A WWF globális környezetvédő szervezet szerint 2030-2040 körül megáll a gazdasági növekedés és a természeti erőforrások mértéktelen túlhasználata miatt az egész emberi civilizáció súlyos válságba kerül. Ha nem tesszük az egész civilizációnkat ökologikussá addig. Van még erre idő, pénz meg főleg elszántság?
"Az erdőgazdálkodási és természetvédelmi szempontból egyaránt kiemelkedő jelentőségű tölgyerdeinket egy Magyarország területére újonnan behurcolt inváziós károsító, a tölgycsipkéspoloska (Corythucha arcuata) tömeges elszaporodása veszélyezteti."
A vége különösen izgalmas, amikor azt taglalja, hogy különféle tudós testületek szerint mit lehetne, ill. mit kellene tennünk, hogy elkerüljük a katasztrófát.
Állítólag 2030-ig gyökeresen meg kellene változnunk, különben összeomlunk, mint a klasszikus maják, az anaszázik vagy éppen Rapa Nui népe....
Ha egy oriashajo 20000 kilowattos, egy auto meg otven, akkor kevesebbet fogyaszt mint negyszaz auto, szendioxidbol ez nyero, az egyeb szennyzokbol meg ha nehanyszor tobbet bocsajt ki, azt elfujja a tengeri szel. Egyebkent nyilt tengeren egy adott helyen orankent ket hajo megy el, egy szuk hatsavos uton meg tizezer auto. Ha az otvenezer tonna teherbirasu hajot 2500 darab husz tonna teherbirasu amionnal potolnank, azok tobb szennyezest bocsajtananak ki, raadasul az orrunk ala.
a brazilok irtják az amazonasi esőerdőket, hogy mezőgazdasági területekhez és ezek révén bevételekhez és némi jóléthez jussanak, de ez hosszú távon valószínűleg az amazonasi esőerdők elpusztításával és ökológiai katasztrófával fog járni:
"Percenként átlagosan 33 800 műanyag palack kerül a Földközi-tengerbe, és összességében több mint félmillió tonna műanyag landol az Atlanti-óceánhoz kapcsolódó melléktengerbe évente – hívta fel a figyelmet a Természetvédelmi Világalap (WWF).
A WWF elemzése szerint a leginkább kedvelt úti célok (Barcelona, Tel-Aviv, Valencia, Velence, a Pó folyó deltája, a marseille-i öböl és Kilikia térsége Törökországban) a legszennyezettebbek, ami részben arra utal, hogy a kommunális hulladékfeldolgozás nem tud lépést tartani a turistaszezonban megnövekvő szemét mennyiségével.
Az üdülőszezonban akár a 200 milliót is elérheti a Földközi-tengeren vakációzók száma, ami a part menti régiókban akár 40 százalékkal is megnövelheti a hulladék mennyiségét – idézte az APA osztrák hírügynökség Axel Heint, a WWF tengerbiológusát.
A szakértő szerint a Földközi-tenger szennyezését nemcsak a természet, hanem a gazdaság is megszenvedi. A tengerbe kerülő szemét évente 641 millió eurós költséget ró a turizmusra, a halászatra és a tengeri gazdaságra, miközben például a halászat is hozzájárul a környezetszennyezéshez: a műanyag hulladék 20 százalékát az elhagyott szállítmány és a halászatban használt eszközök teszik ki.
A földközi-tengeri országokban évente keletkező 24 millió tonna műanyag szemétből 6,6 milliót válogatás nélkül dobnak ki: össze sem gyűjtik, illegális lerakókban hagyják vagy egyszerűen csak eldobják. A környezetbe kerülő műanyag szemét kétharmada Egyiptomból, Törökországból és Olaszországból származik.
A WWF szerint a műanyag szemét kezelését a hulladékra bevezetett kínai importstop is nehezíti. Törökország például 2018 óta a világ tíz legnagyobb műanyagszemét-importőre között van, és egyre több szemetet vesz fel Nagy-Britanniából, Belgiumból és Németországból. Törökország az újrahasznosításra fordítható kapacitását nagy részben az importált szemét feldolgozására használja, a külföldről származó hulladékot alaposabban válogatják, mint a hazait, amelyet nem hasznosítanak újra vagy a legrosszabb esetben egyszerűen csak lerakják valahol."
A háziméhek a vadonból származnak, és a háziméhek keverednek a vadméhekkel, és a háziméhek könnyen visszaszoknak a vadonba . Ez olyan mint a házimacska és a vadmacska viszonya .
Az ipari termelést recirkbe tenni. Időlegesen az úgymond "felesleges termékekre" energiát, emberi erőforrást nem fordítani.(pl divatáru, ajándék) De viszont lehet korlátlanul napelemet, szigetelést, szélturbinát, alternatív autót stb.
Pl. ha valami lebomlik a természetben, vagy olyan az anyag ami mondjuk co2-vé, vízzé tisztán elégethető, azzal nincs gond. A recirk az mindenképp megvalósul idővel, mert amúgy is bekorlátozza magát a rendszer. Pl, ha elfogy a vasérc, kiürülnek a bányák, akkor csak és kizárólag a recirk lesz. Persze ez még később. Előbb itt az olaj probléma. Vannak alternatív megoldások, de még megy a válogatás, fejlesztgetés. Én az ammónia alapú gazdaságot preferálnám. Recirk, olcsó, bármilyen elektromos forrásból előállítható, tárolható, nagy az energia sűrűsége. Vannak hátrányai, de minek nincsenek.
Az összes olyan megoldás, ami "mások" jogait, lehetőségeit, igényeit akarja korlátozni az ellenállásba fog ütközni.
Ha a szituációt egy "zéró összegű játszmába" akarjuk fordítani (pl a kibocsájtási kvótázás, ahol X mennyiséget lehet összesen kibocsájtani és ezt kell "arányosan" elosztani)
akkor természetszerűleg NEM fogunk tudni erőszakmentesen, hatékonyan megállapodni. Pontosan ezért kell ezt egy NEM ZÉRÓ összegű játszmába fordítani. Az itt és most
a lényeg szempontjából TÉNYLEG mellékes, hogy valaki szerint lehetséges-e a 100%-os újrahasznosítás... az viszont korántsem, hogyha a mostani módszereinkkel akarunk
a problémához közelíteni, akkor NEM fogunk megoldásokra lelni.
Ha valaha meg is valósul a 100%-ban recirk gazdaság (szerintem nem fog, mert a 100%-os újrahasznosítás eleve képtelenség), kár lenne olyan baromságokra pazarolni az emberi alkotó energiákat és munkaerőt, hogy mindenkinek minden nap új ruhája meg autója legyen.
Egyébként is minek? Aki 1 nap alatt megun egy ruhát, azt ott helyben agyon kellene lőni, mert veszélyes a társadalomra. Na jó ez egy kis túlzás volt nyilván a részemről.
De ha be is következne az a kor, racionális okból nyilván kéne valami korlátot szabni a fogyasztásnak.
Ez azonban már olyan sci-fi szerű téma, aligha valósul meg a mi életünkben, de szerintem a gyerekeinkében sem. Szerintem túl messzire mentünk előre az időben, jelenleg ennél sokkal súlyosabb problémák is vannak, pl. az édesvízzel és az élelmezéssel kapcsolatos problémakör, a szemünk előtt zajló hatodik nagy fajkihalási hullámot most nem is említem.
