https://index.hu/tudomany/til/2019/08/11/hajszalon_mult_hogy_szaz_eve_nem_az_elektromos_meghajtas_valt_egyeduralkodova_elektromos_busz_auto_london/
"Londonban mindenki megváltásként fogadta az elektromos buszokat, hiszen a benzines (vagy gázolajos) buszokkal csak a baj volt. Hangosak és büdösek voltak, mérgező füstöt eregettek, ráadásul még megbízhatatlanok is voltak, alig telt el nap anélkül, hogy lerobbantak volna."
A fordítottja is gyakori, a posta az pestiesen szólva pósta, a körút kőrut, a körözött meg kőrözött. Bemondóktól is sokszor hallhatjuk. (Hogy a Körös folyókat Kőrösnek mondják, az meg egyszerű tudatlanság. Függetlenül attól, hogy aligha magyar eredetű maga a név, inkább csak naiv etimologizálással magyarították.)
Régebben írtam a TV-ben és rádióban gyakori ööööööö-zésekről. Olyan kínos hallgatni gyakorlott riporterek szájából is, anikor ez az öööööööö-zés történik. Például az ATV Fórum c. adásában Somos András is ezt teszi elég gyakran. A másik: egyes riporterek és riportalanyok hadarnak.
Mit lehetne tenni azööööööööö-zésekről leszoktatásra? Gondoltam, hogy irok az ATV szerkesztőségének és kiváncsian várom a válaszukat.
Itt soha senki a kiejtésről (csak a köz-szereplők, rádió-és tévé bemondók, valamint a szynészek kiejtésére gondolok) - a kiejtésről soha senki nem ír. Pedig fontos, és érdekes, változik és nem változik, idegesít és nem idegesít.
És mivel rajtam kívül senki soha senki nem ír erről, topikot kényszerólök nyitni.
Első - engem idegesítő - példám a "börönd" (az írott alakú bőrönd helyett) kiejtés. Tegnap este pl. Szabó Gyula (Colombo) ejtette idegesítően nagyon basszbariton mélységgel. Nekem kicsit komikus és nagyon idegesítő volt. A színészi basszbariton is.
Már megint az epicentrum. Tegnap két példány is hurokra került. A hagyományost a Klubrádió hírolvasó bemondója eresztette szabadon, aki szerint a földrengés epicentruma ennyi-annyi kilométer mélyen történt (ez a történt volt a díszítő elem a közhelyes hülyeségen), a másikat egy ismeretterjesztő film narrátora, aki a filmben szereplő városról állította, hogy az a kultúra epicentruma. Mit mondjak, nem nagy dicsőség. Mint ahogy az epiműveltség sem az.
Ha a vér szerinti anya nem tudta ellátni feladatát, vagy szájukba rágták az ételt, vagy megszoptatták őket mint tejtestvéreket, vagy esetleg hozták a kecskét, mint az előző század második felében is még sok helyütt... Etimológiája szerint a dajka kifejezetten szoptatós gondozó volt. Ugyanis az iráni tej szó az alapja.
"Nem tudom, hogy azért, mert már nem fértek el Kambodzsában, de időközeben Kína megépítette a saját játszóterét, Angkor Wat tökéletes másolatát Nanningban"
Nem lenne így jobb?: Nem tudom, hogy azért-e, mert már nem fértek el Kambodzsában, de...
"Valaki, aki közreműködik, együttműködik, az nem idegesítő nyelvi jelenség?"
Hát, ez valóban egy jó kérdés, de érdekes módon ezek a kifejezések nem zavarnak. Lehet, hogy azért, mert ezek az összetett alakban használt szavak olyan cselekvést fejeznek ki, amik tudatosságot feltételeznek, tehát emberhez köthetőek, de az is lehet, hogy csak hozzászoktunk.
Ha viszont a szó csak magában fordul elő, az csak valamilyen tárgyhoz köthető (pl. egy gép, vagy bármely más készülék), de élőlényhez (ember, állat) kapcsolása számomra – amellett, hogy nagyon visszásan hangzik a fülemnek -, értelmetlen is, mivel az élőlények nem "működnek", hanem tudatosan, vagy ösztönösen tesznek valamit...
"Hát vagy ez, vagy pedig a nyelv is változik, a mai magyar nyelv nem azonos azzal, amilyen a te gyerekkorodban volt."
Az rendben van, hogy a nyelv mindig változik, csak nem mindegy, hogy milyen irányba. A nyelvet is művelni kell, mert ha nem, akkor olyan lesz, mint pl. egy elhanyagolt kert, vagy szántóföld, amit fölver mindenféle giz-gaz, bozót. És a nyelvművelésben, éppen a médiában dolgozóknak kellene jó példát mutatniuk a szép, és választékos beszéddel vagy írással, de sok esetben pont ők rombolják a nyelvünket a sekélyes, pongyola, esetenként alpári kifejezéseikkel, mert vagy úgy gondolják, hogy ez a "menő", vagy tényleg nem tudnak szépen és helyesen beszélni...
Ez szerintem eredetileg mókás szóhasználat volt, Lázár Ervinnél is szerepel ilyenformán. Aztán - ahogy sokszor lenni - a gyakori használattal a stiláris jelöltsége elkopik.
"Baló Györgynek nagy tekintélye, elismertsége volt a szakmában. Bár tanított is, azt mondta, hogy arra, hogy mitől működik valaki a képernyőn, hogy mitől lesz valakiből igazi televíziós személyiség, nem sikerült rájönnie."
Én viszont attól jövök "működésbe", amikor ilyen nyelvromboló, helytelen, és magyartalan kifejezéseket olvasok, és hallok. Az ember ugyanis még nem gép.. :(
"A gyermekfelügyelő, gyermekóvó szavaknak van helyük a magyar nyelvben..."
Ebben neked igazad van, de nekem – mint ahogy olvashattad is - elsősorban a "babysitter" szó-, és írásbeli haszálata a bosszantó, mivel van magyar megfelelője is, de mégsem használják. Persze, valószínűleg itt is az ostoba idegenmajmolás az ok, mert mást nem nagyon tudok elképzelni...
A dajka meg inkább kis gyerekek jellemzően állandó jellegű felvigyázóját jelenti. Van egyébként leleményes magyar szó, a bébicsősz...
Az biztos, ha a dajka szót halljuk, elsősorban olyan nő jut eszünkbe, aki babákat, vagy még egészen kicsi gyermeket gondoz, vigyáz rájuk, sőt esetenként szoptatja is őket (szoptatós dajka). De a dajkának van egy olyan általánosabb jelentése is, miszerint dajka az, aki mások gondját viseli, törődik velük. Ez lehet egészen kicsi gyermetől kezdve a kamaszkorúakig, sőt, felnőtt is...
Megjegyezném még, ha jól megnézzük, a babysitter szó-, és értelem szerinti jelentése is babafelügyelő, tehát ugyanaz, mint a dajkáé...
Szintén a nyugatmajmolás egyik "gyöngyszeme" a gardróbozás, ami a német Garderobe = ruhatár magyarosított változata. Érthetetlen, hogy ezt a német szót mért találják, vagy gondolják a használói "menőbbnek" a magyar megfelelőjénél...
Tisztában vagyok vele, hogy hódítanak az angol kifejezések, de mégis bosszantó és idegesítő is, hogy pl. a hirdetésekben szinte kizárólag bébiszittert (sokszor eredeti angol helyesírással babysitter) keresnek, de a közbeszédben is ez a kifejezés dívik.
Persze, ha már így van, akkor legalább használhatnák a bébiszitter értelemszerű magyar megfelelőjét is, ami lefordítva gyermekfelügyelőt, gyermekóvót, stb. jelent. De ez az idegenmajmolás annál inkább is bosszantó, mert van nekünk erre egy saját szavunk is, a dajka.
Számomra teljesen érthetetlen, hogy ezt a szép, lágy, a meghittség és a háziasság hangulatát, jelentését is magában hordozó szavunkat miért hagyták el egy olyan idegen szóért, ami se nem szebb (sziszegős, kattogós), se nem jobb, és még azt a hangulatot sem hordozza magában, amit a dajka szavunk...
Az „ami” és „amely” körüli zűrzavar.(Például: *„El kell kezdenünk németül tanulni, amely nem lesz könnyű feladat.”)
Ha szépen (azaz a köznyelvi normának megfelelően) igyekszünk beszélni (és pláne írni), akkor finom különbséget teszünk ami és amely vonatkozó névmások között. Névszói alapú visszautalásokban az amelymellett döntünk, még akkor is, ha hétköznapi társalgásokban olykor az amicsúszik is ki a szánkon. Igen ám, de van olyan amely, amely e szép beszédben sem létezik: ha nem névszói alaptagra utalunk vissza, hanem például egy egész tagmondatra (vagy mondatra), akkor csakis az ami használható. Amit nem is olyan nehéz megjegyezni.
"Mindez az aranyos külső mellett az olcsó vételárnak is köszönhető"
Alacsony/kedvező áron venni, olcsón vásárolni, de a kettő vegyítése már nem annyira kóser. Az áru lehet olcsó, meg a szellemeskedés, a vételár kevésbé.
Másik jellegzetes hiba, rádióban, tévében gyakran hallottam: "valószínűleg, hogy".
Amellett, hogy - főleg köztévéseknek - sokszor fingjuk nincs a hangsúlyozás jelentőségéről, és olyan szavakat nyomnak meg, amiket nem kéne... Péchy (Greiner) Blanka forogna a sírjában. Persze versmondóversenyeken (!) is megütötte a fülem annak idején olyasmi, mint például:
"Vannak hamis próféták, akik Azt hirdetik nagy gonoszan, Hogy már megállhatunk, mert itten Az ígéretnek földe van."
Az aláhúzott szót nyomatékosította a drága leányzó...
Szerinte a "sas" az egy jelző, és nekem sas lelkem van. Hm. Szerintem a lelkem (vagyis inkább Petőfié) egy börtönéből szabadult sas. Nem értette szegény.
