Még ha azt is elmagyaráznád, hogy miképpen jön bárgyú hozzászólásod a hunokhoz, akkor nem tekintenélek annyira sületlennek, mint amilyen hozzászólással éltetted e nemes rovatot.:DDD
nem tűnik túl életszerűnek,hogy egy lovasnép ilyen helyen létesítse-tartsa fenn a fővárosát-királyi székhelyét.ahhoz ezen a területen túl kevés a víz!egy lónak napi 40 liter vizet kell számolni,csak az itatásra.a vezéri kíséret és a csatolt részek lovai minimum ezres, tízezres nagyságrend.Nem véletlen hogy Árpád is a Csepel szigetén jelölte ki a főlovászának területét,ott ahol egész évben bőségesen találhattak ivóvizet az állatoknak.
ha ez így van-lenne- akkor Attila sírját a hármas koporsóval eddig rossz helyen keresték és őt ebben az esetben a Szentendrei sziget Kisduna ágába temették.
Pilisborosjenőtől-Szentendréig tartott Atilla városa a magasabb területeket magába foglalva. Ez a Főváros, de az egész Pilis egy védelmi rendszer, a hegyek tetején. Sicambriát Trójaiak építették, ami Alexander városa lett (Sicandar innen a név) A Rómaiak úgy hívták Herculia (csak nagy dolgokat neveztek el Herkules-ről) Tőlük foglalta el Atilla királyunk az erődítményt és hatalmas kőfalakkal vették körül. A Duna szabályozatlanul folyt lefelé az alacsonyabb területeken. Vadban-halban bővelkedő vidék volt.
Nem én vagyok az egyetlen, aki nagyon várja már a publikációt. :(
Csak az a gondom a várakozással, hogy közben az információkat Detre Csaba apránként szivárogtatja a nyelvemlékekről, míg a hitelességi problémákkal egyáltalán nem foglalkozik. És ezzel leginkább nem az a gond, hogy ő válik hiteltelenné, hanem az Iszfaháni Kódex nyelvemlékei válnak azokká.
Teljesen jogosak a kérdőjeleid. Főleg a kronológiai természetű problémákra vonatkozóak. (Elég nehéz elképzelni olyan korabeli kódexet, amelyben később élt emberek nevei vannak...)
A doktori címe kapcsán úgy gondolom, hogy ő talán még a szovjet-rendszerű hármas fokozat kisdoktoriját szerezte meg geológusként, amit talán nem váltott át később Ph.D.-vá. (Ez általában akkor történt meg, ha nem rakta le a megfelelő nyelvvizsgát.) Ezért nem szerepel feltehetően az MTA adatbázisában. Ez inkább feltételezés, alapja az, hogy elég sok ilyen szituról hallottam a 89 előtt szerzett kisdoktorik kapcsán, legyen az természettudomány, vagy társadalomtudomány.
Én tényleg örülnék, ha előkerülne egy V-VI .századi magyar nyelvemlék, mert az sok érdekességet tartogathat.
Azonban ha megnézzük, amit az iszfaháni kolostorról tudunk, akkor az alábbiakat tudhatjuk:
-Iránban nincs Szurb Khács kolostor az örmény egyház nyilvántartása szerint -az Iráni Nemzeti Múzeum, (ezt egyébként biztosan így hívják) archívumában sincs ilyen nevű kódex -a megtalálója Detre Csaba, aki doktornak címezi magát, bár a Doktori Tanács nyilvántartása szerint nincs doktori fokozata (ezt bárki leellenőrizheti) -nincs sem fénykép, sem fénymásolat, sem mikrofilm, sem fakszimile, se bármilyen más, levéltárakban használt formája ennek a kódexnek, kénytelenek vagyunk mindent Detre Csaba bemondására alapozni, az meg bármely tudományág bármely művelőjétől nagyon kevés -a felsorolt névanyagban vannak olyan hibák, min pl. a csillagászati nevek, (a Regulust Kopernikusz nevezi el, nem származhat a neve a hunoktól, és számos arab csillagászati nevet is felsorol, amelyek nem szerepelhetnek egy V-VI. századi kódexben, hiszen még az iszlám hódítás előtt vagyunk) -az Iszfaháni Kódex szóanyagának kiadása egy gyerekeknek szóló képes kifestőkönyvben történt meg, őszintén szólva ez sem a bizalmat erősíti
Szóval számos gond van ezzel a hun (magyar?) nyelvi anyaggal, de ha sikerül kiadni egy hiteles közlést a kódexről, akkor kész vagyok bárkit megkövetni.
"..barátom, Detre Csaba húsz évig dolgozott Iránban, Perzsiában. Csaba nem a piacra járt, és nem a nőket hajtotta, hanem beült a pravoszláv könyvtárba és kiírta a hun-örmény szótárt. Benne van a teljes magyar nyelvtan, és benne van a teljes magyar szókincs, a 2500 alapvető szavunk. Ugye, 163 finnugor szavunk van és 2700 török szavunk. Ebből két évvel ezlőtt Csomakőrösön megjelentettek néhány oldalt az őstörténeti napok keretében."
Egyetlenegy akadémikus kutatónk nem volt még Örményorszégban! Nem volt még a jereváni könyvtárban!
Tehát Kiszely szerint a jereváni könyvtárban lenne?
bonnnn.jour az alábbiakat idézte Pethő CSabától, szintén itt az Index fórumon:
Pető Imre anyagközlése, Detre Csaba HUN SZAVAK, SZÖVEGEK 1kovásznai kiadása alapján.
A MAGYAROK ÉS KELET . Körösi Csoma Sándor Társaság évkönyve, Kovászna, 2005. 55-85. old.
Iszfaháni kódex (szószedetben jelölése: I), Kr. u. 500 körül.
Az alábbi anyagok örmény keresztény hittérítők feljegyzései a Kaukázus É-i előterében az 5. sz. második felében és a 6. sz. folyamán ott létező egységes hun államról. A hunok életéről, nyelvéről leírt anyag a korai középkor páratlan értékű feljegyzései. Az örmény szerzők igen magas szintű etnográfiai, grammatikai, földrajzi tudásról tettek tanúbizonyságot. A feljegyzések története hallatlanul érdekes, s részmozzanataiban sok rejtélyes történést foglal magában. Az bizonyos, hogy a 17. sz. első felében kerültek jelenlegi helyükre, az eredeti Van-tó környéki rejtekhelyükről Nagy Abbasz sahinsah szállíttatta őket, feltehetőleg örmény tanácsadói javaslatára, a Szurb Khács kolostor ősi kézirattárába. Jelenleg az iráni állam nemzeti kincsének tekinti, s ezt a státuszt a Perzsiai Örmény Apostoli Egyház messzemenően akceptálja.
Az alábbi anyag a kódex eredeti kigyűjtött egyes szavait, nyelvtani alakzatait mutatja be, nem tartalmazza a hosszabb szövegeket. Valószínűsíthető, hogy az eredeti nyelvtani válogatás nem öleli fel a szövegekben rejlő ez irányú lehetőségeket. A teljes hun fonetikus jelrendszer és örmény átírása ismertetésére sincs itt technikai mód.
Az eddig feldolgozott anyag azt sugallja, hogy két nyelv van jelen, az egyik az alapnyelv, amelyik mind szókincsében, mind pedig nyelvtanát tekintve besorolható a türk-finn-ugor nagycsaládba, a másik pedig egy olyan nyelv, amely az előbbitől teljesen eltérő nyelvtani szerkezetű, szókincse is eltérő, szavaira többnyire jellemző a magánhangzó-torlódás. Ezt a feltételezett másik nyelvet itt a jegyzetekben (b)-vel jelöljük. E szavak, szóösszetételek általában beékelődnek a törzsnyelven írt szövegekbe, hosszabb önálló mondatokban eddig még nem találtattak. Az ősi szavakban, mint pl. földrajzi nevek, csillagnevek esetében gyaníthatjuk a �b" nyelvből való eredetet.
A kódex több esetben utal egy keleti hun nyelvre, amely kínai hivatkozásokból ismert, s ez a nyelv - úgy tűnik - szakrális jellegű. Ez nem a �b" nyelv.
A tudományos csomag felirata különböző lehet. Tanult nyelvész nem fogja mondani, hogy a hun nyelv nem a magyarral azonos, de azt mondhatja, hogy nincs birtokában az eredeti forrásoknak! Ebben kétségtelenül igaza van, és aggódom magam is, államközi kapcsolatok révén megszerezhető-e Irántól az Iszfaháni-kódex hiteles másolata, és elvégezhető-e a nyelvi lektorálás. Dr. Detre Csaba könyve készül… de erre nem lehet még alapozni… Addig marad a közölt, töredékes anyag, ez vizsgálható „csupán”.
Igyekeztem olyanoktól idézni, akik egyébknét elfogadják Detre Csaba közlésének hitelességét, ez alól csak az utolsó idéző személye kivétel, ő tudtommal nem az alternatív nézetek követője. Ennek alapján nem volt az Iráni Nemzeti Múzeumról, és az eredeti közlés sem azt tartalmazza, hanem az iszfaháni Szurb Khács kolostort. (Ami viszont az örmény egyház központjának hivatalos listáján nincs rajta, pedig ott már nem működő kolostorok is szerepelnek).
Amúgy a Van-tó emlegetése azért érdekes, mert annak a partján Törökországban valóban van egy Szurb Khács kolostor, Iránban viszont nincs.
Szerintem, ha meglesz a kérdéses kódex és hitelesítve lesz, hogy eredeti, akkor már biztosan meg fogják adni a származási helyet, mert akkor már az ellenlábasok nem sok mindent tehetnek. Gondold csak el, hogy mennyi lehetőség és pénz van azok kezében akik nem szeretnék, hogy nyilvánosságra kerüljön. Remélem megérted!
megértelek,de azt te is tudod,ha egy bizonyítéknak,vagy pl ennek a kódexnek,bizonytalan az eredete-miért ködösítenek?miért nem a valós megtalálási helyet adták meg?-akkor az nem bizonyíték.legalábbis erősen megkérdőjelezhető annak helytállósága.
Nézd, engem egyedül csak a Kodex érdekel és az, hogy mit tartalmaz. Hogy ezt a Boldogasszony templomában, vagy valamely örmény kolostorban találták meg az nem zavar. A lényeg, hogy eredeti és hiteles legyen.
