Réges régen...volt egy jó film. Szerintem jó volt . Francia film , nem monumentális , se nem robbant fel benne látványosan a fél világ ...stb. Egy ólcsó de kiválló alakításokkal fűszerett . A címére emlékszem , sajnos nemtalálom sehol .
Ez igen ! Felénk azért nem ilyen egyszerű a művelet ! Csak fentről lehet meregetni a sódert a kútból másként az ember belefullad a vízbe ! Van benne 3 méter víz csak az után pótlás a szivattyúhoz kevés ! 6mm-es fúvókán keresztül nem fogy ki sosem csak ezzel nem mindig lehet öntözni és nem mindenhol !
Csak azért ne feledd a tied már az őszön is túl volt fejlődve ! Azért ott akármi is jelentkezhet ! Nekünk még most is 1-2 táblán jó a vetés a többin gyengén fejlődött szinte egy leveles még mindig a búza ,száraz az idő a szél is feszt fúj ,már a guta ütöget miatta ! A kertben is öntözni kéne ,de a kútban is alig van víz ! Meg kellett volna ásnom de a rossz tél miatt nem lehetett csinálni semmit ! Most meg nem érem utól magam !
Volt hó ... a fagyok ideje alatt , gyomírtózni nem szeretnénk . Kicsit aggódok ugye ? Az árpát se permeteztük 2 éve , és jó lett . Tudod jobb kétszer is megkérdezni ,mielött sírás a vége ... ,-))
Ilyen korán mi még sosem permeteztük egyik gabonafélét sem ! Amit rozsdának látsz az a hó alatti kipálás szerintem ! Vagyis nem tudom volt-e felétek hó ? Rozsda ellen nem is tudom permeteztünk-e a múlt évben ! Hacsak a gyomirtással egy menetben nem tettük !
Nekünk ez van 8000 m2-en, idén kibővítjük 1,5 hektárra, hosszabb távon 3 ha-ra. Azért "midi", mert a szórófejeket 10*10 m-es kötésbe telepítjük, ami azért elég nagy a szokványos mikroszórófejekhez képest, de a rendszer egyéb paramétereiben (öntözési egyenletesség, szél tolerancia, nyomásigény, intenzitás) inkább a mikrora hajaz, mint a hagyományos kertészeti szórófejekre. Az új szárnyvezetékre már a NaandanJain Super10-es szórófejek mennek, mert a Meganet néha megakad, és az nagyon bosszantó tud lenni, a Super10 pedig állítólag nagyon stabil. Sajna jóval drágább is, de valamit valamiért.
Hát az a 2-3 mm nem sok semmit ér. Nyáron 5 mm alatt nem is tartom számon az esőt, mert elpárolog, mielőtt leérne a gyökérzónába. Egy kicsit növeli a levegő páratartalmát, ami segít a növénynek túlélni, de ennyi. Akkor meg már régen rossz, ha a növény túlélésére játszunk.
Nekünk nagyon tetszik a mikroöntözés (valójában a miénk már inkább "midi", de az elve ugyanaz). Tavaly a káposztánál azt vettem észre, hogy egy öntözés után 3-4 nap alatt többet fejlődött, mint előtte 2 hét alatt, pedig akkor sem volt száraz a talaj. Öntöztük is utána hetente, de lettek is kb. 5-6 kilós fejek. És ami a lényeg: az egész területet egyszerre öntözöm, vagyis 4,5 mm/h intenzitás mellett 45 mm-t 10 óra alatt kinyom a szivattyú. A talajnak jó, a növénynek jó, mégis megvagyok egy "parasztműszak" (napkeltétől napnyugtáig) alatt. Annyi, hogy a rendszer kint nyaral, szóval jó szomszédság, mezőőr haver, vadkamera alapvető feltétel.
Itt 2-3 mm az ami víz lepotyog a földre, 3-6mm fúvókán szóródik másfél percig áll egy helyben az öntöző és megy tovább kb 3m átmérőt öntöz, 2,6 a nyomása a szivattyúnál !
Lehet benne valami. A jelenlegi támogatási rendszert én sem szeretem.
De az, hogy nincs sár még nem biztos, hogy baj. Mi kis intenzitású (4,5 mm/óra) sprinklereket használunk (netafim meganet), és pár órával azután, hogy 45 mm-t kiöntöztünk és leesett még 20 mm eső, már gyalog járható volt a terület (másnap már géppel is). Ennek az az oka, hogy a kis intenzitás miatt a talaj el tudja nyelni az összes vizet, nem tud megfolyni, nem iszapolódik el, így a talajszerkezet sem károsodik (nem zokul meg a talaj). Ezért használjuk ezt a technikát és nem a csévélődobosat, pedig az amúgy praktikusabb lenne.
Így viszont hosszú távon sem károsodik a termőföld és ez számomra eldöntötte a kérdést. Az már csak kellemes "mellékhatás", hogy így elég a 3 bar kezdőnyomás, ezért töredéke gázolajból megúszom, mint ha vízágyúval öntöznék, és a műtrágyát is nagyon pontosan és egyszerűen ki lehet juttatni vele.
Mert ehhez ész is kell ! Itt a tszben öntöznek de minek ? Nem kerül ki annyi víz a drága Waleyen hogy a cipőm sáros legyen ,pedig begyalogoltam akkor amikor az öntöző elment kb 50métert ,ott sárnak kellett volna legyen de a cipőm 60 sor kukoricán nem lett sáros ! Ezek miatt az emberek öntöznek de a siker elmarad ,és az öntözéssel felhagynak ! Meg az is baj a támogatásból jól el lehet élni ,csinálni meg valamit ugyan csinálunk a látszat meg van ha meg nincs termés hát nem olyan lényeg ,akkor jön másféle támogatás ! Én bennem ez a vélemény alakult ki évek alatt !
Hát ... ami az egyiknek méreg, a másiknak orvosság! Mi egyre inkább ráállunk az öntözésre, és igazság szerint akkor tudunk nagyot kaszálni, amikor aszály van, mert akkor felmennek az árak. A makói haver abból vett házat, hogy anno (hitelből!) kibérelt 1 ha öntözött földet fűszerpaprikának, és pont egy durván aszályos év volt, amikor a paprika ára az egekbe kúszott.
Igazság szerint azt vettem észre, hogy az öntözés az egyik legjobb módszer a kitörésre a jó termés=szar ár, jó ár= szar termés (végeredményben soha nem keresünk) ördögi körből. Mert mióta "felfedeztük" a csatornát a föld végében nálunk nincs aszály, maximum sokat kell kint éjszakázni.
Persze ahol nincs csatorna, és nem lehet kutat fúrni, ott más a helyzet, de azt míg élek nem fogom megérteni, hogy nálunk miért nem öntöz más, csak mi. Több száz hektárt "betakarna" csak a mi csatornánk, mindenütt gazdálkodnak, mindenütt panaszkodnak az aszályra, de egy szivattyú nincs az egész faluban.
Itt már porszáraz minden ! A vetésen is meg tudsz fordulni pótkocsival és nyom sincs ! A főnököm azt mondja csak 60% csapadék esett mint ami kellett volna ! Nem mértem, de olyan 40cm-ig nyers a föld az alatt száraz nyomásra sem áll össze ! Oszlopot cseréltem a szőlőben onnan tudom ! Ha ez így megy nagy termésre nem kell számítani !
Na ilyen se volt még, mióta a határt járom: Februárban ki tudtam menni a "Pözsóval" és még csak necces sem volt. Szépen hajt a fokhagymám, pirul a föld teteje, maholnap indíthatom a traktort! :)
Szudáni fű már volt nekem, de nagyon nem voltam vele megelégedve, volt ahol elérte a tükröt a traktoron, volt ahol meg a kaszapenge is kilátszott. Meg tudtam kaszálni egy évben kétszer, a tehenészeknek is tetszett, de nem győzött meg. Annak kellett volna rendes őszi szántás, ez a föld meg még most is lucerna. Lehet, hogy zab lesz, majd rábeszélem a tulajt. Csak még arról kell meggyőznöm, hogy pár évig ne még legyen ott lucerna.
Szudánifű ... esetleg. De vigyázni kell, mert azt nem szabad túl korán lekaszálni!!!
Én az ilyen táblákba rendesen zabot vetek, mert elég biztosan kel, viszonylag olcsó, és jól gyomirtható, ami évelő kultúra után nem mindegy. Ráadásul jól reagál a lucerna után visszamaradó nitrogénre, és jól tűri a lucerna után szintén rendesen jelentkező mészhiányt. Igaz, hogy csak egyszer lehet kaszálni (legkésőbb tejes érésben, de inkább virágzáskor), de akkor sok és jó minőségű takarmányt ad.
A pillangós takarmánynövényeket (lucerna, here- és bükkönyfélék) a lucernával közös károsítók és tápanyagigény miatt messze kerülném.
A lucerna (vagy bármilyen pillangós) vetésével indokolt lenne 5 évet várni, de ezt úgyis az dönti el, hogy mire van szüksége a gazdának, viszont ha nem valami nagyon meszes talajról van szó, akkor meszezni mindenképpen kell előtte.
Az állítólag úgy volt, hogy több országban (pl. Dániában) annyi hígtrágya keletkezik, hogy a mezőgazdaság vált a talajvíz nitrát szennyezésének legfontosabb forrásává. Szóval ott tényleg probléma van vele, erre az EU kidolgozott egy intézkedéscsomagot, amivel csökkenteni lehet a talaj mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezettségét, és megkérdezte a többi tagállamot is, hogy hol van még ilyen gond. Erre a magyar kontingens két kézzel jelentkezett, mert azt hitték, hogy majd jár valami támogatás ... aztán mikor kiderült, hogy csak az előírás van, lóvé nincs már késő volt lefújni, pedig nálunk inkább hiány van szervestrágyából.
Állítólag ...
Az viszont biztos, hogy mi duplán szívunk, mert a legtöbb érintett ország azóta kijárt magának valami könnyítést (pl. Allgäu régióban nem 170, hanem 230 kg./ha a szervestrágyával kijuttatható nitrogén), és ezt mi is megtehetnénk, csak azokat a szakembereket, akik az ehhez szükséges dokumentációt össze tudnák állítani vagy kirúgták a NÉBIH-től, vagy maguktól mondtak fel.
Mindkettő a politikusok hibája, de ettől még ugyanúgy okosabbnak hiszik magukat a szakemberektől!
Szóval marad a szivató tövig behúzva, bár őszintén szólva együtt lehet élni ezekkel az előírásokkal. Engem inkább a vele járó teljesen felesleges papírmunka zavar.
Tanácsot kérnék: van egy jó másfél hektáros terület, ami kb 8 éves, kiritkult lucerna. Mit lenne érdemes bele tenni, amit egy évben legalább kétszer meg lehetne kaszálni? A gazda újra lucernát akarna, de azt szerintem nem lenne érdemes.
