Inkább fizika. A fizikusok is nagyon rá vannak pörögve, s az utóbbi évtizedekben sokszor megesett az a gyalázat, hogy fizikusok oldották meg matematikusok számára addig megoldatlan matematikai problémákat.
Akárhogyan is, ezt a tendencia a matematikai fizikus nevű, hibrid állatfaj széleskörű elterjedéséhez vezetett.
A környezettudatos gondolkodás ott kezdődik, ha a bóvlit tervező és azt áruló egyén is belátja felelősségét a rendszer működtetésében. Ha mindig magasabb szférákra hárítjuk a felelősséget, akkor semmi sem fog változni.
Amúgy a topológia valami olyan tudomány, ami azzal foglalkozik hogy miként lehet megkülönböztetni olyan tereket, amik egyébként tök egyformák, az algebrai topológia pedig annak az absztrakt algebrának az eredményeit hívja segítségül ehhez, aminek semmi köze a topológikus terekhez amúgy :)
Néha hajlamos vagyok azon töprengeni, hogy vajon mennyi időmet emésztené fel, ha lefordítanám Munkres, Hatcher vagy Rottman valamelyik könyvét. A maroknyi érdeklődő miatt nem biztos, hogy megérné.
Amúgy a topológia valami olyan tudomány, ami azzal foglalkozik hogy miként lehet megkülönböztetni olyan tereket, amik egyébként tök egyformák, az algebrai topológia pedig annak az absztrakt algebrának az eredményeit hívja segítségül ehhez, aminek semmi köze a topológikus terekhez amúgy :)
A tágabb értelemben vett szemét probléma gazdasági kérdés, nem műszaki. A technológia már rég óta adott a megoldásra, csak szándék nincs. Ahogyan környezettudatos gondolkodás sem, aminek viszont megintcsak az értékteremtő oktatás lenne az előfeltétele.
Konkrétan annyira súlyos a helyzet, hogy például a jelenkori matematika legdinamikusabban fejlődő területével (algebrai topológia) konkrétan egyetlen magyarnyelvű szakkönyv sem lelhető fel.
Bár, fogalmam sincs, hogy mi az az algebrai topológia, ez azért szerintem nem csak az oktatáspolitika "bűne".
(Elnézést a helyenként értelmetlennek vagy magyartalannak tűnő hozzászólásaimért, de mobilról igen nehéz internet explorer 6-ra optimalizált ablakba írni. Szinte a teljes beírta szöveg visszaolvashatatlan.)
Nekem a természettud. képzésre, a szakvizsgáim révén van némi rálátásom, de ez nem a mérnöki területet érinti.
Arra tudok gondolni, hogy a reál képzéseket kicsit beszippantotta a gazdaság rohamos változása ehhez igazodtak, technológiai újítások, feltalálások nyilván jelentős számban vannak, mert ezt finanszírozzák a cégek.
Rengeteget fejlődött, s természetesen az igényeket is más feltételekhez szánják ma már (számítás tudomány, azt hiszem így mondják magyarul)
Konkrétan annyira súlyos a helyzet, hogy például a jelenkori matematika legdinamikusabban fejlődő területével (algebrai topológia) konkrétan egyetlen magyarnyelvű szakkönyv sem lelhető fel.
Nekem meg a természettudományos képzésre nincs túl nagy rálátásom, ezért megkérdezném: a matematika annyit fejlődött 40 év alatt, hogy az átlag reálosnak szükséges mérték sem állja meg a helyét a régi jegyzetből?
(Bár, ha arra gondolok, hogy a "dogmatikai alapozásnak" szánt, ám arra teljes mértékben alkalmatlan római jog fejlődése is töretlen...)
Kicsivel nagyobb rálátásom van a természettudományi képzésre, mint a humánra, s megkockáztatom: az előbbi szenvedte meg leginkább az utóbbi évek ámokfutás szerű átalakításait, a felsőoktatásba jelentkezők értéktend torzulását.
Nevetséges, de a topikban is sokat hivatkoztatott "hiány" mérnökök 40 évvel ezelőtti matematika könyvekből tanulnak, esetleg ezek újabb, átdolgozott kiadásaikból a legjobb esetben, miközben az egyetemek a képzés színvonalát továbbra is az irreális buktatási arányokkal igyekeznek fenntartani.
Természetesen szükség van. Az ember nem csak mindig dolgozik meg szerel. Van, amikor tanul, vagy művelődik, szórakozik, kikapcsolódik. Az arányokról és a minőségről lehet vitát nyitni, de megkérdőjelezni az egészet -szerintem- nem lehet.
Mint mondtam, nem a humán képzéssel van a baj, hanem az oktatás felhígulásával.
S nem kell olyan embereken leverni ezt, akik valóban lelkiismeretesen tanultak és kutattak az egyetemi éveik alatt, annak ellenére, hogy tudták: nem "piacképes", jól fizető sláger-szak az övék.
Van egy germanisztika szakon végzett ismerősöm, jelenleg Stuttgartban dolgozik, 12-13. századi leveleket fordít a jelenleg használt német nyelvre. Ez azt jelenti, hogy jobban ismeri a német nyelvet, mint a német emberek 99% -a, a néhány irodalmárt és nyelvészt leszámítva.
Tegye fel a kezét, aki szívesen segítene neki. (pont)
A hülye bölcsészezők számára javasolnám az ELTE alkalmazott nyelvészeti tanszékét kipróbálásra ;) Nem a képzés formával van a baj, hanem azokkal az intézményekkel , ahol bölcsész képzés címszó alatt pusztán egy bújtatott állami pénzlenyúlás folyik, a normatív támogatás és hallgatói létszám megtartása miatt gyakorlatilag nulla képzés és számonkérés folyik. Lásd Miskolci Egyetem Bölcsész Kar. (és még sokan mások)
ezzel is egyetértek, csak sajnos elég kevés gyerekre lesz ez tartósan hatással, ill. akire igen, az lehet, hogy rosszul jár, nehezebben alkalmazkodik, ennek minden hátrányával együtt.
