Az egyetemes kora újkor hadtörténete. Európai és Európán kívüli, szárazföldi és tengeri. A magyar hadtörténetről már van elég topik, úgyhogy ha nem közvetlenül kapcsolódik, akkor OFF:)
Anno volt egy újság Parabellum cimmel annak 1995 májusi számában (nem tudok sajnos több számról) van egy cikk erről a témáról. Kulcsár Ödön írta, egy oldal. Haérdekel jobban keress meg magánban.
Kis OFF, de témábavágó. Éppen most nézem az új orosz történelmi filmet - ,,A cár szolgája" (,,Szluga goszudarev"). Poltava előtt játszódik. Baromira jól meg van csinálva!!! Minden stimmel, a legapróbb részletekig. Kémsztori! A franciák franciául beszélnek, a németek németül, a svédek svédül, a lengyelek lengyelül. Kurva jó képvilág. (Olyan ,,Farkasok zövetsége" és ,,Álmos völgy legendája" világ, csak kitalációk nélkül. A hajók XVIII.század elei típusokkal vannak képviseltetve.
Amikor Würmser tábornagy kénytelen volt 1797. februárjában feladni Mantovát, akkor több mint 20 ezer "osztrák" (cseh-morva, német, olasz és több ezer magyar) katona esett francia fogságba. Würmsert és tábornokait Bonaparte elengedte, de a közembereket eladták rabszolgának Algírban spanyol közreműködéssel. Ezzel szemben, ahogy azt Lenkefi Feri kutatásai bizonyítják, a Magyarországon elhelyezett francia hadifoglyok tisztességes elbánásban részesültek. Igaz, általában a franciák sem voltak kegyetlenek, hogy miért pont a mantovai védősereggel szemben voltak ilyen barbárak, azt nem tudom.
Szia, a dolog stimmel, ha kiinduló anyag kb 75 tonna, annak kb jharmada lehet hasznos a viking építő technológiával, abból pont ki jón 30 tonna. Minden estre van egy hapsi, akivel már leveleztem, és most ezen a hajón hajózik, ősszelre majd remélem lesz válasz, egyébként, hajótervező és építő.
Most készült el egy viking hosszúhajó replika. A 30 m es hajóhoz 150 km3 tölgyfát használtak fel. Az építésről részletesen itt. http://www.stigombord.dk/popup_uk.html
A Gergely András-féle Magyarország története a 19. században c. könyvben találtam egy meglepő momentumot: "...1797-ben több ezer magyarországi hadifogoly került kényszermunkásként -rabszolgaként- az afrikai spanyol gyarmatokra.." (147. p.)
Szia, Kaif én még gépkocsizó lövész voltam. Nálunk a géppuskák szállítása már nem volt probléma, vitte a teherautó, ha közlekedtünk. De egy samura esett két ember, volt löszer, állvány. Ha egy kicsit visszamész az időben, az I.Vh-ban a géppuskások, bár gyalogos alakulatokhoz tartoztak, kaptak lovat, és taligát eszközeik szállítására. Ha hozzá veszed, hogy a válogatás magasságra, erőre történt, és azt, hogy a koraújkori emberek kisebb termetüek voltak, akkor egy éretelmű, hogy az első löfegyverrel szerelt olyan alakulatok, ahol egy fegyver - egy ember volt az arány a szállítás, vedd úgy közlekedés nem volt megoldható segédeszköz nélkül. Az első kézi lőfegyverek súlya, vetekedett a mai géppuskákkal. Vissza rugása szerintem a kézből való lövést se tette lehetővé. A villa, amire támasztottak, nem nem vállmagasságú, hanem derék magasságú volt. Magyarul, ha állva lősz, hanyattdönt, ha térdelsz, még inkább. ha derékben behajolsz, pont a fegyver mögött van teljes súlyod, akkor nem. Ha gyorsan kell visszavonulnod, ott a lovad, aki téged is, és sok cuccodat elviszi. A rézkarcon egyébként az előtérben egy-két lövő volt, a háttérben, pedig lóháton elvonuló, ugyanolyan ruházatú, sisakú katonák voltak. Azt pontosan nem tudom neked elmondani, hogy a felszerelésből mi volt a nyereg mellé málházva, és mit lógott továbbra is a katonán, de ez már részlet kérdés. Egyébként sohasem állítottam, hogy a puskák mindig ilyen nehezek voltak, nyilvánvalóan, hogy idővel csökkent a súlyuk. Illetve az első kovás gyújtószerkezetekkel egyidejűleg megjelentek a félkézzel is használható pisztolyok.
Nem véletlenül kerültek pl a huszárok nyereg elejére párban. Amint a karabélyok is megjelentek, abból is kaptak, tehát rohamra három töltött egy lövetűvel vágtáztak, mert szükségük volt rá. De még az XVIII században is ott találod a szablyája-kardja mellett a nyeregoldalára málhazott, közel két méteres hosszú tőrt is, ami eredetileg a páncélos lovagok pácél-pikkelyek közé szúrására volt alkalmas.
Amint könnyebb lett a puska, ez a probléma meg oldódott. A közel harc, viszont a sima puskával már lehetetlen volt. Itt kombinációk voltak, mert szúró-vágó eszközre volt szükség. Az embertakarékos megoldás végül is a szuronyos puska lett. Szuronyt az AKM- gépkarabélyhoz is adtak.
[ig"volt egy régi rézkarc gyüjteménye apámnak, és ha jól emlékszem az első puskás alakulatok lovon közlekdő, de gyalog harcoló alakulatok voltak. A kanócos puskák, nevezdd muskétának, olyan súlyosak voltak, hogy a közlekedéshez nem volt elegendő a katona. A lövéshez is támasztó villát használtak."
Valószínűleg bennem van a hiba, de nem egészen értem, mit is értesz "első puskás alakulatok" alatt... Az "első puskák" ugyanis combon, vagy csípőn megtámasztott egyszerű csövek voltak. Sokszor nyílpuskásokkal kombinálva vetették be őket, és azok sem voltak lovassági alakulatok (ez a 14. század). A kanócos puskák esetében sem értem, mire értesz azon, hogy a fegyverek olyan súlyosak voltak, hogy a közelkedéshez nem volt elég a katona. Arra gondolsz, hogy csapatvonuláskor a lőfegyvereket külön tréler szállította?
A lövéshez csak akkor használtak villát, ha a korabeli értelemben vett célzott lövésre volt szükségük. Egyébként éles csatában a 16. században nem nagyon használták a villát, mert csak akadályozott a mozgásban. Van pár ábrázolásom egy 16. századi holland könyvből, amiben egy remek képsorozat van a kanócos puskát használó gyalogság kiképzéséről. Ott külön ábrázolja, és világosan megkülönbözteti a térdelő, az álló és a villás lőpzíciót.
Ígérem ez az utolsó OFF: Származási ország: Kína, importálja: QX-Impex Kft, 1087 Budapest, Asztalos S. u. 9. A vásárlói tájékoztató szerint "nem játék jellegű, felnőtt gyűjtők részére ajánlott".
Készítői bizonyára a legifjabb korosztálynak szánták a Magyarország megyéi és főbb városai című puzzle-térképet.
A térkép a településeket három kategóriába sorolja: megyeszékhely, nagyváros, város. Megyeszékhelyből némelyik megyébe kettő is jut (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelyei Nyírbátor és Mátészalka), máshová (pl. Somogy) egy sem. Nagyvárosi rangot nemzetközi hírű gyógyfürdőink kaptak, így Zalakaros, Balf, Mezőkövesd-Zsórifürdő. Dunaföldvár Simontornya helyére, Baja a Dunántúlra, Bátaszék helyére került. A térkép a megyék nevét kötőjellel írja (Heves-megye).
A térkép szerint Magyarország hosszú szakaszon határos Csehországgal. A szomszédos országok határainak ábrázolása másutt is teljesen rossz: a térkép szerint Csengersimánál Ukrajnába, Udvarnál Jugoszláviába, Letenyénél Szlovéniába juthatunk. Délnyugati szomszédunk neve Horváthország. és akkor ON:
En meg egy oly dokumentum filmet lattam a Channel 4 on 5-6 eve, ami Drakularol szolt (alias Vlad Tepes) es a trianoni Magyarorszag szerepelt a 15 szazadi terkepeken.
Ebben az esetben nem. Eredetiben nézetm a UKTV history-n. Meg is kérdeztem a mellettem ülőket hogy jól értettem e. Gondoltam rá hogy az utolsó nagy csata az angolok részéről európában. De nem. Mások is úgy értették ahogy én.
Mindegy... Nagyobb hülyeségeket is hallani az angoloktól. Csak néha fársztó.
Olvass bele a haditengerészet és flották történetében (reméltem, hogy eddig már megtettétek, de nem), és nézd meg, hogy mely flotta volt az egész XIX. század folyamán a világ harmadik legnagyobb flottája.
Számokkal tényleg tartozom, de még bedobom. (Mint MÁR TÖBBSZÖR MONDOTTAM - dolgoznom is kell, és pénzt keresnem. Ez itt Németország - és nem Ungarn, ahol naphosszat verhetem a seggem a gép előtt:))
Sziasztok, volt egy régi rézkarc gyüjteménye apámnak, és ha jól emlékszem az első puskás alakulatok lovon közlekdő, de gyalog harcoló alakulatok voltak. A kanócos puskák, nevezdd muskétának, olyan súlyosak voltak, hogy a közlekedéshez nem volt elegendő a katona. A lövéshez is támasztó villát használtak. Egyébként a késöbbi klasszikus gyalog ezredekben is volt lovas, tisztek talán százlóaljparancsnok és felfele, futárok, vagy az ezreddobos lova, a dob taligával. Bár a taliga miatt ez a vonathoz tartozna, de a vonat nem vett részt az ütközetben, ellentétben az ezredzenével.
István még mindig tartozik a számokkal. Nekem van zöldkönyvem, de abban nem dicsérik annyira az orosz flottát, és annyi szám sincs. Egy valószinű, volgai pária meghajtású szállító flotta a hasonló meghajtású flották között a legnagyobb volt. Már csakazértis, mert pária helyett, ökrökkel, és lovakkal oldották meg a feladatot mások. (EJEJUHNYEM) Édesviz
Ma komolyan felhúztam magam az angolokon! Waterlooról volt szó a tv-ben. Zárásképp kijelentették hogy waterló volt az utolsó nagy európai csata az I.VH ig.
Ezekszerint nekik európa kizárólag Angliát jelenti.
Származási ország: Kína, importálja: QX-Impex Kft, 1087 Budapest, Asztalos S. u. 9. 
