Minden ami ehhez kapcsolódik.
Nem az Osztrák-Magyar Monarchia politikusainak tevékenysége. És ne szűküljön le a békeszerződésekre. Van ezekről topic elég, pörögnek is rendessen.
Viszont láttam itt érdekes vitákat a Monarchia haditengerészetének harcairól és esélyeiről, ott meg a rohamcsapatok kialakításáról. Szóval mindez legyen egy helyen.
Nyugati front hadseregei, felszereltségük, harceljárások, csaták, minden. Keleti front, balkáni front, olasz front, afrikai, ázsiai, tengeri front.
Dr. Drábik János magyar újságíró és kutató évtizedekig tartó kitartó kutatásai lényegében igazolták, hogy a nemzetek fölötti pénzhatalmi elit (pénzoligarchia, a marxista történetírásban nemzetközi finánctőke) és a vele sok szempontból összefonódott nemzetközi szabadkőmíves páholyok igen komoly szerepet játszottak az I. vh. előkészítésében és kirobbantásában.
A fő céljuk a hadviselő országok minél nagyobb mértékű, gyakran hosszú évtizedekre szóló totális eladósítása volt, amely egyébként sikerrel is járt.
Dr. Drábik több könyvében is tárgyalta ezt a témát, de most így hirtelen nem tudom, hogy melyikekben.
Majd utánajárok és beírom a címeket.
Érdemes ezeket elolvasni, néha egészen döbbenetes dolgok találhatóak bennük.
Erre szokás azt mondani, hogy "ha a fele igaz, az is nagyon sok"....
Az megint más kérdés, hogy a főáramú történészek még csak érintőlegesen sem mernek ezekről a témákról beszélni, mert akkor a társaik rögtön "összeesküvés-elméletet" kiabálnak és ellehetetlenítik, kiközösítik őket.
Azt Dr. Drábik is elismeri, hogy jelenleg még nincs a kirakós minden eleme a helyére téve, de így is lassan egyre tisztább, egyre teljesebb a kép.
Az igazságot nem lehet eltiporni, előbb-utóbb nyilván ki fognak derülni az események valós indítékai és háttere...
Azért azt remélem senki nem gondolja komolyan, hogy az I. világháborút kizárólagosan a nagyhatalmak versengése robbantotta ki és a 19. sz. végétől egyre nagyobb politikai és gazdasági befolyással bíró nemzetközi pénzoligarchia (Drábik János szavaival élve a pénzhatalmi világelit) ártatlan bárány ebben az egész történetben???
Persze a pénzhatalmi elitet (más kifejezéssel nemzetközi pénzoligarchiát) a legkevésbé sem érdekelte az, hogy még hány millió ember fog meghalni amiatt, mert elgáncsolták az 1916-os német békeajánlatot...
A német békeajánlat csak a nyugati front résztvevőire vonatkozott. Nagyjából arról szólt, hogy visszaállítják az 1914 előtti állapotokat: a németek kiürítették volna a megszállt francia és belga területeket, cserében a britek visszaadták volna a megszállt afrikai és óceániai német gyarmatokat.
Mint írtam volt, a kétségbeesett brit vezetés hajlandó lett volna elfogadni ezt a mindkét fél számára előnyös ajánlatot, de ekkor bizonyos nagy befolyású szabadkőmíves csoportok elkezdték bujtogatni a brit kormányt, hogy ne fogadja el a német ajánlatot, mert a brit birodalom képes megnyerni a háborút.
Nyilván ezt úgy gondolták, hogy az akkor már politikai és gazdasági nagyhatalommá vált USA-nak az antant oldalán való háborúba berángatása révén.
A pénzhatalmi háttérhatalomnak az USA beléptetésére ekkor már kész tervei voltak.
Tudták, hogy ha az USÁ-t sikerül az antant oldalán hadba léptetni, az vészesen meg fogja változtatni az erőviszonyokat és a német hadsereg a nyugati fronton előbb-utóbb összeomlik.
Jól kalkuláltak, mert mindez később pontosan be is következett, a friss és jól felszerelt amerikai hadosztályok harcba lépését követően kb. 1 évvel a nyugati német hadsereg ellenállása összeomlott, a németek kénytelenek voltak fegyverszünetet kérni.
1916 nyarára, őszére a hadviselő országok közvéleménye már torkig volt a háborúval, a fronton szolgáló katonákról nem is beszélve.
Drábik doki szerint ekkor történt, hogy a német vezetés titokban kompromisszumos békét kínált Nagy-Britanniának, amit azok hajlandók is lettek volna elfogadni.
Ekkor lépett közbe néhány, a brit kormányzatra nagy befolyással bíró szabadkőmíves csoportosulás...
Sőt, Drábik szerint 1916. nyarán a központi hatalmak álltak közelebb a háború megnyeréséhez:
- az orosz hadsereg offenzívái iszonyatos emberveszteségek árán kudarcba fulladtak, a hadsereg orosz területekre vonult vissza, harci morálja vészesen lecsökkent, a katonák egyre kevésbé akartak meghalni a "cár atyuska" birodalmáért.
- Angliának Drábik szerint néhány hónapra elegendő élelmiszerkészlete volt hátra, utána súlyos éhínség elé nézett volna, mert a német tengeralattjárók blokád alá vonták a szigetet
- a francia hadsereg, bár teljesen nem esett szét, iszonyatos emberveszteségeket elszenvedve a padlón volt
- az olasz hadsereg szintén a földön volt
- Szerbia és Montenegro elesett
- Románia nem osztott, nem szorzott
- a brit birodalmi csapatok nem bírtak a törökökkel a tengerszorosoknál, sőt akkor még a Közel-Keleten sem.
- az USA hadbalépéséről akkor még szó sem volt, sőt az USA-ban kifejezetten háborúellenes hangulat uralkodott.
Ebben az a legmegdöbbentőbb részlet, hogy a Woodrow Wilsont bizonyos körök bizonyos dolgokkal hogy a befolyásuk alatt tudták tartani, a döntéseit irányítani.
Ma már egye inkább az a reális álláspont, hogy ha az USA távol marad a háborútól, valószínű, hogy 1916. őszén, de legkésőbb 1916/1917. telén a háborúzó felek kompromisszumos békét kötnek, gyakorlatilag a háború előtti határok visszaállításával.
Bizonyos körök nem engedték, hogy ez a béke megköttessen, ami még további milliók értelmetlen, idő előtti halálát okozta...
"Nos, a kérdés ma is aktuális. A kérdés, amelyre különböző fajsúlyú és különböző igazságtartalmú válaszokat lehet adni..."
Az biztos, hogy nem kizárólagosan az imperialista berendezkedés és a nagyhatalmak versengése volt a háború kirobbanásának oka, hanem abban tevékeny szerepet játszottak bizonyos nagy befolyással bíró, titkos vagy féltitkos szervezetek is, amelyek ezirányú tevékenységét azonban a főáramú történetírás máig nem ismeri el....
Azért van nagy szükség az ilyen Drábik doki féle független kutatók kutatásaira...
Dr. Drábik hihetetlen mértékű tárgyi tudással rendelkezik a témában, ráadásul sok olyan infóval is, amely csak keveseknek van a birtokában.
Nem azt mondom, hogy a dokinak mindenben igaza van, az azonban biztos, hogy bizonyos körök már az 1880-as évek végétől, 1890-es évek elejétől nagyon tudatosan törekedtek az egymással szemben álló szövetségi rendszerek felépítésére, a nagy háború előkészítésére.
Az 1919-es román-magyar háború során számos atrocitást követtek el a megszálló román csapatok, amely következtében 647 magyar állampolgár vesztette életét, bővebben:
A császári és királyi 48. gyalogezredről gyűjtök információt, adatot és fotót a közelgő visszaemlékezésre. A családunkból 3 katona halt hősi halált az ezredből. Amennyiben rendelkezik valaki ilyen fajta információval kérem ossza meg részemre. Akár saját családi fotók is nagyon jelentős segítség lenne.
1915 végére a Monarchia hadseregében lényegében le is szerelték a lovasságot, a legénységet átképezték gyalogos csapatoknak, bár megtartották a lovasságra utaló csapatneveiket, de hátaslovaik már nem voltak.
A lovasság megszüntetésének 2 fő oka volt, az egyik, hogy a háború első másfél évében elpusztult rengeteg lovat az OMM hadvezetése képtelen volt pótolni, a másik pedig a lovassággal a korszerűtlen fegyverzet és taktika következtében a harctéren szerzett rendkívül negatív tapasztalatok.
Van azonban olyan hadtörténész is, aki szerint elhamarkodott volt a lovasság megszüntetése, mert később az orosz és az olasz fronton is akadtak olyan szituációk, amikor lovassággal lehetett volna a leghatékonyabban kihasználni egy-egy áttörést vagy győzelmet.
Én most nemrég néztem meg, hasonló témájú az is, csak nem dokumentum, hanem játékfilm.
A gyalogságtól eltérően a lovasságnál és a lóvontatású tüzérségnél a lovak is együtt szenvedtek a katonákkal, együtt élték át a háborúk borzalmait.
Becslések szerint kb. 1,5-2 millió ló pusztult el az I. vh-ban, mondjuk ebben benne vannak a betegségek, végelgyengülés és az elégtelen takarmányozás miatt elpusztult jószágok is.
Emberek és lovak százainak tök értelmetlen feláldozása, bár az a klisé ebben az esetben nem igaz, hogy szegény huszárokat belehajszolták az ellenséges ágyúk és géppuskák tüzében.
Ugyanis a korabeli leírások szerint egyáltalán nem kellett őket hajszolni, hanem úrrá lett rajtuk az akkor még általános harci láz - időben a nagy háborúnak még csak a legelején járunk - és a parancsnokok izgatottsága, harci szelleme a közlegényekre is átragadt.
Még amikor megtudták, hogy beásott orosz géppuskák és gyalogsági állások ellen kell rohamozniuk, akkor sem fogták vissza magukat és a legminimálisabb óvatosságot sem tanúsítva vágtáztak előre kivont szablyákkal.
Állítólag ebben nagy része volt annak is, hogy az uralkodó (I. Ferenc József) születésnapját egy fényes lovassági győzelemmel szerették volna megünnepelni.
A védelmi állások mögött várakozó oroszok közül néhányan később azt nyilatkozták, hogy ekkora vakmerőségre és felelőtlenségre még csak gondolni sem mertek, meg azt, hogy azt hitték, hogy a magyar huszárokat kőkeményen alkohollal itatták a roham előtt, mivel hogy ilyen felelőtlenségre józanul nem vállalkozik az ember.
A valóság azonban az volt, hogy a huszárok a roham előtt egyáltalán nem fogyasztottak alkoholt.
Mondjuk az is biztos, hogy mai gondolkodásmóddal nézve a gorodoki "halálroham" egy teljesen értelmetlen, öngyilkos vállalkozás volt, amelynek során kb. 450 ember és mintegy 600 ló veszett oda teljesen értelmetlenül.
Erről a csatáról nagyon sok érdekes cikk van fönt a neten, ennek ellenére a nagyközönség körében szinte teljesen ismeretlen a téma.
Bár a katasztrófával végződő gorodoki lovasroham nagyon jól megmutatta, hogy a lovas hadviselés felett véglegesen eljárt az idő, a huszárokat nem szerelték le, hanem továbbra is az orosz fronton maradtak, de most már túlnyomórészt lóról leszállva, gyalogosan küzdöttek.
1914. decemberében Limanovánál a huszárok hősies ellenállása állította meg az orosz gőzhengert.
December 5-től a mozikban!
https://index.hu/kultur/cinematrix/2019/12/05/akik_mar_nem_oregszenek_meg_peter_jackson_elso_vilaghaboru_dokumentumfilm/
Jackson elkerülte a makrotörténelemről szóló dokumentumfilmek minden kliséjét, se egy hatalmas térkép, se okos grafikák, se egy hadtörténész, sem másmilyen szakértő nem szerepel az alkotásban.
A FILM LEGNAGYOBB ERÉNYE UGYANIS, HOGY NEM A TÉRKÉPSZERŰ TÖRTÉNELMI FELÜLNÉZETRE, HANEM AZ EMBERRE KÍVÁNCSI.
... nemcsak az archív filmek képsávját keltette életre Jackson stábja, hanem az archív filmanyag nem létező hangsávját is. Merthogy bár száz éve létezett már színes film (csak túl drága volt, hogy arra forgassák a háborús tudósításokat), hangosfilm viszont még nem volt. Az archív anyagokból kiválogatott jeleneteket Jacksonék egyesével végigelemezték szájról olvasni tudó emberekkel, leolvasták az egykori katonák ajkáról, mit is mondtak az adott jelenetben, és hozzáadták a filmhez. És mindenféle zörejeket és némi zenét is kevertek hozzá.
Ezeknek a vizuális és hangi megoldásoknak köszönhetően ebben a filmben több jön át a száz évvel ezelőtti eseményekből, mint a médiatörténelmet író CNN élő közvetítéséből anno, az Öböl-válság idején. Kuvaitban láttuk, hogyan cikáztak az égen a rakéták fényei, és láttuk a katonákat is menetelni, hazatérni. De nem láthattunk olyan őszinte képeket, amiket a Jackson gondozta első világháborús archívokon, mert a huszadik század végén ezt a keresetlenséget már nem tette lehetővé a politikai számítás és a szerkesztés.
Nem forgatott le újonnan semmit, nem hazudott mai felvételeket eredetiknek, csak amit a régi kor technikája nem tudott, azt kipótolta az új technika segítségével. A lényeg: nem hazudott, hanem az igazi tartalmát csalogatta elő a képeknek, és ezáltal megmutatta a bennük rejtőző embereket.
Peter Jackson filmje nem hibátlan, de korszakalkotó abban az értelemben, hogy a technika segítségével az első globális háború nyugati frontján harcoló katonák napi életét olyan közelségbe hozza, mintha a saját nagyapánk vagy a dédapánk mesélt volna nekünk a frontélményeiről, vagy mintha egy szintén huszonéves mai veteránt hallgatnánk az élményeiről valahol a világ egyik katonai konfliktusban álló országában. Jackson filmje egy jól működő időgép. Még szerencse, hogy a stáblista alatt visszatérhetünk a jelenünkbe.
