Ez az olvasói levél elkerülte a figyelmemet, a HVG május 2-i számában jelent meg. Elég kemény szöveg, de mondjuk megértem a szerzőjét.
Levélbombázás
Ha némi késéssel is, de ez úton gratulálok Rejtegetett légikatasztrófa-iratok felcím alatt közölt cikkükhöz (HVG, 2009. február 28.). Sajnos magam is érintettje - s egyben szenvedő alanya - vagyok a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) több mint sajátos magatartásának. Feleségem, mint légiutas-kísérő az 1975-ös bejruti Malév-katasztrófában vesztette életét, s az „illetékes” hivatalok számomra érthetetlen ellenállása miatt hosszú évek óta hiába próbálok törvényes eszközökkel információkat szerezni a tragikus esemény körülményeiről. Cikkük elolvasása után megértettem: ha egy olyan tekintélyes közintézmény, mint a Magyar Országos Levéltár így lepattan az NKH hivatalnokairól, akkor milyen érdekérvényesítő képességem marad nekem, mint egyszerű állampolgárnak?
Bár, mint említettem, cikkükkel messzemenően egyetértek, egyetlen megállapításával mégis vitába szállnék. Az, hogy a Magyar Köztársaság köztisztviselői mindezt meg merik tenni, szerintem nem „bohózatba illő”, hanem elszomorító, s jól szemlélteti a magyar közigazgatás és a nemzet morális állapotát, azt a mai korrupturát, ami felváltotta a diktatúrát.
Hangsúlyozom hogy a rendszerváltás óta folyamatosan tapasztalom az ügyben az együttműködés hiányát, s a korábbi rendszerre jellemző hazudozást. Az a nemzetközi törvényekkel egyező álláspontom, hogy háborús bűncselekmények felderítését akadályozni szintén törvénysértés. Itt Nagy-Britanniában sokan ismerik a Winston Churchillnek tulajdonított ironikus mondást, mely szerint „A törvények azokra vonatkoznak, akik betartják őket!” Ennek ellenére – vagy éppen ezért - az angolok híresek arról (s ezt személyesen is tapasztalom nap, mint nap), hogy nem csak az ügyintézőktől várják el a jogkövető magatartást, hanem saját maguktól is. S ha már Churchill-t említettem: ha a második világháború idején a brit kormány kiadott volna egy rendeletet, mely szerint csak 2 inch vizet szabad engedni egy kádba, akkor másnapra eltűntek volna a boltokból a mérőeszközök. Különben honnan tudták volna, mikor kell elzárni a csapot?
NÉMETH LÁSZLÓ, LEED (NAGY-BRITANNIA)
Németh László szerint „egy teljesen törvénytelen illegális személy” is kiutazott másnap a Tu-134-es különgéppel, akinek az volt a feladata, hogy a vizsgálat olyan eredménnyel záruljon, hogy a magyar népköztársaság megkapja a teljes biztosítási összeget a Lloyds-tól. Nevesíti is a pacákot, aki egyébként a kiutazott kivizsgáló bizottság listáján nem szerepel. Szóval úgy volt ott hogy nem volt ott. Ezt az embert a magyar bankárszövetség N.L. szerint életmű díjjal tüntette ki. Ez nekem új info volt, korábban csak úgy általában beszéltek a biztosítási csalásról pl. dr. Fülöp is.
Én három ismétlési időpontot találtam, május 21-én csütörtökön (21.35), 22-én pénteken (15.50) és 24-én vasárnap (20.30).Viszonylag rövid a mozi de elhangzik benne pár új elem is, ezúttal például a biztosítási csalás lehetőségét feszegetik részletesebben.
Mindig meg tud döbbenteni ez az eset, akár hányszor hallok, vagy olvasok róla valamit.. és csak remélni tudom, hogy még a hozzátartozók, leszármazottak életében eljutunk a végére, vagy mondjam azt naivan, hogy kiderül az igazság? Bár szerintem olyan ez mint a Kennedy gyilkosság, csak ott hivatalosan titkositották a vizsgálati iratokat - ami szerintem annyit tesz, hogy a nemzetbiztonság beismeri, hogy ez amolyan "túl sok embet érint, inkább ne bolygassuk" tipusú ügy ezért inkább évre fagyasztjuk pár évtizedre.. amig már mindenki elég öreg nem lesz.. szerintem az is nagyon érdekes, hogy a holland nő (az egyik utas lánya) libanoni kutatásai is egyfajta zsákutcába vezettek.. már ami az esetleges holtestek és sirhelyek felkutatását illeti..
Ha téged nem érdekel a 240-es járat története és nem is tudsz róla semmit, miért olvasol ilyen írásokat és minek írsz be ide? Annyiban igazad lehet, hogy az outsidereknek tényleg csak annyi jön át belőle, hogy valami vacak papírokon huzakodnak íróasztal mellett ülő bürokraták. Na és! Mondhatná erre a klasszikus.
A cikk az én olvasatomban egyrészt arról szól, hogy a törvények azokra vonatkoznak, akik betartják őket (W. Churchill). Ilyen szempontból tökmindegy, mi a tárgya az iratoknak. Ez azért közügy, mert a jelenség önmagában borzasztóan káros. Közpénzen fizetett állami tisztviselők nagy ívben tojnak ugyanannak az államnak a törvényeire és adófizető állampolgáraira, amely fizeti őket. Ez bármilyen HVG olvasónak üzenet a közállapotainkról. Lehet vele egyetérteni vagy vitatkozni, de itt tények sorolódtak fel, és mint tudjuk azok makacs dolgok.
Ugyanakkor a HVG azoknak akik a sorok mögött is tudnak olvasni sokkal többet üzent, nevezetesen: Magyarország nemzetbiztonsági érdekei felülírják-e a hatályos törvényeket, és ha igen, azt ki kontrollálja. Sokkal korrektebb lenne azt mondani, kérem, ez és ez az anyag x évre titkosítva van, viszlát. Van (vagy lett volna) erre lehetőség. De összevissza következetlenül - nyilvánvaló parancsra - hazudozni (Weiner elvtárs tárgyal, házon kívül van, ebédel, fürdőbe ment – egyszerre) több mint különös.
Ja és egy fontos új info volt még számomra a cikkben. Több mint három évtizedes ügyek még 2009-ben is aktuálisak Magyarországon. Mondjuk én a firkász helyében megkérdeztem volna az ügyeletes légügyi bürokratát, ezt hogy is tetszik érteni? A választ persze borítékolom – mi köze hozzá?
Csacsog a felszín, hallgat a mély...
Legalább olyan vicces lehetett mint az egyik érintett kinek a BM-ben "ottfelejtett" "császárnék" egyike a gyerekei jövöjéröl érdeklődött iratkikérés közben.Úgyhogy ez valóban "az" a banda.
Ahogy azt már az előbb is írták, olvassátok csak el az e-heti HVG cikkét. A bejrúti, a bukaresti és a berlin-budapesti MALÉV-szitukról van szó.
Ami igazán vérlázító, hogy utóbbi kettő esetében nem, de a bejrúti esetén viszont még most is, 34 évvel később, más politikai rendszerben ekkora a hallgatás.
Nemcsak Vágó J., hanem elődei is kitaláltak mindent, csak ne kelljen átadni a Magyar Országos Levéltárnak a dokumentumokat.
Pl.: napi szinten van szükség az aktákra, meg "beázott", aztán túl magasan van a polcon, nincs gép, ami levegye onnan.
Attól félnek, hogy ha kiderül az igazság, akkor leveri a Lloyd's a Malévon a gép bizt- árát? + egyéb kártérítések?
Esetleg attól, hogy kiderül, minek kellett annyi varrógépalkatrész a Közel-Keletre?
Köszi. Na akkor kell alakítani közűlünk lévő népekből egy egyesületet és a TASZ-segítségével be kell perelni azt, aki nem adja ki és akkor kiadja. Ötletre copyrightot jelentek be.:)
A legújabb HVG-ben (38. oldal) az imént olvastam egy tanulságos cikket a Magyar Országos Levéltár és a légügyi hatóság közötti elhúzódó csatáról. Előbbi a törvényre hivatkozva kéri az 1990 előtti iratanyagot, utóbbi meg nagy ívben tesz rá, illetve össze-vissza hazudozik. Utóbbi részéről most éppen egy bizonyos Vágó József magyarázza, hogy a törvények azokra vonatkoznak, akik betartják őket (talán W. Churchill mondása ez, de még utána kell néznem).
Se a cikket se Mr. Vágót nem kívánom minősíteni, ezt mindenki tegye meg önállóan, már akit érdekel a téma. Azért itt teszem szóvá, mert utalnak a cikkben az 1975-ös bejruti crash-re is. Annyit azért megjegyeznék: ha valamire igaz a mondás, hogy cseppben a tenger, akkor ez itt iskolapélda. Tipikus kis magyar/os történet...
Az ellenség keze azért annyira mélyre nem tudta betenni a lábát. Pár tippet mondok, ha találtok valakit aki megerősíti vagy cáfolja, akkor előrébb lehet jutni.
Köd volt. A másik gép átrepült Debrecenbe. Ez a gép az én információim szerint egyszer megpróbált leszállni, vagy tán kétszer is. Hibás átstartolásnak vélték, a filmen is látható egybe darab miatt (odaverte, ott törött?). Az irányítók állítólag nem akarták engedni a leszállást, a gép parancsnoka azonban emellett döntött. Aminek érdemes lenne utána menni, már ha - egyáltalán - mi igaz abból, hogy a leszállás megakadályozása érdekében mindenfélét (például világítást, de mást is?) lekapcsoltak a reptéren. Csak élnek még emberek, akik annak idején ott voltak. A többi, erre építhető konspiratív elméletet a hozzáértők majd biztos összeszedik:)
Szombaton este 7-kor az RTL Klub Fókusz Plusz című műsorában lesz egy 10 perces film az 1975 január 15.-én, Ferihegyen lezuhant MALÉV IL-18-as gép tragédiájáról. Benkő Péter színész is beszélni fog, az ő felesége is rajta volt a gépen.
