Keresés

"Kivételt képez a nagy tömegű objektum, aminek közelében az idő lassabban múlik."

A földi időszámítás szisztémája szerint a lassabban forgó és keringő bolygón eleve lassabban telik az idő, hiszen a periódus lassabb, ami lassítja a ritmust. Nem kell "sietni", hiszen pl. 100* lassabban telik az idő.

A Vénuszt nézve nem is tudom hogyan hoznák létre ott az időmérést.

"Kivételt képez a nagy tömegű objektum, aminek közelében az idő lassabban múlik."

Nem képez kivételt, mert az idő pont ugyanúgy múlik LOKÁLISAN ott is, ahogy a tömegtől távol múlik: ha stoppereled a pulzusodat, mindkét helyen kábé 75-öt mérsz percenként. Semmi se lassult le!

A probléma abban van, hogy a laikusok nem értik: a görbült téridőben a messze távolból mért dolgok nem számítanak se távolságnak, se időnek. Hogy a gravitációs kúton kívülről nézve lassabb a bentiek ideje, az egy fura következménye a görbült téridőnek, de a bentiek minden folyamata pont ugyanolyan ütemű, mint a gravitációs kúton kívül lenne.

"az idő múlik. És hogy mihez mérjük hozzá ezt a múlást, az qrvára semmit sem számít"

Na őrjíts már meg. Hogy a fenébe ne számítana az éjjel és a nappal körforgása! A földön szinte minden létforma ezek változása szerint működik. Még a nők peteérése is kapcsolhatő égitestek periódusához.

Na de nézzünk egy pédát;

Tételezzük fel van egy csillagrendszer, amelyen pezseg az élet. Ott van értelmes élet is, amelyik földihez hasonlóképp méri az időt. Igen ám, de az életük ritmusa lassan pereg, mert ott 1 nap periódusa 100 földi napnak felel meg, az év pedig 500 földi évnek.

Melyik mutatná az Univerzum időmúlásának valódi idejét mondjuk két galaxis között, ahol két, 1 földi és egy az említett bolygóról lévő, az időben utazók elromlott időmérőjén nem tudják mennyi az idő?

„ha jól csináljuk, akkor mindig és mindenhol ugyanazt az idő-múlást tudjuk mérni.”

Kivételt képez a nagy tömegű objektum, aminek közelében az idő lassabban múlik. Egy fekete lyuk mellett kóricáló űrhajót nem látjuk spagettizálódni, mert nincs hozzá elég időnk, hogy kivárjuk.;-)

Erre viszonylag egyszerű a válasz: a mikrohullámú háttérsugárzás vöröseltolódása 1089. Azaz az univerzum azóta 1089-szeresére tágult.

Jelenleg hozzávetőlegesen a kozmológiai modellek alapján a belátható univerzum átmérője 90 milliárd fényév, ebből 1089-el osztva kijön, hogy ugyanez a rész a plazmakorszak végén 41,8 millió fényév átmérőjű volt.

Elnézést, egy kis off?
Belefutott már valaki olyan infoba hogy a kozmikus mikrohullámu háttérsugárzás keletkezésekor,

a 380 000/400 000 év körüli állapotban mekkora lehetett az univerzum kiterjedése, mérete? 
Én még nem találkoztam ilyen becsléssel. Csupán kiváncsiságból kérdezném. 

"Az emberi időszámítás univerzum változása léptékében nem mond semmit, hiszen nem a Nap körül kering, ami számára az idő múlását jelentené."

Figyeld, szerencsétlen! Az "egy nap" egy konkrét jóldefiniált időtartam: 24 óra, 86400 másodperc, kábé 69120 szívverés, és egzakt pontosan 794243378880000 darab cézium-133 atom rezgés.

Hogy speciel a Föld ennyi idő alatt fordul meg a tengelye körül Nap-deleléstől Nap-delelésig, az nem változtat semmit azon a tényen, hogy egzakt pontosan definiált az "egy nap" időtartam hossza. Mindenhol máshol is pont ugyanennyi a megnevezett időtartam, maximum azt a kitételt kell tenni a félreértések elkerülése végett, hogy "egy földi nap".

Hogy értesd is: az idő múlik. És hogy mihez mérjük hozzá ezt a múlást, az qrvára semmit sem számít: ha jól csináljuk, akkor mindig és mindenhol ugyanazt az idő-múlást tudjuk mérni.

Az emberi időszámítás univerzum változása léptékében nem mond semmit, hiszen nem a Nap körül kering, ami számára az idő múlását jelentené.

Csak nagyjából lehetett a hívők esze szerint, mert 1 az az egy napot töltött azzal, hogy a Föld köré csiribázza az univerzumot:-O:-P:-)

ezeket

Talán a mindenhol fellelhető darwini evolúció alkotta, csak itt már a fejlettség olyan magas fokára jutottak, amelyben nukleáris háborúk csillagközi felhőkké "varázsolta" ezeket létrejöttének élő alakjait?

Talán a CMB (ami egy 2,725 Kelvin hőmérsékletű, szinte tökéletes feketetest sugárzás jellemzőit mutatja) felfedezésének helye? A legjobb a "szinte". Hogy mit is akrhat ez jelenteni  ...? Olyan lehet ez, mint amikor azt mondjuk; - majdnem ... megtörtént. Persze nem, de a majdnem sokat mondó. Pontosan azt, nem. :O

Bizonyíték-e Isten létezésére, hogy többhetes aszály után éppen az előbb megérkezett a nyári zápor-zivatar... és tartott is úgy öt-hat percig.

A növények meglepve köszöntötték, először azt sem tudták, hogy ez meg micsoda... azután felismerték, hogy víz, de éppen addigra már vége is lett.

A Jóisten újabb éretlen tréfája.

...bár a 66-ra is van egy mondás.

A  C₆H₆S  nagy élmény lehet. Habár a 666-ból csak a 66 van benne.

Ha jól tudom, a svábhegyi csillagvizsgálóban ezeket ki is keverik, és a látogatók kedvükre szagolhatják.

A gugli szerint:

.

A csillagközi térben eddig felfedezett legbonyolultabb és legnagyobb molekulák szénatomokból épülnek fel. A kutatók több mint 340 különféle vegyületet azonosítottak, a legösszetettebbek a következők:
- Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-ok): A legújabb áttörések során sikerült azonosítani a cianokoronént (egy hét benzolgyűrűből álló óriásmolekulát) és a csillagközi térben szokatlanul gyakori pirént (1-cianopirén formájában). 
- Gyűrűs kéntartalmú vegyületek: A csillagközi felhőkben az egyik legfontosabb mérföldkő a 2,5-ciklohexadién-1-tion (C₆H₆S) felfedezése volt.

Ez az eddigi legnagyobb ismert szerves kénvegyület, amely 13 atomból áll. 
- Hosszú szénláncok: A polinoinek családjába tartozó (HC₁₇N) szénlánc 19 atomból épül fel, így az egyik leghosszabb nyitott láncú molekula a világűrben.
- Prebiotikus molekulák: Olyan szerves anyagok, mint a glicin (az elsőként felfedezett egyszerű aminosav) vagy a királis propilén-oxid, amelyek a földi élet építőköveihez hasonlóak. 

.

Ezeket mind Isten pakolta bele a csillagközi porba és gázba, a felhőkbe.

Egyenként, aprólékos pepecseléssel... vagy csak úgy, nagyjából odab***va.

Mer' hogy azoknak ott a helyük.

Valamiért.

De hát az ő útjai kifürkészhetetlenek.

Master of camouflage.

Dehogynem tudunk, sokat is. A legfontosabb, hogy a sötét anyag pótolja az emlétehez szükséges hiányzó anyagot. A sötét energia pedig magyarázza a tágulást.

Vagyis az embernek szüksége van a két dologra, ezért létrehozta. :O

Hát szénhidrogének máshol is vannak, ami azt sugallja, hogy élet máshol is lehet, v. nem kell élő szervezet a szénhidrogének létrejöttéhez.

"The most distant astronomical object identified is a galaxy classified as MoM-z14,"

Még az is lehet, hogy a MoM-z14 mögött van egy szuper nehéz primordiális fekete lyuk, amely magához vonzza.:-))

„Nem éppen reszelgetés ha sem a sötét anyagról, sem a sötét energiáról nem tudunk semmit sem.”

Annyit tudunk, hogy a sötét anyag vonzó, a sötét energia taszító. Ez már nem semmi.;-)

"a legtávolabbi jelenleg belátható ponton a CMB látható"

Akkor valami nem stimmel, hiszen van attól távolabb is. Ha pedig van, akkor távolabb is galaxisok vannak, majd azok után lehet a CMB. Persze meglehet fennakadt a csomókon valami.

"The most distant astronomical object identified is a galaxy classified as MoM-z14,"

Elméletek vannak bőven, még olyan is, amelyik a meglévő Világűrt kisebbnek mondja. Nagysága csak a meglévő fény okozta délibábok, amelyek sokszorozzák a galaxisokat.

" nem vagyunk valami különleges kiválasztott pozícióban, akkor ebből az következik, hogy az univerzumban mindenhol ugyanazok a fizikai törvények"

Nem vagyunk különleges helyen. Legalábbis valószínű.

Ebből viszont egyáltalán nem következik az, hogy mindenütt ugyan ezt találnánk.

"Persze mindig van mit reszelni a modellen"

Nem éppen reszelgetés ha sem a sötét anyagról, sem a sötét energiáról nem tudunk semmit sem.

Viszont az Istenét sok hívő valóban fehérbe öltözött, nagyszakállú, tekintélyes vagy jóságos, idősebb embernek "látja".

Mert ő nem elvont fogalomként gondol rá, nem is valami modellként, ami kezelhetővé tesz problémákat a világ megismerésében (mondjuk "végső okként").

Eközben a tudomány sosem hiszi azt, hogy azt általa alkotott modell maga a valóság, az csak egy eszköz.

"miközben vannak akik a hőmérsékletet is mezőkben látják"

.

Matematikai kezelhetőség.

Nem vektormező, hanem skalármező, mert adott pontban a hőmérsékletnek nincs iránya. A hőáramlás esetében meg a hőmérséklet térbeli változásainak gradiense van.

A modellben, hogy szemléletesen, kezelhetően le lehessen írni a jelenséget.

Nem azért, mert ott van valami, amit ha jól megnézzük, mezőnek látunk. (Kis piros pipacsokkal, zöld fűvel, ilyesmi.)

Pál pont ezt írja le

Mindegy mit ír le olyasvalaki, akiről még azt sem lehet tudni, hogy létezett. Én is írhatom, hogy mit mondott Thanos az életről.

És mire jutottak a nagy kutatással, a kísérletezéssel és modellezéssel?

Te kutattál már bármit is, vagy kísérlettel bizonyítottad a porból teremtést? Kísérletezd már le, majd mutasd be a porból élő sztorit. Aztán jöhet a kenyér és halszaporítás több ezer embernek, majd a vízenjárás. Nosza, van mit modellezned!

" a legtávolabbi ponton is galaxis-ok láthatók"

-

Nem, a legtávolabbi jelenleg belátható ponton a CMB látható (ami egy 2,725 Kelvin hőmérsékletű, szinte tökéletes feketetest sugárzás jellemzőit mutatja), illetve annak a csekély hőmérsékleti fluktuációi, annak az eloszlása, mintázata.

"Akarom kérdezni, az Isten játszik-e egy szimfóniát egy kvantumtér-hangszeren?"

A gubancokat nézve úgy tűnik. Hiszen a természet gubancoló képessége nem látszik, csak a gubancolt csomók. Sőt, még a gubancok alapjául szolgáló mezők sem látszódnak, miközben vannak akik a hőmérsékletet is mezőkben látják. Hideg mező, meleg mező ... mezőtlen mező, jah ez lenne a semmi ami nincs.

"Nagyobb a jelenleg belátható résznél."

Ha nagyobb, miből gondoljuk, hogy mekkora? Tulajdonképpen miféle abszolute semmi az a fényt ma is kibocsátó anyag, hiszen a kvantummező tágul, amely később anyaggá sűrűsödni, csomósodni, összeállni képes?

Egyáltalán, hogyan lehet a fényt gubancolni, hovatovább anyaggá gubancolni?

"Ha van törvény, van Törvényhozó is, a tudománynak nevezett cselekedet, tehát akaratlanul is a teremtett rendet bizonyítja minden mérésével."

.

Félreérted a "természeti törvény" kifejezést, pontosabban ebben a "törvényt".

Ezek a dolgok tulajdonságai, a viselkedésük rendezett, logikus rendszerbe foglalt leírásai.

Nem előírnak, nem köteleznek, hanem az tudós megállapítja, hogy így működnek a dolgok.