A lengyel választók kiszavazták a parlamentből a baloldalt. Valószínüleg elsöprő erejű jobboldali koalíció alakul, jobboldali államelnökkel: Kaczynskival. A lengyel baloldal korrupciós és besúgós ügyeivel hiteltelenné vált a választók szemében, baloldali pártokkal, kormányokkal, álamelnökkel együtt. Magyarországon a múlt és a baloldali pártok "viselkedése, elő áés utóélete" ugyanaz, megértik e a magyar szavazok a lengyel fodulat üzenetét?
Persze igazad van. Amíg Lengyelország fel volt osztva a szomszéd nagyhatalmak között (s Te tudod legjobban, hogy ez négyszer is megesett a történelem során), a lengyel nacionalizmus haladó, nemzetteremtő irányzat volt.
Ahogy megszületett a lengyel nemzetállam, persze rögtön elkezdte elnyomni a nemzetiségeket: zsidóknak, ukránoknak, fehéroroszoknak, litvánoknak, lengyeleknek, góráloknak nem sok jó termett. A lengyelek (és a románok) tulajdonképpen a francia mintát követték: hogyan teremtsünk homogén nemzetállamot egy soknemzetiségű társadalomban az oktatás és az állami elnyomás segítségével.
Aztán jött a II. világháború: a zsidókat a nácik kiirtották, a visszatérő maradékot (kb. 1-2 %), a lengyel lakosság spontán (vagy nem is annyira spontán) pogromjai üldözték el. A németeket kitelepítették, a határt eltolták nyugatra, így viszonylag kevés ukrán és belorusz maradt lengyel földön, őket a Szovjetunióval kötött lakosságcsere-egyezmény keretében erőszakkal zsuppolták keletre, közben azok a lengyelek, akik akartak (a többség akart) áttelepültek a szovjet Távolkeletről az újonnan szerzett, s üresen álló nyugati területekre.
Így furcsa módon minden lengyel nacionalista álmát, a homogén lengyel nemzetállamot a nácik, a szovjetek és a lengyel kommunisták teremtették meg a negyvenes években.
Most viszont a maradék nemzetiségi csoportokat újra felfedezték, s pátyolgatják őket: újra vannak németek, sziléziaiak, kasubok, górálok és tatárok is Lengyelországban.
Lengyelország? Liberális mintaország? Te most viccelsz?
A régió egyik meghatározó nemzetállama volt mindig is. Lehet ezt felfogni humorosan is , de lehet úgy is tekinteni az egészre, mint a lengyel nemzet túlélésének egyik alapkövére. Már mint a lengyel nacionalizmusra.
Lengyelországban most győztek a konzervatív liberálisok, s remélhetőleg a nacionalisták és populisták okozta rombolást hamarosan megszüntetik, s Lengyelország lesz a térség liberális mintaországa.
Ne mondd el senkinek, de a történelem mai álláspontja szerint a góralok elszlávosodott vlachok, vagyis románok, akik egy sajátos szláv nyelvet beszélnek. Ez a nyelv a déli lengyel nyelvjárás és a szlovák egyvelege, sok román eredetű szóval megspékelve. A vlachok ugyanis hegyi pásztorkodást folytatva követték a Kárpátok vonulatát, s egészen Csehországig eljutottak. A legfontosabb nyelvjárásuk: a gwara podhalanska, vagyis a podhalei dialektus.
Úgyvan: "a jobboldal talpraállása kelet európában, a kommunisták után a reformkommunisták is kikerülnek a hatalomból. Lengyelország az egyik első olyan posztkommunista ország volt, ahol 1993-ban visszakerültek a kormányba a reformkommunisták (szocialisták, szociáldemokraták), most pedig az első ország ahol lényegében megszűnt a vezető erejük."
A sátán kipécézte magának Lengyelországot
A Radio Maryja igazgatója szerint a média a felelős a Kaczynski-vereségért
Népszabadság • Miklós Gábor • 2007. október 31.
Varsóban lassacskán összeáll a következő liberális-parasztpárti kormány. A lengyel társadalom nagyobb fele győztesnek tudhatja magát, hiszen az eddig kormányzó jobboldali-konzervatív és klerikális, populista erők ellenzékbe szorultak. A vesztesek oldalán azonban sajátos pánik uralkodik.
A toruni székhelyű Radio Maryja hallgatói és munkatársai kétségbeesetten telefonálnak be kedvenc adójuknak. Egy délkelet-lengyelországi lelkész, aki egyszerűen Janként mutatkozott be azt mondta a választások után pár nappal: Nehéz mindezt lenyelni. Újból csalódtam a nemzetben.
A rádió hivatalos kommentátorát a liberális Gazeta Wyborcza idézte. "Programnélküli, vezető nélküli párt győzött le egy olyan pártot, amelyek kezében volt a hatalom, valamint minden a választások megnyeréséhez. És mégis vesztett." Megszólalt Jerzy Robert Nowak is. A történész, aki a rádió fő ideológusa azt fejtegette, hogy hiba volt kiírni az idő előtti választásokat, meg kellett volna maradni a két kis szélsőséges párttal való koalícióban, és tovább tisztogatni a közéletet a régi kommunistáktól és a korrupciótól. Nowak úr szerint jogos a gyanú, hogy az állami választási bizottságban valami disznóságot követtek el. (Nowak nevét sokan ismerik Magyarországon, ő indított máig ható ostoba kampányt Spiró György ellen, megakadályozva az Ikszek lengyel kiadását. Az egykori kommunista diplomata az antiszemita szélsőjobb vezérpublicistája, a Rydzik-féle sajtóbirodalom egyik oszlopa.)
Több mint tizenhat éve létezik a toruni székhelyű rádió. Televíziója van, napilapja és saját média-főiskolája. A teljes birodalom gyakorlatilag Tadeusz Rydzyk redemptorista szerzetes-pap kezében van, a püspöki karnak alig van rá befolyása. A főpapok egy részének persze megfelel az antiliberális szuperklerikális hangnem. És az antiszemita kirohanások sem zavarják mindegyiküket. A Vatikán reakciói is minimum kétértelműek. Tadeusz Rydzyknek ugyanis sokmilliós hallgatósága, valóságos politikai tábora van Lengyelországban. Elsősorban a rendszerváltás vesztesei között, s ott, ahol erős a félelem mindentől, ami nyugati, külföldi, idegen. A rádió agitált az EU-tagság ellen. Ezzel együtt Rydzyk atya jelentős összegeket lobbizott ki magának Brüsszeltől.
A megzavart hallgatók kétségbeesve telefonálgattak a rádiónak. Győzelemre számítottak, hiszen összes ismerősük a Jog és Igazságosság párt (PiS) híve - és mi lett az eredmény. A félrevezetett fiatalokat okolják. És persze a médiát. Erről beszélt Tadeusz Rydzyk, a rádió igazgatója, a médiabirodalom igazgatója is. "A média szakemberei győzték le a PiS-t. Ma már nem kell géppisztoly a gyilkossághoz. A civilizációk harca folyik a világban. Lengyelország kiemelt csatatere ennek a háborúnak. A sátán kipécézte magának Lengyelországot, mert a miénk a legerősebb katolikus ország a világon.
A lengyel példa egyik üzenete, hogy a(z EU-ellenes) nacionál-katolicizmus még Kelet-Közép Európában is bukásra van ítélve. A másik az, hogy nem törvényszerű egy erős baloldali blokk léte. A harmadik pedig, hogy a választói passzivitás és alacsony választási részvétel a szélsőségeseknek (a hülyéknek) kedvez.
A lengyel példa üzenete szerintem a jobboldal talpraállása kelet európában, a kommunisták után a reformkommunisták is kikerülnek a hatalomból. Lengyelország az egyik első olyan posztkommunista ország volt, ahol 1993-ban visszakerültek a kormányba a reformkommunisták (szocialisták, szociáldemokraták), most pedig az első ország ahol lényegében megszűnt a vezető erejük.
Szerintem pontosan ez vár Magyarországra is, 2010-ben a szocialisták buknak, az liberálisok meg megszűnnek létezni, legalábbis társadalmi bázisuk jelentősen lecsökken. Csehországot annyira nem ismerem, de ott is jobboldali a miniszterelnök, Szlovákiában pedig le vannak maradva pár évvel,ott 2006-ban vesztettek a jobboldali erők, ők most tartanak ott ahol Magyarország volt 2002-ben (szocialista előretörés)
2007. október 30. 00:00 | Utolsó módosítás:2007. október 30. 15:55
Akár napokon belül hivatalba léphet az új varsói kormány, a választásokon győztes jobboldali liberális pártvezér, Donald Tusk ugyanis lendületesen folytatja a koalíciós egyeztetést.
Elmarad Jaroslaw Kaczynski távozó miniszterelnök esküvője - szellőztette meg a lengyel bulvársajtó. Az 58 éves, édesanyjával élő agglegény politikus - akinek nincs sem jogosítványa, sem bankszámlája - az október 21-ei előrehozott választáson remélt győzelem után állítólag az oltár elé vezette volna az általa irányított jobboldali konzervatív Jog és Igazságosság Párt (PiS) képviselőnőjét, a vele jó ideje hírbe hozott, 50 éves Jolanta Szczypinskát. Mivel azonban a jobboldali liberális Polgári Platform (PO) nyerte a voksolást (HVG, 2007. október 27.), a frigy egyelőre füstbe ment, az egykori ápolónő szerint ugyanis Kaczynski most nagyon szomorú. Ikertestvére, Lech Kaczynski államfő is nehezen emészti a vereséget: a választás óta kerüli a nyilvánosságot, s a PO elnökének, Donald Tusknak sem gratulált.
Ellenfeleik sértődöttségével mit sem törődve a liberálisok a győzelmi ünneplés után rögvest belevágtak a kormányalakítási tárgyalásokba, és Tusk máris biztatónak mondott megbeszélést folytatott a szövetségesnek kiszemelt Lengyel Néppárt (PSL) vezetőjével, Waldemar Pawlakkal. Az egymást már a választások előtt is lehetséges partnernek tartó két párt abban bízik, hogy a napokban egyezségre jutnak a kabinet összetételéről és a programról, így akár már november elején új kormánya lehet Lengyelországnak, miután Kaczynski az új szejm november 5-ei alakuló ülésén benyújtja a régi kabinet lemondását.
A posztok elosztása nem ígérkezik nehéznek. Pawlak a miniszterelnök-helyettesség mellé a gazdasági tárcát is megkaphatja, és a parasztság érdekeit is képviselő néppárté lehet a mezőgazdasági, valamint a környezetvédelmi minisztérium is. Igazságügy-miniszterként Tusk jobbkezét, Grzegorz Schetynát, a párt főtitkárát emlegetik. A pénzügyi tárca élén a liberálisok szívesen látnának független közgazdászt. Az egyik esélyes a Reuters hírügynökség szerint a London School of Economics egyetemen végzett, jelenleg a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) tanító Jacek Rostowski közgazdászprofesszor, aki az 1990-es évek elején részt vett a gazdasági átmenet sokkterápiájának kidolgozásában. A szejm házelnöke az eddigi liberális helyettes, Bronislaw Komorowski lehet, a szenátus vezetését pedig várhatóan megőrzi az 1980-as gdanski hajógyári sztrájk egyik főszervezője, a veterán Bogdan Borusewicz.
Miután a koncentrációs tábort és az 1944-es varsói felkelést túlélt Wladyslaw Bartoszewski az általa korábban kétszer is betöltött külügyminiszteri poszt helyett a kormányfő külügyi tanácsadójának a szerepét választotta, a diplomácia irányítója Radoslaw Sikorski lehet, akit az államfő ki nem állhat. Az Oxfordban végzett, az 1980-as években brit állampolgárként Afganisztánban és Angolában haditudósítóként szolgált 44 éves Sikorski az 1990-es évek elején rövid ideig védelmiminiszter-helyettes volt, 1998- 2001 között pedig a külügyben, majd 2002-2005 között a washingtoni neokonzervatív American Enterprise Institute agytröszt kutatójaként dolgozott. A két éve alakult PiS-kormányban megkapta a védelmi tárcát, ám idén februárban a katonai hírszerzés vezetőjével és a kormányfővel kialakult konfliktusa miatt lemondott. A kampányban a konzervatívok frakciójából is kilépett, majd jól időzítve könyvet jelentetett meg a kormány hatalomgyakorlásának kulisszatitkairól, és a liberálisok egyik húzóemberévé lépett elő.
A találgatásokban egy másik volt magas rangú PiS-politikus, Kazimierz Marcinkiewicz neve is forog, aki 2005 októberétől tavaly júliusig miniszterelnök volt, négy hónapra rá pedig a konzervatívok színeiben alulmaradt a varsói polgármester-választáson a PO-jelölt Hanna Gronkiewitz-Waltzcal szemben (HVG, 2006. december 2.). Ő is szakított Kaczynskivel, pár hónapja a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Lengyelországért, Bulgáriáért és Albániáért felelős igazgatója.
A formálódó kormányzati elképzelések kiszivárgott részletei alapján a liberálisok is folytatnák a korrupció és a gazdasági bűncselekmények elleni küzdelmet, amelyre - a széles hatáskörű olasz vám- és pénzügyőrség mintájára - új szervezetet hoznának létre. Ez a Dziennik című napilap értesülései szerint magánszemélyek és vállalatok adó-, vám- és pénzügyeibe tekinthetne be, és minden 10 ezer eurósnál nagyobb banki átutalásról is információt kellene neki szolgáltatni.
A liberális-néppárti koalíció várhatóan eltávolítja a Kaczynskiék által nagy állami vállalatok élére állított vezetőket - az ígéretek szerint az utódok politikailag semleges menedzserek lesznek. Kilátásba helyezték a privatizáció újraindítását, az 1200 állami cég zömét magánkézbe kívánják adni, megőrizve az ellenőrzést a stratégiainak minősített területeken (olaj- és földgázellátás, áramszolgáltatás), míg a nagy beruházásigényű áramtermelésbe és szénbányászatba elképzelhetőnek tartják a külföldi tőke bevonását.
Mindkét leendő koalíciós partner támogatja az euró mihamarabbi bevezetését, de a parasztgazdák nyugdíj-biztosítási befizetéseinek emelése és az egykulcsos adó körül komolyak a nézeteltérések. A néppártiak ellenzik az EU-csatlakozásból amúgy elismerten profitáló agrárszektor terheinek növelését, és a személyi jövedelemadóban (szja) megtartanák a 18-32 százalékos kulcsot, csak a legfelsőt törölnék el. A liberálisok viszont - arra hivatkozva, hogy a régióban zajló adócsökkentési harcban Lengyelországnak meg kell őriznie versenyképességét - egységes, 15 vagy 16 százalékos kulcsban határoznák meg az szja és a társasági nyereségadó mértékét.
kasubok laknak például a Helen. Anyós nyáron majd a lábát törte amikor bement egy régi ismerőshöz, aki a régi szülői házhoz építtett hozzá egy kis toldalékot. A régi ház padlószintje majd egy méterrel a talajszint alatt van (azon a környéken ez volt a jellemző építés, talán a homok miatt?), az újonnan hozzátoldott rész viszont normál, az átjárásnál lépcső van de a félhomályban nem vette észre szegény...
1. üzenet: egy liberális párt az utódpárti téglák nélkül lehet sikeres. 2. üzenet: az utódpárt önmagában impotens. 3. üzenet: aki a sajtót magára haragítja, akármit is csinál, okos és szép nem lehet. 4. üzenet: kényes területeket (pl titkosszolgálati reform) nem lehet izomból.
Én ismerek egy gdanski kasubot, nem tudom véletlen-e, de kiköpött olyan (volt kb húsz éve), mint az új lengyel miniszterelnök. Mondjuk ő lengyelnek tartja magát, és csak érdekességképpen említette, hogy kasub.
"A kezdeti nehézségekkel szerencsésen és erélyesen megküzdött, lecsillapította a felizgatott kedélyeket, rendezte a zilált horvát pártviszonyokat, megszilárdította a magyar állameszmét, megteremtette a Horvát Nemzeti Pártot, nagy reformokat hajtott végre különösen a közigazgatás és a tanügy terén. "
olyannyira, hogy 1903-ban sürgősen el kellett paterolni horvátországból mert ha nem teszik nyílt lázadás robban ki. a horvátoknak pont ezzel ellentétes a véleményük K-H-ról.
Hédervári gróf Khuen-Héderváry Károly dr. (Gräfenberg-fürdő, Felső-Szilézia, 1849. május 23. – Budapest, 1918. február 16.)
politikus, miniszterelnök, horvát bán.
Családja
A Freiwaldhoz tartozó Gräfenbergben (a város jelenleg Csehországhoz tartozik) született 1849-ben. Édesapja belási Khuen Antal (1817-1886) gróf, édesanyja monostori és komlósi Izdenczi Angelika (1823-1894) bárónő volt. Károlynak hat testvére született: Alice (1850-1879), Antal (1852-1890), Angelika (1855-1918), Margit (1856-1920), Henrik (1860-1928) és Szabina (1863-1942).
Pályája
Középiskolai tanulmányait a pesti piarista és a pécsi ciszterci gimnáziumban végezte, majd érettségi után a zágrábi jogakadémiát hallgatta. A doktorátus megszerzése után patvarista lett a zágrábi törvényszéknél. Szerém vármegye szolgálatában az 1870-es években a közigazgatási pályára lépett.
Az 1874. december 5-én Bécsben kelt legfelsőbb határozat alapján, az utolsó Héderváry (Héderváry Héder) után családneve mellé felvette a Héderváry nevet, a belási előnevet pedig a hédervári-ra cserélte föl, valamint a Héderváry család címerét egyesíthette a Viczay családéval.
A Szabadelvű Párt jelöltjeként a győrszigeti választókerületben szerzett mandátumot 1875-ben és 1878-ban. 1880. szeptember 6-án feleségül vette gróf Teleki Margit (1860-1922) csillagkeresztes palotahölgyet, akitől két fia született: Sándor (1881-1946) [1] és Károly (1888-1960) [2].
Az uralkodó 1882. január 1-jén kinevezte Győr vármegye főispánjává, beiktatása 1882. február 6-án volt, ahol a vizáradások idején elsőrendű adminisztratív tehetségnek bizonyult. Hogy rendezze a horvát anarchikus viszályokat, Horvát-, Szlavón- és Dalmátország bánjává történő kinevezést kapott 1883. december 1-jén, és ezt a méltóságot húsz éven keresztül megtartotta. Ezzel egyidőben elnyerte a valóságos belső titkos tanácsosi és a császári és királyi kamarási címet. Csakhamar bekerült a horvát országgyűlésbe, onnan pedig a magyarba. A kezdeti nehézségekkel szerencsésen és erélyesen megküzdött, lecsillapította a felizgatott kedélyeket, rendezte a zilált horvát pártviszonyokat, megszilárdította a magyar állameszmét, megteremtette a Horvát Nemzeti Pártot, nagy reformokat hajtott végre különösen a közigazgatás és a tanügy terén. Érdemeiért a király több kitüntetéssel – 1885-ben az első osztályú Vaskorona Renddel, 1891-ben az Aranygyapjas renddel, valamint 1910-ben a Szent István Rend nagykeresztjével – ismerte el munkáját.
1894. május végén a főrendiházban fölszólalt az egyházpolitikai törvény mellett. A Wekerle-kormány május 31-i lemondása után a király Héderváryt nevezte ki miniszterelnöknek, de mivel a Szabadelvű Párt határozottan Wekerle Sándor mellett foglalt állást, ezért kabinetalakításáról kénytelen volt lemondani, és Ferenc József június 9-én ismét a lemondott kormány léptett hivatalba. Hasonló szituáció történt, amikor a Wekerle és kormánya – most már véglegesen – lemondott: ismét őt dezignálták miniszterelnöknek.
Mikor azonban a függetlenségi obstrukció Széll Kálmán kormányát megbuktatta, az uralkodó 1903. június 27-én őt tette az ország élére, valamint megbízta az újonctöblet követelésének elejtésével, hogy teremtse meg a békét és vezesse ki az országot a költségvetési állapotból.
Dokôzë są pùblikòwóné w jãzëkach: kaszëbsczim, pòlsczim, miemiecczim ë anielsczim (w niechtërnëch przëtrôfkach równak téż w jinszich). Cassubia Slavica wëchôdô rôz do rokù w ùniwersytecczi wëdôwiznie Aschenbeck & Isensee Universitätsverlag w Òldenbùrgù. (http://www.univerlag.com)
