" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Azóta viszont ha valamelyik gránátalma fajtáról infót szeretnék, csak ezt nézem. Videókat is tett fel, azt most nem találom, de az is nagyon hasznos volt.
Az egyik helyi kertészet árul néhány citrusfélét. Feltételezem, hogy oltottak. Tudnátok infót adni, hogy melyiknek mi az előnye és hátránya? Köszönöm előre is!
Szivárvány narancs (a Meyer citrom és a vérnarancs keresztezése)
Calamondino (Citrus mitis)
Lime, Limette verde (Citrus aurantifolia)
Limetta Rossa (Citrus limonia)
Óriás citrom
Tarka levelű mini narancs
Buddha keze citrom
Mindenképp azok érdekelnének, amik nagyobb, finom, édes gyümölcsöt teremnek. Tehát elsősorban a gyümölcséért tartanám, nem dísznek.
Ah köszönöm, a Facebook csoport jó tipp volt, úgy vettén le, hogy oltványok legelőbb csak augusztusban, de inkább ősszel várhatóak.
igen, a banánfásat én is néztem, de ott is magoncot árulnak, dm-kerten is voltak fent magoncok mostanában, úgy emlékszem azok legalább nem kóstáltak ennyit.
Nézz szét FB-n. Harz Endrét is tudtommal ott jobban el tudod érni (neki is van ott oldala), illetve vannak olyan csoportok, ahol szó van indián banánról is, és ahol esetleg találsz jó vételi helyeket. Egyszer mintha olvastam volna Endrénél, hogy sokszor annyi levelet kap, hogy van, ami sajnos elsikkad. Vagy esetleg próbálhatod telefonon is, az valószínűleg hamarabb eredményre vezet.
Köszönöm! Én is így gondolom, személyesen sajnos nagyon messze lennének, levélre nem válaszoltak…azt hiszem várok meg egy kicsit hátha a bevált helyeimen elérhető lesz. Harcz Endrénél is próbálkoztam már, mert azt hallottam neki nagyon megbízhatóak a növényei, de nem értem miért nem tudja ő sem kiírni mekkora növényeket szán eladásra, lassan 5 hónap után szerintem ő sem fog válaszolni :D
Én Facebookon futottam bele egy beszélgetésbe róluk. Akkor kiderült, hogy magoncokat árultak. Most ránéztem az oldalra, úgy tűnik, frissítették az állományt. Azt hiszem, a küldött áru minőségével nem volt gondja a rendelőnek, csak épp nem oltványt kapott. Most is van magonc (aminek az ára szerintem szemtelenül magas) és úgy javasolja a vételt is, hogy egy oltvány, egy magonc. Amit nem értek, mert a magonc később fordul termőre... Ráadásul tudtommal az indiánbanánok közt több fajta is önporzó. És a magonc termése igencsak kérdéses minőségű.
Szóval a fene tudja. Ilyen áron, amiért hirdetik a fákat én nagyon igényes lennék. És ha nem személyesen mennék érte, mindnenképp kérnék képet az aktuális kínálatról, hogy ne érjen meglepetés...
Kedves fórumozók, látom ez a topik aktívabb, így gondoltam itt is próbálkozom a kérdésemmel. Van valakinek tapasztalata a fenyofa.hu oldallal, indián banánt szeretnék rendelni már egy ideje, és náluk egészen megfizethető árban lenne, de nem találtam semmi véleményt róluk így még nem szántam rá magam a rendelésre.
Nem kétlaki, csak a saját virágpora nem jó. Tehát elvileg mindkettő terem a másik porától. Csak ne fújjon mindig egy irányba a szél. Amikor erre keresgéltem, voltak ajánlatok fajtapárokra is. De letettem róla, mert nincs helyem két hatalmas fának.
Néhány dologra vigyázni kell. Nem önporzó, és a fajtakombinációra is ügyelni kell, hogy egyszerre virágozzanak. Még nagyobb fává nő, mint az európai dió, és ugye, kettőnek kell a hely. Ezenkívül olyan fajták kellenek, amik rövidebb tenyészidejűek, nálunk is beérnek. Hajlamos a szeszélyes termésre.
Előnye, hogy meg lehet úszni a dióburok-fúrólegyet.
Egyébként az északi oldalról jut eszembe hogy mostmár Magyarországon szerintem pont oda kell ültetni a barackokat is, ahol a ház északi oldalán kb áprilisig árnyékban vannak, így egy-két héttel később hajtanak és virágoznak. Nyáron magasabban jár a Nap, akkor már besüti őket, viszont egy-két hét a késői fagyok miatt a sok és a nulla gyümölcs közötti választóvonal lehet...
Paw-paw eredeti élőhelyén a cserjeszintben van, ezért fiatalon félárnyékban fejlődik inkább jól, szerintem inkább ez a baj mint a víz, bár az is kell neki. Én hármat ültettem 3 éve, tavaly az egyik már termett, ráadásul az, amelyik az első évben hirtelen elkezdett hervadni és láthatóan kiszáradt, hiába locsoltam, de miután lemondtam róla gondolt egyet és újra elkezdett nőni. A másik kettővel nem volt ilyen baj. A ház északi oldalára raktam őket, kissé árnyékban vannak a nap egy részében. Szerintem nagyon jó a gyümölcse, remélem idén is lesz, van jópár megporzódott példány, látszanak a kis gyümölcsök, de tavaly is sok ilyen volt, és majdnem mind leesett, gondolom még nem érezte elég erősnek magát a fa hozzá...
Üdvözlöm. Pisztácia ügyben kérnék tanácsot öntől. Vásároltam 2 évvel ezelőtt peters porzo és 2 dr kerman 1 - 1 pontekes és aegenes termo pisztácia fajtakat. A termok most viragoztak egyszerre nálam, de a peters porzo már 2 hete elviragzott. Mi lehet a gond? Vagy milyen porzot ajánlana hozzájuk?
