Detto..a nappalok épphogy elviselhetők..bár akkor is nagyon hiányzik..de az éjszakák..az borzalmas..tehetetlen vagy, gyenge, szarul vagy sötétbe, és felkelsz 2-kor arra, hogy róla álmodsz vagy rá gondolsz, aztán ne tudsz vissza aludni 4-5-ig mert folyamatosan a kérdések, mi lehet vele, milyen volt vele, jön a mosolya, hangja, beszélgetések minden és hogy mással lehet már és ismerkedik meg minden...jár a fejed borzalmas érzés...és ez megy minden éjszaka..próbálod eltolni elhesegetni, de visszajön hamar...beleőrülsz a fájdalomba kb. annyira hiányzik, és a képzelgések miatt is, szívdobogásom van kiver a viz minden, hogy úristen kivel lehet mit csinálhat, mást is úgy fog szeretni ölelni stb. a kicsim akit én annyira szeretek és ő is nagyon szeretett...hogy találja magát fel szituációkba stb. állandóan a félsz és kattogás..mintha az ember ilyenkor nem ismerné a másikat és kérdéseken agyal és remeg hogy milyen lehet neki majd a másikkal stb..erre rájön a millió emlék, és az is hogy szereted..őrület..a fényképeket nem szabad megnézni, én is folyamatosan próbálom nem tenni..aztán már annyira hiányzik, hogy megnézem a több százat, videókat mindent..és úristen..ezt a csinos természetesen szép arcú rendes házias lányt veszítettem el? És sírok kb. könnyezem pasi létemre pedig 38 vagyok már, és hiába férfinak kéne lenni..nem megy...szüleim is el vannak keseredve, mert nagyon szerették a lányt, anyuval sokat beszélgetett, voltunk együtt strandon, horgászni, meg közös ebédek itt..karácsony húsvét minden...fáj nagyon, mert szüleim sincsenek jól egészségileg, és ő volt az, akinek kb. utoljára tudtak adni lehet..:-/
Teljes mértékben átérzem. Szerintem még a nappalok nem is annyira vészesek, de az éjszakák(!!), amikor kattogsz és nem tudsz mit csinálni a gondolataiddal. Nagyon nehéz lenyugodni és piheni. Másnap meg felkellni és előre látni, hogy ma mennyire fog megviselni ismét a hiánya. Én mondjuk már 3 napja kényszeritem magam, hogy ne nézzem meg a képeinket, mert úgy érzem, hogy abba belehalok.
Pedig ha hiszed, ha nem; nem telik el olyan pillanat vagy érzés, amikor legszívesebben nem könyörögném vissza magam. Hiányzik a nevetése és az illata. Nyugi! Nem gondolkodhatsz rögtön egy "b" terven, mert akkor ő örékké az is marad!
...köszönöm, hogy miattam regisztráltál..és köszönöm neked is soraid..igen én is folyamatosan rá gondolok..és tudom nem szabad nézni videókat fényképeket mert abból több száz van mindenféle..de akaratlanul is megnézem, mert nagyon hiányzik..és úristen miket csinálunk, ahogy beszélünk hülyéskedünk, vagyunk itt ott boldogan mindenfele közös képek..belefogok őrülni ebbe, hogy elveszitettem, és ez a lány már mással ismerkedik és más fog majd lefeküdni vele..totál kivagyok..facebookról már letiltott, gmailen is, telefonszámot cserélt..pedig alig kerestem és csak néha irtam le neki mennyi minden emlék ömlik éjjel nappal bármit csináltunk és hogy szeretem meg szüleimről is írtam neki, mert követte apám betegségét végig és kitartott mellettem..én is nagyon sokat segitettem nekik, vásárolni, meg családban bármi volt technikai vagy más dolog, mentünk rengeteg helyre, egymásnál is nagyon sokat voltunk..beleőrülök ebbe, mert végig az jár a fejembe, kivel lehet és mit csinálhat munka után vagy hétvégén..és ráadásul új kapcsolatot se tudok kezdeni, mert mire ezt kiheverem sok idő..ő meg már rég ismerkedik..azaz többszörösen fáj az egész..:-((((
,,Nem, ha előttem jelentik be hogy hivatalosan együtt vannak, meg már kiszámolták, hogy hogyan fizetnek ki a házból, azon már nincs mit alakítani a tanácsadónak.,,
Ha egy ember azt mondaná nekem :hogy elveszi a feleségemet, gyerekemet, házamat ,annak alapból eltörném kezét lábát .
De BALGA vagy öregem még te írtad nemrég hogy nem volt sex meg ilyenek hogy törölgették egymást a netről . Megvan a kedves feleségedről is a véleményem meg pasasáról is .
A házból való kifizetés nem olyan egyszerű oda pénz kell mondjuk azon se csodálkoznék ha eltennének láb alól . Légy figyelmes még megölnek , nem te lennél az első aki így járt. Ne légy gyáva állj a sarkadra feleségednek két horribilis pofon hogy ébredjen fel a meseálomból , embernek is lekeverni kettőt . Aztán írd meg az eredményt :) :)
..éjszaka 1 órát aludtam..azt hiszem nincs tovább..a mentők vittek el majdnem..lefogytam 4 kilót, állandóan rémálmaim vannak, hogy mással lehet este munka után és beülhet kocsijába..vagy felmehetnek hozzá 1-2 tali után..és a pasival miket csinálhat..hogy szeretheti a másikat, ahogy engem is...rosszul vagyok a képzelgésektől..nem tudok túljutni 35 napja nem alszom..elég volt..bármit csinálok nem elég hogy hiányzik, meg hogy szeretem, még egyfolytába éjszaka is hiába tolom el a gondolatokat jönnek elő, hogy mással mit csinálhat és hogyan..mert nagyon szerettük egymást..és belehalok kb. a gondolatba is hogy már ismerkedik és belezúg a pasiba 1-2-3 tali után és felmehetnek hozzá...olyan rosszul vagyok, hogy ezen már nem tudom mi segíthet..ha nem változik ez kórházba fogok kerülni. :-((((
Igazán sajnálom. Sok lelkierőt kívánok a továbbiakban.
Ha elfogad egy kéretlen tanácsot, javaslom, hogy döntéseit úgy hozza meg, hogy az szolgálja-e a gyermeke érdekeit. Hosszú távon ez számít igazán, nem az anyagi javak. (Persze ne engedje meg, hogy kihasználják és mártírkodni sem kell.)
Nem, ha előttem jelentik be hogy hivatalosan együtt vannak, meg már kiszámolták, hogy hogyan fizetnek ki a házból, azon már nincs mit alakítani a tanácsadónak.
Én már nem tudom mit írjak nektek..én tényleg köszönöm amiket írtok...és próbálom igenis megfogadni..csak nagyon szarul vagyok már több mint 1 hónapja, amióta vége lett..van egy társkereső amire persze azt mondta nincs fent ott és nem keres senkit..de tudom, hogy mindíg dél körül van ideje megnézni emailjeit és akkor megy fel oda is, pont az ő neve, születése és minden egyezik azaz fent van..és amikor ránézek adatlapjára, hogy keres valakit, olyan rosszul leszek, hogye nem igaz ?-(( Azaz ő már lezárta, és keres mást..de annyi gyökér undorító pasi van, aki csak arra megy, meg idióta életük, van hogy nagyon féltem őt..mert ő tényleg egy kincs..és igenis több millió emlékünk van, nagyon sok helyre mentünk ide oda, volt nálunk és én is nála, rengeteg mindent csináltunk, nagyon szerettük egymást. Már az se segít amit írtam, hogy nem nézem meg a több száz boldog közös fényképet, amit magunkról csináltunk, mert e nélkül is gyenge vagyok a minden napokban, nincs erőm semmihez, ez köszönhető a nem alvásnak, meg annak is, hogy állandóan azon jár a fejem, mikor megy el bulizni, vagy ismerkedik, vagy mit csinálhat..és találkozhat pasival, hova mehetnek..beleőrülök ebbe a fájdalomba..már szüleim is szomorúak, mert látják rajtam nem tudok tovább lépni, és hát ők is nagyon szerették, meg voltunk itt ott közösen a családdal, nekik is fáj..már komolyan nem tudom mit csináljak..elmegyek tekerni bicajjal 50 km-t, futok, csokit eszek már minden csinálok, csak hogy erősebb legyek, de vissza esek és ideig óráig jó csak, hogy elfoglalom magam, meg tanulok, meg próbálok ezt azt csinálni, zenét írni bármi..de közben is ömlenek emlékek, és nem tudok tovább lépni..hiszen minden nap mindent megosztottunk egymással, és most nincs akivel bármit is megbeszélhetnénk mik vannak velem, szüleim egészségi állapotával, a munkahelyen stb. és ő sem mondja már a dolgait, pedig naponta 2 órát beszéltünk este telefonon ha nem találkoztunk..egyszerűen szeretem őt, és nem akar múlni ez az érzés..és most már nekem is elegem van ebből, mert próbálok már mindent csinálni, csak múljon az érzés..de nem megy...:-(((
Az, hogy a kapcsolatban mit rontottál el, vagy mi volt a te felelősséged, azt csak te tudod, illetve csak a saját dolgaidért/tetteidért vállalhatod a felelősséget.
Szerintem, - és most mindegy, hogy férfi/nő - az számít emberileg, hogy mennyire vagy őszinte, egyenes, gerinces és következetes. Én elvárom, ha egy illető mond/ígér valamit, akkor ehhez az ígérethez tartsa magát következetesen. Ha azt látom, hogy másnap már megszegte az ígéretét és olyan mint a forgószél, akkor hosszú távon se számíthatok rá. A feltétlen bizalom egy nagy kincs. Sokan nem is tudják mennyire...
Ettől függetlenül ne befolyásoljanak az itt leírtak. Tedd úgy, ahogy érzed.
Úgy értve a változás, hogy újra flörtöljek vele, hódítsam meg újra. Érezze újra hogy nő... mellettem.
Közben annyi változás történt, hogy megtudta a másik, hogy "nem csak az övé", hanem közben arra is számolt hogy mi újra összejövünk. Kiborulás, "szakítás", szex nem volt az tuti, el is hiszem neki. Letiltották egymást facebookról, törlés viberről, srác tombol, zúz maga körül. De a párom is kiborult, szerelmes bele, mit tett a srác érzéseivel, kihasználta stb... sírás. Így most már csak ketten maradtunk, van esély... Azt mondta megkönnyebült a lelke. De ez tartott 1 napig, most megint megy a chat közöttük, nem bírják egymás nélkül, legalább beszélgetés kell. Közben ezt érzi, hogy egyedül kell a boldogulnia ez életben, még sose próbálta ki, mindig egyik kapcsolatból a másikba ment... De adott nekünk 30 napot, hogy helyrejöjjön a kapcsolat, rajtam múlik mi lesz....
Most én vagyok rosszul beállítva, kódolva, hogy nem jön szívből a "küzdés"??? Nem érzek felőle biztatást, hitet, hogy jó lesz minden, elérem azt a "szintet" mit most ő elvár...
Egyáltalán nem mondtam, hogy tökéletes vagyok, csak leírtam milyen. És igenis vannak hibáim, mert sajnos elég szókimondó vagyok és tudatalatt sajnos megbántom a másikat, amit nem akarok, mert amikor fáradt az ember, mert nagyon rossz alvó vagyok, ingerültebb sajnos, és bunkón jött le arcomról egy két mondat vagy szó, és ezek torlódtak a másikban, azaz én nekem is voltak gondok a viselkedésemmel, hibás vagyok igen..Én nem akarom már engedni, de az éjszakákkal nem tudok mit kezdeni..mert azzal sem, hogy elveszítettem a másik felem, és nincs energiám semmihez kb. azóta. Anno volt, hogy 2 hétig nem voltuk együtt mert vita volt..és amikor újra találkoztunk egy reggeli kávézásnál nála megbeszéltük, hogy nagyon rossz volt egymás nélkül, és semmihez nem volt energiánk! Azaz mi társas emberek vagyunk, olyanok, hogy a másik ha van, akkor szárnyalsz, tudsz sziklákat mozgatni, teljesítesz jól a munkahelyen, ha gond van, akkor meg padlón vagy és nem tudod megálni a helyed a munkahelyen és sehol, mert rossz kedved van, és hogy úristen most mi lesz, szakiítunk vagy elveszíted a másikat, kb., beledöglesz..más emberek simán egymagukban egészek, mi nem ilyenek voltunk, egymásból merítettünk a szeretetből mindent....és próbálok ezt azt csinálni tényleg, de ömlenek az emlékek..ilyenkor próbálom elhesegetni, hogy elég volt, meg aludni akarok, de visszajön megint a képzelgés, mi lehet vele kivel lehet, meg a hiánya..és a rengeteg emlék..
Ha olyan tökéletes lennél mint ahogy beállítod magad, nem hagyott volna el. Mert ilyen tökéletes embert nem minden bokorban lehet találni. A kapcsolat sem lehetett olyan tökéletes mint ahogy itt beállítod mert kilépett belőle. Először is nézz szembe a tökéletlenségeiddel. Biztosan vannak hibáid is.
Hogy meddig tart ez az állapot? Addig amíg megengeded nekik, hogy uralkodjanak rajtad! Neked kell nekik határt szabni. Álljt parancsolni a képzelgéseidnek.
Nem járok "kurvázni"..én soha nem voltam ilyen..és egy szakítás nagyon megvisel, mivel zenélek és érzelmes vagyok..a pszichológushoz megint elmegyek..kerékpár van, meg futás..meg próbálom elfoglalni magam, mert járok egy komoly rendszergazdai tanfolyamra, és arra sokat kell készülni mert nagyon nehéz..de bármit csinálok, naponta ömlenek az emlékek, és kegyetlenül fáj a hiánya..nem tudom meddíg fog ez még tartani, de 1 hónapja semmit nem alszom, szeretem még őt, és a képzelgések amik miatt főleg kivagyok..hogy mással milyen lehet majd neki, meg ismerkedik és mi hogy lesz majd vele..beleőrülök ha belegondolok, mással lesz..+Nagyon nehéz ám olyan férfit találni, aki gyöngéd is, figyelmes is, programokat is lehet vele csinálni, ki is néz valahogy, jó is vele az ágyban, stb Én ilyen voltam ő szerinte+takarítani is stb. mindenben segítettem neki, erkölcsileg is minden tökéletes volt..egy zenét is szerettünk, 38 éves vagyok mégis tomboltunk estétől reggelig elektronikus partykon, és ezt is imádta bennem, hogy energikus vagyok, és velem lehet, mert exeivel nem lehetett, és az ágyban se voltak szenvedélyesek, takarítani se segítettek neki stb. úgyhogy én csak egyet szeretnék tudni, meddíg tart ez még..mikor lesz már jobb :-/
Ezek itt fent csak elveszik a pénzeteket , olyan szöveget lenyomnak amit amúgy is tudtok . Kurvához kell elmenni . Minden héten egy kurvát meg kell petelni annál jobb orvosság nincs a világon .
Ja hogy pénzbe kerül? Minden abba , a gyógyszer is a különböző agytúrkászok is . Úgy érdemes beszervezni telefonon hogy egy óra legyen a vendégség akkor van idő lazulni beszélgetni stb . Legjobb terápia.
Még egy fontos dolog . Az új nőnek sose szabad beszélni régiről. Az új kapcsolat sírját ásod meg vele . Az alábbi siránkozásokat abba kell hagyni .
Köszönöm a sok tanácsot...én mindent megpróbáltam de nem megy..egyik nap jobb, másik rosszabb..az éjszakákkal semmit nem tudok kezdeni, ugyanúgy rémálmaim vannak, hogy mással ismerkedhet, lefeküdhetnek majd egyszer egymással, a pasi teszi neki a jót majd, a lány meg belezúg..beleőrülök, hogy mással lehet már, miközben én még ismerkedni se tudok, annyira szeretem őt és hiányzik..nagyon kevés a normális rendes házias és természetesen szép arcú kezü és csinos nő 32 évesen mint ő..megőrülök kit veszítettem el..bármivel próbálom elfoglalni magam, nem megy..elmegyek 40 km-ert bicajozni, ekkor is végig ő jár fejembe..futni elkezdtem, hátha segít, de nem, mert ekkor is az jut eszembe, hogy egyszer voltunk cipőt nézni neki és pont beszéltük, hogy futhatnánk, és ahhoz olyan cipő kéne..tök mind1 mint csinálok, ömlenek az emlékek, szétrobban a fejem mert több mint 1 hónapja semmit nem alszom, a munkahelyemre is ráment, szüleim is el vannak nagyon keseredve már, hogy nem tudok tovább lépni, barátaim se tudnak mint kezdeni velem..elmentem pszichológushoz, 1 napig jó volt utána, de aztán visszaestem, a tanácsok eddíg tartottak kb. higyjétek el, egy pasit is borzalmasan meg tud viselni a szakítás, ha kidobják, mert úgy érzi a lány nincs jövője..tudom akkor kellett volna többet tennem a kapcsolatunkért, de már mind1..pedig vittem kirándulni ide oda, mentünk mindíg nézelődni vásárolni imádtunk közösen, moziba, rengeteget szeretkeztünk szenvedélyesen, szerelmesek voltunk nagyon..egymillió órát beszélgettünk hajnalokig mindíg mindenről élet dolgairól..anyjával jóban voltam mindíg segítettem nekik ő is itt nekünk, egy rakás dolgon átmentünk jóban rosszban és vége..nem tudom feldolgozni..a legnagyobb gond a képzelgés, hogy elképzelem milyen lehet neki mással, vagy már mással ismerkedik stb. azt hiszem kezdek ebbe beleőrülni..nagyon hiányzik :-((((((((((((( Írjatok kérlek :-(((((((((((
Én elmentem talpreflexológiára, bár ahol voltam ott csak "álca" a talpmasszázs, inkább lelki segítséget kaptam. Megyek nemsokára kineziológushoz, hátha kiderül miért vagyok olyan amilyen... Valami oka van hogy ilyen helyzet alakult ki....
Igen, nemcsak ő a hibás, én "nem figyeltem elég rá". Addig nem is lett volna baj, ha csak tényleg szórakozáshoz kell a másik (már én nem szeretem annyira a diszkózást). Csak ha jönnek közöttük az érzelmek, ott már elég nehéz lépni. Szex nem volt, ezért mégis visszatartja az hogy akkor engem is elveszíthet. A gyerekünket nem hanyagolja el azért, figyelünk rá mindketten.
Sziasztok! Én elkövettem a legnagyobb hibát, amit lehet egy házasságban. Beleegyeztem, hogy nyitott legyen a házasságunk, de csak a kapcsolat színesítése, a testi dolgok miatt. Ez kb. másfél éve kezdődött, most odáig jutottunk 8 év házasság után, hogy tegnap elköltözött az asszony a két gyerekkel és már a válás is a küszöbön áll.
Kiderült kb. két hónapja, hogy a nejem az egyik szeretőjébe belehabarodott, amiről ráadásul még titkos naplót is vezetett. Ez a szeretője viszont faképnél hagyta, de a naplóját megtaláltam. Még dátumokat is írt bele, amiből kiderült, hogy amikor a Balatonon voltunk - elvileg azért, hogy kettesben nyaraljunk - akkor tetőzött benne ez az érzés. Olyanokat is írt, hogy rossz érzéssel tölti el, ha hozzá nyúlok vagy kezdeményezek. Ezeket a sorokat olvasva, amikor szembesítettem a tényekkel - még annyit sem mondott, hogy bocsánat vagy sajnálom. Ezek után vette kezdetét egy "elborult" időszak, amikor is egyik titka derült ki a másik után és akiben eddig megbíztam, úgy hazudott nekem, mint a vízfolyás.
Végül is két hónap kínlódás után elküldtem, mert a harmadik (mostani) szeretőjével kapcsolatban is nagyon titokzatos és nem merte bevallani, hogy őt is szereti. A gyerekeimet sajnálom a legjobban, mert ők ennek az egész helyzetnek az elszenvedői. Még csak a második este, hogy elmentek, de már is úgy hiányoznak a gyerekeim, mint ha egy hónap telt volna el nélkülük. Hiba vannak közel, ugyanazon a településen, de mégse láthatom őket minden nap.
Nem tudom, hogy fogom ezt az egészet kezelni, a nejemmel már nagyon megromlott a beszélő viszony is.
Tudom, hogy valamennyire én is hibás vagyok, hogy ide jutottam, de az nejem még jobban hibás, mert egy szentnek állította be magát, holott többet hazudott két hónap alatt, mint én az egész eddigi életemben.
Ha elválok tőle, akkor közös megegyezést szeretnék, mert ha bíróság állapítja meg a tartásdíjat, akkor esélyem sincs új életet kezdeni. Szerencsére hajlik a közös megegyezésre, de a gyerekekhez ragaszkodik.
A magyar bíróságok pedig 99 %-ban az anyának ítélik a gyerekeket, ezért nem érdemes pereskedni. :-(
Bár megérdemelné, hogy megizzasszam a bíróságon, de a saját nyugalmamat nem akarom feláldozni.
Rajtam még csak most jelentkeztek a depresszió tünetei és nem tudom, hogy mi tévő legyek, mert tudom, hogy semmi értelme elmerülni az önsajnálatban. Ezen már fiatalabb koromban átmentem. :-(
Szerintetek mit tegyek, hogyan tudnám kezelni ezt a helyzetet, mert a gyerekeimet szeretem, de a nejemre legszívesebben rá sem nyitnám az ajtót? és mit tegyek, hogy egy kicsit is visszatérjen az életkedvem?
Kedves Tamara. nemcsak a csaj a hibás ...egy nőt nem szabad elengedni mással bulizni , egy buliban biza lecsusszan egy kis alkohol is egy idegen közelsége beindítsa a fantáziát, a kémia is beindul szóval egy buli a melegágya a megcsalásnak. Főleg ha többször is megteheti szerintem 100 százalék hogy sex is volt már. És mindez a férj látszólagos beleegyezésével...
A csaj egy hülye picsa, szégyelheti magát , ahelyett hogy a gyerekével foglalkozna (gondolom még kicsi) inkább bulizik egy másik pasival.....de te sem vagy százas, hogy még nem basztad ki, gyakorlatilag kijelentette, hogy te csak egy pénzügyi háttér vagy semmi több, én a helyedben kezdeményezném a válást és a gyereket is elperelném tőle, aztán mehet kurválkodni meg bulizni
Házasságom válságban van, nem tudom mit tegyek... 6 éve vagyunk együtt, 3 éve házasok, 1 gyerek, minden rendben, volt. Idén házvásárlás felújítás, sajnos a munka és a ház miatt kicsit kevesebbet foglalkoztunk egymással, főleg én. Nem teljes elhidegülés, csak én egy ideális családi fészket akartam megteremteni számunkra. Feleségem ezt nem így élte meg, egy ismerős közbejött, elkezdtek bulizni, meg a srácból is árad a hülyeség, szóval jófej srác. A feleségem meg ráébredt (29 éves, én 37) hogy hirtelen e az élet kell neki, a buli, a szórakozás. Inkább lenne szingli most gyerek nélkül. A kb irántam is barátságot érez inkább, a srác fele kicsit többet. Én most azért vagyok jó, mert jó apa vagyok és házat és anyagi biztonságot adok. Ezt meg is mondta, vált volna, csak meggondolta magát mikor kiszámolta hogy mennyivel kellene elkezdenie az új életét. Mert az új srác jófej, de életet nem alapozna rá (életfelfogása, anyagi helyzete). Én engedtem neki, hogy szórakozni eljárjanak, szabadsága van, meg amit én nem tudok megadni neki, vele megkapja. De arról nem volt szó, hogy a srác beleszeret, a párom meg nem tudja hogy szerelmes-e vagy nem. Teljesen döntésképtelen, legbelül azt mondja szeret, ezért van még velem, meg jól esik neki, ha hozzám bújhat. De közben meg nem bízik benne, hogy meg tudok változni annyira, hogy továbbra is el tudja mellettem képzelni az életét. El is ment látóhoz, hogy megmutassa a jövőjét, de nem tudott az sem segíteni, még mindig döntésképtelen. Valaki más döntsön helyette.
Azt várja most el hogy küzdjek érte, flörtöljek vele, randi, egyebek, miközben a másik sráccal "jár együtt". Csak nekem ez most nem megy még, vagy szeretem és fáj iszonyúan, vagy kizárom a szeretetet és közömbös leszek. Nem tudok olyas valakiért rajongani, aki lelkiekben máshol jár 90%-ben... Most én vagyok rosszul kódolva, vagy a feleségemnek vannak furcsa elképzelései a kapcsolatról és érzésekről?
Válaszolok mindenkinek összességében..Sajnos egyáltalán nem vagyok jól..1 hónapja történt hogy szakítottunk, de egy annyira természetesen szép arcú szép kezü csinos nagyon odaadó törődő belső értékekkel rendelkező lány, hogy fáj borzalmasan a hiánya, amit nem szabad, a fényképeink nézegettem amiből nagyon sok van..és boldogok vagyunk mindegyiken, nagyon szép helye pár mindenki mondta..Lényeg, azóta semmit nem alszom, hajnali 2-3-4-kor riadok fel hogy vele álmodom stb. kegyetlen..hulla vagyok egész nap munkahelyemen, amit észre is vettek és nehogy gond legyen belőle..nagyon szeretem őt, és nem elég, hogy ömlenek az emlékek, a hangja, mondatai, bármi amit együtt csináltunk bárhol voltunk nála nálam és akárhol vásárolni, nézelődni, mozi, színház bármi, ömlenek, azaz szereted és hiányzik, még elkezdtem képzelegni is, mert engem már lezárt, és hogy ismerkedhet és kivel lehet stb..ez a 3 nap pokol volt..minden percben kivoltam rosszul voltam ha arra gondolok, ismerkedhet, találkozhatott valakivel, megfogta a kezét, vagy több is volt esetleg..hogy az akit nagyon szeretünk, más érinti meg stb...ezt nem tudom leírni..kést forgatnak bennem..és akkor mondjátok, hogy ismerkedj mással, el kell kezdeni..hát most pont abban a fázisban vagyok, hogy megöl a hiánya, azt se tudom mi van vele, de ott van a magány is..és próbaként elkezdtem 2 lánnyal ismerkedem..persze totál más mint ő mindenben, mind hang, beszéd, élet, szülők, barátok stb. tekintetében..lényeg, hogy totál nyögvenyelős midnen..mire óhajt a másik ráérni, mert edzése van, tanfolyam, vagy barátok vagy bármi stb., exemnél mindíg munka után tudtunk találkozni, és 3-szorra már össze is jöttünk, semmi nyögvenyelősség..:-/ minden tökéletesen ment..és a mostani randik miatt elmegy a kedve az embernek az egésztől, és visszavágyik arra a lányra, akivel minden szép és jó volt, és már bejáratott kész kapcsolat volt, akit szeret mai napig és hiányzik neki borzalmasan! Egy új kapcsolat mire kialakul pfffff....ma írtam mindkét lánynak mikor ér rá találkozni..hát neki ma nem jó, meg holnap se, talán szerdán, de nem tudja..majd csütörtökön, mondom ez nem igaz..ebből így hogy az istenbe lesz bármi is? :-((( Exemnél minden ment, és imádtuk egymást..:-/ Nem járt semmi baromságra, edzés meg barát is kevés volt neki, mert 1 volt kb. és azzal is ritkán találkozott, azaz ráértünk egymásra, és belegondolok, ugyanaz van mint ő elötte amikor ismerkedtem és elegem lett, amig a mostanit meg nem találtam, alig értek rá, mindíg volt valami, és ő volt az egyetlen aki ráért..most totál kezdődik minden előlről....és nem látom a kiutat, hogy mire megfogjuk egymás kezét, mire csók, mire vagy nála vagy nálam leszünk, az is idő, meg mire bemutatnám itthon, meg mire valami egyáltalán kialakulna, valami bensőséges kapcsolat..én komolyan kivagyok ettől..nem elég az ő hiánya, az emlékek, az hogy még mindíg szeretem őt..az hogy úristen mással ismerkedhet már és..totál kivagyok..még jön rá az is, hogy totál nyögvenyelős egy új kapcsolat kialakítása, egy szenvedés, a régi meg ott van készen...akit szeretsz és már nem lehetsz vele együtt..:-/ Bocsánat az ismétlésekért..de a lényeg ez..írjatok kérlek..kérlek..mert kivagyok :-((((((
