Semmit nem jelent. Ha a fát éri a szél, a napsütés akkor párologtat és ha nincs utánpótlás csökken a nedvességtartalma. Ezt kell valahogy megakadályozni. Töltsd fel földel és tekerd be papirral.
(Ha szerencséd van és nem száraz a tél, hanem párás, nedves és korán tavaszodik akkor megúszhatja még védelem nélkül is. Én már jártam így is, úgy is.)
Az Őszibarackfa sok mindenben másként viselkedik, mint más gyümölcsfa. A tavaszi fás oltás általában nem marad meg. Esetleg a Chip szemzés. Sikeres lehet a nyári hajtó szemzés is, de a legbiztosabb az őszi alvószemzése.
Még egy tanács. Az ősszel vett fát (ha nem konténeres) nem jó elültetni, mert télen az alacsony talaj hőmértéklet miatt nem tud a gyökere vizet felvenni és a fa nedvesség tartalma kritikus pont alá sülyedhet. Tavasszal ha ki is hajt nem fejlődik rendesen. Ezért jobb az egész fát vízszintesen elföldelni és csak tavasszal elültetni. (Esetleg ha már elültetted, egész télen védeni a széltől, naptól - cementes zsák papitjával betekerni.)
Ültetési és oltási tanácsot kérnék. Neten vettem (nem szeretek így vásárolni, de amit kerestem, csak így volt elérhető) gyümölcsfát, Andosa nektarint. Na most, ahogy "várható volt" alig van értelmes gyökérzete. Mondjuk nem értem, miért nehéz normálisan kitermelni, de ez van. Szeretem a kihívásokat így elültetem (a reklamációval nem hinném, hogy előrébb lennék, meg huza-vona), viszont arra gondoltam, hogy ha nem is marad meg, szednék belőle oltóágat és tavasszal beoltanám egy keserű mandulába, ami átoltásra vár amúgy is.
Kérdésem: sikeres lehet ez az oltás? Mármint hogy a kitermelt csemetét nem tudom, hogy kezelik, ha kezelik, hogy a leveleit ledobja, vagy egyéb ok van hogy ne legyen jó az oltóvessző a csemetéről?
A másik: ha megfelelő a vessző, megszedni ugyanúgy kell, mint általában? tehát a fagyok előtt, aztán hűtőben tárolni?
az oázisban is megnéztem ma az szabad gyökeres almafajtákat. érdekes módon ott minden 106-os alanyon volt. szintén 25-30 centi magasan oltott fák. lehetséges, hogy nem csak az egyszerűbb volta miatt oltanak mostanában magasan? ezt találtam: "Ma már a faiskolák zöme magasan szemez (25-35 cm), ez lehetővé teszi a mélyebb telepítést és az alany törpésítő hatása is jobban érvényesül."
Nyugodtan ültess vadalanyon erősen növekedő fát. Meg lehet a növekedést könnyen fékezni. (Ha nem messze laksz Debrecentől személyesen megmutatom hogyan.)
ja, érdeklődtem pogácsaalma után is, a kertész (a kereskedő) azt mondta, hogy törpésítő alanyon nem jó, mert nem lesz olyan minőségű és mennyiségű a gyümölcs, mint vadalmán. most már tényleg nem tudom, hogy kinek higgyek.
persze, hogy az alany számít ilyen szempontból, nem azért kérdeztem a fajtákat.
nem tudom, hogy voltatok-e mostanában kertészetben. én ma voltam gyümölcsfát nézni, ledöbbentem, hogy mindegyik kb. 25 cm magasan volt beoltva, iszonyú rondán néztek ki. régen ilyen minőséget nem mert volna kitenni senki. de legalább gyönyörű színes képekkel illusztrált tájékoztatóval volt ellátva minden példány.
A nagyiék "vörös szilvája" kicsit nagyobb, és tompább, de szilva alakú gyümölcsöt termett. A színe olyan vöröseslila volt. Aug. második felében ért, hamarabb, mint a besztercei. A legfontosabb különbség a húsában volt: éréskor nagyon felpuhult, olyan szottyos-kenődős lett, mint a mirabolánok külső része szokott lenni. De nem maradt a mag körül savanyú rész.
Egyszer kaptunk egy szomszédtól egy vörös szilvának nevezett fácskát. Az is sarjadzott, mi is gyökérsarjat kaptunk. Arról az almáról, amiről már írtam, azt hittem, hogy annak a szilvának a sarja.
Kicsit tényleg vöröses volt a gyümölcse, de azért inkább lila, mint vörös. A mirabolánnál később érett, de elég korán.
Közben kicsit gondolkoztam a témán; valószínűleg nem a fa termő része az érdekes, hanem a gyökérzet. Tehát oltvány esetén az alany. Emlékszem, az egyik besztercei szilva ki lett vágva, a tuskó mellől mirabolán hajtott ki. Az tehát biztosan ilyen alanyon volt. A vörös szivánál nem tudható. Egyébként kezdek kíváncsi lenni, miféle szilva volt az egyáltalán, mert vörös szilva néven a neten egész másféle található. Pedig a nagyapa is így hívta, és ő okleveles kertész volt.
milyen fajtájúak voltak? egyébként szerintem a szilva egy eléggé alulértékelt gyümölcs. ilyen "útszélinek" van elkönyvelve, régen mondjuk tényleg nagyon közönséges, igénytelen növénynek számított, nőtt vadon is, mi is sokat szedtünk gyerekkoromban a felhagyott szőlőskertekben. tüskés volt, elvadult, de szépen termett. most meg már a szilva sincs meg permetezés nélkül.
szerintem azért lehet ám javítani a helyzeten. annak idején én ész nélkül mostam a fogaimat közvetlenül minden étkezés után, aztán meglepődtem, amikor egy grapefruit vagy egy narancs után fájt a fogmosás. amióta a savas ételek után legalább 2 óra elmúltával mosok csak fogat, azóta nem tapasztaltam érzékenységet. szóval kis odafigyeléssel lehet élvezni a savas ételeket is.
