A parlament július 10-én fogadta el az adótörvény-csomagot, amely értelmében az augusztus 31-ét követően szerzett kamatjellegű jövedelem után 20 százalék adót kell fizetni (az adó levonása és befizetése a pénzintézetek feladata). A törvény szeptember 1-jei hatályba lépése előtt elhelyezett betétek és befektetések első kamat-, hozam vagy egyéb kamatjellegű jövedelme még kamatadó-mentesen felvehető. Vagyis minél hosszabb idő telik el a megtakarításunk elhelyezése és a hozam felvétele között, annál hosszabb ideig fial a pénzünk kamatadó-mentesen. A pénzintézetek számos olyan konstrukciót kínálnak, amely segíti az ügyfeleket az optimális megtakarítás kiválasztásában. Ezt a célt szolgálja ez a topik is.
A Bank által az adózással kapcsolatos jogszabályokról adott tájékoztatás
nem tekinthető a jogszabály szövegével egyenértékű, teljes körű, hivatalos
jogszabályértelmezésnek. Az adójogszabályok tartalmának megismerése, ezek
alapján az üzleti döntés meghozatala kizárólag az Üzletfél felelősségi
körébe tartozik. A Bank nem vállal felelősséget azokért a károkért, amelyek
akkor adódhatnak, ha a hatóságok a Bank által az adózással kapcsolatos
jogszabályokról adott tájékoztatástól eltérően értelmezik a jogszabályokat.
Itt több évről van szó, kamatos kamattal kell számolni.
Számodra teljesen mindegy, hogy egy kötvény mennyi kamatot fizet a végén, ez esetben 24%-ot. Neked az a lényeg hogy milyen árfolyamon jutsz mondjuk ehhez a kötvényhez ami a lejáratkor 12.400 Ft-ot fog érni! Nem mindegy, hogy ma 10.013 Ft -ért vagy mondjuk 10.300 Ft-ért veheted meg. A CIB most olyan áron adja neked, ami kamatos kamattal számolva éves 7,49 hozamot biztosít a lejáratig. Adhatná ugyenezt a 24%-ot kamatozó kötvényt 6 %-os hozammal is, meg 9 %-os hozammal is. A kupon kamatnak (24%) semmi köze nincs a piaci hozamhoz, nem fogod tudni kiszámolni egyikből a másikat. Ez esetben mondjuk elég közel állnak egymáshoz, mert ha összeszorozgatod az 1,0749*1,0749*1,0749 akkor kb. kijön a 3. év végére a 24%-os kamat, persze már tizenvalahány nap hiányzik is a teljes 3 évből...
Ha teljesen hülyeséget írtam, akkor elnézést kérek, és kérem pontosítsanak a szakértők!
A ma lekötött 1M -ra, ami pontosan nem lehet 1M, mert ma kb. 10.013 Ft-os "csomagokban" lehetett vásárolni belőle, tehát az 1.001.300 Ft-ra 2009. augusztus 1-jén 240.000 Ft kamat jár.
Bármennyiszer befizethetsz a Kamatkirály számlára!
Levenni maximum havonta 2-szer érdemes, mert 3 levételnél arra a hónapra csak a sávos kamat legalacsonyabb értékét (most 1%) kapod a számlán lévő teljes összegre. Ugyanez a helyzet, ha a számlaegyenleg 50.000 Ft alá esik akár csak egy napra is az adott hónapban.
1 db 10.000 Ft névértékű CIB 2009A kötvény 2009. augusztus 1-jén 12.400 Ft-ot ér majd. Ha ma vetted akkor kb. 10.013 Ft-ot adtál egy 10.000 Ft névértékű kötvényért.
1) A betétmix ajánlatban lehetőség van-e hosszú távú (pl marathon ill 12 havi classic )betéttel kombinálni a befektetési jegyeket, és így az milyen hozamot nyújt számomra.
2) Ha aug 31. után szeretnék egyik befektetési jegyről áttérni egy másikra (pl Profitmix 2 alapról CIB Részvénypiaci Alapra), azt csak adás-vétellel lehet-e lebonyolítani, és így az újonnan vett értékpapir hozama már kamatadót von maga után? Illetve van-e olyan portfolió, amely összetételét visszaváltás nélkül tudom változtatni nagyon hosszú távon mentesülve a kamatadótól.
Kedves szakértők, ma vásároltam Cib Classic 20090801 kötvényt, melyre 24 % fix kamatot igértek három évre. Az internetes visszaigazoláson 7,49 % hozam szerepel.Hol a tévedés és miért különbözik, ha egyszer 8 % az éves FIX kamat. Ha lehetne konkrétan irják le, hogy a ma lekötött 1 M forint után mennyi lesz a kamat lejáratkor? Kösz.
Azt szeretném megkérdezni, hogy mit jelent az, hogy versenyképes kamatot fog kínálni a Kamatkirály Számlára? Ha jól értem, kamatperiódus csak 1db van (ami 10éves), gondolom ezalatt nem tud megváltozni a kamat. vagy mégis? kamatperióduson belül szabad változtatni?
ha jól értem, kamatot csak a kamatperiódus végén (2016.aug) vagy megszüntetéskor kapom meg. És hogyan számolják ki azt? minden egyes plusz befizetésre külön napi kamatot fizetnek arra az időszakra amíg bent tartom?
vagy ez olyasmi, mint amikor a folyószámlán a le nem kötött betét "átlagos" összege után számolnak kamatot (csak jelen esetben lényegesen magasabbat, mint amúgy szokás a lekötetlen összegre)?
Az általad idézett mondatot érdemes egybe olvasni az azt megelőző kettővel. Mint bármely pénzügyi szolgáltató mi sem adunk, nem adhatunk üzletszerűen adótanácsot ügyfeleinek. Amit teszünk az az, hogy tájékoztatjuk ügyfeleinket a vonatkozó adójogszabályokról. Ez a tájékoztatás azonban nem szünteti meg ügyfeleink felelősségét abban a kérdésben, hogy maguk is tájékozódjanak adózási kérdésekben.
A személyi jövedelemadózás a magánszemély jövedelmeit értinti, ezért - minden különösebb magyarázat nélkül is evidens, hogy - olyan üzleti döntés meghozatala, amely a magánszemély jövedelmének adózására kihatással van, kizárólag ügyfelünk érdekkörébe tartozik. A döntést tehát saját magának kell meghoznia, hogy választ-e egy adóhatékony terméket vagy sem. Ennek a döntésnek a kockázata nem hárítható át arra, aki a terméket eladja. Csupán erre a tényre hívjuk fel ügyfeleink figyelmét az általad csak részben idézett három mondattal.
Nem tudom hogy jól értelmezem-e a CIB Kamatkirály számláját?A számlára havi két alkalomnál többször nem tehetek be pénzt, de a tőke összegéből bármikor kivehetek bármennyit.Kamatot a periódus végén fizet vagy a számla megszüntetésekor.De mondjuk fél év múlva is megszüntethető a számla? És hogy kell elképzelnem azt hogy látra szóló számla?
engedje meg, hogy én válaszoljak. Alapvetően a rendszerek FIFO elv alapján dolgoznak, de a bankfiókokban az ügyintézőknél kérhető kézi párosítás is, és ebben az esetben lehet "adóhatékonyan" választani az egyes beszerzések között.
A befektetési jegyek értékesítése akár a tőzsdei árfolyamnyereség / nem tőzsdei árfolyamnyereség szabályai alá is tartozhatna. De a jelenlegi szabályozás a kamat alá tartozik. Ha tőzsdei ügyletként lenne szabályozva elszámolható lenne a veszteség, ha sima árfolyamnyereség, akkor nem. Hogy a joglakotó miért pont ide tette ezt a formát annak idején, ez jó kérdés. Logika nem feltétlenül van a szabályozásban, ennél nagyobb logikátlanságok is vannak a törvényben.
A párosítás rendszerével kapcsolatosan Komm Tibor kollegám fog majd választ adni.
A befektetési jegyek esetében azért gondolnám mégiscsak logikusnak a megkülönböztetést, mert, nem csak pozitív értéke lehet a hozamnak. Tudom, hogy adó szempontból kamatnak minősül, de azért számviteli értelemben mégsem az. Szerintem nem teljesen mindegy, hogy melyiket adom el a sok megkülönboztethetetlen közül, mivel az árfolyam nem szigorúan monoton növekvő. Ebben a tekintetben közelebb áll a részvényhez, mint a betéthez. Valamint, ez nem csak az átmeneti időszakban felmerülö kérdés.
a CIB Kamatkirály Számla 1 millió forint feletti sávhatárban 7,25 % kamatot fizet, amely 7,35 % EBKM-nek felel meg. Az elírást javítjuk, köszönöm a figyelmeztetést.
A spread ügylet ha OECD vagy EU tag országban működő tőzsdén kötik, akkor tőzsdei összetett ügyletnek minősül és az ügylet nyeresége 20%-os kulccsal adózik (a veszteség felhasználható). Ha a spread ügyletet nem ilyen tőzsdén kötik, akkor a egyéb rendelkezés hiányában egyéb jövedelemnek minősül az elért jövedelem, ami az összevont adóalap részeként adózik és még 11% eho-t is terheli a kifizetőt (kifizető hiányában a jövedelmet szerző magánszemélyt).
a definíciók:
a) összetett ügylet:
olyan - a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött - tőzsdei ügylet, amelyet több tőzsdei ügylet (a részügyletek) összesített eredményére kötnek;
c) ügyleten elszámolt nyereség: tőzsdei összetett ügylet esetében az ügylet egésze vagy az ügyletet alkotó egyes részügyletek alapján, tőzsdei származtatott ügylet esetében az ügylet alapján a magánszemélyt a megállapítás időpontjában megillető bevételek (a továbbiakban: ügyleti bevételek) együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az ügylet, az ügyletet alkotó egyes részügyletek alapján vagy az ügylet teljesítése érdekében felmerült, a magánszemélyt terhelő, igazolt kiadások - (ideértve az ügylettel, az ügyletet alkotó egyes részügyletekkel összefüggésben nyújtott befektetési szolgáltatás ellenértékét is) - (a továbbiakban: ügyleti költségek) együttes összegét;
d) ügyleten elszámolt veszteség: az ügyleti költségek együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a magánszemélyt a megállapítás időpontjában megillető ügyleti bevételek együttes összegét;
A jelzáloglevelekre mint a Tpt szerint nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra vonatkozni fog a kamatadó szabályozás.
A FIFO definíciója a számviteli törvényben az eszközökre vonatkoztatja ezen elv érvényesítését. A lényeg, hogy vannak megkülönböztethető eszközök amit nyilvántartassz. Pénz esetében éppen a megkülönböztethetőség hiányzik. Míg az értékpapírok esetében utólag is meg tudod állapítani, hogy melyik papírt mikor szerezted be, addig pénz esetében ez nem áll fenn. A számla egyenlegen lévő forintok között nem tudsz különbséget tenni, nem tudod azt mondani, hogy ez a forint régebbi, az pedig újabb.
A kérdés egyébként meglehetősen akadémikus, mivel egyértelmű, hogy az átmeneti szabályt nem kell úgy értelmezni, hogy bármilyen megosztást is végre kelljen hajtani.
rövid futamidőre a CIB lekötött betéteket ajánlom figyelmébe, melyek kamata augusztus 31-ig történő lekötés esetén minden futamidőre mentes a kamatadó alól.
A 3 hónapos újonnan lekötött betétekre a Bank akár 7,00 % (EBKM: 7,00%) betéti kamatot fizet, de a jelenlegi jegybanki alapkamatot meghaladó betéti kamat érhető el más futamidő esetében is.
Ráadásul most nem kell milliókkal rendelekezni a kimagasló, adómentes fix kamat eléréséhez, hiszen a 6 hónapos lekötés esetén az elhelyezett összeg nagyságától függetlenül - akár 100.000 forintra is - fix 7,00 % (EBKM: 7,00) fizetünk.
Szja tv 67. § b) az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költség:
ba)
az értékpapír megszerzésekor fizetett illeték,
bb) az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggő, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadás (ideértve különösen az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggésben nyújtott, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység vagy árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértékét is),
bc) az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló vételi (jegyzési) jog és az értékpapír átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértékeként a magánszemélyt terhelő, igazolt (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) összeg,
bd) kölcsönbe vett értékpapír esetében a visszaadott (visszaszolgáltatott) értékpapír megszerzésére fordított érték, vagy - ha a kölcsönbe vevő az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja - a fizetett kártérítésnek a tőkepiacról szóló törvény szerinti legkisebb összege.
Lásd az előző hozzászólásomban foglaltakat. A 10 événél rövidebb életbiztosítások, illetve a maradékjogból származó jövedelem esetében van jelentősége annak, hogy a szerződést augusztus 31-ig megkössék.
A leírtak alapján egy unit linked életbiztosításról lehet szó. A legalább 10 éves futamidejű életbiztosítások lejáratkori szolgáltatása adómentes. Ha az ilyen szerződést megkötik augusztus 31-ig, akkor nemcsak a lejáratkori szolgáltatás lesz adómentes, de lejárat előtt ha maradékjogból származik jövedelem, akkor az is. A tíz évet el nem érő életbiztosítások esetében mind a kamattartalom, mind pedig a lejáratkori szolgáltatás kamatadó köteles. Ugyanakkor, ha a szerződést 2006. augusztus 31-ig megkötik, akkor még a 0%-os kulccsal adózik.
Csatolom a jogszabály szövegét is
Szja tv 65. (1) bekezdés
Kamatjövedelemnek minősül
d) a biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból, vagy a tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen, vagy a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen keletkező bevételből az a rész minősül kamatjövedelemnek, amely meghaladja a magánszemély, vagy javára más magánszemély által fizetett biztosítási díj (kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más magánszemély költségként elszámolta) összegét, vagy az adóköteles biztosítási díj összegét. Nem tekinthető azonban az említett bevételrész kamatnak, ha a biztosításra befizetett díj(ak) akár csak egy része e törvény szerint adómentesnek minősült.
Kedves Szakértők!
A CIB honlapján, a Kamatkirály leírásában és kamattájékoztatóban feltüntetett EBKM értékek eltérőek. Ez elírás vagy esetleg van valami jelentősége?
"Külön rendelkezés hiányában alkalmazhatatlan a megosztás,..."
Lehetne alkalmazni a szintén általálánosan elfogadott FIFO elvet. Azaz eladáskor a legrégebben vásárolt instrumentum kerül eladásra. Mint ahogyan a CIB is számolja a befektetési alapok bekerülési értékét.
Részvényeknél a készletértékelés módját én határozhatom meg. Azaz ha több időben vásároltam, akkor eladáskor én határozom meg, hogy melyik tételt adtam el.
Itt jön a kérdésem/javaslatom, hogy a befektetési alapoknál is érdemes lenne ilyen lehetőséget kidolgozni?!
Egy picit szeretnék visszakanyarodni a tegnapi járulékokra vonatkozó kérdésemhez.
Felmerült bennem még egy olyan jellegű kérdés, hogy járulékos költségnek számít, számíthat-e árfolyamnyereségadó számításánál a számlavezetési díj illetve az Online tőzsdék (pl. Portfolió Trader) havi díja is?
A kamatkirály számlával kapcsolatos adózási kérdések központi eleme, hogy az általad is idézett átmenti rendelkezést hogyan kell helyesen alkalmazni. A termék tervezése során ezt a kérdést alaposan körbejártuk és a Tiedtől eltérő következtetésre jutottunk mind mi, mind pedig az általunk felkért tanácsadó.
A jogszabály értelmezésének több lépcsőjét is végig jártuk is mindegyik logikai út a Lukácsi Zoltán kollegám által írt értelmezést erősítette meg.
A jogszabályértelmezés alapvető szabálya, hogy ha a jogalkotó külön nem definiál egy fogalmat, akkor annak a köznapi jelentését kell alapul venni. A kamatperiódusra nincs jogszabályi definíció a saláta törvényben, ennek megfelelően a kamatperiódus az az időszak, amely a számla megnyitása / utolsó kamatfizetés és az azt követő kamatfizetés között eltelik. Nem tartom életszerű tartalomnak azt, hogy a két kamatfizetés között a ki és befizetési műveletek számától függő kamatperiódus fut párhuzamosan.
A kamatperiódus fogalmát a saláta törvény 223. § (13) bekezdésének a) pontja indirekt módon definiálja. A szöveg ugyanis az első teljes kamatperiódusra kifizetett (jóváírt) kamatot említ. Kamat jóváíráskor a hitelintézetek egy kamatösszeget írnak jóvá, amely az ezt megelőző kamatfizetés / számlnyitás óta fennálló tőke egyenleg után kerül kifizetésre. Egy kamatösszeghez tehát egy kamatperiódus tartozik. A Te értelmezésedben a két kamatfizetés közötti időszakban a ki és befizetési tranzakciók számától függő kamatperiódus lenne, amely után ugyanekkora darabszámú kamatot írna jóvá a hitelintézet. A kamatszámítás és jóváírás módját ismerve ez nem áll fenn.
A kamatperiódus fogalmát az átmeneti rendelkezések általános célja alapján is értelmezni lehet. A b)-d) pontok alatti átmeneti rendelkezéseknek is ugyanaz a célja, mint az a) pont szerintinek. A cél az egy ügyletből származó első bevétel adómentes kezelése. Ezek alapján a számla jellegű instrumentumok első teljes kamata az, amely adómentes.
A jogszabályértelmezés alapvető elve, hogy ha egy jogszabályi rendelkezést kétféle módon lehet értelmezni és ebből az egyik értelmezés alkalmazható a másik alkalmazhatatlan, akkor az az értelmezés az érvényes, amelyet a jogalanyok alkalmazni tudnak. Ha a Te általad írt értelmezés lenne irányadó, akkor az augusztus 31. után esedékes első kamatot meg kellene osztani egy adóköteles és egy adómentes részre. Már az az értelmezésed ellen hat, hogy a megosztásról egyáltalán nem rendelkezik a saláta törvény. De ha még azt is mondjuk, hogy kifejezett szabály hiányában is el kell végezni a megosztást, akkor is problémát jelent, hogy hogyan számítod ki az adómentes / adóköteles összeget. Ha csak beraksz pénzt odáig nem probléma. De a valóság ennél színesebb, hiszen az ügyfelek a számlákra nem csak bepakolnak pénzt, de ki is vesznek onnan. Ha elhelyeztél pénzt egy számlán augusztus 31-ig, illetve utána, majd ezt követően felveszel belőle, akkor melyik összegből veszel fel? Az augusztus 31-ig elhelyezettből vagy a későbbiből, esetleg mind a kettőből, de akkor milyen arányban? Külön rendelkezés hiányában alkalmazhatatlan a megosztás, így abból, hogy ilyen rendelkezés nincs a saláta törvényben arra lehet következtetni, hogy a jogalkotó szándéka szerint ilyet nem is kell csinálni.
A fentiek alapján számunkra egyértelmű, hogy a kamatperiódus fogalom a számlanyitástól / kamatfizetéstől kamatfizetésig tartó időszakot jelöli és ha a kamatperiódus augusztus 31-én már folyamatban volt, akkor ennek kamata teljes egészében adómentes lesz.
