Keresés

Részletes keresés

Aurora11 Creative Commons License 2008.08.07 0 0 672

"Soha nem tudnánk valóban kilépni a saját 3 dimenziónkból a végtelenül összetettebb struktúrákat tartalmazó 4 dimenzióba. Mi csak azok valamilyen szinten megfogható 3 dimenziós "vetületét" érzékelnénk és élnénk meg."

Egyetértek.

Előzmény: Törölt nick (668)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.07 0 0 671

Szia Interrogator!

 

Szerintem is nagyon jó ötlet!Csak a negyedik dimenzió ct,nem lenne olyan értelemben dimenzió,mint x,y,z.Egy matematikai térben stimmelne a dolog.Olyasmi lehetne talán,hogy a részecskét gyorsító hatás véges sebessége 3D-ben egyenértékű lehet azzal,hogy ez a részecskére egy 4D-s matematikai térben(x,y,z,ct) levő végtelen sebességű hatás hat,csak ebben a térben van egy viszkozitással rendelkező közeg(éter),ami lassítja a részecskét.

"Pl. 4 dimenzióban egy örvény feltehetően valamilyen gömbszimmetrikus formát ölt. Ha ez igaz (nem számoltam utána), akkor a mi elemi "gömböcskéink" nyugodtan lehetnek egy közeg (éter) örvényei is."

Igen.

"Úgy képzelem, hogy a mi fizikai világunk (amely messze nem zár ki semmiféle más "párhuzamos", csak általunk nem érzékelhető világot) minden objektuma, mozgása, jelensége visszavezethető egy négy dimenziós közeg (nevezzük nyugodtan éternek) inhomogenitásaira: örvények, sűrűsödések, ritkulások, áramlatok, turbulenciák (és ki tudja, hogy 4 dimenzióban milyen mozgásformák képzelhetők még el, amelyek 3 dimenzióban értelmezhetetlenek) stb.. "

Én is el tudnám képzelni.Csak egy ilyen 4D-s térnek matematikai térnek kell lennie,szerintem.

Nagyon örülök én is,hogy csatlakoztál hozzánk!:)

 

 

Előzmény: Törölt nick (664)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.07 0 0 670

Szia Gézoo!

 

Ez nagyon érdekes!A tömeg többi része,pedig a lesugárzodott?Arról hallottam,hogy egy szabad proton és neutron tömege valamivel nagyobb,mint a deuteron tömege,a különbség c2-tel megszorozva adja a kötési energiát,ami a virtuális pionok negatív energiája.Talán itt is a tömegkülönbség szer c2 az erős kölcsönhatás közvetítői a virtuális gluonok energiája,ami a kvarkok közötti kötési energia.Ami -63 kvarktömeg szer c2.Szerintem is átvitt értelemben ez a virtuális részecske lehetne hiper-vákuum,mert nem valóságos anyag,hanem korrekció részecskének tekintve.

Előzmény: Gézoo (663)
Gézoo Creative Commons License 2008.08.07 0 0 669

 

  A négy egymásra kölcsönösen merőleges irányt úgy képzeled el, hogy.. ?

 

 Mert az odáig rendben van, hogy beindítod a pl. qbasic editorát, definiálsz egy

3 dimenziós tömböt..

 

  tomb(10,10,10)  minden irányban 10 elemmel.. azaz ezzel egy 10 elem hosszú vektorhoz - 10 másik ilyen vektort rendelsz, ezzel így egy 100 db elemű síkot képezel, majd ilyen síkokból tizet egymás fölé helyezve létrehozol egy 3D-s

1000 db elemet (cellát) tartalmazó tömböt.

 

   Ha pedig mindezt   tomb(10,10,10,10,10,10) definiálással teszed, akkor egy

6 dimenziós 1000 000 elemű tömböt definiálhatsz...

 

    Na igen... de ez csak a  matek elképzelt terében létező valóság..

 

Ha a szabály az, hogy

 

   -  a vektorra merőleges irány jelöli ki a síkot, akkor bár síkként egy gömbfelszínt

       is megfeleltethetünk matematikai megfontolásokkal, de 

      csak két ,  egymásra merőleges vektorok által kijelölt térrészt nevezünk síknak.

 

  - ugyanezt a szabályt alkalmazva képeztük a 3D kitejedést, azaz

    a már meglévő két vektor által kijelölt síkra merőleges vektorral

    kijelöljük azon irányt, amely irányban végtelen sok egymást nem metsző

    alapsík elhelyezhető..

 

  -  A negyedik dimenziódhoz mutass egy olyan irányt, ahová akár az alapsíkot,

    akár az alapsíkkal képzett testet végtelen sokszor elhelyezhetjük úgy, hogy

    egyetlen sík, ill. egyetlen test sem metszi a szomszédját.

 

    (Azért említettem lehetőségként a testet, mert a kiterjedések számának növelésével, született a vektorból a sík.. mint önálló térelem, majd a következő szinten a síkokból a test mint újabb térelem, így logikus, hogy a következő

dimenzió bevezetésekor a  test sokszorozása, mint korábban a sík sokszorozása,

adja a következő dimenziós térben az ottani testet.)

 

   Nem lenne jobb ha maradnánk a valóságnál a matematikai "lehetne még"

ötletek helyett ?

 

   A térben egymásra merőlegesen elhelyezhető max. 3 db centivel is mérhető

irány-hossz mellett bevezetve az időt negyedik kiterjedésnek..

 

  Vagy túl snassznak találod?

 

 

 

 

Előzmény: Törölt nick (668)
Törölt nick Creative Commons License 2008.08.07 0 0 668

Nehezen mondom ki az "igent" (de kimondom), mert én egyértelműen "csak" egy modellről beszélek, ami messze nem a "valóság".

 

Az a bajom, hogy ha a modellem hasznosnak bizonyulna is (messze nem vagyok fanatikus, nem veszem túl komolyan magam, ez csak egy intellektuális játék a számomra), a valóságban akkor sem volna módunk meggyőzödni a modellünk "teljességéről".

 

Soha nem tudnánk valóban kilépni a saját 3 dimenziónkból a végtelenül összetettebb struktúrákat tartalmazó 4 dimenzióba. Mi csak azok valamilyen szinten megfogható 3 dimenziós "vetületét" érzékelnénk és élnénk meg.

 

Tehát tekintsd az "igent" csak a modellre érvényesnek (az "objektív valóság" egy durva közelítésének).

 

 

 

Előzmény: Gézoo (667)
Gézoo Creative Commons License 2008.08.07 0 0 667

 

    Szóval négy, egymásra egyszerre négy merőleges irányban centivel mérhető  kiterjedésre gondolsz?

Előzmény: Törölt nick (666)
Törölt nick Creative Commons License 2008.08.07 0 0 666

Szia!

 

Én komolyan négy tér-koordinátára gondoltam. A 3 térkoordináta + 1 bármilyen más paraméter - nem ugyanaz, mint a négy térkoordináta.

 

Einstein egy négy dimenziós gömb három dimenziós felületeként interpretálta az univerzum geometriáját, amely felület véges, de határtalan (az univerzum centrum-nélküli tágulását is interpretálják ezzel a modellel).

 

Valami hasonló modellre gondoltam, csak kicsiben (is)...

 

Képzelj el egy közönséges örvényt a vízben. Ez az örvény a víz felületén egy forgó, horpadt, korong alakú, rövid időtávban stabil képződmény, amelyben a közeg (azaz a víz) áramlik egyrészt a víz felületén, illetve arra merőlegesen (a tölcsérben).

 

Képzeld ugyanezt négy dimenziós "víz" felületén. Egy olyan "horpadt" gömb alakú képződményt kapsz, amely - a víz-örvény egyszerű analógiájára a - teljesség igénye nélkül a - következő tulajdonságokkal rendelkezik (persze ez csak egy durva modell, de ha érdekes, utána lehet nézni a matematikájának is; csodálkoznék, ha valaki nem dolgozta volna már ki):

 

  • az örvény a középpontja felé "vonzza" a környezetét
  •  az örvénynek van egy határozott (3 dimenziós hiper)síkja (a vízörvény esetén a víz 2 dimenziós felülete)
  • az örvényben a közeg áramlik nem csak az örvény (3 dimenziós) síkjában, hanem (egy 4. dimenzióban), az örvény centrumában felállított merőleges mentén  (a vízfelszínre merőleges víztölcsérre gondolj), ami ráadásul erősen "szál" jellegű, mi több, ritkább, mint az örvény egyébként
  • stb.

 

Még egy-két felvetés:

  • Vajon két ellentétesen forgó örvény nem oltja-e ki egymást ("anyag", "anti-anyag")?
  • Vajon a Föld északi féltekéjén spontán létrejövő örvények forgásiránya nem ellentétes-e a déli félteke örvényeinek forgásirányától? Azaz, mi van, ha az egész 4 dimenziós közeg is végez "globális" mozgásokat (analógia a Föld forgása)?
  • Vajon a sötét anyag nem ennek a 4 dimenziós éternek a tehetetlensége, illetve közegellenállása?
  • Vajon egy sor tulajdonság nem az éter saját tulajdonságából

Stb. stb..

 

Még egy dolog. Ha minden ugyanannak a közegnek a (különböző típusú) önmozgása, akkor a fizika egy sor ma nyitott kérdése lehet hogy könnyen megválaszolható. 

 

Nem beszélhetünk-e (a víz-örvény) analógiát folytatva az örvénylő közeg hőmérsékletéről, belső súrlódásáról, kohéziójáról, felületi feszültségérőlenergiájáról, inhomogenitásáról, mozgásirányáról, és még ki tudja miről.

 

Fantázia kérdése.

 

Megjegyzés: tudatosan a modell csak ezen "szeletét" vettem most elő, a dolognak van "folytatása".

Előzmény: Gézoo (665)
Gézoo Creative Commons License 2008.08.07 0 0 665

Kedves Interrogator!    Üdv az itteni csapatban!

 

  Ami a 4D-t illeti..  Nos, négy kiterjedés - négy paraméter. 

 

   Nekünk már van négy kiterjedésünk. Sőt a szemünkkel is érzékeljük.

Vegyünk egy kockacukrot..  eleve van szélessége, hossza, madassága.. ez eddig három kiterjedés.. és a negyedik ahol van, ahogy áll vagy éppen pörög.. azaz ha

a negyedik helyre csak egy jellemző "kiterjedés meghatározó" adatát szeretnénk tenni akkor általában az időt tesszük, így:  x-y-z-t  a négy dimenzió.

 

   Ha pedig ragozva, némi túlzással ezt a kockát, egyetlen vékonyka fonállal helyettesítjük, aminek szintén van hossza, szélessége, vastagsága, akkor

még szembetűnőbbé válik az, hogy ha időben a negyedik kiterjedését létrehozzuk,

azaz pl.  ha eléggé gyorsan megforgatjuk, akkor  ugyanúgy gömböt kapunk, mint a

kockacukor megforgatásával.

   Csupán most jobban belátható, hogy ha a forgásnál is gyorsabb lövedékkel

szelő mentén átlőjjük az így kapott gömböt, akkor  nagyon nagy eséllyel a

lövedék anélkül áthalad rajta, hogy találkozna a fonallal.

   Vagyis  időben, a negyedig "kiterjedésben" vizsgálva a tömörségét,

azt láthatjuk, hogy a szikla keménységtől - a teljesen üresig, mindenféle

teret kitőltő kiterjedésével találkozhatunk.

    Tehát, ha megfelelő fáziseltolással végtelen sok cérnaszálat szeretnénk ugyanabba a térrészbe tenni, akkor ennek nem lenne semmi akadálya, annak

ellenére sem, hogy egy-egy cérnaszál önnállóan képez egy teljes gömböt..

 

   Mi lenne, ha

    éteres közeg sűrűsödésével-ritkulásával épülne fel a cérnaszál és a gömbje?

 

  Akkor nyílván a cérna anyagát a gömbnek már tartalmaznia kell. És mint láttuk az előbb, a közel végtelen sok cérna anyagát is.

  Azaz induláskor már eleve olyan sűrűségűnek kellene lennie a tér minden

gömbnyi térfogatának, mint amennyi a végtelen sok cérnaszál össz tömegének sűrűsége.

  

   Na igen, de ha ebbe a végtelen sűrűségű gömb alakú térrészben mégsem végtelen sok, hanem csak egyetlen cérnaszálat szeretnénk elhelyezni, akkor a többi tömeg hova tünjön, hogy ne legyen útba.. pl. a fenti gyors lövedék számára?

   Igen, igen.. Erre az éter elv hívei azt mondták, hogy legyen az éter végtelenül

folyékony is egyben.. Azaz akadály nélkül elfolyik a testek mellett..

 

   Oké.. Elfolyik..

   De a végtelen tömege, a végtelen nagy  tömegvonzása .. az is elfolyik?

 

  Ha feltételezzük, hogy a tömegre jellemző hatás csak akkortól jelenik meg, amikor

az éter anyaggá sűrűsödik, akkor azt is meg kellene magyaráznunk, hogy

milyen folyamattal..

  

   Erre lehet jó magyarázat az, hogy az éter "anyaga" amely egyenletes "álló" eloszlásban számunkra láthatatlan,  a helyi örvénylésével  "válik" számunkra anyaggá, és az örvények "tehetetlensége" ill. szétterjedése a térben a gravitáció létrehozásával létrehozza számunkra a látható-tapintható anyagot.

 

   Nos, igen.  Lehetne. Ha nem kellene az energiával számolnunk.  De bármilyen

csekély hullámzást is okoz egyetlen parányi örvényecske a térben,

  rendelkeznie kell azzal az energiával ami fedezi a végtelen felé kiterjedő

hullámainak az energia ellátását.

 

   Azaz ez a szegény éternek (fentebb írtam)  nem csak végtelen sűrűségűnek kell lennie a tér minden pontjában, hanem még tetejében végtelen nagy energia sűrűségűnek is.

 

   Ahogy ismerem mások véleményét, nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel,

ha más miatt nem lenne valószínűtlen,  de ezen két feltétel teljesíthetetlensége miatt nem valószínű az éter örvénylésével felépülő model.

 

   Az elgondolásod egyébként tetszik!

 

   A párhuzamos univerzumok ötlete szintén jó ötlet.. Úgy 1911-óta, amióta Rutherford publikálta a kisérletei eredményét az anyag ürességéről, az új atommodeljéről, nagyon sokakban felmerült az ötlet, hogy ha ennyire üres az anyag, akkor végtelen sok "cérnaszál" elférhetne benne ugyanazon térrészben..

 

   A felvetéseid nagyon jók! Örülök, hogy leírtad!

  

 

 

Előzmény: Törölt nick (664)
Törölt nick Creative Commons License 2008.08.07 0 0 664

Bocsássatok meg, hogy nem olvasom végig a topikot, és ezzel megkockáztatom, hogy már lerágott csontot veszek elő újra.

 

Nem sértődöm meg, ha ez kiderül, nyugodtan szóljatok rám.

 

Vagy 40 éve dédelgetek magamban fizikai "ötleteket", amelyek egyikével-másikával találkoztam az idők folyamán, de vannak olyanok is, amelyekkel nem.

 

Egy ilyen ötlettel (modellel) hozakodnék elő, kíváncsi vagyok a véleményetekre.

 

Úgy képzelem, hogy a mi fizikai világunk (amely messze nem zár ki semmiféle más "párhuzamos", csak általunk nem érzékelhető világot) minden objektuma, mozgása, jelensége visszavezethető egy négy dimenziós közeg (nevezzük nyugodtan éternek) inhomogenitásaira: örvények, sűrűsödések, ritkulások, áramlatok, turbulenciák (és ki tudja, hogy 4 dimenzióban milyen mozgásformák képzelhetők még el, amelyek 3 dimenzióban értelmezhetetlenek) stb.. 

 

Pl. 4 dimenzióban egy örvény feltehetően valamilyen gömbszimmetrikus formát ölt. Ha ez igaz (nem számoltam utána), akkor a mi elemi "gömböcskéink" nyugodtan lehetnek egy közeg (éter) örvényei is.

 

Zudtok-e olyan forrásról, amely egy 4 (vagy több) dimenziós közeg örvénylését írná le (modellezné)?

Gézoo Creative Commons License 2008.08.07 0 0 663

Szia Auróra!

 

  Nem régen azt olvastam, hogy az ütközéssel kapott és nyugalmi energiaszintre visszaszámolt kvark tömeg 64 proton tömeggel egyenlő.

Előzmény: Aurora11 (662)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.06 0 0 662
"Érdekes lehet az, hogy a kvarkok hogyan képesek úgy örvényleni, hogy a

nyugalmi tömegük töredékét mutassák a protonok  elmozdításakor?"

Erről még nem hallottam.A három kvark össze sokkal nagyobb,mint a proton tömege?

Előzmény: Gézoo (661)
Gézoo Creative Commons License 2008.08.06 0 0 661

 Emlékszel? A múltkor hiper-híg vákumot említettél...

   Érdekes lehet az, hogy a kvarkok hogyan képesek úgy örvényleni, hogy a

nyugalmi tömegük töredékét mutassák a protonok  elmozdításakor?

   Ez a jelenség -- persze csak átvitt értelemben-- lehetne a hiper-vákum..

Előzmény: Aurora11 (660)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.06 0 0 660
Szerintem is.Az atom az elektron-örvények,és kvark-örvények által alkotot örvénylés.De talán lehetséges,hogy az elektron-örvény és a kvark-örény között nem minőségi,hanem mozgásállapotbeli különség van.És akkor ezek a frekvenciákra a kvarkörvénylés külnösen igaz lehet.
Előzmény: Gézoo (659)
Gézoo Creative Commons License 2008.08.06 0 0 659

    És ebben az az érdekes, hogy pl. Schrödinger így  tulajdonképpen nem az

elektron, hanem a kvarkok örvénylésének frekvenciáját határozta meg az elektron

pályájának megfelelő távolságon megjelenő frekvenciaként..

  

 

Előzmény: Aurora11 (656)
Gézoo Creative Commons License 2008.08.06 0 0 658
Igen, a hidrogén elektronjának Balmer- féle sugárzási sorozata.
Előzmény: Aurora11 (657)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.06 0 0 657
Biztos,hogy nem véletlen.Ez a hidrogénatom színképe?
Előzmény: Gézoo (655)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.06 0 0 656

Szia Gézoo!

 

Én észre sem vettem,hogy elírtad.Bár Zsukovot én írtam u-nélkül,mert sokszor erősebben kell megnyomni a laptopot mert beragadnak a gombok.

"Mindhárom jelenség a sugárzás frekvenciájával - mozgás sebességével - és az örvények kölcsönhatásával is magyarázható."Szerintem is.

"Az elektronfelhő alap állapotban miért nem sugároz? 

Ha abból indulunk ki, hogy az elektronok csupán követik a kvarkok keltette

örvényeket, akkor alap állapotban két örvény -- a kvark és az elektron --

frekvenciáinak harmonikus sorozatain lehet "nyugalomban" az elektron.

    Miért sorozatain? Mert egy örvénylés középpontjától a távolság négyzetével arányosan adott távolságokon tapasztalunk egy másik frekvencia (itt pl. az elektron

örvényének frekvenciája) többszöröseit.

   Azaz a kvarkoktól adott távolságokon az örvényük frekvenciája harmonizál

az elektron örvényének frekvenciájával, akkor kettős állóhullám alakulhat ki.

   Így ebben az állóhullámban "úszó" elektron "kvázistatikus" állapotban

nem sugározhat ki energiát.

 

   Ilyen pályahelyzetek sorozatait, létezésük -értékük  magyarázata nélkül

többen felismerték.

   És mint pl. Pauli esetében is, szültek definíciókat, amik egyébként igazak.."

Gondolom akkor az állóhullám az örvények forgómozgásával kapcsolatosak,vagyis a frekvenciasorozatoknál a kvark és elektronörények összességének forgómozgása rezonanciahelyzetbe kerül.és ilyenkor az örvénylő mozgások stacionáriusak.Gerjesztett álapotban pedig időben változhatnak.És szerintem is, ez visszaadja a Pauli definiciókat,és szerintem a de Broglie-féle állóhullám hipotézist,csak ilyenkor nem vákuumban rezgő hullámok(ami vicces :) ),hanem az örvények mozgásállapotának a szemléltetése.A de Broglie hullámok csak kvantált távolságokban tudnak kialakulni,és az alapállapot nem sugároz,mert az elektronhullám legkisebb hullámhosszú anyaghulláma az alapállapotú héjon lehet,szóval nem eshet jellebb.Az örvényeknél az alapállapotban a mozgásállapot stacionárius lesz,és ha valami eléri a stacionárius állapotot akkor gerjesztés nélkül sohasem hagyhatja el ezt az állapotot.

 

 

Előzmény: Gézoo (654)
Gézoo Creative Commons License 2008.08.06 0 0 655

 

  Ezt is lehet örvényekkel magyarázni.. véletlen lenne?

Előzmény: Aurora11 (652)
Gézoo Creative Commons License 2008.08.06 0 0 654

   Bocs kétszeresen is elírtam Kurcsatovot -l-el Zskovot u-nélkül.

És megemlíthettem volna Cserenkov sugárzást is..  Mindhárom jelenség a sugárzás frekvenciájával - mozgás sebességével - és az örvények kölcsönhatásával is magyarázható.

 

   Az elektronfelhő alap állapotban miért nem sugároz? 

Ha abból indulunk ki, hogy az elektronok csupán követik a kvarkok keltette

örvényeket, akkor alap állapotban két örvény -- a kvark és az elektron --

frekvenciáinak harmonikus sorozatain lehet "nyugalomban" az elektron.

    Miért sorozatain? Mert egy örvénylés középpontjától a távolság négyzetével arányosan adott távolságokon tapasztalunk egy másik frekvencia (itt pl. az elektron

örvényének frekvenciája) többszöröseit.

   Azaz a kvarkoktól adott távolságokon az örvényük frekvenciája harmonizál

az elektron örvényének frekvenciájával, akkor kettős állóhullám alakulhat ki.

   Így ebben az állóhullámban "úszó" elektron "kvázistatikus" állapotban

nem sugározhat ki energiát.

 

   Ilyen pályahelyzetek sorozatait, létezésük -értékük  magyarázata nélkül

többen felismerték.

   És mint pl. Pauli esetében is, szültek definíciókat, amik egyébként igazak..

Előzmény: Aurora11 (652)
Gézoo Creative Commons License 2008.08.06 0 0 653

Szia Auróra!

    Nagyon jól látod! Ha örvények, akkor bizony a kölcsönhatásaik is a rezonanciákkal

disszonanciákkal függhet össze.

 

  Az is megérne egy misét, hogy pl. a hőenergia felvétel, vagy a mozgás sebessége hogyan hat pl. a kvarkok mozgásaira, és ezen keresztül az egész atomra ill. molekulára valamint azokra a folyamatokra amikben részt vesznek.

Előzmény: Aurora11 (651)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.05 0 0 652

A kvarkok mozgása forgatónyomatékot fejt ki az elektronra és az elektron síkban helyezkedő pályája elfordulhat?Vagyis az elektron perrdülete nem maradna meg?És ebből a behatásból származik az az energia ami az elektron lesugárzott energiáját pótolja és nem esik be az elektron a  magba?Mert azért is kellett elkenni az elektront,mert akkor érthető,hogy az elektronfelhő alapállapotban miért nem sugároz.Mert a keringő elektron az elektrodinamika törvényei szerint alapállapotban is beesne az atommagba.Meg a Schrödinger-egyenletből is ez következik,kontinuummechanikai képet használ.Nem lehetséges,hogy fizikailag tényleges elkenődés tapasztalható?

Mi az a Kulcsatov és a Zskov sugárzás?

Előzmény: Gézoo (650)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.05 0 0 651

És akkor az örvények közötti kapcsolat milyen sokrétű  változatosságot mutat!Például a különböző kristály-típusoknál és a különböző elsőrendű kémiai kötéseknél.A hőmozgás megbontja egy kicsit ezt a kapcsolatot,meg az elektromos erőtér,vegyi behatások stb.Akkor ezek a kapcsolatok az örvények közötti energiaátadások lefolyásában,mennyiségében különböznek?Vajon mi lehet ennek az oka(az örvények közötti kapcsolat változatosságának)?Én is arra gondolok,hogy az interferenciát az örvények forgási frekvenciája határozhatja meg.

Előzmény: Gézoo (649)
Gézoo Creative Commons License 2008.08.05 0 0 650

(+ folytatás.)

 

  Különben buborék vagy örvény kérdésre adandó válaszhoz, a legegyszerűbben a hidrogén atom vezethet bennünket..

 

   Miért gömb az s héj?  Miért nem pl sík ?  Mint a bolygó pályák?

 

Ha buborék a proton, akkor tökéletesen mindegy az elektronnak, hogy hol van körülötte adott távolságon.. Miért változtatná folyton az egyenes vonalú

mozgását egy helyett egyszerre két írányba ?

 

   Mert ugye a töltésből és a keringésből adódó egyensúly egyetlen síkon

stabilizálódhatna.. Miért kell a síknak folyton forognia és ezzel -- a Coriollis erő--

újabb erőkkel egyensúlyt teremtenie?

  

  Hacsak a síknak nem kell követnie a proton örvényeit.. a kvarkok mozgását..

 

Az elkenődött leképzés, a határozatlansági zóna, és a Schrödinger hullámok,

csak a relativisztikus sebességű mozgások bizonytalan követhetősége miatti

következmények..-- szerintem-- 

 

   Persze ha a Kulcsatov vagy a Zsukov sugárzásokra gondolok.. akkor szegény elektronnak is van belső örvénylése..  ill. a de Brogglie frekvenciák az összetett

rezgőrendszerek eredő frekvenciáira utalhatnak..

 

 

Előzmény: Aurora11 (647)
Gézoo Creative Commons License 2008.08.05 0 0 649

(folyt.)

     Hogy mennyire nagyon jól? Arra jó példa egy szimpla dipol, meghajtva valamekkora frekvenciával..

     Mit látunk ilyenkor?  Gömb felszínen egyenletesen eloszló energiát? 

Még akkor sem, ha ez a dipol egy síma botantenna. Hanem azt látjuk, hogy

"makró méretekben" az egyes elektronok által lesugárzott fotonok szabályos

alakot öltő sugárzási képet hoznak létre.

    Azaz elemi örvényeik egymással szoros kapcsolatban vannak.

 

    Hiszen a betáplálási pont elött simán vezetéken haladva, semmilyen módon nem határozzuk meg a majdan felveendő sugárzási felszín alakját.

    Ebből következően, az alakot csak az egymásra ható örvénylések eredője határozhatja meg.

  (   Ha nem lenne egymásra hatás, akkor nem lenne  szabályos alak sem.)

 

   Igaz mondhatjuk, hogy ha örvénylések, akkor az alakon kívűl a frekvenciának

is lenne jelentőssége, hiszen két rezgés találkozása minig interferenciát okoz.

 

   Nos, ez érdekes, mert tényleg frekvencia függő...

Előzmény: Aurora11 (647)
Gézoo Creative Commons License 2008.08.05 0 0 648

Szia Auróra!

 

  Így van! Nagyon jól látod!

Előzmény: Aurora11 (647)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.04 0 0 647

Esetleg amikor ey részecske átalakul,több másikba,vagy részecskék egymással reakcióba lépnek,és úgy részecskék keletkeznek,akkor ezek örvények közötti kölcsönhatások.De akkor a részecske átalakulások talán a makroszkópikus örvények vizsgálatával is megfigyelhető.Vagy esetleg a részecskeátalakulások ismerete segíthetne az örvények tulajdonságainak alaposabb vizsgálatánál?

Például a fémek szerkezetének vizsgálatánál(diszloációk,szennyező atomok,vakanciák) egy örényeket tartalmazó kamra mivel forgásban van hitelesebb modellje lehetne,mint az eddig alkalmazott buborékkamra,ahol a szappanbuboráékok jellképezik a fématomokat.Csak a buborékmodell nem képes visszaadni a diffúziót.Lehet,hogy egy örvényekből álló kamra mivel örökös mozgásban van,csak dinamikus egyensúlyban lehet,és visszaadhatja a diffúzió jelenségét.Mert a buborékok sztatikus egyensúlyban vannak.

Aurora11 Creative Commons License 2008.08.04 0 0 646

Szia Gézoo!

 

Akkor az atomi méretekben lezajló jelenségek összeköthetők a makroszkópikus világgal.Az örvények által...

Előzmény: Gézoo (645)
Gézoo Creative Commons License 2008.08.04 0 0 645

Szia Auróra!

 

    Ha nem is felfúvódott mikrovilág, de valóba a hasonlóság szembetűnő!

Én inkább arra gondolok, hogy azok a szabályok, rendszerek, örvénylések

amik a mikrovilágot felépítik. Nem "szigetelődnek le", nem érnek véget az atomok szintjén.

  Igy együttes hatásuk makro ill. galaktikus méretekben is érvényesülve ez az örvénylés alapja.

 

  

Előzmény: Aurora11 (644)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.04 0 0 644

Szia Cíprian!

 

Nagyon köszönöm,hogy elmondtad,hogy a foton sok hullám eredője.Régebben erről nem hallottam,azt hittem,hogy csak az elektron,a proton,és ilyen részecskék alkotnak hullámcsomagot.Azt hittem,hogy a fotonok síkhullámok.De valójában azok is hullámcsomagok.

És szerintetek lehetséges az,hogy az atomoknak a képei az örvénylő galaxisok?Mert John Barrow-os könyvekben olvastam,hogy az univerzumban az elsőcsomósodások azért vannak,mert a kvantumfluktuációk fúvodtak fel makroszkópikus méretűekre.Nem-e lehetséges az,hogy a makrokozmoszbeli örvények(amiből a kvazárok kialakultam,amikor beindult bennük a csillagfejlődés) egy az egyben az atomok felfúvodva?Csak a csillagok alakultak volna ki később,mert azok még kisebb hullámhosszú fluktuációk,hanghullámok eredményei,amik nem estek a részecske-örvény keltéshez szükséges rezonanciafrekvenciák egyikébe sem.Meg ott a kérdés,hogy a galaxisoknak és a mágneses terüknek van olyan kapcsolata,amit nem tudtak kideríteni.Azt hallottam,hogy azt sem tudják,miért van a galalxisoknak mágneses tere.

Előzmény: cíprian (643)
cíprian Creative Commons License 2008.08.03 0 0 643
Kedves Auróra!
Megfigyelési adatokra alapoztam azt a kijelentésemet, hogy a foton több (sok) hullám eredője. Úgy emlékszem a bizonyítás azon alapul, hogy a foton előtt és után csillapodó rezgések figyelhetők meg. Nem hiszem, hogy elő tudom keresni a hivatkozást is, mert amikor ezt olvastam, mellékes dolog volt nekem.
Előzmény: Aurora11 (642)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!