1. A fölső Hirosima. Kisebb a kiterjedése, és hegyek veszik körül.
2. Nem tudom, milyen számok ezek. Eleve, melyik tokiói bombázás, mert több is volt. Nyilván a 45 március 9-10.-ire gondolsz. Abban 80-100000 ember halt meg. Hirosimánál 80-140000. De akkor mit pattogsz itt a 70-nel?
"Az erőviszonyok demonstrálása ugyanis semmiképpen nem teheti indokolttá 250000 civil megölését. "
Hát ez az: s ehhez tartozik, hogy az a nagyon szűk vezetői réteg, akik ledobatták, azok már tudták, milyen a hatása :-(
Pontosan ezért kellett volna valamelyik Japán, de kevéssé lakott szigeten demonstrálni: csakhogy nem ez volt a cél. Utólag meg mindent lehet már mondani.
1./ Japánnak 1 évre elegendö tartalékai voltak. A partraszállások igen komoly amerikai veszteségekkel jártak. Truman célja és kötelessége az volt, hogy minél kevesebb legyen az amerikai vesztesség. 2./ Mert elkészült. 3./ Megakadályozni Japán Szovjet megszállását.
japanok rettegtek a kommunistaktol, a voros hadsereg megjelenese keleten - es gyozeleme a szarazfoldi japan erok folott - fokozta a bombak hatasat, meggyorsitotta a kapitulaciot
cel szentesiti az eszkozt, koztudott hogy az oroszok az angolszasz hadianyag, elelmiszer es teherauto szallitmanyok nelkul bajban lettek volna a nemetek ellen
ha szukseg lett volna az orosz eloerore hogy minimalizaljak az amerikai vesztesegeket, megkapjak az angol/amerikai hajokat
Sztálin elég komolyan gondolta. Napok alatt tönkreverte a Mandzsúriát megszállva tartó Kvantung hadsereget. Az óriási távolsághoz képest hihetetlen gyorsan átcsoportosította a haderejét, s a japánok semmit sem vettek észre.
Volt olyan szovjet páncéloshadosztály, amelyik májusban fejezte be a háborút Csehországban, s egyszercsak vonatra ültették őket (a felszerelésüket nyugaton hagyták), majd vonaton átrohantak Csehszlovákián, Ukrajnán, az európai Oroszországon. Az Uralnál ellátták őket új fegyverzettel, majd mentek azonnal tovább a távolkeletre. Három héten belül már a koreai határon álltak, várva a támadási parancsra.
Mivel vettek volna eszre ,muholdak nem voltak, a felderitogepek hatosugara korlatozott es szama sem volt tul nagy a radar eppen a kezdeti lepeseket tette meg. tengeralattjaro jarorozes sem volt megfelelo surusegu. At lehetett csuszni
A csatahajóknak később is jócskán volt szerepük, főleg a partraszállások támogatásában. A hordozók jelentőségét korán felismerték - a britek (Taranto) és a tőlük tanuló japánok. Azonban arra az égvilágon senki sem gondolt, hogy egy komoly csapásmérő flotta ekkora távolságot tesz meg észrevétlenül. Egyébként abból is látszik, hogy a csatahajókat nem írták le, hogy még 44-ben is építettek csatahajókat az amerikaiak.
"Attól még, hogy a csatahajók szerepe leáldozott, az ott állomásozó 8 csatahajó nem volt lerohadt"
Csak akkor meg ezt nem tudtak,meg a japanok sem ez csak a Corall tengeri majd a Midway csataban derult ki egyertelmuen,bar a csatahajoknak igy is volt szerepuki kesobb is,ha nem is meghatarozo.
Attól még, hogy a csatahajók szerepe leáldozott, az ott állomásozó 8 csatahajó nem volt lerohadt. Akkoriban ez nem volt olyan nyilvánvaló, az amerikai doktrína alapja a csatahajó volt, a hordozók még csak kísérő és nem fő csapásmérő szerepet kaptak - a japán doktrínával ellentétben.
Ahogy egyre nyilvánvalóbbá és közelivé vált a győzelem, úgy vált egyre nemkívánatosabbá további szovjet hódítás, főleg az USA számára stratégiai fontosságú Csendes-óceáni térségben. Szerintem még Sztálin sem gondolt erre komolyan..
Az aztán tényleg firnyákos egy megoldás kellett volna hogy legyen, tekintve hogy a japánokra volt leginkább jellemző az utolsó csepp vérükig való harc.
"Melyik háborúról beszélünk? Ha az USA vs Japán esetről, akkor az amik PH-ban támadólag a bombák alá álltak?"
Tény, hogy az amerikaiak akkorra már ismerték a japánok titkos kódját. Tény továbbá, hogy a támaszpont létszáma jóval kisebb volt a támadásnál, mint általában szokott lenni. Tény még, hogy a támadáskor jóformán csak ócska, lerohadt hajók voltak a kikötőben. Ebből éppen azt is le lehet vonni, hogy igen, a bombák alá álltak, hogy lenyomható legyen a nép torkán, hogy az USA-tól tízezer kilométerre háborúba lépnek. Nem mondom, hogy így volt, de mi szól az ellen, hogy akár így is lehetett ?
"Alaphelyzet: döntési kényszerhelyzetben vagy: ki haljon meg, a testvéred, vagy tíz vadidegen, estleg a testvéred és hat vadidegen együtt. A döntésedet később majd meg kell indokoljad anyádnak.
A válaszod?"
Egyik se. Gondolkozom egy kicsit, aztán előállok egy firnyákos megoldással, ahol a kecske sem marad éhes, és a káposzta is max. kismértékben csócsálódik meg.
2. Az alábbi két szám közül az egyik Hirosima, a másik Tokió bombázása halálos áldozatainak számát mutatja, kérjük válassza ki melyik, melyik!