Képek alapján nehéz az ilyet megítélni. Sajnos ezt a kategóriát már bizony hamisítják, van is sok siránkozás emiatt a neten (pl: https://www.youtube.com/watch?v=8-f9BvjPBoo ) - és igen, ha "új, dobozos" órákat negyedárakon kínálnak (lett légyen szó bármiről, akár márkás svájciról is), akkor teljesen jogosan el lehet kezdeni gyanakodni, hogy vagy simán hamisítványról van szó, vagy az óra eredete a kétséges (ami pont úgy visszaüthet idővel, ezért jobb nem belekeveredni ilyesmibe).
Ugyanakkor a nagy kiskereskedelmi árrések, nálunk az ÁFA és egyebek miatt egy 35-40%-al alacsonyabb, vagy akár a listaár fele körüli "kéz alatti ár" még simán lehet reális, legalábbis egyszer-egyszer előfordulhat, és általában elmondható, hogy nálunk egy ilyen (vagy másmilyen) óra a "boltból megvéve" utána egy-két hordás után megunva (tehát kvázi új állapotban) nagyjából reálisan a bolti ár felét éri - de azt azért talán meg is éri mindig. Így a negyed-ötöd áron kínált "bontatlan új" dolgok már mindenképpen gyanúsak.
Kollégám árult egy gépet a marketplacen. Aztán az ő képeivel megjelent ugyanaz félárom.
Jelentette, stb, hogy kamu. Végül felhívta ő az embert és nagy szájkarate után közölte az ember hogy sebaj, ha letiltják 2nap alatt 3X (!!!) eladta már a gépet, úgyhogy leszarja. Szó szerint kiröhögte.
Ha nekem kínálgatnának ilyen 150-200 ezres órákat 30-40 ezerekért, pofára ugyanolyan hirdetésekkel az ország minden tájáról, minimum gyanakodni kezdenék, hogy nem kerek a történet.
De lehet, hogy azért nincs nekem ötödáron egy órám sem, mert gyanakvó vagyok, és elbénázom az ilyen kihagyhatatlan bizniceket.
Ez pont ide illik, új szerzemény. Anno, 1979-ben ez volt a legpontosabb órák egyike, 4.19MHz Crystron, évi 5mp-es pontosságot ígértek rá. És ezt nagyjából még most is tudja.
Tényleg hülye kérdés... :o) Mivel a pöttyös vége nem ér el az indexekig, nem azt, hanem értelemszerűen az egész másodpercmutatót. A világító pötty szerintem csak a mutató egyensúlya miatt került a másik végére.
Sziasztok. Hülye kérdés: A Seiko King Turtle másodpercmutatójának a hegyesebb fele nem brájtol, a másik oldalon van a fênyes pötty. Ha beállítjátok a pontos időt, melyik felét használjátok?
Nincs ilyen ökölszabály. A mattítás/szálra húzás egyébként praktikusan ugye arról szól, hogy a polírozott felületet "összekaristoljuk". Finom szálas mattító-koronggal éppen, hogy csak a felületet csiszolgatjuk, nem jön le érdemi anyagmennyiség, sokszor mérni sem lehet mikrométerrel sem különbséget. Polírozásnál fordítva van, így értelemszerűen legalább a belehúzott szálak/karcok/barázdák mélységének megfelelő anyagmennyiséget le kell szedni - de ha finoman mattított a felület, akkor ez eléggé jelentéktelen mennyiség szintén. Az élek viszont tényleg előszeretettel tűnnek el ilyenkor.
Igen, pontosan erre törekedtem én is. Ráadásul pont ez az óra, amiről szó van csak az enyém első generációs Kamasu (ez meg a második generáció, avagy a Ray III). Nekem ez az álomórám, de pont az volt a bajom vele, hogy szerintem nem illett hozzá a tükörpolír tok, ezért utánanéztem a szálcsiszolásnak, és miután eldobható replikán begyakoroltam, nekifutottam azzal a gondolattal, hogy ha nem lesz jó, akkor majd a Seikóban javíttatom. Ilyen lett:
Szerintem amúgy nem lett rossz, de csak utána jöttem rá, hogy mennyire más arculatot, sőt, arányokat ad az órának - pl. valamiért azóta a piros másodpercmutatót oda nem illőnek érzem. Magát az óratokot meg mintha hosszítaná, vastagítaná a felület. Azt hiszem, túl matt is lett. Kicsit úgy érzem utólag, hogy elsiettem, de a tükörpolírt valahogy nem szeretem különösebben, meg szerintem nem is nagyon illik egy búvárórához, de így utólag valahogy mégis hiányzik egy kicsit, játékosabbá tette az órát.
Ezek alapvető szilárdságtani kérdések, már ne haragudj... Egy 1mm-es acél hátlap lazán ellenáll a 10 baros nyomásnak - nyilván megfelelően kialakítva, és nem nagy felületet mutatva a nyomással szemben. Egy 1mm-es erős rugóacél huzalból húzott 5mm-es karikát te össze nem nyomsz kézzel, de még kisebb kalapáccsal is verheted, nem fog torzulni, óriási erőknek képes ellenállni - nyilván ugyanez 1m-es átmérővel már "csuklik-nyeklik".
Megjegyzem, struktúra kérdése is, papírlapokból is össze tudsz állítani olyan struktúrát, ami adott irányból simán kibírja egy ember súlyát, oldalról meg kézzel szépen összegyűröd...
Mindenesetre a tokok csiszolása-polírozása, szálra húzása-mattítása megoldható természetesen, de nem árt óvatosnak lenni, bizonyos struktúrák utólag már eléggé nehezen rekonstruálhatók, és ha gyárilag valami profilos célköszörűvel hozták azt létre, akkor olcsó "házilagos" megoldás már sokszor nincs azok teljes helyreállítására - ahogy például egy több soros, részben mattított, részben tükörpolírozott csatnál is komoly munka, pepecs maszkolgatás ezt újra reprodukálni, nem abból áll, hogy "csak odatartják a polírozógéphez".
A titán meg végképp nemszeretem dolog ebből a szempontból, sokszor nem is lehet utólag igazán esztétikusan már helyreállítani komolyabb sérüléseket, nyúzásokat, vannak felületkezelései, amelyek csak gyári technológiákkal hozhatók létre.
Ne vegyél mindent szó szerint:)) Csak arra akartam utalni, hogy a csiszolásnál-polírozásnál leszedett anyagmennyiség más nagyságrend, mint a tok anyagvastagsága. Amit lentebb linkeltél video, az kb a tisztítás kategória, szinte semmit sem vesz el az anyagból, csinálhatod ítéletnapig. Mondjuk nekem a szálcsiszolt az durvább, mattabb felület.
Akkor rosszul nézed - van, ahol egyébként van ennyi anyag egy átlagos tokban (pl: a füleknél - a tömör tokoknál mindenképpen), de a legtöbb tok esetében a tokközép oldalfalának a vastagsága tényleg legfeljebb 1-2mm. Vannak természetesen testesebbek, de akadnak ennél filigránabbak is. A nemesfém tokok oldalfala pedig sokszor voltaképpen csak egy vékony, pár tized mm vastag lemez.
Csiszolásnál-polírozásnál értelemszerűen annyit biztosan el kell venni - amilyen mélyen a felületbe a karcok, sérülések - vagy az eltávolítandó mattítás behatolt, ez felületkezelés (mattítás-szálra húzás) esetén általában csekélyke, szinte csak felületi dolog, de sérüléseknél, karcoknál egész komoly is lehet. Ami mindig gond, hogy ha a toknak egyértelmű élei-letörései, sík-határolt felületei vannak, azokat nehéz megőrizni, minden ilyem műveletnél "gömbölyödik" a tok.
