Keresés

Részletes keresés

Géntechnikus Creative Commons License 2015.02.18 0 5 2467

A végső szabadföldi kísérletek folynak vele, ha pl. a Greenpeace másfél éve nem dúlja szét a kísérleti földeket, már meglehetne az engedélye.

Zöld bioterrorizmus

Gátlástalan, erkölcstelen, ostoba. Aligha lehet bármi mást mondani arról a csoport tüntetőről, akik pár nappal ezelőtt az Ingo Potrykus vezette "aranyrizs"-project egyik Fülöp-szigeteki tesztültetvényét szétdúlták . (És ugyan az első hírek szerint a génmódosított[...] Bővebben! Tovább »

forrás: Blog.hu

 

http://www.zoldbiotech.hu/cikk/153-A-Greenpeace-elvesztette-erk-lcsi-m-rc-j-t

 

Előzmény: jogértelmező (2452)
togent Creative Commons License 2015.02.18 -3 0 2466

Elnéztem a dátumokat, bocs.

Az engedélyt most, 2015-ben kapták meg.

Előzmény: togent (2461)
togent Creative Commons License 2015.02.18 -4 0 2465

Elismerem, elég szerencsétlenül fogalmaztam, félre lehetett érteni.

Előzmény: Sidereus Nuncius (2464)
Sidereus Nuncius Creative Commons License 2015.02.18 0 5 2464

Szó szerint idéztem, amit írtál, gondolatolvasó egyelőre nem vagyok.

Előzmény: togent (2463)
togent Creative Commons License 2015.02.18 -6 0 2463

De, tudomásom szerint igazat mondtam, az az állítás a fenyővel kapcsolatban hangzott el. Nem állítottam, hogy minden GM növényt forgalomba lehet hozni hatósági engedély nélkül.

Kérlek figyelj jobban mielőtt személyeskedni kezdenél!

Előzmény: Sidereus Nuncius (2462)
Sidereus Nuncius Creative Commons License 2015.02.18 0 5 2462

togent   2445

 

az USA-ban forgalomba lehet hozni mindenféle hatósági felügyelet nélkül génmódosított növényeket, 

 

Itt tehát finoman szólva nem mondtál igazat.

Előzmény: togent (2461)
togent Creative Commons License 2015.02.18 -6 0 2461

A jelenlegi, évtizedekig elhúzódó engedélyeztetés biztosítja, hogy csak a legnagyobb cégek mernek GM-termények fejlesztésébe vágni, ők is csak a legnagyobb mennyiségben termelt ipari növényeikkel, a kis cégek, amelyek a fogyasztóknak előnyös gyümölcsöket-zöldségeket fejlesztik, jó eséllyel bele sem vágnak, vagy évtizedes kanosszát járnak mire a piacra juttatják a terméküket, ha bírják addig tőkével és nem csődölnek be a felénél.

 

Azt hiszem itt egy sikertörténetet használnak fel a számtalan dereguláció után még szabályozás elleni hangulatkeltésre.

 

A kérelem elbírálása nem tartott évtizedekig, a honlapon szerepló dokumentumok alapján 2012 február 23-ikán adták be a kérelmet, a tényleges elbírálás 2012 szeptember 11-én kezdődött és 2013 novemberében kapták meg az engedélyt.

 

Elég szerencsétlen példát talált a Prezivel a cikkíró, a Prezit nem esszük meg és nem kell évekig várni, hogy egy-egy változat termőre forduljon. A szabályzás ellenességet azonban jól mutatja a példaválasztás.

 

http://www.aphis.usda.gov/brs/aphisdocs/10_16101p.pdf

http://www.arcticapples.com/blog/joel/usda-comment-period-arctic%C2%AE-apples-comes-close#.UoKgbXCsi-0

http://www.arcticapples.com/sites/default/files/key_points_from_aphis_ea__ppra_on_arctic_apples.pdf

Előzmény: XRive (2459)
Sidereus Nuncius Creative Commons License 2015.02.18 0 6 2460

 tudatlanságból engedte valaki szabadon, aki nem volt tisztában tettének következményeivel, nem mérte fel a lehetséges veszélyeket.

 

Mi a fene. Eddig azt hittem, ilyesmi csak az eredendően gonosz GMO-iparon belül fordulhat elő.

Előzmény: togent (2455)
XRive Creative Commons License 2015.02.18 0 6 2459

Hümm.

 

A 'Mire jó a GMO?'  sorozatba rakták a cikket, pedig 'A hagyományos növénytermesztés veszélyei' sorozatukba sokkal jobban passzol.

 

 

Tegyük fel, hogy valaki hagyományos módon akar nem barnuló almát nemesíteni! Nyilván előbb-utóbb sikerülni fog neki, de a végtermék valami egészen új színű, ízű, állagú alma lesz, aminek a piacon meg kell küzdenie a jól bevált fajtákkal ahhoz, hogy valaha elterjedjen, ha pedig egyeduralkodóvá akarna válni, hogy minél jobban csökkenjen az élelmiszerpazarlás, akkor bizony az azt jelentené, hogy egyetlen egyed klónjai teremnék az összes általunk fogyasztott almát, az összes többi régi fajta háttérbe szorulna.

 

 

Ez a 'tegyük fel' a legkevésbé sem légből kapott - alig néhány (szélsőséges esetben: egy) egyedtől származó fajták egyeduralkodóvá válása relative gyakori a hagyományos nemesítési módszerek korlátozottsága folytán. Ha feltűnik egy kedvező mutáció, akkor 'hagyományos' oldalon nincs választás, azt a mutációt a fajta egészséges változatossága ellenében is egyeduralkodóvá kell szelektálni, sikeres termék esetén pedig az eredmény az, hogy akár egy fél kontinens ugyanazt az időzített bombát termeli 

 

 

 

...tizenkilenc év telt el a ma divatos szóval startup indításától addig, amíg tényleg elkezdhette árulni a termékét. Ez gyakorlatilag minden ipart kinyírna, nem véletlen, hogy olyan kevés kis cég foglalkozik biotechnológiával, sok hasonló vállalkozás indul, aztán szépen becsődölnek, amíg arra várnak, hogy majd egyszer engedélyt kapjanak a termékük forgalmazására is. Képzeljük el, hol lenne ma a Prezi, ha tizenkilenc évet kellett volna várniuk rá, hogy megnyithassák a www.prezi.com oldalt!

 

Érdekes, hogy ez ugye pont ott történt, ahol - mint itt informálva lettünk - nincs szabályozva a GMO-k piacra dobása. De a folytatás még jobb:

 

A jelenlegi, évtizedekig elhúzódó engedélyeztetés biztosítja, hogy csak a legnagyobb cégek mernek GM-termények fejlesztésébe vágni, ők is csak a legnagyobb mennyiségben termelt ipari növényeikkel, a kis cégek, amelyek a fogyasztóknak előnyös gyümölcsöket-zöldségeket fejlesztik, jó eséllyel bele sem vágnak...

 

Magyarán: a GMO-ellenesek egyik leggyakrabban hangoztatott 'érve', miszerint a piac a nagyok kezében van - pont a GMO-ellenes hiszti és a túlszabályozottság következménye.

Érdekes.

 

togent Creative Commons License 2015.02.18 -6 0 2458

Az erdőtelepítésre vonatkozó magyar szabályok idecitálása pedig teljesen irreleváns,

 

Lehet, hogy elkerülte a figyelmed, de a helyzet bemutatását a szaporítóanyagok létrehozásának jogi szabályozásával kezdtem:

 

http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300110.FVM

Az erdőtelepítésre vonatkozó magyar szabályok idecitálása pedig teljesen irreleváns,

Előzmény: Géntechnikus (2451)
togent Creative Commons License 2015.02.18 0 0 2457

kérdésbe:

kérdésben:

Előzmény: togent (2456)
togent Creative Commons License 2015.02.18 -6 0 2456

Szögezzük le, ma sincs konszenzus a tudósok között a kérdésbe:

http://www.ensser.org/increasing-public-information/no-scientific-consensus-on-gmo-safety/

 

A helyzet objektív elemzését tartlamazza a következő tanulmány, ami alapján nem állunk ugyan rosszul, de igen komoly állami támogatások árán. Ezen belül is a piros biotech dominál, nem ismertek a zöldbiotech eredményei.

http://penzugykutato.hu/sites/default/files/Antaloczy%20-%20Halasz%20-%20Magyar%20biotechnologiai%20kis-%20es%20kOzepvallalatok%20jellemzoi.pdf

Előzmény: Géntechnikus (2446)
togent Creative Commons License 2015.02.18 -6 0 2455

Gyilkos méhek.

1957-ben történtek az események, azóta némileg fejlődött a szabályozás ilyen téren is.

A "gyilkos" méhek semmi olyan tulajdonságot nem hordoznak, ami a szülői oldalon ne létezett volna. Semmiféle faji határok nem lettek átlépve, nem hoztak létre "gyilkos" méheket, hanem áttelepítették Afrikából Dél-Amerikába az egyik ottani fajt.

Az invazív tulajdonság tehát potenciálisan eleve létezett, nem a keresztezés során jött létre, hanem az áttelepítéssel realizálódott.

 

Emiatt ez a példa nem is a hagyományos keresztezés veszélyeire mutat rá, hanem a fajok átköltöztetésének kockázataira.

 

Másik tanulság, hogy a procedúra félbeszakadt. A cél sokat termelő, de szelíd törzsek kiválogatása volt, ebből az első rész valósult meg. A "vadság" viszonylagos, a "gyilkos" méhek a méhészek kedvenceivé váltak arrafelé, szorgalmuk miatt.

 

A szelíd tulajdonság kiválogatására egy baleset miatt már nem kerülhetett sor, tanulság tehát, hogy a köztes állapotok a fejlesztések menetében külön veszélyeket hordozhatnak.

 

Harmadik tanulság, hogy a "gyilkos" méheket tudatlanságból engedte valaki szabadon, aki nem volt tisztában tettének következményeivel, nem mérte fel a lehetséges veszélyeket.

 

http://hu.wikipedia.org/wiki/Afrikaniz%C3%A1lt_m%C3%A9h

 

Előzmény: togent (2454)
togent Creative Commons License 2015.02.18 -6 0 2454

Ha tehát két módszerrel kapcsolatban hasonló veszélyek és kockázatok merülnek fel, akkor hasonló biztonságot garantáló szabályozás indokolt.

 

Ez nem így van. Egyrészt az eljárások menetében (technológia) lévő különbözőség eleve testreszabott szabályozást igényel azonos végeredmény esetében is.

Másrészt a lehetséges veszélyek köre és bekövetkezési valószínűsége a döntő a kockázatelemzésnél.

Jelen esetben a GM-mel át tudom lépni a faji korlátokat a hagyományos fajtakeresztezéssel nem, vagy legalábbis szignifikánsan korlátozottab mértékben, tehát előbbinél felmerülnek olyan veszélyek lehetőségei amik a hagyományosnál nem.

Ez nem csak a végeredmény (termék) szempontjából igaz, hanem a köztes állapotokban a "félkész", "véltelen" organizmusok esetében is.

 

Jó példa erre a gyilkos méhek.

Előzmény: Géntechnikus (2450)
togent Creative Commons License 2015.02.18 -6 0 2453

Az idézett szövegrészek alátámasztják azt a megállapítást, hogy:

...az USA-ban forgalomba lehet hozni mindenféle hatósági felügyelet nélkül génmódosított növényeket...

A szabályozási kör nem zárt, nem terjed ki minden GMO növényre.

Előzmény: Géntechnikus (2451)
jogértelmező Creative Commons License 2015.02.17 -5 0 2452

http://www.origo.hu/tudomany/elet/20000121azaranyrizs.html

 

(Látni egy megjegyzést, miszerint a lap 15 éve frissült utoljára.)

Nagybani termesztése javallottá vált azóta?

Géntechnikus Creative Commons License 2015.02.17 0 5 2451

"Véleménytől függetlenül tény, hogy míg az USA-ban forgalomba lehet hozni mindenféle hatósági felügyelet nélkül génmódosított növényeket, Magyarországon nemhogy a hagyományos nemesítésre, de még az ültetésre is szigorú szabályok vannak."

Nem. Ez az állítás nagyon messz áll a valóságtól.

Épp a korábbi GM fenyőről szóló hsz-ed hivatkozott cikkében van ott a link az APHIS levélváltására, amiben megadják a Plant Protection Act idevágó részét. Ez meghatározza, mit és hogyan kell engedélyeztetni, és bár ez nem vonatkozik erre a fenyőre, figyelmeztetik a fejlesztőt, hogy két másik hatóság illetékességébe is tartozhat a fenyőjük, és egyébként meg milyen irányelvet szabtak maguknak az erdészeti biotechnológiával foglalkozók.

 

 

 

Szóval szó nincs szabályozatlanságról, ellenben a szabályozáshoz van önszabályozás is és hatósági önmérséklet is.

Egy pillanatig sem állítom, hogy az USA szabályozása tökéletes lenne, de hogy jobb, mint az európai, illetve a magyar, abban biztos vagyok.

 

(Az erdőtelepítésre vonatkozó magyar szabályok idecitálása pedig teljesen irreleváns, azzal lehetne összehasonlítani, hogy az USA-ban milyen szabályok vonatkoznak az erdőtelepítésre, de ez meg nem tartozik a topikhoz. Célszerűnek tartanám a nem ide tartozó tankönyvi idézetekkel való flood-olás kerülését, mielőtt még jön az erdész, és megint mindenkit kizavar az erdőből... Ha már az erdészetnél tartunk. ;)  )

 

Egyébként meg olyan elvarázsolt keresztezést csinálhat bárki ma Magyarországon, amilyet csak akar, semmilyen törvény nem tiltja, semmilyen engedélyhez nem kötik, és attól, hogy nem telepíthet belőle erdőt engedély nélkül, a magját bármikor elültetheti a kertje végébe, csereberélheti kis tételben a bio-piacon stb, és ennek semmi köze ahhoz, hogy az üzemszerű telepítés szabályozva van.

Előzmény: togent (2445)
Géntechnikus Creative Commons License 2015.02.17 0 5 2450

"A két módszer közötti különbözőség, ami indokolja a különbségtételt a szabályozásban, nem a hasonlóság!"

 

Alapvetően téves értelmezés. A két módszer közötti különbözőség azt indokolja, hogy a génmódosítást ne tekintsük keresztezésnek és a keresztezést ne tekintsük génmódosításnak.

 

A szabályozást pedig - általában is, legyen szó közlekedésről, munkavédelemről, védőoltásokról stb. - a reálisan felmerülő veszélyek illetve kockázatok indokolják, nem a fogalmi különbözőség. Ha tehát két módszerrel kapcsolatban hasonló veszélyek és kockázatok merülnek fel, akkor hasonló biztonságot garantáló szabályozás indokolt. 

 

A méhekkel való példálózás produktivitását pedig kiválóan mutatja a rá adott vehemens reakció.

Éppen arra jó példa, hogy a keresztezéssel bizonyítottan állítottunk már elő veszélyes állatokat (egyébként növényekre is van példa), ennek ellenére gyengén szabályozott. Míg a génmódosításról csak feltételezik, hogy eredményezhetnek veszélyes új fajtákat, de ez még egyszer sem következett be, mégis túlszabályozott. Tehát kiválóan mutatja az irracionális kettős mérce meglétét.

 

Előzmény: togent (2434)
Géntechnikus Creative Commons License 2015.02.17 0 5 2449

Ha folyamatosan a szakmailag nagyon gyenge, elavult, ám annál elfogultabb Pusztai-Bardócz könyvre hivatkozol, akkor nehéz lesz szót érteni.

Jobb lenne, ha olyanoktól olvasnál, akik művelői is a géntechnológiának, nem csak a partvonalról kiabálnak be a meccsre.

Előzmény: togent (2431)
Géntechnikus Creative Commons License 2015.02.17 0 5 2448

"Kiderült, hogy az USA hivatalok nem követelnek meg semmiféle vizsgálatot, környezetvédelmi hatástanulmányt, nem szükséges emmiféle engedély ahhoz..."

Egyrészt ez a megfogalmazás megengedhetetlen általánosítás, ami a konkrétumok elhagyásával jogtalanul terjeszti ki a konkrét esetben leírtakat.

Másrészt az értelmezéssel ellentétben a hivatkozott levélváltásból nem ez derült ki.

Az derült ki, amit a témában járatosak eddig is tudtak, hogy az amerikai hatóságok most is az eredmény alapján hoznak döntéseket. Mivel sem a felhasznált genetikai elemek, sem a végeredmény fenyő nem tartalmaz olyasmit, ami miatt a szabályozás hatálya alá tartozna, ezért nem is kívánják rá azt alkalmazni. Ennyi.

Azt meg, hogy az eredményt génmódosítással érték el, az amcsi hivatalok pont lesz@rják. (És teljesen igazuk van.) Náluk az nem számít. Ez csak az Európában sokszorosan becsődölt eljárásalapú elbírálásnál számít, amelyik a "kóser-tréfli" ortodox vallásos "eljárásrendhez" hasonlóan annak alapján próbál biztonságot garantálni, hogy valami hogy készült, és nem annak alapján, hogy mi készült el.

Nem véletlen, hogy az amerikai sötétzöldek is ezt a próbálják érvényre juttatni, és minden géntech beavatkozásra rásütni, hogy azt tiltja a vallásuk, az nem kóser, az tréfli!!! :)

Előzmény: togent (2427)
Géntechnikus Creative Commons License 2015.02.17 0 0 2447

Jav: nem "A géntechnológiai...", hanem "A géntechnológiai kutatás..."

Előzmény: Géntechnikus (2446)
Géntechnikus Creative Commons License 2015.02.17 0 5 2446

"Belekukkantottam a táblázatba, elég siralmas."

 

Én sokkal inkább az értelmezést tartom siralmasnak.

A géntechnológiai és a GMO-kockázatvizsgálat fogalmainak katasztrofális összekeverésére utal annak alapján megítélni, hogy egy ország géntech nagyhatalom-e, hogy hányszor említik meg, vagy fordul elő a kifejezetten GM növények kockázatvizsgálatával foglalkozó tanulmányokban.

 

Ez azt viszont jelzi, hogy a magukat GMO-kutatónak vallók, mint Pusztai Árpád, vagy Bardócz Zsuzsa, illetve GMO-kockázatvizsgálók, mint pl. Darvas Béla, vagy Székács András, mérsékelt eredményességgel dolgoztak az országban elmúlt évtizedekben, de ez nem géntechnológia.

 

Géntech nagyhatalomnak akkor számítottunk, amikor amikor a világon először nálunk készült transzgénikus lucerna (1986), amikor az elsők között hoztak létre nálunk direkt DNS-bevitellel GM kukoricát, búzát, még az ezredforduló előtt, sorra születtek a géntech. szabadalmak stb.

Hogy most hol vagyunk, erről mennyire tehetnek a benne dolgozók, és mennyire a kívülről gáncsoskodók, az már egy másik, erősen átpolitizált mese.

 

Javaslom az eredeti közlemény újraolvasását: abból kiderül, hogy kb. 32 ezer mindenféle cikk (többek között review, vita, válasz, vélemény stb.) közül azt a kb. 700-at összesítették, amiben volt konkrét kockázatvizsgálati kísérleti eredmény. Ez volt a meta-analízis tárgya, se több, se kevesebb.

 

Igen, van Seralininél jobb: az összes, ami benne maradt az elemzésben. Mert azokban nem voltak olyan durva, objektivitást kizáró hibák.
Ami persze nem jelenti azt, hogy a Seralini által kókányolt kísérleteket más megcsinálta volna jól, de az, hogy nincs jobb helyette, nem lehet ok arra, hogy egy rosszul elvégzett munkára szabadjon bármit is alapozni.

Előzmény: togent (2423)
togent Creative Commons License 2015.02.17 -6 0 2445

Véleménytől függetlenül tény, hogy míg az USA-ban forgalomba lehet hozni mindenféle hatósági felügyelet nélkül génmódosított növényeket, Magyarországon nemhogy a hagyományos nemesítésre, de még az ültetésre is szigorú szabályok vannak.

Sokkal szigorúbb előírások vonatkoznak nálunk a hagyományos eljárásokra, mint odaát a génmódosítottakra.

 

Az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó törvényi előírások:

www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300110.FVM

 

Energetikai célú ültetvények létrehozására vonatkozó szabályok:

 

A fás szárú energetikai ültetvény telepítéséhez kizárólag az erdészeti sza-porítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet követelményeinek megfelelı, engedélyes termelı által elıállított, minısített szaporítóanyagot lehet felhasználni. Csak a szabványnak megfelelı minıségő, származási bizonyítvánnyal rendelkezı szaporítóanyagot használjunk fel. A csemeté-nek egészségesnek, sérüléstıl és sebektıl mentesnek kell lennie. A sza-porítóanyagot csak ellenırzött, engedélyes csemetekertbıl szabad vásá-rolni, az ott kapott származási (és klónazonossági) bizonyítványt meg kell ırizni és a hatósági ellenırzések alkalmával fel kell mutatni.

http://mati.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/moi/PolitikaEsOkonomia/Kiadvanyok/EnergetikaiCeluUltetvenyek.pdf

 

Gyümülcsfa szaporítóanyag létrehozásának blokkvázlata:

 

 

 

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Gyumolcstermesztesi_alapismeretek/ch04s05.html

 

Azonos mércét nem akkor alkalmazunk, ha különböző tevékenységekre azonos szabályokat próbálunk ráeröltetni, hanem ha minden tevékenységet a saját jellemző tulajdonságainak megfelelően szabályozunk.

Értelmetlen azt követelni, hogy a repülésre ugyanazok az előírások vonatkozzanak, mint a kerékpározásra.

Az egyenlő mérce ebben az esetben is  azt jelenti, hogy a kerékpározásra és a repülésre is a neki megfelelő szabályok vonatkoznak.

 

Alapjaiban hibás az a megközelítés, hogy nem az eljárás, hanem a végeredmény számít, ha az eljárások annyira különböznek, hogy a végeredmény teljesen más lehet.

Ebben az esetben ugyanis minden egyes alkalommal egyedileg kell megvizsgálni, hogy a végtermék valóban megegyezik-e, nem érvényesülhet a GRAS elve.

 

Hogy mennyire tudománytalan a szabályozás elleni tiltakozás arra példa Venetianer professzor egy mondata, aki amúgy éppen biotechnológia alklmazása mellett emel szót, tehát semmiképp nem tekinthető ellenzékinek ebben a kérdésben:

 

Az egyetlen járható út: minden egyes új fajta esetén külön-külön elemezni kell a lehetséges veszélyeket, a várható előnyöket, és ezek összevetése után kell dönteni az engedélyezésről, illetve a tényleges alkalmazásról.

 

Nem követelődzik azonos mérce után, minden esetben a körülményeknek megfelelő eljárást tartja szükségesnek.

 

Mungo Creative Commons License 2015.02.16 0 4 2444

A legangyobb veszélyt éppen az jelenti, ha valaki még különbséget sem képes tenni a hagyományos növénynemesítés és a géntechnológia lehetőségei közöt. Erre utaltam a fegyverrel való játszadozás példájával.

 

Mintha egy kicsit zaklatott lennél.

Mi lenne, ha megpróbálnád az ellenvéleményeket higgadtan átgondolni. Hátha mégsem neked van igazad és tényleg kettős mércével kívánsz mérni...

Előzmény: togent (2440)
Sidereus Nuncius Creative Commons License 2015.02.16 0 6 2443

Az erdőtelepítéshez engedély kell, tehát a hagyományos nemesítés ugyanolyan szigorú szabályok szerint történik, mint a géntechnológia.

Na szevasz, vesződjön veled valaki más..

Előzmény: togent (2442)
togent Creative Commons License 2015.02.16 -6 0 2442

Nyitott kapukat döngetsz. Nálunk az erdőtelepítéshez is engedély kell:

 

35.§ (1) Az erdőtelepítés, valamint a fásítás szakszerűségének, valamint a talajra és a környezetre gyakorolt kedvező hatásának biztosítása érdekében az erdőgazdálkodó erdő telepítését - ha e törvény másként nem rendelkezik - csak jóváhagyott telepítési-kivitelezési terv alapján végezhet.

(4) Az erdőtelepítési-kivitelezési tervet az erdészeti hatóság - az érintett hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása alapján - hagyja jóvá.
(5) Az erdőtelepítéshez, valamint a fásításhoz csak a külön jogszabályban meghatározott és igazolt minőségű szaporítóanyagot szabad felhasználni.
36.§ (1) Az erdőtelepítési-kivitelezési tervnek tartalmaznia kell:
a) az érintett földrészlet ingatlan-nyilvántartási adatait;
b) a földrészlet termőhelyi adatait;
c) a telepítésre kerülő faállomány tervezett adatait;
d) a felhasználni tervezett szaporítóanyag jellemző adatait;

 

http://www.fsz.bme.hu/mtsz/torveny/erdo04.htm

Előzmény: Sidereus Nuncius (2441)
Sidereus Nuncius Creative Commons License 2015.02.16 0 6 2441

Megvárom, amíg a gyilkos méheket is kitermelő "hagyományos nemesítés" szabályozásáért is legalább akkora propagandát fejtesz ki, mint amit a GMO esetében teszel. Addig viszont fenntartom, hogy kettős mércét alkalmazol, szóval igen kilóg az a lóláb.

Előzmény: togent (2440)
togent Creative Commons License 2015.02.16 -6 0 2440

Kettős mérce csak szerinted létezik, tehát Te nem tágítasz tőle. Nem értem miért akarod egy kalap alá venni a két eljárást, amikor ég és föld.

 

A valóságban nincs semmiféle kettős mérce, két különböző eljárás van, különböző lehetőségekkel és kockázatokkal. A legangyobb veszélyt éppen az jelenti, ha valaki még különbséget sem képes tenni a hagyományos növénynemesítés és a géntechnológia lehetőségei közöt. Erre utaltam a fegyverrel való játszadozás példájával.

Előzmény: Sidereus Nuncius (2439)
Sidereus Nuncius Creative Commons License 2015.02.16 0 5 2439

Lehet, hogy számodra kontraproduktív, mert fehéren-feketén bizonyítja, hogy nem tágítasz a kettős mércédtől.

Előzmény: togent (2434)
togent Creative Commons License 2015.02.16 -6 0 2438

Kerékpáron utazni is jóval kockázatosabb, mint repülőgépen, mégsem akarja senki, hogy a repülésre is ugyanzokat a szabályokat alkalmazzák mint a kerékpározásra.

Előzmény: Törölt nick (2436)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!