Akkor én itthon jelentős előnyben vagyok, mert csak saját magam szopatom az ilyenekkel. :) Amúgy az ilyen apraja alkatrészeket érdemes pákával piszkálni, vagy inkább hőlégfúvó és jóvanazúgy?
Csak részinformációkat kaptam, a csövek számából saccolva akár spirál is lehet belőle...
@Paco: Nem tudom, hogy honnan került elő az a 120 centi, de mindegy is. A pontosítás kedvéért: ∅=88,9mm, s=2, l=6080, varrat nélküli cső. A végcél az r=14000 milliméter. Kábé hetvenszer egymás után.
Érteni kell fecó mondatait mert általában a lényeges információknak csak a felét hagyja le. Én úgy gondolom csőnek nevezi azokat a 120 cm * x cm íveket amelyeket a hengergető CNC géppel le kell hajtani és amiből kb 70 darab összehegesztése után lesz egy 28 méter átmérőjű gyűrű.
Sok olyan dolog van a CAD programokban, amit basznak átállítani vagy figyelembe venni. A rajzon jól mutat, de a irl szopás a köbön...
@BJaca:
Ha nagyon precíz akarnék lenni, akkor összeheftelném a csöveket 8-16 helyen per toldás, és egyben meggörbíteném azt a 28 méter átmérőjű gyűrűt, aztán felvágnám a hefteket és készen is vagyunk. De a való világ az nem ilyen. :/
Nem írtam el a méretet, valóban ekkorának kellene lennie a sugárnak. Így a helyszínen tervezték a hegesztést elvégezni, összetoldva x darab csövet, alkotva egypár nagy 'karikát'. De azért kíváncsi lennék arra, hogy miért adnak mikrométeres tűrést olyan esetben, amikor az anyag hőtágulása már magában nagyobb lesz ezen a 28 méteres gyűrűn (vagy spirálon)...
Nem értem ezt. Ha van valami feladat, amit az országban senki nem vállal el, mert annyira gáz a dolog, az az esetek nagy részében miért mindig a mi cégünknél landol? Ezt a feladatot pedig most pont megnyertem. :/
Most énekelhetném, hogy 'Száz szál őszi rózsa...", pedig "Száz szál cső, meg lóf**z" a nóta lényege. Mondjuk nincs száz szál, csak olyan hetven környékén. A tűréseket és a terveket, meg a 'ez biztos nem dolgozott még vassal' kategóriába tenném. R = 14000.516 mm. Meg az öreganyád rézzel kivert, foncsorozott, polírozott, kárpitozott, 3,14csáját, azt. Ezen kívül a CNC gépen, körülbelül szó szerint mikrométerre kellene állítani a nyomorgató pofákat - de inkább nanométerekre vagy még kisebbre. A mai nap termése bemelegítés és betanulás gyanánt 12 db cső volt. A méréseim szerint 4 szinte tökéletes (+-0mm + madzag, mint mérési hibahatár), hat elfogadható, egy 'szódával talán elmegy', egy meg szar, ahogyan van (ez utóbbi a tegnapi próba volt, mondhatni nem túl sikeres).
Ezután még le akarják daraboltatni az egészet 5500 millis darabokra, me' a terv szerint...Egészen jónak látszik papíron, de ki az isten nyila fogja azt itt lemetélni ezt méretpontosan minálunk felé? Senki.De ha igen, akkor majd a helyszínen köszörülnek, reszelnek (szegecselnek, meszelnek, hegesztenek meg egyebek) és a végén szörnyülködnek majd egy hat centis hézagon. És leend káromkodás, meg a teremtő nemiszervének a nőnemű felmenőbe való belerakására való buzdítás.
Áh. Én kötelezővé tenném az ilyesfajta mérnök számára a szakmai gyakorlatot, legalább kettő évre.
Sok minden túl van misztifikálva, de az is lehet, hogy én becsülök alá mindent is (jó esély van rá). De szerintem alapvetően minden egy egyszerű gép, csak ép fejben nincs részegységekre bontva, hogy kellőképpen egyszerűen át lehessen tekinteni a dolgokat a hiba forrásának keresése közben.
Ma felvehetem a listámra a 'daruszerelő' pontot is. Önjáró daru, 20 tonnás teherbírás. Nem működik, nem működik, nem értik. Két 'szakember' csak ott vakarózik, találgatnak, buzerálnak mindent és mégsem jó. Olyan négy óra szenvedés után odasétáltam kíváncsiskodni... Az egyiknek sem tűnt fel, hogy a csigák* siklócsapágya nemhogy nem zsíros, de legalább felületi rozsda az van a tengelyükön gazdagon. Én úgy sejtem, hogy a lefelémenetet nagy mértékben elősegíti a gravitáció, mert más okosságot nem láttam a gépezetben**. Kapott egy marék kocsikenyőcsöt, meg kivakartam a trutyi alól a zsírzógombot, aztán kitömtem gépzsírral a csapágy belsejét is. Érdekes módon megjavult a daru. Szerintem ha még használni szeretnénk a cégnél, akkor nem ártana majd egy kis karbantartást eszközölni, mert a jelek szerint nem ártana ezt-azt lecserélni, mondjuk (a helyi csapágybolt reklámját idézve) ékszíjakat, szimeringeket, csapágyakat, karmantyúkat, tömítéseket... Még mielőtt műszaki vagy hagyományosan értett katasztrófa történik. Azt hiszem, beszélni kell a főnivel...
*Az a csiga, ami a drótkötelet terelgeti fel a dobra, hogy ne gubanc legyen belőle, hanem sorrend. Hogy annak mi a hivatalos neve, azt nem tudom, de az látszott, hogy annak nem csak forognia kellene, hanem jobbra-balra csúszkálnia is.
**Egy hidromotor, hajtómű, amiben benne van a kuplung, egy izé, ami a hajtott dobot kapcsolgatja, egy-egy fék, s talán nem felejtettem ki semmit sem.
Arra gondoltam, hogy örülj, amíg a CAN-nél komplexebb busz nincs benne. Az 50+ eres vezetékköteg biztosan nem busz, azok csak szenzor/aktuátor jelvezetékek.
Nem csak CAN van. Ahogy elnéztem, az csak a fedélzeti 'kompjúterrel' beszélgetett, meg a motoron lévő noname bizbasszal (nem a tacho, az a másik vezetékköteg). Ugyanis van még egy csalatkozó, ami olyan 50+ érintkezővel rendelkezik... Vezetékek összevissza. A gázpedálhoz tekergőző vezetékek lemérve, egyik sem tűnik szakadtnak a multiméter szerint (pedál benyom, bííp). Mondtam, hogy ez már nem az a szint amihez elég egy multiméter, mivel már magának a motor tekercsellenállása is a nullához közelít*. :/
*Igen, talán sejtem, hogy üzem közben ez másképpen értelmezendő.
Möghót az elektromos targonca. "Először Ferike nézze meg!" Hát megnéztem. De előtte lehúztam az aksi saruját, mert izé. 80 volt, mindössze csak 1750kg az akku. Ez azért tiszteletet parancsol. Biztosítékok nem szakadtak, a kapcsolók jól vannak, vezetékeket majd meglátjuk. Ja, a fő biztosíték 300 amperes. Az apraja biztosíték is jó volt, pedig csak 25-80 amperen égnek ki.
Volt itt szakember is. Hát nincs meg a 24 volt az alrendszernek! Ja, hát ha nincs bekapcsolva a 'gyújtás', akkor ez értelemszerű. Amúgy megvan a 24 volt (48-80V Prim. / 24V Sec. valami kapcsolóüzemű táppal). :/ Ennyit a szakiról. Csak a szövegértéssel vannak gondok. Rá van írva majdnem minden a dobozokra.
Motormeghajtó szét (hátha ott is van egy biztosíték). Majd a félvezetők lábainak körbecsókolása következett (brutál IGBT-k és diódák), s a doboz össze. Ez nem az a hobbi, multiméterrel simán bemérhető hibalehetőség. Ide kell valami izé, miskulancia, mianeve és talán hogyishívják is. Talán csak valamely tyúkbél döglött meg, de nem hinném. Első megközelítésben már nem tetszik a CAN-busz megléte sem, mert arra akármi is csatlakozhat, akármi gány is lehet. Meg még ott van egy soklábú csati is, ahonnan minden vezeték és mindenfele tovahalad... Áhh.
Amúgy elkezdtem a targoncavezetést is tanulgatni, bár konkrétan nem úgy kellett volna kezdeni, hogy rükfercben, egy Volvóval vontatják a targoncát... De mivel Ferike ügyesen tud kormányozni, egy picit el is görbült a vonórúd. :D
