Egy hibákkal tűzdelt étlap - legyen bár a hely más szempontokból teljesen rendben - nálam egy teljes pont levonást jelent a képzeletbeli minősítéskor. Szakmai hozzá nem értés, vagy 'csak' egyszerű nemtörődömség?
Ez is érdekes, hogy egy Pest környéki gyárban annyi, magyarul egy szót sem tudó orosz, cseh (?) és angol (vagy angolul beszélő) dolgozik, hogy az étlapot le kell fordítani ilyen nyelvekre is?
De gondolom akkor nem a Samsung vagy a Suzuki lehet, nagy xarban lennének, ha koreaira vagy japánra is le kellene fordítani...:)
Nem ők viccöltek, ezek a gugli fordító viccei, kipróbáltam....(azaz így jár, aki a legminimálisabb angoltudás nélkül beír egy magyar kifejezést a gugli fordítóba, és szó szerint átveszi, amit ott lát...)
Az persze nem a gugli fordító hiányossága, ha egy vendéglátóiparral foglalkozó még azt sem tudja, hogy a tyúkhúsleves nevében az Újházi az egy személynév, és nem kell lefordítani new house-nak.....
Szegény Újházi Ede, azaz Ede New House forog a sírjában....:(
Olyan spéci magyar szót, hogy dejó meg nem fordítunk guglival, mert ekkora oltári nagy faszságokat ír ki.
A "dejós" gubát egyszer láttam szellemesen kiírva: "őszinte guba"-ként szerepelt az étlapon.
Természetesen mindenki kérdezte, hogy ez mi, amire az volt a válasz, hogy dejós guba, pedig írhattuk volna diósnak is....
(Ugyanezen a helyen írták rendszeresen a cigánypecsenyét ki úgy, hogy "Füstös Gazsi pecsenyéje"....)
Még szerencse, hogy a Frankfurt Tokyo-nak fordított tokányt nem úgy írták ki az étlapra, hogy "némettokány japán módra"...:)
Nekem nincs is azzal a stílussal semmi bajom, világosak az összetevők, ha szimpatikusak, berendelem. Ha kétségem van, elmondja a pincér. Ehhez képest a hagyományos étlapnál 10-ből nyolcszor nem tud kapásból válaszolni a pincér arra a kérdésre, hogy a harcsapaprikás szürkeharcsából van-e. Kedvenc válaszom a következő volt: "Megkérdeztem a szakácsot, igen, harcsából van, valami pangasiusból."
Nem értem, mi ez a lazaság a Pajta étlapján, hogy "házi kenyér".....azt úgy kell írni egy ilyen fájn dájningos étlapra, hogy liszt - élesztő - só...:))
És még nem is német, hanem csak németesch... :) - az ok számomra is homályos.
Több étlepon aztán tényleg németnek akarnak látszani (tök rosszul és feleslegesen), mert nem csak a főneveket írják nagybetűvel, hanem minden szót /Mary néni Gánt. OK, echte sváb falu/
egyébként a vendéglő maga teljesen rendben van, csak ajánlani tudom.
Az óvatos csak nagybetút használ, abból nem lehet baj :)
A számomra értelmezhetetlen étlap klasszikusa pl. az őrségi Pajta,
ahol csak a felhasznált anyagokat sorolja fel, aztán találd ki, hogy miként készül, és mit hoznak ki.
...az angolok rohadtul élvezték, különösen a jó magyar pálinkát, de zabáltak azok mindent...
Nem csodálom, a disznóvágás a takarékoságról szól, minden részét fel kell, és fel is lehet használni - waste not want not - ebben az angol is hasonlít a magyarra.
(mi valszeg whiskybe fojtottuk volna az 'örömünket', ha skót barátainkhoz haggis főzésre esünk be)
Egyik ismerősöm pár éve Dániában volt tanulmányúton, egy kollégiumban laktak mindenféle nemzet-beliekkel.
Azt találták ki, hogy mindenki megfőzi a saját hazájára jellemző kedvenc ételét. No neki ez a gulyásleves volt, utána túrós palacsinta.....
Elmondása szerint ezen ételek elkészítése Dániában (helyi beszerzéssel) egyes alapanyagok hiányában szinte a lehetetlen kategóriába tartozott (illetve ami végül összejött, az nem igazán olyan volt, mint ahogy itthon készíti)....:)
Ha kiborulnak tőle, akkor majd visszaborulnak. Semmi közük hozzá, hogy mi mit szeretünk. A vágóállat nem csak karaj és comb, sok finom egyéb része van. Például a belsőségek. Viszont az én ételem legyen halott. Nem beteg, nem sebesült, halott. ;)
