választ adni, de bele kell törődnöd, hogy ennyi idő távlatából nem lehet mindent részletesen megismerni, ezek a hiányosságok azonban senkit sem jogosítanak fel arra, hogy egy/több totálisan megalapozatlan változót hozzanak be az egyenletbe.
kivéve természetesen, ha az illető éppenséggel AA-s és/vagy ufóhívő, aki nem tudni akar, hanem hinni.
Vajh mi a túrót keres ez az íves fúrás a kőtömbökön? 
Csak nem valami megmagyarázatlan?
az összeépíthetőség itt bizonyított!
#/media/File:Panoramica_de_Copacabana_Bolivia.jpg){kind=link}
