"1953: annus mirabilis, a csodálatos év! James Watson és Francis Crick - sok kollégájuk kiváló munkájára alapozva - megalkotják a DNS szerkezeti modelljét. A fiatal vegyész, Stanley L. Miller eközben - a Nobel-díjas Harold C. Urey útmutatását követve - őszivatart kísérel meg lombikban utánozni. Úgy gondolják, a szimulált őslégkör természete redukáló kell hogy legyen. A próbálkozást fényes siker koronázza: rövid idő alatt a lombikban szerves anyagok, köztük a fehérjéket felépítő aminosavak is megjelennek. "
'Ne várd el tőlem, hogy mindent leírjak itt, hogy miket találtam.'
ha tudományosan alátámasztott dologról van szó, akkor megkockáztatom, hogy átnyálazom.
'Vagyis saját tapasztalat alapján többet hiszel, mint amit jelenleg kiad a fizika, de nagyot nem mersz álmodni, mert vannak korlátaid a képzeletet illetően.'
"de honnan jött Neked ez a modell? mármint a "másik dimenzió"-s!"
Tájékozódtam. Ne várd el tőlem, hogy mindent leírjak itt, hogy miket találtam. Viszont tudom, hogy te pedig nem szeretsz olvasgatni nagyobb mennyiséget. Erre mondják, hogy patt helyzet.
"'Átugrottad a zárójeles pontosítást?'
melyiket is?
Mint a rádióhullámok mindenhova elérnek(na jó, sokkal több helyre)
Utalás, hogy nem mindenhová, de több helyre, mint ahol éppen fogják őket (ahol éppen rá vannak hangolódva).
'Mi az a modell, ami alapján becsülsz?'
nincs konkrét elképzelésem. keveset tudok fizikaiul.
Vagyis saját tapasztalat alapján többet hiszel, mint amit jelenleg kiad a fizika, de nagyot nem mersz álmodni, mert vannak korlátaid a képzeletet illetően. Ezek pedig teljesen önkéntes korlátok, mert onnantól, hogy kilépsz a fizikai törvényekből, mi más szabhatna neked határt, ha nem saját magad?
"már csak azt mond meg, hogy hallottad Édesapád a másik szobából!"
Elég hangosan nyilvánul meg. Ha nyitva az ablak az utcára is kihallatszik.
Ha a kérdésed arra irányult, hogy a gondolatait fogtam-e fel, akkor a válaszom nem. Én a hangját hallottam ő viszont úgy tűnik a gondolataimra és érzelmi állapotomra reagált. Persze lehet, hogy az egész csak hihetetlen egybeesés. Csak az a problémám, hogy már tényleg a hihetetlen határát súrolja. Mondhatnám azt is, hogy nálam átlépte azt.
Egyébként csak akkor volt tapasztalható amikor nincs "ott". Úgy értem amikor a tudatossága alacsonyabb szintű. Amikor beszél hozzá az ember akkor a szemében látni, hogy valami "fény" gyúl és a beszélőre tekint. Akkor mintha a gondolatoknak nem lenne hatása csak a szavaknak.
De amikor nincs "ott" akkor elfordul a tekintete és a semmibe réved. Egyfajta önkívületi állapotba kerül.
'Ha úgy tetszik, akkor máshogyan rendeződnek a hullámok, amelyek minőségbeli különbséget okoznak.'
persze!
ahogy a tudat is napról napra változik.
'akkor mi az a távolság, ahol még foghatók és mi az ahol már nem. Mi alapján feltételezed mindezt (a hatótávolságot)?'
én úgy gondolom, hogy a gondolatok a fény sebességével terjednek, mint a rádióhullám.
ugyanakkor tény, hogy fogalmam sincs arról, hogy mekkora az "erejük"! mármint, hogy a Föld évmilliárdok óta sugároz, de hogy mekkora az ereje, azt nem tudom...
'''Van olyan "dimenzió", ahol nincs távolság, nincs idő. Az információ (fizikai világunkra visszavetített "térbeli és időbeli") terjedését nem gátolják fizikai paraméterek.'
'Egy másik dimenzióban viszont korlátlan "távolságban" is "érzékelhető" a gondolat.'
ez tény, vagy elmélet?
Ha egy modellről beszélünk, akkor nehéz bizonyíték nélkül tényeket emlegetni!'
de honnan jött Neked ez a modell? mármint a "másik dimenzió"-s!
'Átugrottad a zárójeles pontosítást?'
melyiket is?
'Mi az a modell, ami alapján becsülsz?'
nincs konkrét elképzelésem. keveset tudok fizikaiul.
Ha úgy tetszik, akkor máshogyan rendeződnek a hullámok, amelyek minőségbeli különbséget okoznak.
'A fizikai világban a kisülések csak nagyon rövid távolságon belül érzékelhetők.'
ez tény, vagy elmélet?
Ezt talán a tudomány tényként kezeli. Még te magad is kételkedsz, hogy fényéveket is leküzdenének az agy fizikai kisülései. Ha pedig szerinted a gondolat (agyi kisülések) távolabbra jutnak, mint amit most mérni tudnak, akkor mi az a távolság, ahol még foghatók és mi az ahol már nem. Mi alapján feltételezed mindezt (a hatótávolságot)?
''Van olyan "dimenzió", ahol nincs távolság, nincs idő. Az információ (fizikai világunkra visszavetített "térbeli és időbeli") terjedését nem gátolják fizikai paraméterek.'
'Egy másik dimenzióban viszont korlátlan "távolságban" is "érzékelhető" a gondolat.'
ez tény, vagy elmélet?
Ha egy modellről beszélünk, akkor nehéz bizonyíték nélkül tényeket emlegetni.
'a rádióhullámok mindenhova elérnek'
"ezzel a 'A fizikai világban a kisülések csak nagyon rövid távolságon belül érzékelhetők.'-re válaszoltál is."
Átugrottad a zárójeles pontosítást? De még mindig áll a kérdés. Te milyen hatótávolságot lősz be az agy fizikai kisüléseinek? Mi az a modell, ami alapján becsülsz?
Meg kellett előzze a biológiai életet az értelem.
Mivel a jelekké alakított valóság szellemi munka. Önkényes természetű, leszakad a természeti törvények világából.
A természeti törvények kényszereket 'teremtenek'. Kényszerű kölcsönhatásokat. Csak közvetlen hatások és közvetlen, törvényszerű eredmények rendszere.
A tudati dimenzió képes fiktív működésmodelleket kitalálni. Ha van ráhatása az elemi világra, ezeket ki is tudja vitelezni.
Képes másra is. Képes tárgyi valóságot, vagy folyamatot, történést fiktív jelrendszerhez kötni. Képes az általa kitalált működésmodellt, annak mozzanatait is jelekké alakítani, jelrendszerhez kötni. A DNS egy ilyen jelrendszer. 'Természetes információhordozónak' tekintjük, pusztán amiatt hogy létezik. Része a természetnek, tehát természetes. De csak számunkra természetes, mivel része a tapasztalatrendszerünknek. A léte a természetes, precizebben megfogalmazva megszokott, vagy elfogadott. Tudomásul vett valóság elem.
De maga az, hogy a természet jelekké alakít dologi objektumot vagy mechanizmust az baromira nem természetes, olyannyira, hogy ilyen mechanizmus nem is létezik. Mert ahhoz, hogy kitalálj egy jelet valamire ahhoz fantázia meg tudat kell. Tárgyilag a jelnek nem is kell léteznie. Lehet verbális is. Akkor is létezik a köztudatban.
Élővilágot vezérelni viszont csak akkor tud persze, ha van anyagi leképzése. Ha beleültetjük egy 'formációba'.
Szóval. A kódalkotás jelek segítségével mentális tevékenység. Semmi köze a természet működéséhez. Se a biológiában, se a szervetlen világban.
'Lényünk fizikai megnyilvánulása eltörpül igazi valónkhoz, énünkhöz képest. Ez sem egyetlen "ember" "kitalációja".'
miért?
mennyivel több, mint a "hullámok" rendeződése?
'nem érvényesek rá az általunk ismert törvények, illetve általunk ismeretlen törvényekkel lehet leírni.'
és?!
'Van olyan "dimenzió", ahol nincs távolság, nincs idő. Az információ (fizikai világunkra visszavetített "térbeli és időbeli") terjedését nem gátolják fizikai paraméterek.'
ez tény, vagy elmélet?
'A fizikai világban a kisülések csak nagyon rövid távolságon belül érzékelhetők.'
ez tény, vagy elmélet?
'Egy másik dimenzióban viszont korlátlan "távolságban" is "érzékelhető" a gondolat.'
ez tény, vagy elmélet?
'a rádióhullámok mindenhova elérnek'
ezzel a 'A fizikai világban a kisülések csak nagyon rövid távolságon belül érzékelhetők.'-re válaszoltál is.
"de ha az Ésesapja már az előrehaladott demenciában van?"
Maradva a korábban említett modellnél, mi is van előrehaladott demenciában?
Lényének aktuális fizikai megnyilvánulása. Azt írtam, hogy gondolatban tegye fel a kérdést, nem szóban. A szóban megfogalmazott, fizikai közeget igénybe vevő kérdés a fizikai kiterjedést célozza meg. Ha úgy tetszik az avatart, aminek erősen hanyatló paraméterei vannak.
A gondolatban feltett kérdések viszont közvetlenül a multidimenzionális lény igazi énjét találják meg, akinél sohasem lesz tapasztalható demencia. Más szóval az a részed mindig a top-on van :)
"Azt nem tudom, hogy agyhullámnak nevezzem-e, minden estre a gondolatoknak szerepük van benne."
Néhány axiómát felállítva közelebb kerülhetünk az elfogadáshoz, magyarázathoz.
1. Minden (még a részecske is) hullám. Erre már a tudománynak is vannak elméletei.
2. Nem csupán emberek vagyunk, hanem multidimenzionális lények. Erre is vannak dokumentumok, utalások.
3. Lényünk fizikai megnyilvánulása eltörpül igazi valónkhoz, énünkhöz képest. Ez sem egyetlen "ember" "kitalációja".
Mi köze ennek a három pontnak a telepátiához?
A fentiekre építve olyan modellt állíthatunk össze, amitől egyáltalán nem idegen a telepátia.
Ha minden hullám, akkor mindenek van frekvenciája. A gondolatnak is. Minden gondolatnak saját frekvencia mintája van. Ez a saját frekvencia azonosítja a gondolatot.
Ha nem csupán fizikai lények vagyunk, akkor létezik olyan dimenzió, amit a mai fizikai törvények nem tudnak leírni, nem érvényesek rá az általunk ismert törvények, illetve általunk ismeretlen törvényekkel lehet leírni.
Van olyan "dimenzió", ahol nincs távolság, nincs idő. Az információ (fizikai világunkra visszavetített "térbeli és időbeli") terjedését nem gátolják fizikai paraméterek.
Egy ilyen dimenzióban a gondolatnak nem kell legyőznie távolságot, nem csökkenti erősségét semmi.
Például, ha a fizikai világban össze szeretnéd kötni egy ceruzával húzott vonallal a budapesti Clark Ádám terem a pekingi Tienanmen térrel, az nem kevés időbe és nagyon sok elkopott ceruzába kerül. Gondolatban egy szempillantás alatt megvan és nem kopik el semmi.
Mi köze a gondolatnak a telepátiához? Költői kérdés volt :)
Vagyis, ha a gondolat "terjedését" nem korlátozzuk a fizikai térre, akkor a "távolság" egyáltalán nem jelent leküzdendő akadályt.
Telepátiánál nem a gondolat "küldés" a problémája az embernek. Hiszen gondolatai mindenkinek vannak (naponta több ezer, tízezer). Ezek pedig terjednek. A fizikai világban a kisülések csak nagyon rövid távolságon belül érzékelhetők. Egy másik dimenzióban viszont korlátlan "távolságban" is "érzékelhető" a gondolat.
A vétel az, ami problémás. Nem is a vétel, hanem inkább a vétel felismerése. Ugyanis a kertek alatt (másik dimenzióban) terjedő gondolatok elméletileg mindenkit elérnek, mivel nincs gyengítő tényező. Csak nem mindenki rögzíti. Mint a rádióhullámok mindenhova elérnek (na jó, sokkal több helyre), de csak az adott frekvenciára hangolt vevőegység képes fogni, feldolgozni, információt kinyerni belőle.
Vagyis, ahhoz hogy fogni tudjuk valaki gondolatait rá kell tudni hangolódni. Ezért van az, hogy a kísérletek szerint azok között sikeresebb a gondolat átvitel, akik érzelmi kapcsolatban vannak egymással (szülő-gyermek, testvérek, házaspárok, barátok)
Az ilyen és ehhez hasonló jelenségek, tapasztalatok miatt él a köztudatban a telepátia, mint parapszichológiai fenomén.
A parapszichológiával több, mint 80 éve foglalkozó kutatók (tudósoknak nem mindenki nevezné őket, mivel nem tekintik tudománynak amivel foglalkoznak) számára már nem a telepátia léte a kérdés, hanem a hogyanja.
A tudomány álláspontja, hogy nincs mindenki által elfogadható bizonyíték, tehát a jelenség a (még) meg nem erősített kategóriába tartozik. A tudományra hivatkozó, a tudományos eredményeket, igazolásokat mindennél fontosabbnak tartó, azokhoz nagyon szorosan kötődő civilek pedig egyenesen képtelenségnek tartják, mivel nem tudnak rá lehetséges magyarázattal szolgálni a jelenleg rendelkezésre álló eszközkészletük segítségével. Ezért az általad tapasztaltakra az alábbi, számukra kézenfekvő magyarázattal szolgálhatnak:
1. Egy szó sem igaz az egészből, csak kitaláltad és terjeszted valamilyen hátsó szándék által vezérelve
2. Csak szeretnéd hinni, hogy létezik telepátia, ezért távolról és gyengén hallott szavak mögé tudat alatt képzelsz aktuális gondolataidhoz kapcsolódó jelentést
3. A szavakat jól értetted ugyan, de utólag igazítod saját gondolataidat a halott szavakhoz úgy hogy még te sem vagy tudatában ennek és gyorsan felcserélődik az ok és okozat időbeli lefolyása a fejedben.
4. Csak képzelődtél
Ezek olyan általános magyarázatok, hogy bármely olyan parajelenségre felhozhatók, amely nem került valamilyen módon rögzítésre. Nagy gond nincs vele, hiszen ez a fajta hozzáállás biztosítja azok számára, akik nem tudnak megbízni önmagukban, akik úgy gondolják, hogy hiányos információ alapján csak helytelen döntést képesek hozni, hogy ne kerüljenek bajba.
Mi a helyzet a te szempontodból? A leírásod alapján biztos vagy benne, hogy megtörtént a dolog és pedig pontosan úgy, ahogyan leírtad. A fenti négy pont lehetőségét teljes mértékben kizárod. Abban a szerencsés helyzetben vagy a huhogókkal és a tudomány igazi képviselőivel szemben (akiket valószínűleg amúgy sem engednél édesapád közelébe és ők sem ugranak minden bejelentésre), hogy kísérletezhetsz.
Folytathatod az ilyen jellegű kísérleteket bővítve tapasztalataidat. Egy idő után esetleg ne csak azzal próbálkozz, hogy papagáj módjára ismételtesd a gondolataidat, hanem tegyél fel kérdéseket gondolatban. Eleinte csak olyanokat, amiben biztos vagy hogy tudhatja rá a választ és te is tudod. A pozitív visszacsatolások után aztán lehet olyat is, amire csak ő tudhatja. Aztán olyat is, amire szerinted még ő sem tudhatja.
A válaszoknál ne számíts egyértelmű kerek mondatokra. Egy-egy szó, utalás várható. Az sem biztos, hogy azonnal rájössz, hogy az elhangzott szó válasz a kérdésedre. ebben a fázisban már más logika, szimbólumrendszer mentén folyik a "gondolkodás".
Az értelmes élet verziója nem tudományos téma. Nem tudod kilogikázni az anyagból.
Az anyag csak azt mutatja meg, hogy az információ vezérli az élet világában.
A jelsorban kifejezett információról meg tudjuk, hogy képzeletben születik. Mert a jelsor kémiailag semmilyen önmagán túlmutató valóságot nem idéz elő. Ahhoz egy speciális mechanizmus kell ami dekódolja, információként kezeli. A fizikai világban nincs ilyen kapcsolat az elemek között. Információs vezérlést csak, és kizárólag értelem tud csinálni.
Mert minden jelsor az értelemben rendelődik valamilyen meglévő, VAGY egy lehetséges alternatív fizikai valósághoz. A természet nem rendel jelsort semmi mellé. Mivel ez a párosítás önkényes párosítás. A természet ellenben törvényszerű.
Amit kértél, hogy írjak erre verziót az csak az ember világában lehetséges tárgyszerűen. Azaz olyan rendszerek esetében amiket emberalkotta információ vezérel. Ez se azért lehetséges, mert egy zöld 'ufo'nauta mondjuk nem dobhat össze egy számítógépet, hanem azért mert az emberről biztosan tudjuk, hogy már csinált ilyet. (Azaz nem anyagi úton, a számítógépből levezethetően jutunk el az emberhez. Hanem közvetlen tetten érjük ahogy kiad egy egy újabb ilyen terméket.) Innen tudjuk, hogy emberi. Az anyagi és információs felépüléséből csak azt tudjuk, hogy nem természetes. Azt nem, hogy emberi-e?
Biológiai rendszerek esetében azt is tudjuk, hogy a forrás nem biológiai. Nem lehet az, ha a rendszer attól a forrástól származik. Az ember sem számítógép.
Minden más hit kérdése. Vallási síkon én a bibliai kinyilatkoztatást fogadtam el. Ez érintett meg érzelmileg. Aggyal nézve meg ez a leg részletesebb. (De nem ez döntött.) Csak szimpatikus volt, és kecsegtető....(a félelmi elemeivel együtt is...).
'Azt nem tudom, hogy agyhullámnak nevezzem-e, minden estre a gondolatoknak szerepük van benne.'
részemről telepátia ügyben már csak ez a kérdés. a léte nem...
'Viszont azt vettem észre, hogy én gondolok valamit a másik szobában és ő meg ezzel szinkronban nyilvánul meg.'
ez egy elég meggyőző "jele" a telepátiának. ...már csak azt mond meg, hogy hallottad Édesapád a másik szobából!
'Arra emlékszem, hogy a pozitív gondolatoknak nagyobb energiája van.'
az agy generál elektromosságot, ezt mutatja ki az EEG-kép.
kicsiben ez a neuronok kisülése, és az akciós potenciálok rohangászása, ami szerintem maga a gondolat.
...könnyen lehet, hogy a pozitív gondolatok több neuront "mozgatnak meg". ...de hogy ezt hogy mérik, azt én sem értem. nyilván nem EEG-vel, mert az legfeljebb tudatállapot változásokat mér, gondolatokat nem. azok ahhoz "túl kicsik".
