KSH: 47 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma egy év alatt
Már 7,3 százalékos a munkanélküliség – A Fidesz szerint van megoldás
2006. január 26. 9:20
MNO
A 2005. október–decemberi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 916 ezer, a munkanélkülieké 310 ezer fő volt, ez 7,3 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. A foglalkoztatottak száma szinten maradt, a munkanélkülieké viszont mintegy egyötöddel volt magasabb az előző évinél – jelenti a KSH. A Fidesz állítja: a munkanélküliség ellen jó gyógyszer lehet az általuk javasolt tb-járulékcsökkentés.
A 2005. IV. negyedévi időszak átlagában a 15–74 éves népesség 54,7 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon, ezen belül a munkavállalási korúak esetében a mutató 65,2 százaléknak felelt meg. A IV. negyedévi 3 millió 916 ezres foglalkoztatotti létszám 46 ezer fővel haladta meg az első negyedévit, és hasonló volt, mint egy évvel korábban – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most közzétett jelentésében.
A munkanélküliek száma a vizsgált időszakban 310 ezer fő volt, 47 ezer fővel több, mint 2004 azonos időszakában. A munkanélküliségi ráta 7,3 százaléknak felelt meg. (Az Eurostat által publikált harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő novemberben: EU-15: 7,6, EU-25: 8,4, Magyarország: 7,0 százalék.)
A munkanélküliek 21,0 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból kerül ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 19,1 százalék, szemben az előző évi 16,8 százalékkal.
A munkanélküliek 47,3 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, ez az érték 1,7 százalékponttal magasabb a tavalyi értéknél. 2005-ben a gazdasági aktivitás intenzitása némileg nőtt (53,8 százalékról 54,7 százalékra).
Éves átlagban 3902 ezer fő minősült foglalkoztatottnak, míg 304 ezren aktívan álláskereső munkanélküliként jelentek meg a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma szinten maradt, a munkanélkülieké viszont mintegy egyötöddel volt magasabb az előző évinél.
A Statisztikai Hivatal felmérésében munkanélkülinek természetesen nem az számít, aki nem dolgozik, hanem aki emellett a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, „a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd”.
2002. májusa óta 380.000 új munkahely keletkezett, a foglalkoztatottság csaknem 80 ezer fővel nőtt.
Miféle 380 ezer új munkahelyről beszélsz? Konkrét forrással, hiteles statisztikával bizonyítsd be ezeket az adatokat! De ne erőlködj, ilyen statisztika nem létezik, csak az MSZP propagandában, minthogy a munkahely megszűnéseket nem lehet nyomon követni.
A duma helyett nézzük a tényeket:
A KSH most kiadott adatai szerint 2005. IV. negyedévében a foglalkoztatás az előző havihoz képest csökkent, 2004 azonos időszakához képest stagnált, és a munkanélküliség tovább növekedett.
A foglalkoztatottak száma 3 millió 916 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 7,3 %. A foglalkoztatottság a kormánypropagandával szemben semmit sem nőtt, mind az előző év azonos időszakához, mind a kormányciklus első évéhez, 2002 azonos időszakához viszonyítva is stagnál (a változás 7 ezer, ill. 27 ezer fő messze a hibahatáron belül van)!!!
A munkanélküliek száma 310 ezer fő, 47 ezerrel több, mint 2004 azonos időszakában, és 66 ezerrel több több mint 2002 utolsó negyedévében. A munkanélküliségi ráta 1,0 százalékponttal magasabb az előző évinél. A munkanélküliség szintje utoljára 1999-ben volt ilyen nagy. Legnagyobb mértékben a fiatalok között nőtt a munkanélküliség, a 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 19,1%-ra emelkedett, ami 6%-ponttal magasabb a 2002-es évinél.
A foglalkoztatottak száma ténylegesen semmilyen releváns időponthoz viszonyítva sem nőtt, ha a módszertani alapszabályt betartjuk, és csak azonos időszakokat hasonlítunk össze (az erős szezonalitás miatt). A számszerű növekedés messze a ± 41 ezer fős statisztikai hibahatáron belül van, minthogy jelenleg a foglalkoztatottak száma az egy évvel ezelőttihez képest 7 ezerrel, 2002 utolsó negyedéhez képest 27 ezerrel több.
A különbség csak abban a módszertanilag elfogadhatatlan esetben haladja meg a hibahatárt, ha a mostani 3916 ezres foglalkoztatást a kormányváltás idejéhez, 2002. II. negyedévéhez viszonyítjuk. Akkor a foglalkoztatottak száma 3868 ezer fő volt, s ehhez képest most nem 80 ezerrel, ahogy te állítod, hanem 48 ezerrel több a foglalkoztatott. De borítékolható, hogy a tavaszi I. és II. negyedéves foglalkoztatási adatok rosszabbak lesznek a jelenleginél, így a négyéves ciklus alatt beígért 400 ezres foglalkoztatás növekedésből gyakorlatilag semmi sem fog megvalósulni, a foglalkoztatottak száma kb. ugyanannyi lesz, mint a 2002-es kormányváltáskor.
A támogatást rövid ideig kapod (tán 9 hónap?), utána csak akkor maradsz benn a rendszerben, ha annak ellenére érdemesnek látod, hogy pénzt már nem kapsz. Vagyis ha bízol abban, hogy hozzá tudnak segíteni egy neked való álláshoz. Ha a helyzet reménytelennek látszik, sokan kiszállnak a rendszerből (azok közül, akik már nem kapják a támogatást, de eddig, új munkahelyben reménykedve benne maradtak), miáltal a nyilvántartott munkanélküliség csökken. Ha ezek újra reménykedni kezdenek, visszatérnek a rendszerbe, és a (nyilvántartott) munkanélküliség nő.
térjünk észhez! a megoldás az, hogy a KSH szerint egy év alatt 47 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. és Szabó képviselő úr képes bebizonyítani, hogy azért nőtt ennyivel mert nőt a foglalkoztatottság esélye, kilátásai. ez azért az év vicce
nem kell korlátozni, csak egyetem után százezredik kezdő jogászként vagy művelődésszervezőként nem kell rinyálni ha nincs meló. azaz meló mindig van csak nem pont az amit te szeretnél.
Katona Tamás, aki mist a Pénzügyminisztérium p o l i t i k a i államtitkára lett. Én is kirúgtam volna. Pártkötődése, politikai elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen, és nyilvánvaló
Nem mintegy, hanem konkrét adatot adjál a foglalkoztatottak jelenlegi számáról. Te hozzáférsz ehhez, mi földi halandók majd csak pár év múlva. A különbség képzést ránk bízhatod, összeadni-kivonni mi is tudunk.
Nehogy azt mond, hogy a témában véleményt kifejtő képviselő is csak a fórumokon megszokott szinten tájékozott!
Neked és többeknek: (11)-ben írtam, hogy 380.000 új munkahely keletkezett, ezzel a foglalkoztatottság 80 ezerrel nőtt. Azt hittem, viszonylag könnyű ez alapján kiszámolni, hogy kb. 300 ezer munkahely szűnt meg.
egyfajta értelmezés. nyilvántartott munkanélküli vagyok akkor is, ha szeretném kapni a segélyt. ha tehát frissen rúgnak ki, akkor is ebbe a körbe kerülök, ha végképp nem kapok munkát, hiába keresek, kikerülök a rendszerből. Szabó őr, nem azt jelenti, hogy lemondtam a munkakeresésről, csak nem találtam. és mivel pénzts se kapok érte, miért járjak a sóhivatalba, ahol értelmes melót nem ajánlanak?
Megnyugtatlak, a Fidesz is kirúgta a KSH elnökét, Katona Tamás statisztikus egyetemi tanárt, és helyébe Mellár Tamást ültette, aki ugyan jó közgazdász, de a statisztikához semmi köze. Amikor statisztikai hivatal elnökként nem statisztikákkal foglalkozott, hanem inflációs prognózisokat készített, (mégpedig mindenkiénél, még az MNB-énél is sokkal borúlátóbbakat) na, őt akkor rúgták ki (ami egyébként hülyeség volt). A jelenlegi elnök, Pukli, 30 éve statisztikus, asszem sose volt párttag, bár ebben nem vagyok biztos.
A számok, mint jeleztem, azt mutatják, hogy nem több, hanem kevesebb munkahely szűnt meg, mint amennyi keletkezett: 380.000 új munkahellyel szemben mintegy 300.000 szűnt meg a négy év alatt. A kettő különbsége a foglalkoztatottság (számszerű) emelkedése.
Nem a munkanélküli lett több, hanem a nyilvántartott munkanélküli. Ahhoz, hogy valaki nyilvántartott munkanélküli legyen, két dolog kell: hogy ne legyen munkája, és hogy bejelentkezzék a nyilvántartásba. Ahhoz, hogy a regisztrációban benn is maradjon, időről-időre tennie kell valamit - pl. jelentkeznie a munkaügyi központban, ahol segítenek neki az álláskeresésben. Ha tehát a munkanélküliek egy része reménytelennek látva a helyzetet, egy idő után a tájékára se megy a munkaügyi központnak, akkor kikerül a nyilvántartásból, és ezzel a (nyilvántartott) munkanélküliség csökken. Hasonlóképpen, ha a gazdaság föllendülése okán egyszerre sokan úgy látják, hogy érdemes mégis vissztérni a regisztrációs rendszerbe, mert jobb esélyük van munkát találni, akkor a (nyilvántartott) munkanélküliség - annak ellenére, hogy több lett a munkahely és magasabb a foglalkoztatottság - nőni fog.
OFF az érettségi értéke is elveszett, Magyar Bálint ezen még rontott, az egész oktatás válságban van, nem csak Magyarországon. én ellenzem a tömeges felsőoktatást - zsákutca ON de mindez nem csak az elmúlt négy évben volt így, sőt, az egyetemek még több hülye diákot fogadnak
egyébként az egyetemi létszám felduzzasztását magam is hibásnak tartom. mentség, hogy világtendencia, igaz zsákutca mindenhol. a sorkatonaság eltörlése szerintem nem növeli a munkanélküliséget hosszú távon, hiszen a hat hónapi szolgálati idő eltelte után ugyanúgy beléptek a munkaerőpiacra. annyit jelentett ebből a szempontból, mintha meghosszabbították volna az iskolát fél évvel. ettől nem lesz kevesebb a munkakereső
Azt hiszem a konkrét adat valahol 3,9 milla. Balra jobbra néhány ezer.
Túl kicsi a szám, hogy a komancsok győzelmi propagandát alapozhassanak rá. Eygenesen röhögséges, mivel még a korábbi bővülési ütemet sem voltak képesek tartani.;)))
ha nem tűnt volna fel, négy éve nem a fidesz van hatalmon. erről a kormányról mondunk véleményt áprilisban. az más kérdés, hogy a szocik sem vették észre, hogy ők vannak kormányon. az ellenzék ellenzéke elfelejtett kormányozni, de sajnos nem ők, hanem az ország jár rosszul ezzel
csak az elmúlt 2 hétből 25 olyan cikket tudnék ide bekopizni, hogy valami gyár bezárt, a dolgozókat utcára tették. legutóbb a ráma margarin többszáz dolgozóját. szóval remélem nem hiszed azt, hogy nem szűnnek meg Mo.-n munkahelyek. ... ha a szocik is ebből az előfeltevésből idnulnak ki, akkor nem kéne rájuk bízni ezt az országot méh négy évre...
ebben lehet, hogy igazad van, de a kis- és középvállalkozások termelnek is valamit. tehát ott tényleg gazdaságélénkítő egy ilyen lépés. és ha a közszfére, vajon mennyi marad az állam zsebében a csökkentéssel? lehet, hogy a költségvetésnek sem akkora lenne a kiesése, mint azzal riogatnak, hiszen ekkora hivatalnoki vízfejjel sok tb-járulékot megtarthat a költségvetés is
azt értem, hogy dinamikus a renccer, de nem lehet kivenni az új álláshelyek számát a kontextusból, mert ehhez azt is kellene tudni, mennyi szűnt meg, és hányan váltak munkahely keresővé. legalábbis a logikám ezt súgja. ilyen adatot pedig nem idéztek. talán nincs?
mivel ebben az országban az adóbevételek nagyrészét a minimálbéren foglalkoztató kis - és középvállalkozások valamint a minimálbéren bejelentett alkalmazottaik fizetik, nekem, laikusnak, ez nagyon is logikus lépésnek tűnik. Az első év tapasztalatai után lehet továbbiakat lépni. sztem összességében max 35-40 százalékos adóteher a reaális. ehhez képes ma mondta könyvelőm, fizessek vállalkozói járulékot. a meg mi, kérdeztem, mert ilyen tavaly nem volt. most ez is van. ennyit az adócsökkentésről :(
