Ha van időd, győződj meg róla: a biblia szót ebben a vitában te írtad le először. Ettől különböző vélemények nem helytállóak. Tehát nem a válasz.
Kérdésed jogos, hisz a Pető-féle anyagban van a Tízparancsolat és más vallással kapcsolatos szavak is. Tutsek Árpád gk. szerpap 20 évi örményországi szolgálat során talált 650 hun eredetű örmény szót, amelyek egy töredékét pár éve leközölta a Demokrata. Azt a bizonyos iráni örmény kolostort, ahol Detre Schützre hivatkozva találta egy örmény pap szógyújteményét, Nagy Abbász idejében hurcolták el a Kaukázusból (kolostort könyvtárostul).
Schütz kb 40 éve közölte az Akadémián első hun közleményeit, mint annak tagja. Azóta bárki, akit ez érdekel, megtalálhatja az Akadémia könyvtárában. Emiatt nem nagyon értem, hogy páran milyen alapon nyilvánítják nem létezőnek az anyagot, hisz az az Akadémia tulajdona, és emellett létező, dokumentált valóság.
Más dolog, hogy azóta sem akarnak hallani róla, hisz Petővel tavalyi levele nyomán közölték, hogy a hun nyelv nem létezik. Felteszem, rövid az Akadémia emlékezete. Ennyit erről.
Visszatérve a hun bibliára, előbbiek alapján feltehető, hogy létezhetett, netán még létezik is valahol. A Vatikánban talán nem keresném olyan lendülettel, mint inkább a Kaukázusban, illetve örmény könyvtárakban. Ókorvégi források szerint a hunok vallásosak voltak a kereszténységben, templomokat töltöttek meg és általuk "a hit melege" töltötte be Európát. Olvastam valahol, hogy Severin pápa idejében történt ez a Noricumban.
Pár éve bíztatóan indult egy expedíciós kísérlet, de nem sikerült elindítani Örményországba. Itt tartunk.
Megjegyzem, a teljes Pető-féle gyűjtemény egyetlen hun szóközléséhez senki egyetlen kommentárt nem fúzött. Hun nyelv ügyben teljes a tájékozatlanság, ráadásul a bátorság is hiányzik párhuzamok felismerésére. Volt kis humor, bárgyú beszólás, kis zsidózókísérlet, kis tudatlanozás, meg ilyenek. De hát tudod, ez itt így megy, természetesen a tudomány nevében.
Ha te tudsz valami többet a hun bibliáról, ne titkold el.
Ilyet egyébként bárki tud mondani. Pl. teszem azt, eszkimó nyelven már megírták a relativitáselméletet Kr. e. 5782-ben. Valahol biztos csak megvan, a sarki éghajlat a szerves anyagokat felettébb jól konzerválja...
Ha tudnál valamelyik ókori vagy középkori szerzőre hivatkozni e tekintetben, akkor már mindjárt más lenne a helyzet.
Én 1 V.sz.i hun (legalább rész) bibliáról tudok. Ha ilyen volt,akkor van is. Csak az a kérdés,hol. A Vatikánban nem vesznek el iratok. Legfeljebb senkinek sincs kanala megkeresni őket.
Honnan származnak ezek az állítólagos hun szavak, Pető honnan vette őket? Úgy értem, hogy az eredeti forrás hol lelhető fel, ki igazolta az eredetiségét és a hitelességét?
Joannész Khrüszosztomosz (344/349–407) szerint a szkíták és a szarmaták lefordíttatták a nyelvükre a Bibliát. Az utóbbi eseményről Theodorétosz püspök (448) is beszámol. Ha azt vesszük, mindkét népcsoport ekkoriban még a Hun Birodalom keretei között élt, bár itt nem kifejezetten hun nyelvű fordításról van szó.
Van egy érdekes hiungnu szó a tilig/tiglig főnév, ami szekeret jelent. Emlékezzünk a magyar taliga szóra.
És mi a véleménye erről a tudománynak:
"... Mindezek a kínai feljegyzésű alakok egy barbár nyelvi tiglig/tilig szót adnak vissza, amelyet nem tudunk pontosan egy nyelvhez kötni és magyarázni..."
10 Klübarekat(i)dima tüne ullü zedauwajildet. 10 Felebarátod ellen ne tégy ál (nok)
/ tanúbizonyságot!
(A szöveget a Kőrösi Csoma Sándor és Kelet népei című tanulmánykötet közlése alapján jegyeztem le. P. I.)
A Tízparancsolat tartalmilag nem változott. Hol van már a kőtábla, ezt pedig ezerötszáz év meg se karcolta! Az Iszfaháni kódex feltárandó szellemi világa olyan gazdag, hogy tereit felmérni külön-külön is szédítő. Hogyan fért meg Hunniában (Ez Antiqua Hungaria lesz a középkorban) a Suchazara és a Tizeszava? Milyen történelem, társadalom, mely kultúra képét tükrözi a kódex? Mi az örmény-hun együttélés tartalma?
1. Az első „ szava” nyelvtanilag egy szép magyar mondat. Legfontosabb mondanivalójával az élen áll: Isten, az ország, az uralkodó iránti tiszteletre int.Tárgyát a háromtagú mellérendelő szószerkezet jelölt viszonyban álló tárgyragos szavakkal fejezi ki, közöttük egy kötőszóval.
Hegü: felszólító mód; a hegin ige közvetlenül, parancsként szól, elsőként;
istahainitet ~ istenedet ; istahain + it (birtokos személyjel, e. sz. 2. sz.) + -et, tárgyrag.
Urrusagh + it + -et – mint előbb; urritet ~ uradat ; urr + it + et – mint előbb;
2. Leszünüte: a leszin e. sz. 3. sz. + ü felszólító módjel + te tiltószó: ne legyen! Úgy látszik, az ü hátrafelé hat, így mégis van bizonyos „harmóniakeresés” , illeszkedés.
Keltüdisi: „kettedesi”; keltü + di + si. Itt nem a keltüsit találjuk, hanem a keltüdi (tört) továbbképzését a –si sorszámnévképzővel. Mondatbeli jelentése: másod-, idegen;
istahainitek ~ istenetek: istahain + itek – t.sz. 2. személyű személyjel (egy Isten, ti). Ez már a mai magyar. A szóalakban az ai diftongus után: istahan, „a kétnyíltszótagos törvény” alá esve kiesik az a (malina > málna), és itt van az Isthen, Isten.
3. Aluvüne ~ ne vedd : alu + vü + ne; a vűn ige felszólító módban + ne tiltószó. A szóelemek sokáig felcserélődnek. (V. ö. máshol: homolt > otthon).
Az alu igekötő: alá (fentről). Fentről leveszi, nem pedig lentről felveszi a szájára - ez szemléletbeli különbség: „ne vedd le a szádra!” Nem kell fordítani, ezért a „leveszi rá” formula nem zavaró.
Istahainje inejvet; v.ö.Vistaszpahja pusza (Hüsztaszpész fia) Perszepoliszi felirat. Istené nevet: istahain + je birtokjel + inejv –et. A birtok kifejezése: „istené nevet”. A birtoklás nem esik messze egyéb jelzéstől: isteni nevet, olykor a végződések is egybeesnek.
A berű tagadott állapotban áll, (talán, jelentése adott, de magyarul még nem szólalt meg). Egybe kell vetni a berj = férj etimológiájával.
Száhátwra ~ szádra : száha + tu + ra; száj + te + ra.
A magyar d (szád) birtokos személyjel eddig magas előhanggal szerepelt (urrusaghit = országod). Ez a mély „magánhangzó-maradék”, amit D. Cs. w-vel jelöl, talán messzire mutat vissza az időbe (sumér du = te).
4. Az isabikhet nyt. tárgy* isaket lenne, birtoklás nélkül = ősöket. A bi, mint annyi más hun elem, emlékeztet valamire. A sumerben ez birtoklást kifejező névmás, 3. személy. (V. ö.: Badiny)
5. A szó eleji msh. légiesedett: wüljü. A felszólító mód jele (alanyi ragozásban) ű-ből fejlődik j-vé; az ü mgh-t eleve j-vel ejtettük: -jü.
6. Lopüne ¤ Itt van egy számon nem tartott szó, a lopni hun megfelelője. Csak *lopin vagy legfeljebb *lopen lehet. Lupen?- fr. név (lüpen), pl.: Arsene Lupen.
7. A tiknazirüne ¤ (tik+naziren ¤?+ne) szó etimológiája ismeretlen. Valószínűsítem a tik = tyúk szót első elemként. Megfigyeltük már a baromfiudvarban. Gyakran a tyúk kelleti magát, hogy kikezdjen vele a kakas…Ne tyúkoskodjál, „vagy valami efféle” lenne? Volt oka a későbbi szócserének? A metaforás kifejezés helyett közvetlen szó kellett: paráználkodik.
8. A hegaratü helyén hegatatü a várt forma: tiszteld. De így is gond van, mert a szó több egy szótaggal, ami egy többlet-képzőt ad ki. Ez a tat műveltető képző lenne, ha a várt t helyett nem r állna a harmadik szótagban. Így az elemek szerinti jelentés a tiszteltesd lenne.
9. Az első szó jelentése nem ismert, ezért csak sejtett ill. kikövetkeztetett alakot tudok leírni: *auharin? ~ óhajtani. A hegaratü r-jét is látva – r-es nyelvhasználatra gyanakszunk. (V. ö.: józan – rózan, a magyarban.) Esetleg lehet az *auhaitin ige . De lehet még az *auhain is.
Klübarekatje inüt, barunh(j)át ¤: alapszó + je = felebaráté + (nőt) nejet; a baromját helyett vagyonát írtam, mert anyagi javakról, gazdagságról van szó, és a barom szó jelentése megváltozott.
10. Az ullü ¤ valószínű jelentése: ál; zedauwajild ¤, az utolsó szó, bármilyen szépen, energiásan hangzik is, csak fordításban ismerős, származása – születése rejtély.
A Bóna által közölt hun ékszereken (csatokon), vagy a szilágysomlyói kincs boglárjain vannak rekeszberakással írt hieroglifák. Az előzőek rövidek (de érthetőek), az utóbbiak hosszabbak, de csak sejthető a tartalmuk.
A csatok közül az egyik két hiroglifa montázsa, ez az "ős ég" mondatkát adja. A többi mcsaton egyszavas szövegek vannak.
A szilágysomlyói kincsen több jelből álló kompozíció található. Van köztük nemzetségjel (az egyik a hun-magyar dinasztiáé) s antropomorf világábrázolás is, valamint egy-egy székely jel is. Talán egy szerződéskötés emlékére készített uralkodói ajándék lehet, amelyen a szerződő felek (a hun és a gepida uralkodó) nemzetségjele is szerepel. Nyilvánvalóan utal az Istenre is, akit a világgal tekintenek azonosnak (egy panteisztikus elképzelésre gondolok).
A sopronkőhidai avar, vagy avarhun sótartó három jelből álló hieroglifikus feliratot tartalmaz (ezek a lovak testén kétszer is megjelennek). Ennek az olvasata: "Magas ős(i) sarok".
Ezeknek a hieroglifikus feliratoknak az a szépséghibája, hogy nem rögzítik pontosan a hangalakot, ezért egy nyelvész alig tud kezdeni velük valamit.
"{kopild találat, becsapódás //M (nyilazásnál, dárdavetésnél) // Ld > lt. Talált! Hangszó, a nyílvessző vagy kopja becsapódásának a hangja. A koponya egyik neve is ebból ered. }"
Talált! Semmi ellenérv nem vot a hun igékre vonatkozóan...
Tekintsük át Pető Imre nyomán a hun igék helyzetét.
Az igék
(Nem merev szófaji elkülönítéssel. A *csillaggal megjelölt igék a lexikális anyagból kikövetkeztetett szóalakok, és nem szerepelnek Detre Csaba dokumentumában. A szemléltetést és a képzelet szabadságát szolgálják.)
amtin adni //M Könnyen végbement: m > n, a t-hez az n közelebb van. Majd: nt > d.
anuin alkalmazni, felvenni //M Az anuó: alkalmazó, „Leiterin”-t jelentett. Ebből: anyó, és persze az összes többi alak (anyu, anya, anyóka, stb.) származott. Erősnek hitt feltételezés.
{asagh} ásó (ember) //M Mezőgazdasági munkát végző ember.
{asatild ásatás //M Műveltet, olykor mással. Ma régészeti munka is. }
asatin ásatni //M Nagy a szócsalád, mindennapos tevékenységet jelöl.
{asava ásó (eszköz) //M A szerszámhasználat jellemzi…}
{asesi ásó (ember) //M Letelepedett emberek tevékenysége. }
{asild ásás //M Hosszan tartó folyamat, a jövőért folyik. }
asin ásni //M És hinni az értelmében!
asten kapni, megkapni (!) //? Magányos szó, titokzatos életű.
Ómagyar Mária – siralom. Az aszagh feu Aszófő lesz. Aszni, aszalódni: kívánni vmit. Ma főigeként használjuk. Ászim hümin: aszom inni, innám.
auharin* óhajtani //M Auharüne kéttagú összetételben van jelen a Tizeszavában, a ne tiltószóval. Az ige r-es alakjacsak megkülönbözteti és nem elválasztja a magyar óhajt igétől.
{báildi vadászat //M Megfelel az angol wild [waild; -z] szónak. Vizsgálandó és feltárandó a szó hun és angol megfelelése, annak magyarázata, beleértve az ld szóelemet is. A hunban és az angolban a megegyező hangalak és jelentés, a gyakoriság nem tekinthető a véletlenek játékának. A r Wald német szót is be lehet vonni a vizsgálatba. Más szavakra és nyelvi elemekre is ki kell terjeszteni a vizsgálatot, az összehasonlító nyelvtudomány igazi sikeréért. }
{báili, báildesi vadász //M Felfedeztünk egy új képzőt! A magyar dos, des, dös ősét! Nincs benne az anyagban, de a két igealak egybevetéséből kitűnik. Képzőbokor, együttesen az igét gyakorítóvá képezik: a d és es. }
batten nyomni vmit v. vkit. //M „Baszni”. Latin bat(t)uó testvére:üt, ver; bat –elejét tréfásan használták az at kötőszó helyettesítésére. Batu – háton vitt teher, Tornán. A betű, batik is a származékai. (V. ö.: bata: fal.) Nehéz elképzelni is a betű szavunk török nyelvi származtatását. A hun nyelvi kincsben hun betűs anyagok is vannak, jócskán. Sima Qin Han-jának azaz Kínájának a szomszédai ismerték a betű fogalmát. (A betű és írás legrégebbi története Varga Csaba könyveiben!) E!
{bendi rajtaütés //M A parittyásé, mint Bendeguz. Átvette a német is; igaz, a bendig és a féktelen ellentétes viszonyban állnak, kell az un a szó elé. (Az első mgh. umlautos a.)}
{bendikh rajtaütés //M Hangszó.A „hangutánzó szótól” mint szörnykifejezéstől menekülvén íme: hangszó. Mert nem utánozza, hanem adja a szó a hangokat. (Szóljunk így: a hangszó egy-két szép szóhangból felcsendül, s utána mély csend ül... Költőt feltöltő...Hiszen Ő maga mondta: - Félek a játszani nem tudó embertől… - A nyelv alaptermészete a játékosság!) }
büretin beborítani //M Van-e köze a bürökhöz, ami nagy helyet beborít? Vagy a büröknek ehhez? A burián: gyom, ez ige névszói társa. Ami burjánzó.
{chüv hű, híve vminek //M „…bár hozzájuk hív valék…” (Csokonai V. M.) }
{chüvigh hívő //M Tudja a dolgát a gh, de néha megfeledkezik róla. A tőzeg pl. tűz-ő lenne a szó végi g (gh) ó ill.ő-vé válásával. De ez nem vált tőző- ill. tűzővé, ami szintén tüz(el)őnek felelne meg. Ilyen még: bélyeg, virág, kéreg, üveg, béreg, semereg, valag, vályog, stb. }
chüvin hívni, felhívni vmire //M valakit // A hun és magyar nem szereti a magánhangzó-torlódást sem („b”- nyelv, Detre), a v a szóban ennek elkerülését szolgálja, ha kell. Ha csak hű a kellő szó, nem kell v. (A „hiátus”: több mgh., msh. nélkül.) A hívott és a hű egy szó változatai.
dikátün elkezdeni //M?,L Róma: a honosítás jogi elindítását jelenti a szó: dicatio, -onis, f. (dico) > jelentkezni. Dica: aef. Gr. / panasz. Pl, a honosítást elkezdeni. A latinban görög, a görögben hun jövevényszó.
{dike kezdet //M? A dikó, dikics: kezdetleges eszközök. Nem szívesen kötöm a dikics tréfás szót ily latinos komolyságú szócsaládhoz, de ha van esély rá, hogy a hun szó maradéka a magyarban, éljen az eséllyel. A végső ellenőrzés döntsön! }
dikün elkezdődni //M,L: dicatio, diconis, stb.…
{edibáildi királyi vadászat //M Az edin uralkodót, főséget jelent. Pl.: Edinburg. Nem a hunok vették át innen. Ez fővárat jelent Skóciában, még a kelták idejéből. És Edelény? Meg kell vizsgálni sok mindent. }
ejen metszeni, harántolni vmit //M? Kövessük egy szó keletkezését! Mit kell metszeni? Az ejen hangzása egybeesik az ejen = igen - így szóéval, a „nyelv kiküszöbölte” ezt, ezért lett egen majd igen az igen. De még sokan mondjuk néha a hun szót: egen.
ejtin elhatárolni…, v. ö. itin. A szóváltozatokkal csak egy helyen foglalkozunk, de nő az igény…
{eju} metszés, tépés //M? Magyarnak kell elfogadni, ha egy szóalakja jelen van nyelvünkben valamely családnak. Csak töprengésre késztet a szokatlan eju. Régen láttuk!
{ejuvezi}, ejuveszi evezés //M „Vízmetszés.” }
{ejuveszild, ejuvezild evező //M Láthatóan otthonosan viselkedik a szó. nem jövevény. }
ejuveszin evezni //M Méltán vagyunk büszkék ősi szavunkra, és a szó is, győztes evezőseinkre. Az összetett szó rövidült egy szótaggal, ez azért nem gyakori. A rövid hun szavak nagyon alkalmasak az összetételre.
{ejuveszigh evező ember //M Vagyis az evezős, aki metszi a vizet! A második (nyílt) szótag mgh.-ja majd kiesik, a két tag összeforrik; a j lassan kikopik, a gh már tudja: Ő lesz a magyar Ő! (Azaz a jel. idejű foly. szemléletű melléknévi igenév ó, ő képzője: ejuvező, ejvező, evező. A magyar evezősportok legősibb szókincse magyar. Az evező tehát előállt, mint tiszta magyar (összetett, képzett) szó. Derék evezőseink büszkék lehetnek rá! De az evező is, nagyszerű, világverő lányainkra - fiainkra! }
{eleved, elevesi élő //M Még volt egy alakja: Eleve. Az Élő Isten. Különben nincs alanya a Halotti Beszéd mondatának: Mennyi mílosztben terümteve Eleve... Ádámut... (És aztán)... odutta vola neki...Tehát helyesen és teljesen az alany-állítmány viszony: Eleve teremtette, Eleve adta neki... Eleve igaz. }
elvin élni //M A v része tehát a teljes szóalaknak. Meg is marad: él-v-ez, stb.
engün engedni //M Feltételezem, hogy volt *engütin vagy *engüntin alakja is.A d később kerül a szóba, képzőként, volt *engünni alak is a magyarban.
fuvin fújni //M A v hiánytöltő, a fú hangszó.
guzin parittyázni //M Ez a húzni ige.
hegatin felemelni, tisztelni //M tiszteltetni // Ma erdélyi tájszó, ugyane jelentéssel.(Cz. G.) Feltételezem a –hegatigh > hegatő > hegető > hegedő, hegedű alaki és jelentésbeli fejlődést, mai hangszerünk nevéig. E!
hegin magasra jutni, emelkedni //M tisztelni
hentin enni //M A magyarban: hentin > hentigh = hentő, hentős ~ hentes. (Valószínű,van egy *hemin alak is: hemin-hemni - emni - enni a feltételezett szófejlődés.A hentin alak ekkor inkább etetni, így a hentes etimológiája még tisztább.) Ez is „létfontosságú” ige. Biztosan volt hemin hun ige. Megtaláltam Benedek Elek mesés könyvében egy „túlélő” alakját: „béhemment”-gyorsan bekap. A hemment pillanatnyi cselekvést fejez ki. A hem szótő megfelel az angol ham-nek: „ham and eggs”…Még akkor is, ha jelentésük csak érintkezik.
E!
hetin lehetségesnek lenni //M hatni, -hetni (v. ö. a német mőgen segédigével) // A magyar toldalékoló nyelv, a hun is az: a mondattani viszonyok kifejezése nem külön szóval történik, hanem végződésekkel. Itt viszont segédige használatával. Ezt ragozzuk, és a főige főn. igenévi alakban áll: hetim hümin, „-hetem Megvan tehát az ún. „elszigetelő nyelv” némely vonása, néhány példa alakjában. Ez is ilyen, de nem döntő a segédigék, segédszók szerepe. A beillesztése azonos a magyar nyelv segédige inni”, ászisz hemin: szeretnél inni. A hetin megmarad a hatóige képzőjének: het, s az ómagyar korban terem mély párja is, a hangrendi illeszkedés szerepére.
hümin inni //M A hümin a hemin párja, alakilag az evés – ivás nyelvi kifejezése nem nagyon különbözik, csak magánhangzóban.Ennek mintájára, feltételezem, volt hemin – enni alak. Mint az amtin mellett az amin (!), ez esetben az enni, inni, anni az egyik nyelvfejlődési változat, a másik a t-s a mássalhangzó teljes hasonulásával keletkezik. Ez a valószínűbb, így a nt > d hangváltozás megy végbe. Az eredmény így adni, de enni, inni, következetlenül is.
{ildágh üldöző (általában) //M Azaz: ildő, akkor még kevés elem is elég, fölösleges a + öz, ami a gyakorítást hordozza. }
{ildáth üldözött //M Pontosabban: üldött, még akkor nem kellett az öz gyakorítása, itt sem. }
ilden üld(öz)ni //M Ildeni, ildni + öz. Kezdetben sokkal egyszerűbb volt, a változások folyamában nőttek, hosszabbodtak szavaink. Már az ld is képző! De elég egy hang, s ige lesz: ű + z (képző) = űz.
{ildesi üldöző //M I + 4 képző. Az i-hang elég egy szóhoz. }
{ildi üldözés //M Három képző van egy i szón. (Már volt: ez új képző!) }
{isztild üzenet //M De a szó már képzett. Volt iszin is, vsz. }
iszten üzenni //M A t már képző lehet, iszin v. iszen alak is lehet.
itin, ejtin elhatárolni, //M elválasztani // Az ejtinből az ejtini majd ejteni lesz. Leesik, elesik belőle, ha levágják, leejtik. (Ruhavarrásnál, hentesnél, stb.) Melléknévi igenévi alakja: ejtigh > ejtő, majd ejtu, végül ajtó. Az is ajtó volt, ami a gáton szolgált „átejtésre”, és a halászfonat nyílása is. A finn nyelvben is megvan a szó. Az ajtó elválaszt és össze is köt! E!
{itild, iti gát, elhatároló eszköz //M Lehet, hogy a Volga erről kapta másik nevét. }
jalen halni, meghalni //M Ismét a majdani j > h.
járin járni //M Ebben az igében nem nagy változás történt: járin>járini>járni.
{jülemild gyüjtemény //M Affrikáció: réshangból zár-rés lesz: j > gy. Ez is gyakori. }
{jületid gyüjtemény //M A másik két alak nyelvileg korrektebb. }
jületin gyűjteni //M A. m. gyületni. Ez műveltető képzés.
jülin gyűlni //M Mint fönt.
jüven jönni //M A v már hiánypótló. A jü és jü-l összefüggése nem tagadható. L: képző.
{jüvendegh jövendő //M A gh végű igenév -ó -ő végűre alakult, ez is. Érdekes a jövő idő jele: -end, s nem md: emdül. Tényleg emni volt már a hemin ige ekkor. }
{kap kapcsolat //M A kopó a talál jelentésű kopin, *kopigh származéka. }
kapitin kapcsolni,összekapcsolni //M,I Oi capito…No capisco! – mondja az olasz turista.Erdélyben ma is így mondják „nem kaptam meg”, ha nem találkozott vele, nem érte el az illető személyt.
kapin kapcsolódni //M A szócsalád is összeköt az olaszokkal.
kenájátin felkínálni //M felajánlani vmit, vkit // Ez a „ kínálatni”.
kenájin kínálni, ajánlani vmit //M V. ö. a kheni szóval. Hasonlít a fő – fől kettősséghez: az l-es alak gyakran váltakozik az l-nélkülivel. De a j keményedése l-lé szükségszerű volt.
khalin* ütve, verve megmunkálni //M > + szt, ód, p: kallódik, kallaszt, kalap, kalapács, kalendárium, stb. Igei tartalma az ütés, az ütőmalom munkája. A kalka (hun) kaláka, szövetkezés a gyapjú közös megmunkálására, ebből lett a kalina, amiből a kalap. Gazdag szócsalád a török nyelvekben is. (A kalim sátor. A kalmár hal. A kalamáris tintatartó. Távol esnek a család tagjai. Kal vagy kál alakban sok földrajzi nevünknek része, vagy maga ez a név: Kál.
{kheni felavatás, felkenés //M harci díszbe való kifestés // Legszebb példái: Golkeni, Bajnekheni csillagnevek: Kápolnaavató, Bajnokavató. }
khenin (fel)avatni, felkenni vkit //M Ősi szertartás a megtisztelő címmel felruházni vagy magas méltóságba, tisztségbe beiktatni valakit. Felkenni – ez már szentség is: szentelt olajjal!
{kop cél //M Ahol koppannak a nyílvesszők, kopják. A kopja is kopi-a, e hangszó fia. Tudom, a koporsót egy törökféle nyelvből, egy bútorféle nevéből eredeztetik. Mégis megnézzük, a „sírbalövéssel” nincs-e kapcsolata, ami a temetési szertartás része volt. A koporsóról is elnevezhettek aztán bútort azok a kipcsakok vagy bárkik. }
kopin célba érni, megérkezni //M A kopó is ebből van: találó, meglelő (kutya), kopigh melléknévi igeneve > kopó lett. Ez nem a kap ige, csak a testvére, de már családos ő is. E!
{kopild találat, becsapódás //M (nyilazásnál, dárdavetésnél) // Ld > lt. Talált! Hangszó, a nyílvessző vagy kopja becsapódásának a hangja. A koponya egyik neve is ebból ered. }
leinin lenni //M Valószínű, hogy volt j-nélküli alakja is: lenin. (Sajnos…)
*lopin v. lopen lopni //M Feltételezett igealak a Tizeszava-ból. A Lupen fr. név, pl.: Arsene Lupen (lüpen).
{Lünde szérildbi! A szérin szó //M mai felhasználása: Boldog születésnapot! (D: Cs.) }
miein egymásra következni //M Nagy ősi családfa, a mű, az alkotás kifejezésének alapigéje.
{mime követés, egymásra //M következés // Amit Arisztotelész a művészetről kifejtett, e szócsalád ezt kifejezi. Az utánzás, mívesség mellett a mű-, azaz mesterséges, nem igazi, minőséget is. Mai alapformája a mű szó, de számtalan származékával ma is nagycsaládnak számít. Kereshetünk még elkószált szavakat is: mimóza, mimikri, mímel, stb. } E!
{mimed dinasztia //M A valaminek-, az egymásnak megfelelés elvontsága kezd konkrét tartalmakat hordozni. A görög mimes is része e tartalomkörnek. }
{mimeld származás //M A mímelés, tettetés fogalmánál jóval szélesebbre terjedt. }
{mimelldigh, mimezidi //M
mimezisi valamiből származó // „mímeltő” és „mímeződő” lenne a mai alakja a szavaknak, ha a család e tagjai fennmaradtak volna.}
mimezdin származtatni //M Ez a szócsaládot a magyarban több más szó helyettesíti.
okin származni //M Oksági elem különbözteti meg a vadin szó jelentésétől. Ok(oz)ni, és ebből származni. Az ok, okoz szavunk ez, nem nehéz felismerni. E!
palin étkezni, falni //M Faljál! Használjad! -biztatnak Erdélyben. Ezt szépen modják, csak hunul. Előtte palinkát töltenek. Ami falatkát jelent, étel-előzetest.
{patera háború (nagy) //M És ez mindent elpaterol, ahogy mondjuk gyakran. (Néha oly nagyon el kell csodálkoznunk. Itt van ez a furcsa hangzású szó is. Kinek jutott volna eszébe a hunokkal kapcsolatba hozni? Rá kell döbbennünk: itt vettek körül, itt bújtak, rejtőzködtek hun szavaink, miközben az ezekkel beszélőket szidták, és utódaikat. }
pegin előhívni, kivívni //M A pegüveri vérvívót jelent: fegyver – t. Fegyin neve ebből ered, lehet, nem tudja. A nyelvészetnek akad dolga… A Begin szó is vizsgálandó.
{pegun vmit előidéző, kiváltó //M előhívó.// A peg-ből majd feg ill. fegy- lett: fegy-ver, fegyelem stb...És Fegyin név. Konsztantin Fegyiné, pl.. }
roven írást fába róni //M Rovásírás:„…rója fel a kapufélfájára…!”(Fazekas M.)
{ruba szent tánc //? A mai rumbához van köze? Igei alakját is elképzeljük. }
*rubin szent táncot járni //M Európa ismeri a szót: robin, roben alakban is használja. Anglia: vörösbegyet jelent. Mai magyar igei formája: rop, ropni. A drágakő Istár – Astarte ábrázolásának ékköve: szemeiben és köldökében szent táncot járnak fényei – szinei. E!
{salga villanás //Mf Gyöngyösön gyakori családnév. Egyikük barna bőrű, egyiptomi tipus. } E”
{salgagh villogó //M A szóváltozás utáni, végső alak: salgó. Azaz Salgó, hiszen azonnal a Salgótarján melletti magányos szép hegyre gondolunk, melyen hun fényőrség szolgálhatott egykor. Vizsgálandó, meddig látszik el a fényjel a Salgóról, merre folytatódott a jelzés.V. ö. : Sima Qin: A hunok legrégebbi története (a fényjelző rendszer működése). } E!
{salgélü fényjel //Mf A szóösszetételben a fölös mgh. eltűnt. „A xiungnu lovasság úgy özönlött át a Gouzhu-szoroson Dainál, és a határoknál meggyújtott, villogó jelzőtüzek továbbították a hírt a támadásról Chang’annak és a Ganquan-palotának. (Sima Qian: A hunok legkorábbi története, 73. o.) }
salgin villanni //Mf És még egy szóalak a családból, mely végül kihalt a fogalom megszűnése miatt. A wiloia (fáklya) vil - gyöke és származékai álltak helyébe.
{sí, sivi ütés, csapás //M,H Szinte sivít a bot... Hanggal telt. Ez is hangszó. }
sijátin, sivájátin, sivátin //M, H lerombolni, elpusztítani, megsemmisíteni
{Suchü szérild Szent születés //M Benne vagyunk a karácsonyi ünnepkörben, a hun fogalmak által. Jézus a Nap, a Fény fiaként született meg, ezt jelképezi a gyertya az ünnepkör február 2-ai eseményén: a gyertyaszentelő ünnepen, amit Jeruzsálemben kezdtek ünnepelni a háromszázas években. A Kaukázus térségében nem lehetett a hatását elkerülni. Nemhogy a magyarok nem voltak tudatlan pogányok, hanem a hunok sem, sőt Európa népeinél beavatottabb néptől, az örményektől kapták a közvetlen hatásokat. A kereszténység korai áramlataiban a Fény szerepe nagy…}
{Suchünek szérild Szentnek… //M születése (Jézus)…. A napvallások révén nagy a Fény szakrális szerepe, hiszen a hunok vallása a napvallás volt, és a zoroaszteri eszmék középpontjában is a nap isteni lényege állt. Mani és követői, a manicheisták naphimnuszaikban éltették hatalmát, és Héliosz kultusza az ókori hit lényegi eleme volt. A hunok, szkíták egyik fő irodalmi műfaja a naphimnusz. Jézus szentsége a hunok számára lelki és hitbéli evidencia. }
suchütin megszentelni, //M? megünnepelni // A su és chü összetétele: a kéz és a hű szóé. A kézhű: a kéz által hívvé, hűvé, örökké azaz örökössé tett, szentté tett. A suhint a kézzel tett szentelő mozdulat, ősi cselekvés még a varázslások korából. Negatív tartalma ellenére ide tartozik a sújt ige, és a süt ige idetartozása ia valószínű. Sütéssel szentté tenni, szakrális értelemben is… E!
{súr köszönet //M A súrol szó is: súrlódik, érintkezik, kézfogással. } E!
surim köszönöm //M A jelentését tudjuk; de honnan származik? Vannak még titkok is: ettől sejtelmesebb a hun nyelv. A su kézfejet jelent. A megköszönés kézfogással történik.
surin megköszönni //M Messzi muzsika, még nem zene: zenebona.
szamthen írni, szántani //M „Mintha egy nagy könyv íródnék olvasásra./ Papirosa a határ,…” (Illyés Gy.)
{szer szer, eszköz //M Ősi magyar szócsalád alapja. Nagyon sok jelentésével egész nemzetséget tart fenn a magyar nyelvben, de sok nép átvette, ezért szerét kell ejteni életrajzának. Ősi településtipus a „szeres” település, a családfő köré települ a többi családtag. Szórokonok: szeg, szék, szög, csigla, cserény. V. ö. : Szegedi László: A honfoglaló törzsek és nyelvjárásaik. Élet és Tudomány, 24. szám, 1992. VI. 12. }
szerin eszköz lenni,~zé válni //M Ősi magyar szócsalád tagja, a szer igei alakja. Érezni: az alany magával van elfoglalva, passzív, szinte szenvedő szemléletű, a további képző a cselekvést kifelé irányítja. A főnévi igenévi alakja mai igeként kevés volna: szerni. Kell bele ez, el, stb. képző.
{szeritágh eszközt készítő //M A szűl már megkülönözött, de nem mindegy az se, hogy a szeretőm jön vagy a szerelőm. Bizonyára a születőt szeritigh-nek mondták a hunok, hogy ne essen egybe ezzel…Az el képző „közbeiktatásával” oldotta meg a magyar nyelv további „felhasználását”: szerelő, szerelvény, szerez, szerzemény, szert tesz, beszerez, stb. szavak „előállításához”. }
szeritin eszközt készíteni //M Az ít képzőt is halljuk, ugye? Mint: javít. Érezzük a különbséget az előbbi, szerin ige és ez (ige) között? Ez már kifelé irányuló cselekvésű. A szer is névige, mint a legtöbb, az alapigéhez alapnév is jár, nagyon kevés maradt egyke.
szérin szűlni //M Ez a cselekvő igealak. Az ige a szűr igével is összefügg: szér, szűr, szűl. El kellett különülnie a szónak a közeli jelentésű és hangalakú szerin szótól, ezért a nyelvhasználók változtattak alakján, átszabták. Igény volt rá másképp nevezni a szülést mint a szerelést. De azért nem tud teljesen elrejtőzni előlünk ez ősi magyar szavunk.
{széris szülés //M A „humán” szóigény elkülönítette a gyermekáldás igéit a többi, közönségestől, ezért az ü-s szóvátozat (szül) kialakulása törvényszerű volt. }
széritin születni //M Ez a szenvedő igealak. A gyermek születik valaki által. Vagy műveltető: a gyermek megszűleti anyját, arra készteti, hogy szűlje meg őt. Elbúcsúzván Pusztaszer nevétől is, benne ősi szer szavunkkal, ismét szerét ejthetjük egy-két nem szertelen gondolatnak. Ha valaki elutasítja a hun nyelvet, elutasítja a magyart is. Az fogja megtagadni a hun nyelvet, akinek érdekében áll, és vele megtagad mindent, ami magyarnak mondható. Történelmünket is. A történelmünket először megfogalmazó krónikásaink igazsága bebizonyosodott: Árpád és népe nem a múltját akarta fényesíteni azzal, hogy Attila király örökösének vallotta magát, hanem jogosan hordta az ősi jeleket. De az új történelemírók utólag más történelmet próbálnak ránkírni –erőltetni, ezért vannak, akik meggyaláznak bennünket, és szentségeinket megtiporják. Ilyen szentségek számunkra krónikásaink is, ősi hagyatékukkal, mellyel az utódokat is megtisztelték. Anonymus még nem sértette a népünk mesélőit azok „csacska meséinek” említésével, bár szépnek ez se mondható, mert kissé lekicsinylő, de hogy zagyvaságoknak nevezze ritkaságuk okán is örökbecsű krónikáinkat némely holnap már elfelejthető mai krónikás, ez a szakmai tiszteletlenségen is túlmutató nemzetsértés. Megélhetési történész az, aki úgy él nemzetünkből, hogy – miközben jókat harap belőle fent – jókat rúg bele lent. Szolgája ő valakinek. A hun nyelv újjászületésével újjá kell születnie a magyarnak is. Akinek anyanyelve a magyar, anyanyelve a benne továbbélő hun is. És aki ezt vállalja, nemzetünk része ezáltal!
szömen nézni //M Szó szerint: szem(el)ni v. szem(ez)ni. A névigéink egyike.
taretild társi kapcsolat //M Hogy a társ szót is mástól vettük volna át?
taretin tartani //M Taretini > tartini > tartani. A társ az, akit magunk mellett tartunk. A hun nyelv birtokában már nem lehet hamisan beszélni. A társ nem taváres: kereskedő, hanem taretisi, „tartósi”. De hisz a taváres is hun szó. A valódi továrisoknak hízelegni alávaló. Az orosz tudós pedig ezt nem igényli. Valódi segítséget kapnánk tőlük valódi történelemíráshoz is. A mi kulturális projektjeink csak a finnugor rokonságot ápolják. De nekünk van más örökségünk is! Az orosz régészet eredményeit néhány tudósunk tartja csak számon, közöttük is elsőként Bakay Kornél régészprofesszor: az ő nevét sűrűn kell emlegetnünk, különösen László Gyula halála után. Az orosz tudósok többet tudnak rólunk, mint gondolnánk, és az igazságot is ismerik.
*tiknaziren paráználkodni //? Az egyik legtalányosabb szó. A tik a tyúk szó régi alakja. A naziren hasonlít a török udvar jelenzésű szóhoz. Udvarolni – talán ezt jelenti. Valami tyúkféle, tyúkudvarlás – féle magatartás lehet. A tyúk felkínálja magát - aki látott tyúkudvart, tudja.
{taretisi társ //M A hun szóból szabályosan ered a magyar. A nyílt szótagoknak kellett alkalmazkodniuk a szó gyors kiejtéséhez: kiestek, így lett egyszótagú a szavunk. A szónak más nyelvből való származtatása azért hibás, mert a tart szavunk nagy családot tart fenn. }
topin lépni //M Az –og képző kell: topog. De lehet tapos is. Tappanccsal.
{turda tánc //Mf A Torda helynevünk. Románul még Turda. }
turdin táncolni //Mf Összefügg a tor szóval.
tün tenni //M (Ragozása mint a vün-é.) //A tőn rövid, rendhagyó igealak. Ha a nyelvi „különcök” is megtalálhatók mindkét nyelvben, azonos jelentéssel, a nyelvazonosság megállapítása megerősödött. A vőn, tőn, lőn megléte tehát lezár egy kibúvót. A csillagnevek között megtalált Ktüteni, Orodeteni szavakban a teni utótag tevést, tény-t, mint ahogy a feni fényt jelent. Ezekután kimondjuk, hogy itt van a tün másik, hosszabb alakja is: *tenin. Magyarban: tenni. A tön is inf. volt, régen. „…Nem tön császár…”- panaszolja a diplomáciai küldöttből rabbá lett magyar az isztambuli istállófal kövébe vésve, azaz róva, ősi betűinkkel, hogy semmit sem tett a császár, ti. kiszabadításáért.
türen tűrni eltűrni, elviselni //M Tűreni > tűrni: nem kellett az igének megerőltetnie magát…
türetin véghezvinni //M kivitelezni vmit vkivel, vmivel szemben // Ez eltűretni valamit, valakivel; nem igen változott a szó.
vadatin származtatni //Mf? Kérdőjeles, mert nincs még bizonyíték a Vadatókő nevű tájrész biztos meglétére. Egy régi térképen volt, de átírták, az újra már a Vadálló név került.
vadin származni //Mf? Ez nem a vanta-ból lett vad szavunk!
varin várni //M Varin, varini, várni. A szótagvesztés az ún. „két nyílt szótagos tendencia” barátságosabban mondva, a Horger-törvény. A második, nyílt szótag veszteségének kárpótlása a tőhangzó megnyúlása lesz, az ómagyar korban.
{velge, velgete (el)felejtés //M Elgondolkodtat, nem összetett szó volt-e, a velg (a volg magas hgr. párja) és az ejtin (ejt) szavakból. A velgejtin igei alak joggal vélhető. }
velgetin (el)felejteni //M A v – f hangváltozás szó elején gyakori. Érdekes: a második mgh. alőrerukkolt, és beférkőzött az l és g közé, új szótagot alkotva.
{vitesi harcos //M A magyarban a vitéz szó szláv jövevényszó. (TESz) }
{viti harc, háború //M „Hogy vítt ezerekkel...” Arany J. }
vojgen „vanni” //M Ez a létige másik főn. igenévi alakja. Részletes nyelvtani bemutatását lásd az igék nyelvtanában. A következő, vojgen-folyni igével szoros etimológiai kapcsolatban van: a lét, élet is folyás, folyamat.
volgjin, volgün folyni //M A német folgende testvére. A Volga folyó nevének alapja, forrása. „Számtalan próbálkozás ellenére sem sikerült tisztázni eredetét.” A Földrajzi nevek etimológiai szótára közli a kudarcot. A hun nyelv pedig a sikert: Folyó a neve, a Volga szó a hunoktól származik.
vün vendégségbe jönni //M eljönni Rendhagyó. // (Tőn, vőn, lőn, stb.) El kell tűnődni e ma is rendhagyó ige családi viszonyain. A vü- gyök az alapja a vüldi (völgy) szónak is. Ez „jövesztett” helyet, térszín – hiányt jelenthet.
{vünd vendég //M Aki jövend. Az nd, a jövő idő jele itt is születhetett. }
{vündild vendégség //M Várjuk az ige hosszabb formáját. Vündin? Vüntin? Vünten? Lehet, hogy ezen alakja is vüntild volt, majd hasonult a d az ld – hez. }
wülin ölni //M *Wülitin akkor: öletni. És kezd magyarrá válni az ige.
wüsten állatot hajtani //M Valami kezd megvilágosodni. Ez nem létige, de tanulságos.
{wüsti állathajtás //M Talán a füstifecske nevében is megőrződött.}
{wuste ostor //M Ez a nagy ostor. Például a karikás.}
{wustur kis ostor //M E szó hitelesíti a szócsalád többi tagjának magyar létét is.}
Idézek De Pluer Marianntól: "HUNAPKU-----------AZ EGYISTEN vagy a Főisten neve a maya kultúrában, ahol
Hun az elsőt, a Nap a napot, és a KU Istent vagy piramist
jelent és egyben megadja a NAPKŐ nevet a magyarul és ez volt
KETTŐs naptáruknak a neve is, mely pontosan egy kőre volt vésve."
Kedves macskusz! Mi történt? Olvasgasd a "Megkérdeztük a filoszmodi" c. topikot is, ott szokták felnyomni a vitapartnereket, és tudod az a filoszok pletykaújságja. Rendkívül tanulságos olvasmány. Ennél valamival szárazabb, de lényegretörőbb a "Közlemények" rovat.
A "hun", örmény átiratban "chun", többesszáma "chunkh" valóban "ember, férfi". A kiejtést illetően tanácstalan vagyok, de elképzelhető, hogy köze lehet a "kun" népnévhez. ftonyo ebbéli közleménye a török nyelvekre nem meglepő, viszont okkal lehet tartani attól, hogy az időbeli elhatárolás elmaradása ftonyo részéről félreértésre adhat okot. Akár az ótörök, akár a török nyelvek a bronzkori hunhoz képest későbbi fejlemények, emiatt ezekből aligha származtatható a hun nyelv. Mondom ezt akkor, amikor én már láttam Észak-Irak területéről szkíta nyelvnek nevezett szógyűjteményt is, amely szinte azonosnak tűnik a Detre-féle hun anyaggal. Mivel azonban tudományunk a mai napig tagadja a hun nyelvemlékek létezését, nem látom értelmét olyasmiket közölni, aminek láttán ugyanezt mégegyszer elolvashatnám a szokásos kioktatásaikkal. Hidd el, én sajnálom legjobban az adónkból élő Akadémia részéről a magyar népet illető hallatlan impertinenciát (szemtelenséget), ahelyett, hogy az amúgy 40 éve ismert hun nyelvi kapcsolatok kutatása helyett csak gyalázkodás a válaszuk. Ezért - bár nagyon utálom Kóka minisztert, hogy le akarja rombolni a zakamédiát, - de végülis én is ugyanezt szeretném. Csak másért, ld. fentebb.
Addig is, amíg visszatérsz, egy kis olvasmány Pető Imétől hun nyelvi adatokkal, különösen figyelemreméltónak tartom a megjegyzéseit:
Forrás: http://hunnyelv.uw.hu/ (Cz. G.)= Czuczor Gergely nyelvészünk, a Czuczor-Fogarasi szótár egyik szerzője.
"Társadalom
acsata, acsatad munka //M Az ács szó lett belőle. Ekkor még főleg famunka volt.
acsatagh dolgozó //M Ácsató, Csató nevek…
acsatesi dolgozó //M Ácsongat: boglyát rendezget, Erdélyben (Cz. G.)
acsatild munkaeszköz //M Ecsetel: gerebenez, tájszó. Köze van a hun szóhoz. (Cz. G.)
acsatin dolgozni //M Ma: ácsolni. Jelentése leszűkült, csak famunkát jelent a mai magyarban. E!
athama, athamai törzsfőnök,~i //M Atha: atya szóból van, a kozák testvérek méltóságneve is.
*bajnek bajnok //M Ez a szó a Bajnekheni csillagnév része. Mivel szerepel az alapdokumentumban, méltóbb sorsra érdemes. A latinok bajnokunkat előléptették: Regulus, királyfivá. A „nek” végződés még nem illeszkedett a szóhoz. A bajla (szarvasmarha) szóhoz kapcsolható, a baj előtag révén. Ebből lett a gazdagság-fogalom javarésze. (Pl.: bojad, bojar, bojec, vojvodina, vajda, bej, stb., magyar és más nyelvekben.) A bajnok, bojár egyaránt bajoskodik.
bata fal //Mf Pata névadója? V. ö. Mez.. BAD (L. 69): fal.
bejke, bejkesi béke, békés //M Varbócon is így hangzik.
bevidi új hír, ism.információ //? Lassan az entrópia szó is meglesz a hunban.
bir katonai szövetség //M Feltéve, ha bírják egymás bizalmát....
{biren szövetségben lenni //M Bírni igénk jelentései közt ott sejlik a régi is.}
boja törődni, munkálkodni. //M Később ez lesz a baj szavunk, de ekkor még a baj fogalma: bü, bű. A gazdagság sok bajjal is jár, sokat kell „bajoskodni”.
bojad gazdagság //M Ez a szláv bojár szó eredete is.
büghücsi bölcs //M A mai l nem volt a szóban: a bőcs is ismerős.
bügücsegh filozófus //M Bölcs(el)ő. Vizsgálandó a szó kapcsolata a gyermekágy fogalommal.
chá’á szellem //? Feltételezem kapcsolatát a „halál” szóval.
chán kínai //Ch Azonos a keleti méltóságnévvel: szan (japán úr), kán (mongol), sah (perzsa), stb.
csáthi, csáthágh parancsnok,- //M -vezető. // Aki a csatát vezeti. Csató, a gh > ou > ó fejlődés után.
di(gy?)evi diadal //M V.ö.: dzsijágh; a diadalmas fa. (A „di” szógyök tárgyalására olv.: Varga Csaba: A magyar szókincs titka!) A diadalnak díja van, a két szót nem szabad elválasztani egymástól, csak azért, hogy a káliz-izmaelitáknak is ajándékozzunk egy „jövevényszót”. Kik ők? Ismerték a hunok őket? A dijevisi vagy digyevisi hangalak közül a dij tövű a valószínűbb, de a dzs-s ejtés sem zárható ki. Ahogy a „dijóval” is megesett. E!
di(gy?)evild diadalmas (dolog) //M Ez is családtag.
di(gy)evisi diadalmas (személy) //M Ez is a dió szó testvére. (A di gyök életére olv.: Varga Csaba: A magyar szókincs titka.)
dorga előkelő //Mr Aki dorgál. A főnévi használat visszaszorult, az igei nem. De Dorog nevünknek köze van hozzá, sőt a hun törzsneveknek is: dorgateghi, doroghiteji Dorog hun törzsi terület lehetett, Buda közelében.
elü jelszó, jel //M El is tűnhet, meg is jelenhet a j. Itt ez utóbbi… Ebből származott az él, éles szavunk is. Az él a megmunkálás jele.
elve élettér //M Eleve: Istent jelentett. Erdőelve: az erdő élettere, Havaselve: a havas élettere. A hun szó megvilágította az erdélyi földrajzi nevek értelmét. E!
gi(gy?)evi kegyes //M Majdnem azonos a di(gy?)evi (diadal) szóval, családtag.
gi(gy?)evisi kegyelmes //M A dzs itt sem zárható ki: valamely korban a szóban lehetett.
hada had //M Kicsi még a szó serege.
haj örmény //Arm Tág a tér, „rárószárnyú jó hamar lovakkal”… A lovas nép számára szinte nincsen távoli, elérhetetlen világ. De az Örmény Fennsík nincs messze. (Hol vannak a történelmi Örményország ősi hegyei, földjei! A néppel együtt pusztították el az országot is.) Arszákot, a dinasztiaalapító párthus királyt, az ötszáz évig erős Párthus Birodalmat is az örmények segítették életre. Hunok állama volt és szkítáké, magyar-ős népeké. Megállították, legyőzték a támadó rómaiakat. A negyvenezer fős impériumi haderőt szétverték. Főszerepben: a magyar harcmodorú könnyűlovasság!
Hajkh Örményország //Arm
hara hit, vallás //H A szó láthatóan Indiából is jöhetne.!
hare varázslat //H Hare Krisna! A fehér hunok más néven heftaliták: Heftál királyukról utólag nevezték el őket. A perzsa és indiai irodalom és történetírás bő forrásokat kínál. A kusita-hunok és heftalita hunok már Kr. sz. előtti századokban kiterjesztik hatalmukat Indiára, a hun uralom , -vallás hatásai ma is tanulmányozhatók. Nem kell a közös szavakon csodálkozni. Néhány szó nem maradt meg a magyar időkig.
hareo varázsló //H India felé mutat az eo kettőshangzó.
{hatesi hites, vallásos //M Az a i lett, de köztes hang lehetett az ajakker. nélküli a.}
holu ól //M A h? Könnyen elvész.
hom hon //M Homoltból pedig otthon lett. V. ö.: ang., ném.
hovesi juhász //M A szó minden mássalhangzója „gyenge megtartású”.
huse jóslat //M Túl sok a h szó elején, és a mássalhangzók is „örményesen” hangzanak, különösen a k és g. Szinte nincs más kérdőjel magas szintű tudományához fűzhető.
huseo jós //M H > j. Ritka, érdekes az eo kettőshagzó!
hutu út //M H-val? V. ö.:előbb. A szóeleji „h” lekopik vagy „j”-re vált. Vagy marad.
Isatha isten? ősapa //M Az istahain nem egészen ez: megfontolandó.
isathain, isztain ősi, isteni //M Főnévként áll a Tizeszavában? Hegü istahainitet…
ishán tartományúr, herceg //M Volt elég méltósága a hunoknak, a magyaroknak is maradt belőle, kár minden előkelő - nevet mástól eredeztetni.
iun görög //Iu, H A jó ión tán nem iún azaz hún volt?
Iunkh Görögország //Iu, H Haj-vel gyakran váltakozik.
jenekh ének //M A szó megegyezik a Jenő névvel.
jiri hír //M A szóeleji hun „j” gyakran felel meg magyar „h” – nak.
jóga iga //M, H Az eredeti jelentése: vállalt iga, életmód, test- és léleknevelés. Ilyen példákkal találkozva nehéz megtartani a tud. objektivitást. És sok az ilyen…
kaghak polisz, város //? Kaghak, kügü, kügili, kügir: ezek a településnevek egy családba tartoztak, majdnem azonos hangzással. Együtt is távoztak nyelvünkből.
khalka szövetség //Mr Kalákában könnyebb dolgozni: a szövetség – erő. A Kuma mellékfolyója Dentumogyerben. Borsodban gyerekszó: a fogyó hold neve. A szó alapja a hun khalin ige, ill. ezzel függ össze. A közösen, kalákában végzett munka a nemezkészítés volt: a kalim nemezsátor. Ez anyagból van a kalina, kalap, a kallasztott gyapjúból. Később kallómalom működött, amit majd egyesítettek az őrlőmalommal; emennek a nevében viszont a mál tő-gyök „működik”. (A malom szláv jövevényszó TESz: A kaláka szó román jövevényszó; A magyar nyelv története. TK. 1967.)
kapu kapu //M Hun kapun járunk bé s ki.
keltüdisi felebarát //M (V.ö.: idzsikeltüdi. )
ker birtok //M A földek köre.
kerisi birtokos //M Aki keresi, majd keríti. Sok a kker-kör származék.
Konsztantinoszurr //Mr, Mf Konstantinápoly, Konstantinoszneapolisz szó szerint, ami hunul egyszerűbben Konsztantinoszváros.
Kücsü Bir Kis Szövetség //M Az egészen más nyelvű népeket fogja össze. //
Kücsü Chunkh Kis Hunok //M A hunokkal rokon nyelvet beszélők. //
kügili, kügir falucska, tanya //? A kugli szavunk őrzi? És a német Kégel? És a kégli? A kugli lehetett harci játék, ahol a bábuk a házakat jelképezték. Ellenőrizni!
kügü falu //? A hun települések között a kaghak volt a legnagyobb.
küncse kincs //M …hol van a kincs, ami nincs?… (J. A.)
laka ház //M Kis lak áll a nagy Duna mentében… (Petőfi)
Madü Chun Bir //M Nagy Hun Szövetség // Három részből áll.
Madü Chunkh Nagy Hunok //M A madü chun phejlezu: a nagy hun anyanyelv birtokosai. // Nagyon valószínű, hogy a phejlezu, ami „fejnyelvet” azaz beszédet jelent, már valójában „főnyelv”. A második értelmezés rokonszenvesebb, a fej „fő-„ értelemben való használatát valószínűsíti.
Madü Hurálid Jüncsild //M, Mo, L Nagy Szövetségi Tanács // A második szóelem a mongol hurál (lánc), a harmadik a latin junxta (szorosan a közelében) szónak felel meg, tisztázandó az elsőség kérdése.
ougher, ügher szőke //? Van, aki népnévként ismeri.
parszi perzsa //Pa V. ö. a per, par, pir, pör gyökváltozatok származékait.
pigu fiú, férfi //M A szóeleji p > f – változás a finnugor egyszeregy. A g > j egyszerű lágyulás vagy réshangúsodás (spirant.).
pru, puru ösvény, csapás //M? Ahol a ló poroszkál. Valószínű, hogy a poroszkál ige őrizte meg a hun szót.
salgawüren, würeni fényjelző őr //Mr, Mf. Salgó. Fényjelző szolgálat működhetett itt. „A xiongnu lovasság csak úgy özönlött át a Gouzhu-szoroson Dainál, és a határoknál meggyújtott, villogó jelzőtüzek továbbították a hírt a támadásról Chang’annak és a Ganquan-palotának.” (Sima Qian: A hunok legkorábbi története; A Shi Ji 110. kötete: 73. oldal.) V. ö. még: sajgó: ’fénylő, ragyogó’. […Ennek alapszava a magy. sajog ~ salyog ’fénylik, ragyog’ (KISS 1980). Czeglédi Katalin: Földrajzi nevek és a magyar őstörténet]
sant védelem //M Íme, a sánc szavunk.
Sonyu, Sonyukh keleti hun //? fejedelemségek
subir összefogás //M kéz(fej) szövetség = vérszerződés
távár kereskedelem //Mr, O Az orosz „áru”szó. Ki adta a szót?
táváresi kereskedő //M Távárus, nem taváris. nem tudni azonban, a táv elvonható-e, volt-e különvehető jelentése, vagy csak a későbbi elvonásban kapott.
tonde tudás, ismeret //M Fontos a szó megléte és tartalma.
tor tor, ünnepség //M „… s vídul ha toroz…” (J. A.)
torin torozni //M Testvére a turin ige: táncolni jelentése a tor tartalma.. (De kell még hozzá torta is.) Torta v. arégi tortáta a torral lehet kapcsolatban.
touvár kereskedelem //M A szó másik alakja.
touváresi kereskedő //M A szó másik alakja.
touman hun fejedelem //M? tartományúr //M?A tömény szó őrzi
urr város //Mr Az úr szó, uralást és uradalmat is kifejez. Őr: közeli rokon-szava. Gazdag szócsalád, a magyarban se szegényedett el.
urrkhes, urrkhüsz harcos //Mr Az ur-alás családtagjai. Utász, barlangász, „várász”. A szóvégi képző foglalkozást jelöl.
urruságh ország, haza //M Alakja szerint urusó lenne ma, de megdermedt a szó. Elvont tartalma révén életre segítette a -szág, -ság képzőt.
urrusi uralkodó //Mr A városi, városé. (A város meg az övé.) „Mert nincsen tebenned semmi nagy uraság.” (Bornemisza P.) - A XVI. sz.-ban leírt szó az uralkodót jelenti.
utu út //M Például hodu utu (TihAl.)
vara vár //M Ismét egy szép tővéghangzó.
vásár vásár //M De nincs mindenhol. Itt sincs. Vajon milyen vásárok voltak? Az ár szórész elvonható-e? (Van mág kérdés…)
vijesi íjász //M Az íjas is használatos szavunk volt. A v eltűnt.
wuri , würigh őr //M A vüregh = öreg szóval valószínű a jelentésbeli kapcs. Ez is vür-ő lenne. Több jele van a hajlító (flektáló) nyelvi jellemzőknek (wuste, wüsti), de nem számottevően, nem szaporodik rendszerré: a magyar is ragozó nyelv marad.
würükh, würesi őrség //M Az urr származékai, a társadalom tagolódik, a növekvő igény újabb szavakat szület.
zeligh szolga //M Ez melléknévi igenévi alak, amely zeló, zoló, zulú egyaránt lehetett később. A zeló majdnem szeló, a szláv falu. Talán szolgák falva? Vizsgálandó. A szláv szolga szó későbbi fejlemény (szluga, szluzsity).
zelin szolgálni //M Ha ige, bokrosodik a szó. Vizsgálandók a szelindek, szelid, stb. szavak. Ha a szelindek szelid eb, jól szolgál.
Visszatekintő összegzés
Megállapítható, hogy negyvenöt hun szóból tizenegy minősíthető idegennek, ezek a bevidi, chá’á, chán, haj, kaghak, kügili, kügir, kügü, ougher, parszi és Sonyu szavak. Főleg kultúrszavak ezek, nép- és településnevek, melyek kicserélődtek, nagy változásokat hozó történelmi helyzetekben."
Minden hun, ha csatába indult, a sereg köszöntötte a felkelő Napot. Emiatt illően felsorakoztak a kelő Nap fogadására. Ugyanígy jártek el a szkíták is, lásd a carrhae-i ütközetet.
Ebből úgy tűnik, hogy a hunok egyistenhívők voltak.
Ez neked számít valamit a véleményed (idilled) kialakításában?
