felboncoltam az egyik lepukkadt aksimat, remélem a 2Ah-s volt az, mert amikor lemerítettem elég sokáig kellett kisütni két lámpával is, persze most 0V-ra akartam levinni hogy tudjak fűrészelni, nem 10,5V-ra
egy cellát sikerült kibontani, a többit egyelőre bent hagytam a helyén, ezen viszont nem látszik az alacsony kapacitás oka
kis kb 5x10 centis ólom és ólomrács lemezek vannak benne, közöttük valami szövettel, ez lehet az üvegszövet gondolom, nagyon puha ez az anyag,úgy néz ki mintha mikroszálas törlőkendő lenne
ami érdekes lehet, hogy a legszélső pozitív lemez szürke volt, az összes többi, ami már két ilyen szövetdarab között volt, azok feketék voltak, fekete por borította őket, gondolom ez lehet az amorf ólomszulfát
ha jól emlékszek 3-3 pozitív és negatív lemez adta ki az 1 cellát
azt elvileg meg lehetne csinálni, hogy több ugyanolyan típusú szétboncolt aksi lemezeiből kézzel összeválogatni egy működő példányt
Chris C. - Lead-acid chemistry is most definitely well understood. There is plenty of excellent literature, Handbook of Batteries by David Linden; Lead-Acid Batteries by Hans Bode; Electrochemical Power Sources by Monty Barak and, of course, Storage Batteries by George Wood Vinal and so on.
There is an abundance of information on so-called pulse desulfation at the United States Patent & Trademark Office, uspto.gov/patents/process/search. Use their boolean search facility. Start with “lead acid” in field 1 and run through “sulfate”, “sulfation”, “pulse”, “pulsing”, etc. in field 2. A picture soon emerges. The patents are all written by inventors who describe their own version as correct and all previous versions as flawed. You will find at least 70 patents if you look long enough. There is not one explanation that holds water.
Lead-acid battery manufacturers are fully aware of the problems with low maintenance and maintenance free batteries. They all make the same type and therefore the consumer cannot avoid the problems. Two out of every three batteries sold are replacement batteries. The industry relies for its very existence on the replacement market. A bright young engineer in a battery factory would be ill advised to go to his boss with a new idea on how to make batteries that last longer. Not a career enhancing thing to do.
Pulsing must provide at least some benefit, otherwise there would not be thousands of desulfation pulse merchants making a living around the world.
The positive active material is lead-dioxide. Lead-dioxide is a semi-conducting material. When it is housed in a lead-antimony grid, the antimony and dioxide remain firmly in contact. When housed in a lead-calcium grid, an ultra thin oxide layer of a different kind builds up over time between the grid metal and the lead-dioxide, which takes just long enough for the battery to survive a couple of years. Manufacturers add a little tin to try and prevent this problem but it is not very effective.
The term sulfation is overused. No one bothers to check whether it actually describes what has really happened inside the battery. Most of the people who work on pulse equipment are electronics oriented. Do not really understand batteries very well. They assume the other guy knows what he is talking about. It is not unusual to have millions of people convinced they know what is going on and then one day to discover they were all wrong.
I am a lone voice in the wilderness. I am perfectly content to be so.
a fordítás nagy vonalakban:
- léteznek szulfátlanító készülékek, amelyek elektromos impulzusokat küldenek az aksiba, és ettől az aksi szerintük szulfátlanítódik
- a poszt szerzője azt állítja, hogy ez a pulzálás semmit nem csinál a szulfáttal, hanem van egy újabb ólom akku meghibásodási mód, mégpedig az, hogy az ólom-calcium ötvözetből olyan oxidréteg alakul ki a pozitív lemez ólom rácsának a felületén, ami a rács és az aktív ólomdioxid között egy szigetelő réteget hoz létre, és ez akadályozza a a további reakciót mind a feltöltés mind a kisütés felé
- a további állítás az, hogy ezt az oxidréteget tudja a pulzálás megbontani
namost ez már a saját spekulációm:
- a Ca a H2SO4-ben ázva lényegében csak CaSo4é tud alakulni, ami közismerten gipsz, az lehet hogy vékony gipszréteg vonja be a pozitív rácsot, és az akadályozza a dolgokat, viszont ez szerintem nem nagyon illik a jelenségre, hogy felmegy a feszültség, nem megy be töltés az akksiba, és az nagyon gyorsan ki is sül használat közben
- a másik dolog amit a pulzálás csinálhat, hogy ha vannak rövidzárak a két lemez között, mondjuk kristálytüskék formájában, akkor azokat a pulzálás lepusztítja, és így az aksi használhatóbb marad, de ev viszont kifejezetten az önkisülést csökkentené, tehát másféle tüneten segítene
- a harmadik eset, hogy galvanizáláskor a töltéssűrűség a csúcshatás következtében pont a sík felületről kilógó tüskék csúcsán a legnagyobb, így a folyamatos töltés/kisütés révén elvileg a tüskék hossza nő, azzal pedig nő az akkumulátor felülete, ez pl. jól ráfekszik az ólom akku formázása című dologra
eddig ez a legjobb leírása a dolgoknak, ott konkrétan meg is említik, hogy a zárt rendszerű aksikat a túltöltés tönkreteszi, mert a vizet elbontja, és pótolni kéne - amit esetleg egyáltalán nem is lehet
most a felvizezett aksikhoz vettem 12V halogén izzókat hogy teszteljem
3 18Ah aksit vizeztem fel, abból kettőt teszteltem,
a) kb 2 órát világított, egészen 9V terhelt feszültségig néztem mint csinál, 1,5A körüli átlag áramot adott le
ez becslésem szerint kb 2,5Ah kapacitású most
b) kb 4 órát ment, ez is 9V terhelt feszültségig, ezt olyan 5 (vagy 6) Ah-ra becsülöm
pontosabbat nem tudok mérni
mindkét aksinál az volt az alapjelenség, hogy ráteszem kisütni akkor mondjuk fél óráig vagy 1 óráig kisül, aztán leesik a terhelt fesz, ha békén hagyom 1 órát, utána megint kisüthető egy darabig, tehát a fenti értékek ilyen darab kisütésekből jön ki
attól tartok ez a kettő nagyjából kuka, amire vettem biztosan nem használhatóak, de talán arra jól lehet hogy felboncoljam a gyengébbiket
a harmadik akksit nem teszteltem, azt is meg kéne mérni, ott azért legalább 8Ah-ra számítok
megpróbáltam nagyon kisütni, és aztán feltölteni, de ahogy elnéztem a töltőáramokat ez nem befolyásol semmit, nem lehet a vizezés után formázással visszahozni az életbe a korábban szárazra került cella elemeket
amit igazán szeretnék feléleszteni, az egyik 35Ah autóaksi, amivel a bringát szoktam hajtani
ott az utazósebességhez tartozó áramfelvétel 20A, de néha gyorsításkor több kell, máskor meg semennyi mert gurulok vagy pirosban állok
2x15 perc az út, tehát a 20A-el számolva 10Ah áram kell, 24V mellett, na ez nem sikerül a 35Ah autóaksinak
azt elhiszem hogy a gyors kisütés nem tesz neki jót, de a két egyforma akksiból a másik bírja a távot, sőt utoljára átkötöttem hogy arról töltsem a gyengébbiket, és így majdnem hazáig elhozott ,egész biztosan ez a szűk keresztmetszet
most pont rájöttem (és ezért köszönet maketheworldabetterplace-nek) hogy a 18Ah AGM aksik fedele lepattintható, és alatta egy sor karbantartó nyílás van, gumisapkával fedve*
van 3 ilyen kb tönkrement aksim, abból kettőt ma kinyitottam, és töltöttem bele ioncserélt vizet, mindkettő simán bekajált vagy 2-2,5 deci vizet félóráig töltögettem bele fecskendővel mert szűk a betöltő nyílás
és mindkét aksinál, amikor lehúztam a gumisapkát szisszentek, tehát eredetileg nyomás alatt voltak - ez nyilván az elbontott víz volt durranógáz formájában
én éjszakánként töltöttem ezeket az aksikat, olyan töltővel ami nem inteligens, nem áll át csepptöltésre, csak az áramot limitálja 2A-ben, és ezt is feltekertem 14,5V-ra, mert ugye az állt az aksi oldalán hogy cycle use:14,5V
nyilván az történt hogy túltöltöttem őket és szépen elbontotta róla éjszakánként a vizet
*már arra készültem hogy bevetem a fúrógépet hogy ilyen nyílásokat csináljak
a fedél ragasztva volt, gondolom pillanatragasztóval vissza is tudom rakni, eredetileg sem volt őrülten masszív
zselést nem nagyon árulnak, amire ráfogják az szimpla AGM aksi - annyi hogy zárt, nincs karbantartó nyílás, szelepen ereszti le a durranógázt ha túl sok keletkezik benne
olyan még lehet, amiben üveggyapotban van a kénsav felitatva, ez már egy fokkal fejlettebb
Jó olvasgatni ezt a topikot, mindig tanul az ember, mondjuk most például oktatási rendszerünk teljes alkalmatlanságáról láthatunk egy valós bemutatót. Mondjuk ez szomorú, de meg kell szokni lassan. Aksit továbbra se gyógyítunk hanem eldobják ha már a ráolvasás és a vitustánccal végeztünk. De jó olvasni ezeket a bősz kósza ötleteket hogy miként lehet abból a bizonyos végtermékből várat építeni :)
Az akksikkal kapcsolatos legnagyobb probléma az alacsony ciklusszám. Ezt egy-két modell kivételével az elmúlt 150 évben nem sikerült megoldani. Pedig komoly cégek, és többezer nagyon okos ember próbálkozott vele. Az ólomakksik (praktikus) ciklusszámát sikerült 600-ról 1000 körülire emelni, leginkább az elektródok kiképztésének változtatásával, és az intelligens töltők/akkuőrző elektronikák segítségével. Ha lenne "csodaszer", azt már rég felfedezték volna. Sajna az akkuk meghalnak idővel, ez a kémiai realitás.
Milyen vegyületet ajánlasz akkumulátorkapacitás növelése érdekében kémiai szulfátoldásra?
Lehetne elektrolit ki, csodaelegy be, csoda történte után csodaelegy ki, elektrolit vissza módszer is, bár a felitatott elektrolitos akkuknál ez nem megoldható.
ha vegyész vagy, akkor az érdekesen hangzik miért kevered a híg kénsav higítását a tömény kénsavéval, mert a tömény kénsav higításán való lovagolás az általános iskolai anyag egyik sokat ismételt eleme
(nyiván a rendkívül fejlett magyar vegyipar jelentette veszélyeket akarták idejekorán a nebulók fejébe verni, vagy arra gondoltak hogy a sufniban nitroglicerint keverni szándékozó kamaszok miközben nitráló elegyet csinálnak tömény kénsavból és salátromsavból, ne égessék meg magukat vele...
de ez speciel pont nem a legfontosabb infók egyike)
azt nem tudom mennyi hő fejlődik amikor 35%os kénsav találkozik hasonlóan híg NaOh-al, ez lehet hogy nem kevés és veszélyeket rejt, azért örülök hogy erre felhívtad a figyelmem
Figyelj, én vegyész vagyok, te meg még az általonos iskolai kémia anyagot sem ismered. Ezek után én nem fogok veled vitatkozni. Engem rohadtra nem érdekel, hogy hogyan teszel kárt magadban. Szóltam, hogy te mit kezdesz az infova, nekem tökmindegy.
az akkumulátorsav eleve 35%os, az híg, én most öntöttem a meglévő sav mellé desztilláltvizet, és abszolút semmi melegedésre utaló jel nem volt
ha a masszában ettől töményebb kénsav lenne, akkor is a nála hígabb savban ázva előbb utóbb az is felhígulna, pláne hogy kisüléskor csökken a sav koncentrációja az elektrolitban
az viszont előfordulhat, hogy ha kiveszem a savat, majd NaOh oldatban áztatom akár napokig az akksit hogy lejöjjön a PbSO4, akkor a masszában lévő kénsavat is kiközömbösítem, és az nem fog oda visszakerülni a savban ázás közben sem
amellett hogy a lúg vihet magával olyan szennyezőket ami elrontja az aksit
problémás ügy ez, közben meg ma a visszaúton meglepően sokáig bírták, a két 35Ah aksit vittem, amiből az egyik elvileg döglött, de igazából mégsem
mire beértem üresen is 9V-ot mérem rajta, terhelve 4,5 V-ot
de ahogy békénhagytam pár perc alatt visszakúszott 10,5-re
akkor a másik aksival párhuzamosan kötöttem (ez az aksi lett volna elvileg halott), és onnan hoztam át delejt, amivel felnyomtam az aksit 11,5V-ig
itt leszedtem mindent, felmentem dolgozni
este amikor jövök haza, üresen rámértem, mindkét aksin 12,6V
elindultam és majdnem végig bírták az utat, az utolsó 500méteren kellett tekernem
Az elektródák kénsavval vannak átitva, ráadásul eléggé töménnyel. Eszedbe ne jusson akár NaOH-t, akár Na2CO3-t önteni rá, praktikusan azonnal felrobbana!
Járműhajtásban szerintem nem az a kérdés, hogy az ezeréves, részben szétporladt rácsozatú 20kg-os akkuval hogyan jutunk el 10km-re. Sajnos túl kicsi a benne tárolható kapacitás a magas tömegéhez képest, lassú lesz a jármű.
A kérdés az, hogyan tudjuk kitolni az újonnan megvásárolt és gondosan töltött, kezelt akkuink élettatamát, és ezzel az akkuamortizáció mértékét csökkenteni.
a hétvégén gondolkoztam ezen a grafitos pótelektródás dolgon, és arra az "elméleti" következtetésre jutottam hogy nem működne, mert a pozitív lemezre negatív feszültséget (és a grafitra +) kötve a pozitív lemez, ahol az ólom oxid van, kezdene fokozatosan fémólommá átalakulni
meg persze vizet bontana
ebből egyáltalán nem derül ki hogy mi van a szulfáttal, valszeg semmi nem történne vele
azért kéne egy leharcolt szétszedett vagy széteszedhető szulfátos akksi, hogy azon megnézni csapvízbe állítva mi történik
mai események:
leharcolt autóaksi, mire beértem 5km-en leesett az üres feszültsége 10.7V-ra,
a vele sorba kötött agm 12.9-et mutatott üresen
ugyanez a két akksi pár napja fordítva csinálta kb ugyanezt
most két külön töltővel bohóckodok velük, de így sem az igazi
tegnap este a nagy akksiba tettem desztillált vizet, illetve nem hagytam rajta egész éjjel mert pezsgett benne a sav,az agm rajta maradt a kistöltővel
mindkét töltő 14.3V-ra van állítva, a nagyot nem is tudom feljebb tekerni, de lehet hogy ez is sok
le kéne vennem 13.5-re, és éjjel rajtahagyni, akkor a mélyrétegeket is feltölti, így meg lényegében vizet bont a töltés helyett
Én is kísérleteztem különböző akkukkal, de azt vettem észre, hogy a fesz összevissza mászkál. Aabból nem következtethetek egyértelműen az akku kapacitására. Azt csak a kisütéskor, a gyakorlatban tudom pontosan.
