Szemben a 2 Másik Lengyelország Itteni Rovattal ez kultúrális ,politikai, történelmi ,vallási és filozofálgató rovat IS. Szeretjük a másik 4 lengyelnexusú rovatot is ! Pozdrawionka !Lengyel--magyar 2 jó barát , együtt harcol s rója itt sorát . . .
A hajdani Lednicy, Kozlinsey lengyel hercegi családok birtokát képező Szmolenszk melletti erdőséget az emberiség történetének egyik legkegyetlenebb helyeként tartjuk számon. Ma már könyvtárnyi irodalma van az ott 1940 kora nyarán végrehajtott szovjet tömeggyilkosság-sorozatnak, a térségben elfogott lengyel tisztek, értelmiségiek tízezrei ártatlanul történt lemészárlásának. A gyilkosságsorozat kati-nyi tömeggyilkosság néven vált közismertté, annak ellenére, hogy több helyen folyt a mészárlás.
A németek 1943. április 13-án Katynnál találták meg az első tömegsírokat, amit azonnal világgá kürtöltek, bizonyít-va a bolsevizmus embertelenségét. A vérengzésről ma már, Gorbacsov beismerése óta, nyíltan beszélnek, annak ellenére, hogy a szovjet érdekszféra évtizedeken át a valóságot nem hogy tagadta, hanem azt kommunista könnyedséggel egyenesen a németeknek tulajdonította. Ezt tanították, ezt hangoztatták, sőt még a nürnbergi perben is felvetették azzal már az akkori szövetségeseik sem voltak hajlandóak azonosulni és ha netán valaki volt oly bátor, hogy az igazat, ha halkan is, de elmondta, arra kemény büntetést róttak ki.
Katynnak két magyar vonatkozása volt. Az egyik egy ott kivégzett százados, Korompay Aurél, a másik a valóság kiderítésének egyik kiemelkedő alakja, Orsós Ferenc professzor.
Korponay Aurél, ahogy mondják, az ősi magyar családból származó Korompay Aurél, 1890. márciusában Budapesten született. Tanulmányait, a családi hagyományoknak megfelelően a gyógyszerészi pályán fejezte be. Nem sokáig élvezte a civil élet örömét. Szarajevóban eldördült az a bizonyos lövés, mely jó indok volt az akkori nagyhatalmaknak és nemcsak az Osztrák-Magyar Monarchiának, no meg Németországnak hogy egymásnak essenek. Korponayt Galíciába, pontosan Przsemyslbe vezényelték. Hogy miként teltek ott napjai, csak elképzelni lehet. Egy tény: beleszeret egy helybéli, lengyel ápolónőbe. A szerelem viszonzásra talál és a háború után hazánkfia már ifjú férjként Varsóban találja magát. Az új, alakuló lengyel hadsereg örömmel átveszi állományába. Az jelenleg még nem tisztázott, hogy a magyarok által biztosított lőszerrel Varsó alatt megállított Vörös Hadsereg elleni hadjáratban részt vett-e? Az viszont tény, hogy a varsói egyetem magyar tanszékére került, ahol a mindennapi oktatáson kívül több maradandó tanulmányt írt, többek között a lengyel-magyar szótár kiadásában is nagy szerepe volt. 1939 augusztusában egy csoportot Budapestre vezetett. Itt érte a német támadás híre.
Azonnal hazaindult, míg a csoport többi tagja menedéket kért és túlélte a háborút. (Érdemes megemlíteni a tényt: a fasiszta szlovák állammal szemben, amely megtámadta a lengyeleket, Magyarország, Romániához hasonlóan, befogadta a menekülő lengyeleket.) Ismét Prsemyslbe vezényelték. A lengyel sereg védekezése rövid ideig tartott. A két támadó hadsereg (a hiedelemmel ellentétben nemcsak a németek, hanem szeptember 17-én a Vörös Hadsereg is megindította támadását Lengyelország ellen), ha nem is könnyedén, de győzedelmesen haladt előre.
Korponay, szerencsétlenségére, a város keleti részben tartózkodott, ott esett szovjet fogságba. (A németeknél a lengyel tisztek többsége életben maradt.) A szovjet fogságból akkor próbált megszökni, amikor annak lehetősége már nem állt fenn. Elfogták. Ijedtségében magyarul szólalt meg. A falhoz állítástól csak lengyel tiszttársai mentették meg, igazolva, hogy lengyel. Harkov térségébe vitték, ahonnan családjának még küldött egy egyetlen mondatos, cenzúrázott lapot: a pénzt megkaptátok. Ez az utolsó életjele, többé semmi hír róla.
Hogy a fentiek miként kerültek napvilágra? Még értesítő lapja kézbesítése előtt egy Buzinszky nevű katona megkereste a családot azzal, hogy üzenetet hoz, és bizonyságul átadta a családfő óráját. Az óra eltűnt, a lap a Katyn Múzeum egyik féltett emléktárgya.
A németek elfoglalták Varsót, vele az ott rekedt családot, az anyát és három leányát. A magára maradt családot már a támadás folyamán tragédia érte. A 19 éves Márta önként vállalt munkát, ahol megölte egy német bomba. 1943 januárjában letartóztatta a Gestapo a 20 éves Elizabetát, aki bizonyíthatóan, a Honi Hadsereg tagjaként aktívan részt vett az ellenállásban. A kínzásokat és esetleg az annak hatására bekövetkező árulást, csak a nála lévő cián-kapszula lenyelésével tudta megakadályozni. Az édesanyát letartóztatták és elhurcolták Auswitzba, ahol pár hónap elmúltával életét vesztette. Halála előtt még ő is küldött egy lapot a harmadik lánynak, Ilonának. Ez a lap is a múzeumban található, fényes bizonyságául annak, hogy a kommunista és a fasiszta diktatúra azonos. Ilona is aktív tagja volt az ellenállásnak, sőt a háborút követő szovjet megszállás utáni kommunista rendszer ellen is dolgozott, ezért éveken át menekülésre, bujdosására kényszerült. Napjainkban nyugdíjasként emlékezik, hiszen csak emlékezhet, mint akinek halottjaitól semminemű tárgyi emléke nem maradt a két lapon kívül.
Korompayra emlékeznek a lengyelek. Két emléktáblája is van a lengyel fővárosban, minden olyan listán szerepel, ahol Katyn áldozatairól szólnak. Sajnos azonosítható teteme a mai napig sem került elő. Lehet, hogy már tetemét exhumálták, de az is elképzelhető, hogy még napjainkban is a feltáratlan tömegsírok valamelyikében pihen.
Pihen?
A másik magyar Orsós Ferenc professzor. Ő nem volt rab, ő koronatanúként bizonyította a szovjet tömeggyilkosságot.
Orsós elismert tudós volt nemcsak otthon, hanem Euró-pa-szerte, ezért kérték fel a németek, hogy a létrehozott nemzetközi vizsgálóbizottság tagjaként végezze el a tetemek azonosítását, illetve pontosan állapítsa meg az exhumáltak halálának időpontját. A németek tudatában voltak igazuknak, annak, hogy ezen a területen egyetlen német katonának sem tapad vér a kezéhez. Ezért még a Londonban lévő lengyel kormányt is meghívták védelmet biztosítva számukra. A tömegsírok színhelyére, a feltárási munkához fogságban lévő magas rangú angolszász tiszteket, a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőit is elvitték, akik szaba-don mozoghattak, vizsgálódhattak. A vizsgálat eredménye egyértelmű volt. A gyilkosság sorozatot 1940 májusában követték el, ezt bizonyították a fellelt újságok, a tetemeknél talált feljegyzések, no és Orsós professzor megállapításai a tetemek, főleg az agykéreg állapotáról. Érthetően maradtak szemtanúk is, akik mind ezt bizonyították, köztük egy Kiszelev nevű 70 éves kolhozparaszt és egy Krovizsercev nevű 29 éves kovács. Jegyzőkönyvbe mondták, amit láttak. Nevük közszájon forgott.
A kihantolásokat az 1943-ban meginduló szovjet támadások miatt nem tudták befejezni. A szovjet visszafoglalta a területet és 1944 januárjában megkezdte az általa irányított exhumálást, nem törődve a faggyal, azzal, hogy eredményt ilyen időjárási körülmények között nem lehetett elérni. Az általuk hozott tudósok, jó párttagként teljesítették a Párt utasítását, miszerint a tettet a németek követték el. Ezt írásban adta közre Kiszelev is, igaz, a megnyilatkozás után többet nem látta a családja. Hogy miért nem menekült el a németekkel? Az szintúgy Katyn titka. A kovács elmenekült. Szerencséje volt, végül az angoloknál kötött ki, akiknek azonnal elmondta titkát. Dicséret helyett kebelbaráti szövetségesként közölték vele, hogy átadják a szovjeteknek, hiszen az ügy rájuk tartozik. Ismét menekül, ismét szerencséje van. Az egyik lengyel hadosztály vette védelme alá. Megint nyilatkozik, mindent elmond. Védelmül Mihail Laboda névre szóló papírokat biztosítanak számára. Londonban telepedik le, lel új otthonra. 1947 októberében lakásán felakasztva találják. A brit rendőrség hihetetlen gyorsan megállapítja: öngyilkosság.
Korompay a katyni áldozatok egyike. A lengyelek mindent megtesznek azért, hogy a kihantolt tetemeket azonosítsák, nevesítsék, tiszteletet adjanak minden áldozatnak. Templomokban, köztereken állítottak szobrokat, a temetőkben emlékhelyeket létesítettek. Kártérítést viszont, más nemzethez hasonlóan, nem kérnek. Tudatában vannak, ha netán kérnének, több sírt nem találnának meg, és az nem lenne véletlen, hiszen annak idején a tömegsírok fölé az NKVD nyír- és fenyőfákat ültetett, mely az 1943-as felfedéskor megkönnyítette a kutatást, napjainkra viszont ezek a fák már túl nagyra nőttek.
Korompay Aurél hazájában, Magyarországon eddig még nem kapta meg az őt megillető megemlékezést. Igaz, az 1940-es katyni mészárlás után jöttek a hadifogoly táborok, jött GULAG, jöttek Rákosi, Kádár hóhérai, azok, akik hasonlóan a katyni tömegmészárláshoz, gyilkoltak csak éppen nem a lengyeleket, hanem hazánk fiait, magyarokat. És azért Katynról Magyarországon sem lehet valósan nyilatkozni!
A művelt világ a görög tragédiákról beszél. Hol vannak azok a részben magyar származású Korompay-családétól, melynek két megsárgult, Harkovban és az Auswitzban feladott postai levelezőlap a bizonyítéka.
Nem vagyok képes megállni , hogy meg ne kérjelek benneTEket , hogy nézzeTEk meg pár klassz csajról fotót az UNITRA -- lengyel szerelem nevű , általam alapított rovatkában /--ból . A quadro Dáma az enyém . . .
Van emléktábla Róla még Zágrábban és az édesapjáról valahol Izraelben . A kocsiba nem férsz már be , mert a 30--éves Nagypolka már megTElt . De vedd fel vélem ( a már létező ) ímélkapcsolatodat , s ha pesti vagy s nem Székesfehérvárt laksz , akkor ihatnánk egy zsubit valahol Pesten , aztán megbeszéljük . Kocsinka kardánTengelyes Junak motorok fogják követni Katowicéből Szochachewig , előttünk junak choppermotorok teszik tisztelettartóvá a lengyel utakat .Alvás Czecostowaban , lesz a Chopin szülőháza , egy nagyon nagy veteránautó--magángyűjTEmÉNy . Meg Warrrrrshhhhoooowwww . . .
Én egyet láttam személyesen, és ez pedig Antall József emléktáblája Varsóban, közvetlenül a varsói városháza előtti várfalon.Ez egy bemozdult kép.Bocs érte. Számolhatjuk ezt -1-nek?
Van még képem a Báthory suliról ha esetleg kell valakinek.
Köszike a precizitást . Két dologban kérném a Segítségedet . Az egyik a Katyn Emlékműről való fotó ide a Bp.III. amfiteátrumánál ( ha pesti vagy ) , a másik az , hogy valaha találtam a gportal.hu/portal/dwabratanki weblapon egy részt , hogy Varsóban hol az a 8 emlékhely , ami magyarvonatkozású , de sehol sem lelem őket . SegíTEnél ebben , mert ebben a hónapban megyek pár barátommal Warshowba . . .Köszike .
Én egy csomót tudok hasonlót, de mindig elfelejtek valami paramétert, így ezek megemlítésébe még ezidáig nem bocsátkoztam. Persze, ami késik, nem múlik:)
Főnök meg szépen fölvetTE . épp a Katyn Ügy miatt moderált ki egy mindegyhogyki párónkat a lengyelország itteni rovatból . A film remek volt , visszafogott , nem ideologikus . Azt már nem mutatta bé , hogy miután a legyel Tiszteket azok , akiket én csak a régi népi magyar elnevezéssel szoktam meg megnevezni , de itt nem szabad , és ez a nemzetiségelnevezés tőlünk rájuk M betűvel kezdődik , szóval , oké , legyen a nevük így udvariasítva . oroszk , szóval ezek a kedves oroszok , miután lelőtték a Lengyel Tiszteket , jóöreg cirillbetűs hagyományok szerint fel is darabolták a tetemeket , és szelektíve "temették el " az egyes testrészeket , szeparálva a koponyákat a medencecsontoktól , lapocoktól , felkarcsontoktól , ahogy kell , idő van rá , meg különben is lengyelek voltak még pár napja . A gorbacsov is dobott a (titkos ) műholdas felvételektől egy hátast , amikor a lengyel értelmiség erre rákérdeze . Érdekelnek a részletek ?
Megkoszorúztak a Thököly út és a Hungária krt. sarkán levő Báthory Szobrot most május legelső napján . Ergo , kell ott lennie egynek ( remélem nem keverTEm össze a Dózsa György úti sarokkal ). Te jössz újabb lengyel emlékhely felemlítésével . . .
Voltam a tegnapelőtti wysocki--s faültetésnél a többszázéves cédrusnál .Klassz embereknek tűnnek , volt vagy 30--40 (!) ember , önfeledtek , csomó ide akkreditált lengyel gyereke meg magyarok , vették a lapot velem , velünk kapcsolatban is . Fel fogjuk erősíTEni a kapcsolatokat .Most vasárnap Cinkotán lesznek ( járják az országot . . .), vaélami csatajelenetet imitálnak . Remélem néziTEk a Duna II--n a lengyel dolgokat rendszeresen . . .
Mai input : Lengyel Kápolna a Péceli út 228--ban .Te jössz .
Köszönöm . De az András ( aki egyébként remekül tud lengyelül . . .)egy antihírnévember . Semmit sem rögzíttet .Remek volt a huszonharmadik Titanic fesztivál , magam is megdöbbenTEm a színdarabokon , verseken . minden remek vala .
