Keresés

Részletes keresés

pancer1 Creative Commons License 2007.01.15 0 0 294

Javasolnám Paul Theroux : A nagy patagónai expresz könyvét, könyvtárból..

A fickó a hetvenes évek végén vasúton elindult Bostonból és Dél-Argentináig vonatozott. Közben sokat filózott Dél-Amerika történelmén, és a korabli állapotokon (70-es évek, most már az is történelem ! )

Szerintem érdemes, nem egy átlagos útikönyv.

Előzmény: pojzi (293)
pojzi Creative Commons License 2007.01.14 0 0 293

Sziasztok!

 

Régóta érdekel Latin-Amerika, de csak most jutottam el odáig, hogy sokkal bővebben foglalkozzam a témával. Tudnátok ajánlani könyveket, cikkeket a témával apcsolatban? Egészen a kezdetektől napjainkig érdekel a történelme. Eddig Wittman T. könyvét, illetve Anderle Á. könyvét találtam. Olvasásuk folyamatban :) Netről, könyvtárból, magyarul, angolul jöhetnek a forrásanyagok.

 

Előre is köszi minden segítséget!

pancer1 Creative Commons License 2006.12.02 0 0 291
Megtalálták az első azték királysírt? Népszabadság • Juhari Zsuzsanna • 2006. december 2.

Mexikói régészek nagyon remélik, hogy kivételes szerencséjük lesz, és a nemrég felfedezett, szörnyarcú istennőt ábrázoló kőtömb alatt egy azték uralkodó sírját találják meg. Ez volna az első olyan azték uralkodó sírja, aki 1427 és 1521 között irányította az Azték Birodalmat.

<!-- var ord=Math.round(Math.random()*100000000); document.write(''); //-->

A legsokatígérőbb nyom egy dátum, amit a kőtáblába véstek. Ebből kiderül, hogy feltehetően Ahuizotl király (1486-1502), a spanyol hódítók által legyőzött II. Montezuma király apja nyugszik a sírban. "Úgy véljük, a kőtömbbel a király nyughelyét fedték le, s ha ez bebizonyosodik, elmondhatjuk, hogy szenzációs felfedezést tettünk" - nyilatkozta Eduardo Matos ásatásvezető régész.

A majd 4 méter széles, 3,5 méter hosszú, 12,4 tonna tömegű, néhány nagyobb darabra tört, de rendkívül jó állapotban megmaradt kőlapot az aztékok legszentebb helye, a Templo Mayor nyugati oldalán fedezték fel több méter vastag törmelékhalom alatt. A Templo Mayor-templomban az aztékok embereket is áldoztak isteneiknek. A kőtábla azon a helyen került elő, ahol a kutatók feltételezése szerint az aztékok elhamvasztották királyaik tetemét, és a hamvakat - urnába helyezve - eltemették.

A kőtáblába Tlaltecuhtlinak, az alvilág istennőjének képét vésték, akit az aztékok hite szerint a kígyóistenek kettétéptek. Darabjaiból keletkezett az ég és a föld, de Tlaltecuhtli így is életben maradt, és embervérrel táplálkozott. Olyan rettenetes és félelmetes istennő volt, hogy az aztékok azokat a kőlapokat, amelyekre kultikus okokból a képmását vésték, a vésett oldallal lefelé fordítva helyezték a földre. Az aztékok úgy képzelték, hogy az istennő elnyeli a halottakat, majd új életre keltve újból világra hozza őket.

A most megtalált kőtömbön, amely egyébként - egyedülálló módon, hiszen most először találták így - vésett oldalával felfelé nézett, a kócos hajú istennő vicsorgó arcából kilógó nyelve jelképezi, hogy Tlaltecuhtli embervért kíván. Az istennőt csontok és koponyák veszik körül. Jobb lábfeje karmaiban egy nyúl vergődik, körülötte tíz bevésett pötty jelzi, hogy a kőtömb "10 Nyúl", vagyis az azték naptár szerint 1502-ben készült. 1502 a nyolcadik azték uralkodó, Ahuizotl halálának az éve.

Ugyanakkor a lelőhely azt is elárulja, miért nem találtak meg eddig egyetlen azték uralkodói sírt sem: Ahuizotl nyughelyét - már ha tényleg ezt fedezték fel a kutatók - az aztékok lekövezték. Nem sokkal később a spanyol hódítók elpusztították az azték civilizációt, városaikat elfoglalták, mindent leromboltak, és a romokon - az építőanyagot felhasználva - új várost építettek, ezzel teljesen elfedve az azték világot. A most felfedezett kőtábla felett is spanyol házak álltak. Az utolsókat az 1993-as földrengés rombolta le. A régészeknek ekkor nyílt először lehetőségük arra, hogy a területet átvizsgálják.

A harcias és mélyen istenfélő azték nép a mai Mexikó területén a XIV. században alapította első fővárosát, Tenochtitlant. Hatalmas piramisokat emeltek, amelyek közül néhány a mai napig épségben áll. Birodalmukat a XVI. században a spanyol konkvisztádorok rombolták le.

 

 

 

 

 

(csak az egyenlő elbirálás kedvéért, ha már megemlitették a konkviszdrátorokat, akkor megemlithették volna az istenfélő azték nép szertartásainak leggyakoribb kellékét is, az emberáldozatot.....)

pancer1 Creative Commons License 2006.11.07 0 0 290

Üdv ! A cikkben én azt olvastam hogy La Pazban áll a Hadtörténeti múzeum elött miután a bolivároknak visszadta Stroesner. La Paz pedig Bolivia fővárosa, asuncioni felsőház elöttiről nem ir , nem keverted össze a kettőt.?:-)

Előzmény: Törölt nick (289)
pancer1 Creative Commons License 2006.11.06 0 0 288
milyennincs Creative Commons License 2006.10.18 0 0 287
Az angol és a spanyol nyelvű wiki is eléggé részletezi (de bizonyság nincs, csak elmondások)
Előzmény: Galgadio (285)
pancer1 Creative Commons License 2006.10.18 0 0 286
Én úgy tudom egy kővel vagy dárdával találták el a saját aztékjai. lehet hogy haragjukban hogy idegenekkel szövetkezett, de lehet ám az is hogy egy rivális azték herceg kihasználta az alkalmat a hatalomátvételre....
Előzmény: Galgadio (285)
Galgadio Creative Commons License 2006.10.18 0 0 285

Moctezumát a spanyol konkvisztádorok likvidálták vagy a saját feldühödött népe kövezte halálra?

Ti hogy tudjátok?

pancer1 Creative Commons License 2006.09.04 0 0 284
Szocialista Venezuelát és örökös elnökséget akar Chavez
  • MTI

      2006. szeptember 2., szombat 11:54

      A venezuelai elnök alkotmánymódosítási népszavazást rendeztet, örökös államfő kíván lenni, és felvetette a szocializmust is.

       

       

      Hugo Chávez venezuelai elnök 2010-re olyan népszavazást készül kiírni, amelyen a választók arról döntenének, hogy a dél-amerikai országban bevezessék-e azt a rendszert, amelynek értelmében egy személyt korlátlan időre újraválaszthatnak államfővé.

      Chávez egyben fölvetette a "szocialista Venezuela" megteremtésének a tervét is, amelyet ugyancsak szentesíthetne a népszavazás. A venezuelai államfő által áhított referendumot akkor tartanák meg, amikor Chávez második elnöki periódusának harmadik évében járna - feltéve, hogy a három hónap múlva esedékes elnökválasztást megnyeri.

      "2010-ben, amikor már három év telt el következő elnöki időszakomból, a szavazóurnákhoz szólítanám a polgárokat, hogy ebben a két kérdésben alkossanak véleményt" - jelentette ki Chávez miután Kubát, Angolát, Kínát, Malajziát, Szíriát, majd végül ismételten Kubát érintő körútjáról hazatért.

      Chávez hozzáfűzte: következő elnökségét olyan új gazdasági és politikai irányvonal fogja jellemezni, amelynek célja, hogy Venezuelát szocialista köztársasággá alakítsák át. Tervei szerint "2007 és 2021 között 14 évünk lesz arra, hogy lefektessük, elmélyítsük és kiterjesszük minden területre a forradalmat, hogy Venezuela Bolivári Szocialista Köztársasággá alakuljon át, amelyben a valós egyenlőség, a teljes szabadság és az elmélyült demokrácia fog uralkodni".

    • pancer1 Creative Commons License 2006.07.08 0 0 283

      Itt pedig egy másik gazdasági háborúról a Salétrom háborúról van említés.

       

      A chilei salétrom és Humberstone legendája
      pancer1 Creative Commons License 2006.07.08 0 0 282

      Addig is amig Zicherman úr átnézi jegyzeteit találtam egy angol nyelvü leirást.

      aki (mint én ) még kezdő angolos az legfeljebb a képekebnen gyönyörködhet, harckocsik és légierő az már volt, de a föld+farönk erődök is.

       

      The Gran Chaco war

      Maotai Creative Commons License 2006.07.05 0 0 281
      Jöhet
      Előzmény: Zicherman Istvan (278)
      VonBraun Creative Commons License 2006.07.05 0 0 280
      Na, hol az a cikk?
      Előzmény: Zicherman Istvan (278)
      pancer1 Creative Commons License 2006.07.04 0 0 279

      Érdekelne, ugyanis olvastam hogy egy ritka hülye egy háború volt... Bolivia és Paraguay közt, körülbelül olyan  mint az argentinok Falkland-ja.

       

      A Chaco-ról egyetlen részletesebb cikket olvastam itt magyarul, egy azóta megszünt oldalon a makettinfo-n.

      Előzmény: Zicherman Istvan (278)
      Zicherman Istvan Creative Commons License 2006.07.04 0 0 278
      Bosszantsalaktiteket? Akartok egy szép kis cikket a Chako-háborúról? (Saját tollamból, persze:)).
      Mellesleg Simón Bolívár (magyar akkorival) arról pofázott, amire végre a mostaniak eljutottak (de mondhatnám helyette Villat, Zapata-t, Peron-t, stb.)
      VonBraun Creative Commons License 2006.07.03 0 0 277
      Mais que nada...
      Előzmény: Galgadio (276)
      Galgadio Creative Commons License 2006.06.28 0 0 276

      Most már csak a gaucho fiúk menthetik meg a hispán birodalom dicsőségét:)

      A házigazda alemanes ellen nem lesz könnyű dolguk...

      Előzmény: A püspök inasa (275)
      A püspök inasa Creative Commons License 2006.06.28 0 0 275

      Hát mi zajlik itt emberek?

      Ennyire leáldozóban a hispán foci? Már csak egyedül Argentína tartja magát...

      Akárhogy is, de nyerniük kell... 

      VonBraun Creative Commons License 2006.06.27 0 0 274
      Vagy:

      Adolfo Bioy Casares: Morel találmánya

      Nem történelmi témájú, de igen jó könyv a gondolkodó ember számára.
      VonBraun Creative Commons License 2006.06.27 0 0 273
      Ezeket sajnos nem, de a témában tudok ajánlani én is. A United Fruit szponzorálta guatemalai polgárháborúban játszódó regény:
      Wolfgang Schreyer: A zöld szörnyeteg
      Nekem egy Olcsó Könyvtár beli 1962-es kiadás van meg, 3 forintba került annak idején, de sajnos csak a második része, amit elolvastam már néhányszor. Mit nem adnék az elsőért...


      Kis ízelítő a leírásából:
      "A Zöld szörnyeteg az 1954-ben végrehajtott guatemalai puccs hiteles története. ... A szerző a mese tarka szövetébe igen ügyesen szövi bele a történelmi dokumentumokat (például a Biztonsági Tanács két határozatát, az Egyesült Államok guatemalai követének szerepét, Armas meggyilkolásának körülményeit)..."

      NDK-ból eredő szerző, de szerintem jó kis könyvecske.

      [Ugyanitt vevő lennék az első kötetre!]
      Előzmény: Galgadio (272)
      Galgadio Creative Commons License 2006.06.26 0 0 272

      Carlos Fuentes argentín író "Hadjárat" c. regényét olvasta valaki?

       

      És Kasimir Edschmiedtől a Szabadítót?

       

      Mindkettő a latin-amerikai függetlenségi háborúk (1810-1826) idején játszódó regény.

      VonBraun Creative Commons License 2006.06.25 0 0 271
      Csak összejön a Németország-Argentína...
      Előzmény: VonBraun (249)
      VonBraun Creative Commons License 2006.06.23 0 0 270
      Argentína-Németország-ra.
      Előzmény: Galgadio (268)
      Maotai Creative Commons License 2006.06.23 0 0 269

      Szia,

      nekem is naon tetszett

      Előzmény: Galgadio (263)
      Galgadio Creative Commons License 2006.06.23 0 0 268
      Hová?
      Előzmény: VonBraun (267)
      VonBraun Creative Commons License 2006.06.23 0 0 267
      Pedig nagyon igyekeztem.
      Galgadio Creative Commons License 2006.06.23 0 0 266

      Basszus, a gaucsók a deszperádókat kapták a focivébé nyolcaddöntőjében, gyilkos küzdelem lesz.:)))

      Bár szerintem a gaucsók simán továbbmennek.

      VonBraun Creative Commons License 2006.06.19 0 0 265
      B. Traven
      Előzmény: Galgadio (263)
      Galgadio Creative Commons License 2006.06.19 0 0 264

      A Földgömb legutóbbi számában van egy 1858-as német térkép Dél-Amerikáról.

      Néhány érdekesség rajta:

      - Kolumbia Neu Granada, Argentína pedig La Plata néven szerepel a térképen.

      - Patagónia önálló, Argentínától és Chilétől független tartományként van feltüntetve.

      - Ecuador jóval nagyobb kiterjedésű, mint manapság, keleten összeér Brazíliával.

       

      Több érdekes cikk is van a magazinban a kontinensről: Costa Rica, Uruguay, a világ legnagyobb sómezője Bolíviában (Salar de Tunupa vagy Salar de Uyuni), ill. néhány színes természetfotó Ecuadorból.

       

      Galgadio Creative Commons License 2006.06.19 0 0 263

      Szevasz!

       

      Én egy Raven nevű fickótól olvastam az "Akasztottak lázadása" c. regényt, amelyik az 1910-es mexikói forradalom kitörésének idején játszódik.

      Döbbenetesen jó.

      Előzmény: Zicherman Istvan (260)

      Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!