A közlemény szerint a kullancs-encephalitis természeti gócai az ország délnyugati, nyugati és északi területein találhatók, melyek a szomszédos országok, Szlovákia, Ausztria, Szlovénia és Horvátország természeti gócaival vannak összefüggésben. Ezeken a helyeken legfeljebb minden ezredik hordozza a megbetegítő vírust, az ország más területein pedig öt-tízezer kullancs közül csak egyben található kórokozó.
Az Országos Epidemiológiai Központban 1977-től vezetik az adatokat, amelyből kitűnik, hogy 1977 és 1997 között évente átlagosan kétszáznegyven, 1998-tól azonban - elsősorban a védőoltások elterjedése miatt - évente "csak" negyvenhat-nyolcvannégy megbetegedés fordul elő. A megbetegedések ötven százaléka június-július hónapban jelentkezett - tájékoztat a főorvos.
másnéven: kullancs fertőzés szövődmény) A legritkább, de a legsúlyosabb kullancs által terjesztett fertőzés a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancs-encephalitis). Korábban 3-400 esetet regisztráltak Magyarországon, de az utóbbi 5 évben számuk 50-80 között mozog. A fertőzés főleg a nyugat-magyarországi területeken fordul elő, de gyakori Nógrádban, Hevesben és Borsodban is. Bár nálunk a védőoltások kiterjedt alkalmazása eredményeképpen az elmúlt években csökkent, a környező országok többségében emelkedett az esetek száma. Tünetek A betegség a csípés után 7-14 napos lappangási idővel, bizonytalan légúti tünetekkel, lázzal indul, gyakran ez az egyetlen megnyilvánulása a fertőzésnek. Gyakori tünete a fejfájás és a hányás. Az idegrendszer megbetegedése néhány nappal később átmeneti láztalanságot követve újabb lázas periódussal kezdődik. Eszméletlenség, bénulások léphetnek fel, melyek akár halálhoz is vezethetnek. Előfordul, hogy az egész agyállomány vesz részt a gyulladásban, máskor viszont csak az agy körülhatárolt területein jelentkezik. A klinikai tünetek kialakulása attól függ, hogy milyen területen zajlik le a gyulladás. Kezelés A gyógyítása főleg tüneti kezelésből és egyes esetekben antibiotikumok adásából áll. Kimenetele változó, gyakoriak a teljesen gyógyult esetek. Máskor egész életre szóló bénulások vagy más kiesési tünetek: a szellemi funkciók csökkenése, látás -, hallászavarok maradhatnak vissza. Megelőzés A betegség megelőzésére védőoltások állnak rendelkezésre. Passzív védőoltás (FSME-Bulin) a kullancscsípés után 96 órán belül adható. Olyan emberek véréből készítik, akik már átestek a betegségen, és ezt követően még aktív védőoltásokkal növelték vérükben az ellenanyagszintet. Hatása csak 70% körüli és a szervezetből kiürülve nem ad tartós védettséget. A csípést követő 5-28 napon belül nem ajánlott a beadása. Hatékonyabb az aktív védőoltás, ami elölt vírust tartalmaz. Ritkán lázat, gyakran az oltás helyén enyhe fájdalmat és bőrpírt okoz, előfordulhat ideggyulladás, fejfájás, hányás is. Hátránya, hogy az első évben 3 injekciót, majd 3-5 évente egy-egy emlékeztető oltást kell beadni ahhoz, hogy a védettség tartós maradjon. Orvosi rendelvényre kétféle gyártmány kapható a patikákban: az FSME-Immun, és az újabban kifejlesztett Encepur. Ez utóbbiból létezik külön gyermekek számára ajánlott változat is Encepur Junior néven. Természetesen minél rövidebb ideig van a kullancs a bőrben, annál kisebb a fertőzés kockázata. A kullancs eltávolításakor is fertőzhetjük magunkat, amikor összenyomjuk a kullancs testét. Így fordulhat elő, hogy 1-2 órával a kirándulás kezdete után már fertőzést kapunk. A kullancs eltávolításával ne késlekedjünk, ne menjünk orvoshoz! Ne kenegessük, ne tekergessük, ne dörzsöljük, ne akarjuk megfojtani! A feji végéhez, tehát a bőrhöz közel fogjuk meg csipesszel az élősködőt úgy, hogy a potrohát ne nyomjuk össze. A gyógyszertárakban kapható kullancskiszedő csipesz, ami megkönnyíti az eltávolítást. Kapható egy magyar találmány, a kullancskiszedő kanál is. Ez azonban csak az egyébként könnyen eltávolítható kifejlett kullancsok kiszedésére alkalmas. A statisztikák szerint átlagosan minden második kullancscsípésünket vesszük csak észre. Léteznek tűszúrásnyi, csaknem átlátszó kullancsok, ezeket megszívott állapotukban is alig lehet észrevenni. A következő évben ezekből a piciny lárvákból gombostűfejnyi nimfák fejlődnek. Ezek is jól el tudnak bújni a hajlatokban, fülek mögött, hajas fejbőr határán. Felnőttekben leggyakrabban a térdhajlatban bújnak meg észrevétlenül.
ullancsfogás lepedővel A parazita-népszámlálás csak első pillantásra tűnik merész vállalkozásnak. Kullancsok ugyanis akár Budapest szívében, például a mindenki által kedvelt Margit-szigeten is előfordulnak. Ez gyorsan bebizonyosodott, amikor Kapiller Zoltán bemutatta a vérszívók számlálásának ötletes metódusát. Az élősködőt egy speciális, vizelettel "szagosított" frottírlepedő segítségével csalogatta elő. Az állat belekapaszkodott a lepedő érdes felületébe, s onnan már könnyen begyűjthető lett. Innen már csak egy lépés a laborvizsgálat, ahol a kullancs DNS-éből megállapíthatják, milyen kórokozót hordoz. (Egy internetes blog tanúsága szerint van, aki a Margit-szigeten fertőződött meg Lyme-kórral.) A fertőzött kullancsok, amelyeknek aránya évek óta nő, a kórokozókat továbbörökítik. "Egy nőstény kullancs két hét alatt négy-ötezer petét rak le, ebből néhány hét alatt pár ezer kel ki – mondta Kapiller Zoltán. – A természetet ajánlatos könnyű, világos öltözetben járni, így a sötét színű kullancs könnyebben észrevehető." Hazánkban egy tucat olyan kullancsfaj van, amely veszélyes az emberre. Többségük a lombos erdők lakója. Az állatok másfél méteres magasságban élnek, innen mérik be a sétáló áldozataikat. Harminc évvel ezelőttig még volt természetes ellensége ennek a vérszívónak, egy méhecskeszerű állatka, latin nevén a hunterellus hookuri, de a különböző vegyszerek hatására kipusztult. Mára egy módja van a kullancsirtásnak: a permetezés az adott területen három hétre kipusztítja az állatokat.
Veszélyek, óvintézkedések "Európában tizenkétféle fertőzést terjesztenek a kullancsok. Hazánkban ezekből négy fő kórokozóval kell számolnunk" – mondta Lakos András orvos, a kullancsbetegségek specialistája. A legismertebbek egyike okozza a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást, amely 7–14 nappal a fertőzés után influenzára emlékeztető tünetekkel jelentkezik, majd egy hét után panaszmentes lesz az illető. A betegség második fázisa azonban magas lázzal kezdődik, aztán fejfájással, depresszióval, memóriazavarral és heves hányingerrel folytatódik. A betegek tizenöt-húsz százalékánál maradandó szövődményt okoz az agyvelőgyulladás, egy-két százalékuk pedig a leggondosabb kezelés ellenére is meghal. A kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás ellen szerencsére létezik védőoltás, de csak akkor hatékony, ha megfelelő ellenanyagszint alakul ki az oltottak szervezetében. Nagyon fontos tehát az időben történő védekezés, azaz a kora tavaszi időszakban végzett oltás, amelyet egy éven belül háromszor kell megismételni, majd három év múlva egy emlékeztető oltással kell megerősíteni. A Lyme-borreliosis, azaz a Lyme-kór a leggyakoribb zoonózis, vagyis állatról emberre terjedő betegség. Az agyvelőgyulladásnál gyakoribb, ám nem halálos betegség. Szerencsére nem minden fertőzött kullancs csípése fertőz, és ha mégis, nem mindenkit betegít meg. A kór okozója a Borrelia burgdorferi nevű baktérium, amely a hazai kullancspopuláció egyre nagyobb hányadában megtalálható (egyes jelentések szerint Közép-Európa a legfertőzöttebb terület a világon). A betegség kezdeti stádiumában az egyetlen tünet a különböző testfelületeken megjelenő, körkörösen terjedő bőrpír, a Lyme-folt, amelyet égő, viszkető érzés is kísérhet. A kór későbbi fázisában idegrendszeri panaszok, ízületi gyulladások jelentkeznek, amelyeket sikerrel gyógyítanak. A tibola – felfedezője után Lakos-féle betegségnek is nevezik – szintén bakteriális fertőzés, főleg gyermekeket érint. A kullancs a hajas fejbőrbe mászik bele, ahol fekélyt vagy nyirokcsomó-duzzanatot okoz. A betegség rövid lefolyású, és antibiotikummal gyógyítható. A kullancs okozza az úgynevezett nyúlpestis nevű bakteriális fertőzést is, amely magas lázzal és akár lúdtojásnyira is megnövő nyirokcsomó-duzzanattal jár, de szintén gyógyítható.
Kullancsok és tévhitek "Tévhit, hogy ha hamar eltávolítjuk a kullancsot, nem fertőzhet meg – mondja Lakos. – A kullancs eltávolításakor fertőzzük magunkat, ahogy tekergetjük, krémezzük és nyomkodjuk. Ilyenkor az állat úgy viselkedik, mint egy fecskendő, egyre több méreganyagot juttat a szervezetünkbe." Ezért fontos, hogy forduljunk szakemberhez, ha kullancsot találunk magunkban, illetve tartsunk házipatikánkban speciális, a boltban is kapható kullancseltávolító kanalat, amellyel úgy húzható ki a parazita a bőrből, hogy őt magát közben nem ingereljük.
Új fertőzések is fenyegetnek A közönséges kullancsokban nemrég Kapiller Zoltán észlelte a Babesia microti nevű kórokozót, amelyet idehaza korábban csak egy pocokfaj kullancsaiban találtak meg. Ez intő jel, mert fennáll annak a lehetősége, hogy emberek is megfertőződjenek. Afrikában és az Egyesült Államokban már egyre gyakrabban fordul ez elő, s a babézia akár halálos kimenetelű is lehet. A Babesia canis nevű kórokozó gyakran betegít meg kutyákat Magyarországon is. A kullancs hordozta kórokozó nemcsak a vérszívó DNS-éből, hanem az emberben termelődő ellenanyagokból is azonosítható. A kullancsok az említett kórokozókat csak hordozzák és közvetítik, maguk azonban nem betegszenek meg tőlük. Azt a betegséget, amely a vérszívó élősködőt (is) elpusztítja, a tudomány egyelőre nem ismeri.
Én annak idején a Hib-epiglottitist húztam gyerekgyógyászat szigorlaton és még emlékszem, hogy milyen durva is az a betegség. A gyerekeknek iszonyat fájdalmas, és egyre rezisztensebb a baktérium az antibiotikumokra, stb. Ráadásul agyhártyagyulladást is okozott bőven.
Ezt te írtad, egy hosszú szöveg közepén, amelynek egy része a te véleményed. Lehet, hogy nem tudsz egyértelműen írni?
senki nem mondta, hogy nincsenek baktériumok...jesszusom Te tényleg nagyon nem tudsz olvasni! Hanem hogy nem egészen úgy van a baktérium-elmélet, ahogy Pasteur után tanulta a világ!
Felületesen olvas kedvesem, én sehol nem irtam hogy én elemeztem volna a cikket :-) Azt irtam, hogy egy gyerekorvos elemezte, nem azt, hogy én! Na ja, olvasni tudni kell!
Nagyon röviden kivonatolva ezt irja a (nem oltásellenes) könyvem:
Fertőző kullancsok kizárólag bizonyos földrajzi területeken fordul elő de még ezen a területen is egy kullancs-csipés a legritkább esetekben vezet maradandó károsodással járó súlyos kullancs-encephalitis megbetegedéshez.
Kullancs szezonban át kell vizsgálni magunkat, ha belénk megy el kell távolitani.
Nincsenek a KE vakcinára vonatkozó megbizható kockázati számitások melyek összehasonlitanák az oltás kockázatait az endémiás területeken történő kullancs-csipés és az azáltali esetleges megbetegedések kockázatával. Különösen veszélyeztetett foglalkozású személyek esetében (kertészek, erdészek, mezőgazdászok) vehető fontolóra.
14 év alatti gyerekeknél az oltás fölösleges, mivel a szövődményekkel járó KE megbetegedés kockázata szinte nulla, tehát biztosan alacsonyabb, mint az oltás kockázata.
Szegény doktornénid jó vicc hogy elhűlt, ezt tanulta az egyetemen, ezek szerint külf. orvosi lapokat nem nagyon vesz a kezébe + az oltóanyaggyártóktól kapja az összes infót a KE-re vonatkozóan akik persze festik az ördögöt a falra. Szerintem ne ijesztgesd a doktornénit, nagyon fájna neki ha kiesne egy-egy eladatlan oltóanyag, nem kapna annyi pénzt. Mert ugye, a mai orvosok fizetésének jelentős részét teszi ki az oltóanyag ill. gyógyszerek eladásából származó jutalék :-)))
Az imént jövünk a gyerekorvostól, kérdéseimre a következő válaszokat kaptam:
1. a kérdésemre, hogy melyik oltást adná be a saját gyerekeinek, azt mondta, hogy Tetanusz és most adta be a kanyarót (mivel sokat utaznak), ennyi. Többet nem :-)
2. a védettség 5-10 évre szól, tehát az lehet, hogy a kisgyerekeket most megvédjük a betegségektől, de majd hamarosan szembesülhetünk azzal a problémával, hogy felnőttkorban lesznek a járványok, amikor sokkal súlyosabb lefolyású lehet (főleg a kanyaró, mumpsz, diftéria, stb. Az immunrendszer egészen egyszerűen "elfelejti" egy idő után az oltást. /Lásd diftériajárvány Ukrajnában, 2/3-a a felnőtt lakosság körében alakult ki/
3. a polio-t pl. soha nem lehet kiirtani majd teljesen, mivel sok fejlődő országban továbbra is az élővirusos verziót használják, ez bekerül a talajvizbe és tovább fertőzhet
4. szerettem volna tudni hogy egy egyénnek lehetnek-e antitestjei az egyes betegségek ellen akkor is, ha nem kapott oltást ill. nem lett beteg. Azt mondta igen, mert a szervezet attól még találkozhat a virussal/kórokozóval, nem kell feltétlenül meg is betegednie (főleg ha erős az immunrendszere lazán leküzdi. A mostani kanyarójárványnál is előfordult (Németo., Ausztria) hogy sok oltatlan gyereknek volt antitestje pedig nem voltak oltottak és előzőleg betegek sem.
5. A természetet NEM LEHET MEGERŐSZAKOLNI! Ez érvényes az oltásokra is. Az ember folyamatosan azt hiszi, hogy okosabb tud lenni illetve ki tudja játszani a természetet (lásd természeti katasztrófák!). Ha kiirtjuk az egyiket, jön a másik, és egy idő után azzal szembesülünk, hogy arra már semilyen szer nem hat!
6. Pl. Hib megbetegedések száma (agyhártyagy.) csökkent, azonban összességében nem csökkent a meningitisek száma! Jönnek más szerotipusok (azt hiszem serotype replacement-et mondott).
7. Már korábban sokat olvastam a Pasteur-féle baktérium elméletről. Nem voltam rest, ezt is megkérdeztem, és mily meglepő, bizony sajnos igaz! Tehát Pasteur átvágta a világot - a halálos ágyán be is vallotta, megtalálták a naplóját, még a sima újságok is lehozták külföldön-, tehát Pasteur nem magát a baktériumot fedezte fel, hanem annak kóros folyamatát, tehát a baktérium át tud alakulni gombává, változtatja az alakját, funkcióját!
Ja még egy érdekes! Az oktatáshoz való jog magasabb rendű mint az oltási kötelezettség, tehát amiatt, hogy vki nem oltott, még nem lehet elutasitani a felvételét óvodába, iskolába. Ezt persze senki nem tudja. Perelni lehet a szülőt, de kényszeroltás sincs!
Nos kedves Eleonora, ahhoz hogy egy életre megvédd a gyereked, ahhoz majd haláláig állandóan és rendszeresen oltatnod kell őt mindenféle betegség ellen. Mert azt ugye senki nem állitja, hogy 40 évig vagy neadjisten még tovább - véd minket az oltás! Tehát szerinted jól tesszük, ha kitoljuk a gyerekbetegségeket felnőttkorra. Gratula!
Mivel hamarosan bevezetik a Prevnar-t is, ezért álljon itt még egy érdekesség (jelzem, hivatalos orvosi lapokból) és ráadásul gyerekorvos kielemzése! :
"Ez az absztrakt (a Jama-ból, ami azért nem egy szennylap) azt írja, hogy fordított arány áll fenn a garatban élő Strepto és Staphylococcusok mennyisége között. Tehát, ha csökken a Streptococcusok száma (pl. a Pneumococcusoké, lásd, Prevenar oltás eredményeképp), akkor a Staphylococcus kolónia erőre kap, úgymond verseng a helyért. Ebből is látható, hogy nem lehetünk ennyire naivak, a Staphylococcus aureus a második leggyakoribb középfülgyulladást okozó baktérium, ennek (is) adunk teret az oltással.
A másik ilyen példa a Hib, ami a Haemophilus Influenzae nevű baktérium (igen, ez egy baktérium) B típusa. Én annak idején a Hib-epiglottitist húztam gyerekgyógyászat szigorlaton és még emlékszem, hogy milyen durva is az a betegség. A gyerekeknek iszonyat fájdalmas, és egyre rezisztensebb a baktérium az antibiotikumokra, stb. Ráadásul agyhártyagyulladást is okozott bőven. Ekkor jött az oltás, most már itthon is kötelező. Nos, az USA-ban a Hib eltűnt a föld színéről, már hordozó gyerekek sincsenek.
Van itt egy nagyon jó cikk a Hib-ről és a Pneumococcusról. Ebben azt írja a szerző, hogy a Hib oltás bevezetése óta a szerotípus cserét nem tapasztalták. Finn és brit kutatások nem támasztották alá a nem-B típusú haemophilus megjelenését és terjedését. Ennek ellenére új invazív garatban élő baktériumok megjelenése és emelkedése sajnos erősen kimutatható az oltás bevezetése óta. Még nincs bizonyíték arra, hogy ez az emelkedés összefügg-e a Hib oltással. (Eme cikk szerint van bizonyíték)
Aki idáig elolvasta, annak hálás vagyok. Most lyukadok ki a lényegre. Itt egy cikk arról, hogy a Prevenarral oltott gyerekek középfüléből elkezdték kitenyészteni a Hib-et. Most akkor mi van? Az, hogy ez a 2 baktérium egymással verseng úgymond a helyért. Ebben a cikkben le van írva pontosan, hogy hogyan, nagyon unalmas, de lényeg, hogy olyan Harry-Voldemort-szerű “nem élhet az egyik míg él a másik” szitu áll fenn, kissé moderáltabban. Értsd: ha mindkettő lakik a garatban, akkor egymást “szinten tartják”. Egyik sem engedi túlnőni a másikat.
Mást is bosszant, hogy erre akkor kell rájönni, miután mindkettő ellen oltást kap a gyerek? (az enyémek mondjuk csak a Hib ellen kaptak)
Tehát nem csak a Pneumo (Streptococcus Pneumoniae) törzsek csereberéjéről van szó, ennél sokkal többről.
A végére hagytam a legrosszabbat. A Jama-cikket (lásd, elején). Mert a Staphylococcus ellen nincs oltás, viszont ezzel a 2 oltással (Prevenar és Hib) most helye már lesz nőni és fertőzni…
Kedves Enikő. Ellentétben a Mumpsz elleni oltással, amely ismétlőjét az alábbi diákok igen régen kapták, és azóta se, és mint a cikk rávilágít, lehet, hogy kéne, a KE elleni oltást 3 évenként ismételni kell. Amennyiben ezt nem teszed meg, valóban nem véd a kE ellen. A nagyobbik lányom épp a napokban fogja megkapni a második 3 évenként ajánlott ismétlő oltását.
Az doktornő szerint- akiben megbízok- nincs gyógyszer a kialakult betegségre, annak tüneteit csak enyhíteni tudják, így mindenképp ajánlatos a megelőzése.
Mikor felvetettem a hozzád hasonlók véleményét- elhűlve hallgatta a téveszméidet az orvos és gyógyszerlobbiról, és a kullancsok által terjesztett betegségek orvosok által történő felnagyításáról.
Én egyetértek vele.
Te meg úgy döntesz, ahogy akarsz. A lányod egészsége a te kezedben. Választasz. Megelőzöd a betegséget, vagy ha megkapja, akkor próbálkozol majd a meggyógyításával, felvállalva, hogy maradandó sérüléseket szenved.
Nagyon helyes, vazze, pusztuljon a férgese, remélem orvosodat is megcsípi valahol Nógrádban egy kullancs, ahol - a rohadt oltóanyaggyártóknak köszönhetően - 80% fölötti a kullancsok fertőzöttsége!
Természetfotós barátom majdnem belehalt egy kullancscsípésbe (akárcsak Monspart Sarolta), több, mint egy évig tartott, amíg valamennyire összeszedte magát. S mindez azért, mert akkor még nem volt oltás kullancs-encephalitis ellen!