A topicot azért nyitottam, mert abszolut kezdő révén, most jött el az az idő életemben, amikor szükségem lenne hegesztői tudásra és gyakorlatra.
Ebből eredően az az ötletem támadt, hogy ezen a fórumon on-line tárgyalhatnánk a hegesztést érintő kérdéseket, ötleteket, mindenféle témákat.
Nálunk is akadt már egy-egy ilyen eset, de nagyon nem foglalkoztunk vele, mert a vashoz kellett az Amper (IPE-gerenda, 8-as, 12-es falvastagság), a többi meg hát... adott volt. A hegesztés végén vésővel levertük a cundert, oszt' jónapot.
Amúgy szerintem igazad lesz: itt is ott lesz a kutya elásva, hogy a drótnak sok az Amper.
Nagyon nem folynék bele, mert ha már öt profi is bepróbálkozott vele, ráadásul a helyszínen, akkor én innen mit mondanék?
Max. annyit, hogy ha a négy (egyébként működőképes) gépből egyet se lehetett beállítani, akkor az a gépektől független hiba lesz: anyaghiba (akár az alapanyagé, akár a huzalé), gáz-minőségi probléma, vagy akár a villamos hálózatban fellépő hiba (pl. fáziskiesés).
Ezek egyike sem látható szabad szemmel.
Azt tudnám javasolni, hogy kezdjetek el "sakkozni": először hegesszetek valami ismert vasat, használjatok olyan drótot, amivel már volt jó varrat, álljatok vissza CO2-re, használjátok a gépet másik konnektorról (esetleg próbáljátok ki másik műhelyben), satöbbisatöbbi... egyszer meg kell lennie a "bűnösnek".
Szia. Pontosan nem tudom melyik gép a mig 400 - nem találtam a weboldalukon ,lehet hogy egy régebbi verzió - , de a lényeg, ahol dolgozom ott használunk 4500sw - ez a "különtolós" , vízhűtéses trafósgép. 1.2 böhler emk8 huzallal és 82/18 kevertgázzal 18L/perc mennyiséggel használjuk.
Ezen a gépen már van kijelző meg szinergiákat lehet állítani stb...
Nos, mi próbáltuk szinergikus módban nem jött be, nem tudtuk beállítani, ennek több oka is lehet szerintem.
Először is nem tudom milyen hosszú, de kur*a hosszú testkábelt adtak hozzá, meg a testkábelcsatlakozó nem túl jó - már mint szuper, csak nem a szórtíves "nagyáramra".
Mi még nem cseréltük le rövidebbre, de lehet hogy segítene egy vastag 95 kavadrátos (mm2) testkábel és elég lenne egy rövidebb mondjuk 3 vagy 4m.
Akkor a másik dolog hogy van rajta 3db testkábel dinse csatlakozó. Mi a harmadikba tettük, mert az 1,2 huzalhoz, kevertgázhoz azt ajánlja.
De én kikapcsoltam a szintergikus módot rajta, úgy próbálkoztam. Nagy fokozat állítót C a kicsit mondjuk 5 vagy 6 és 9,8-10,8m huzallal használva, fröcskölésmentes "hófehér ,ezüstös" varratot lehet vele csinálni. Vagy függőzésnél A8,9,10 beállításon nagyon szépen lehet vele függőzni.
Semmivel nem rosszabb vele hegeszteni mint mondjuk a rehm rp462 vagy rp562 vagy régi trafós forniussal, igazából szénacélon ugyan úgy hegesztesz vele mint bármelyik inverteresgéppel!
Lehet hogy nem ugyan az a két gép, mert a tieteken nem biztos hogy lehet variálni a szinergiákkal, de én megnézném a testkábel hosszát, keresztmetszetés, csatlakozót, illetve megvan-e hozzá a szükséges felvett áram.
Utóirat: 260-280A 1 huzzallal szerintem baromi sok, nagyon túlhevül az ömledék és a környezete az okozhat fröcskölést! Én 280A már 1,2 huzalt használnék, tudom hogy 190A és 250A között van az áram átmenet rövidzár és szórtív között változik ott fröcsköl az 1,2 huzal, de 260A felfelé már szórtív és "hűvös" varratot lehet hegeszteni.
Szerény kis acélszerkezetgyártó cég vagyunk, hagyományos trafós gépeket gépeket használunk, egyebek mellett 4 db Weld-Impex MIG400 vízhűtéseseket. Egyik típust sem sikerül beállítani (mérsékelten) fröcskölésmentesre. A hegesztendő anyag 8 mm vastagságtól 20 mm-ig terjed, 82%Ar-18%CO2 SIAD STARGON gázt használunk 12-15 l/perc mennyiséggel az 1,0 mm SG2 huzalhoz 260-280 A-ral.
Eddig négy "fizetős" és egy ingyenes hegesztőmester, mérnök, szakember nézte meg és próbálta beállítani a gépeinket, különösebb eredmény nélkül, pedig előfordult, hogy a reduktortól az áramátadóig munkakábelestől, előtolóstól mindent újakra cseréltünk, és az anyagot fémtisztára csiszoltuk.
A gyártó állítja, hogy nem szabad neki fröcskölni (bolházni), nagyon segítőkészen ellát tanácsokkal, de a távolság és emberhiány miatt kijönni nem tud, mi pedig nem tudunk milliós nagyságrendű összegeket áldozni inverteres gépekre...
Milyen beállítást használjunk pl. 10 mm-es lemezek 6-os sarokvarrataihoz?
Nincs igazán mit, mert nem volt egy rakétatudomány: megvolt a két álló oszlop, ugye... beraktuk közé a megfelelő magasságra beállított forgólézert(mert arról van szó!), azt' máris berajzolta az oszlopokon a furatok magasságát. Onnan meg már csak be kellett pontozni a vonalon az oszlop közepét (vagy a szélétől a megfelelő távolságot, ha az ajtót pl. az oszlopok külső oldalával akartuk síkba tenni) és megvolt a felső furat tűpontos helye.
Az alsókat meg a lézer függőleges vonal üzemmódjával "húzattuk meg" a már berajzolt ponttól indulva. Annak távolságát a felső ponttól meg - a szokásos módon: mérőszalaggal - felmértük.
Érdekes amúgy azt látni hogy egyes országokban még mindig dívik egy-két tartós dolgot gyártani - mondjuk ezek szinte manufaktúrák.Csak a nagyon kelendő dolgokat gyártják szarul.
Én egy csomó jó dolgot sajnálok amit már nem gyártunk akár itt magyarországon, nekünk,hazai piacra.
Talán azért volt keményebb és időtállóbb a régi beton mert murvával dolgoztak nem sóderral.a régi vakolatok is azért beton kemények, meg nem esik le és málik le, mert meszet használtak nem pedig mészpótlót vagy ami még silányabb, mosószert... Nem is volt divat és nem is kellett telibe glettelni a falat, mert az akkori szakik tükör simára tudták húzni a simító vakolatot, vezető sín és minden egyéb nélkül.
Ténylegesen elmondható hogy ez régen jobb vóóót. 🙂
Nekem azt tanították hogy felesleges annyi cementet rakni bele mert nem fog jobb tulajdonságokat mutatni..
Tömegbeton a legsilányabb.. tszbe meg került bele minden is és helyi keverés. Azt mikor töröd felfele sírsz.. 30cm től 60cm vastagságig. A mostani zsákosak sehol nincsenek keménységbe, vettem azt olyan színe volt mint a sódernek :D 2 naposan meg összezúztam azzal hogy felemeltem.. Pedig csináltam kurvasok beton járólapot.
Legkeményebb a pénzverde volt. Ott 20db vésőszár fogyott 5 gépen 12 óra alatt, 0-24 be ment a véső hogy időbe meglegyen.... Már a végén senki se akarta élezni őket. Úgy köszörülték otthon/telephelyen az emberek.
"Én nekem szerencsém volt, sosem találtam el betonacélt, de amit használok milwaukee mx4 nevű szárat elméletileg nem akadály neki a betonacél."
Hát, mi aztán rendesen kikapkodtuk. Persze ehhez az is kellett, hogy olyan, "békebeli" házaknál jártunk, ahol még nem spóroltak az anyaggal. Volt például olyan pesti ex-bérház, ahol nem fúrni kellett... "csak" az utcára kilógó kirakatot kellett elbontani.
Nna, abban aztán majdnem hogy annyi volt a vas, mint a beton. Nem ám gömbvas. Szögvas! Sőt, zártszelvénnyé hegesztett szögvas!
Vágjad, paraszt! :)
De volt TSZ-major falának vágása. Hát, azok se spóroltak a cementtel: olyan világháborús bunker szintű öregbetonból volt a fal, hogy még a gyémántkorong is sírt. Egy másik vállalkozó bele is bukott, pedig azoknak állítólag ilyesmi volt a profiljuk.
És hát nem csak a betonvas volt a gond. Ezeknél a házaknál még hírből sem ismerték az előre bekevert, zsákos betont. A diónyi kavics meg olyan szépen elvitte a fúrót oldalra fél-, egy centire, mint annak a rendje. Az meg nekünk pont elég is volt, mert vegyi dűbelt csak az egyik utolsó munkánknál használtunk az ára miatt. Addig csak a szokásos tipli...
Ezt téglában csak "vegyidübellel" tudnám elképzelni, mert tényleg közel vannak ahhoz a furatok. Viszon beton, pillérelembe alapcsavarral jó fog szépen.
Én nekem szerencsém volt, sosem találtam el betonacélt, de amit használok milwaukee mx4 nevű szárat elméletileg nem akadály neki a betonacél. Meg a hiltinek is vannak ilyen szárai, azoknak minden mindegy mint a szélsőháznak hogy milyen anyaggal találkozol fúrás közben. Jellemzően ezek 4-6-8 élű fúrók.
Egyébként lehet, hogy beválna, bár az igazi a "reinforced concrete" (vasbeton) lenne. Az ugyanis olyasmi, amivel sűrűn találkozik az ember és nagyon haza tudja vágni a napját, ha a négy furatból kettő azért csak dísz, mert két centinél vasat fogott a fúró, az ajtót meg pont nem rakhatja arrébb egy centivel se.
"A friss telepítésű oszlop alatt nagy átmérőjű zártszelvényt - például 100x100 értesz vagy vasalt betonpillért?"
Leginkább zártszelvényt, bár a 100x100-ast azt úszókapukhoz használtuk.
De igazából minden rögzítés attól függött, hogy mi volt a helyi adottság: volt, hogy téglából rakott oszlopra kellett először egy talpat befúrni (a talpas forgáspont zsanérok szvsz nem valók semmire, olyan közel vannak a furatok egymáshoz), aztán arra hegeszteni a zsanért.
De a forever kedvencünk a betonnal körbe-, és belül is beöntött zártszelvény volt. Nna, ha olyannal találkozol, akkor kerül, amibe kerül: AZONNAL HAGYD OTT!
Megfejtés: a zártszelvényig eljutsz egy vídiás fúróval, de onnantól meghalsz: a vídia a vasat nem viszi, a gyorsacél viszont abban a tizedmásodpercben ég el, ahogy átjutsz vele a vason. Mire kifúrsz egy tizenkettes furatot, vagy húsz-harminc fúrót baszol el és köszörülsz meg...
(Mindkét anyagot a magfúrók viszik, de azok ott kezdődnek, hogy a gép is több százezer forint. Két furatért nem igazán opció...)
Sőt, azzal is hegesztettem. 😜 Mérgemben a kiegyenesítő varratot egy szuszra végigtoltam (45 cm). Látszik, hogy már kb. leszartam, hogy mi lesz ebből, mert magamhoz képest egész épkézláb lett a hímzés. Pedig állva görnyedtem, kényelmes az nem volt. Amin meglepődtem, hogy a varrat irányába nem görbült a tákolmány semennyit.
"Ilyet használtam én is, csak egy-két helyen szembe jön velem a diópántos rögzítés - leginkább tengerentúli videókban láttam."
Ha nagyon pöpecül fel tudod rakni mind az ajtóra, mind pedig a keretre (nem tudod - különösen a kínai, lötyögős szarokat), akkor lehet esélyed rá, hogy csak akkor fognak elátkozni, ha netán megereszkedik a cucc. Nekünk mindenesetre nem sikerült rá tökéletes megoldást találni. Egyszerűen nem volt olyan, hogy ide hegesztek egy pántfelet - oda hegesztek egy pántfelet és felcuppantom rá az ajtót. Gyakorlatilag készre össze kellett állítani a kaput zsanérostól-mindenestől a helyén és úgy felhegeszteni a keretre a pántot. Ha nem sikerült - mert mondjuk megereszkedett az alátámasztás kivétele után -, akkor meg jött a szopás: levágni, lecsiszolni, újra felhegeszteni, lefesteni...
Az említett forgáspont zsanérral meg kilézereztük a négy zsanér furatát a kereten, kifúrtuk nekik a furatot, felrögzítettük a zsanérokat, rácuppantottuk az ajtószárnyakat, egy villáskulccsal beállítottuk-rögzítettük... és a kapuszárnyak lézeres pontossággal vízszintben voltak és milliméterre találkoztak! Ezt diópánttal még csak megközelíteni sem tudtuk igazán.
Diópántot maximum egyszárnyas ajtónál alkalmaznék, de tényleg ott is csak akkor, ha nagyon muszáj.
Ez gyakorlatilag annyira lesz “kocsi”, hogy egy kerekeken guruló lemez lesz, rárögzítve egy fém fiókos (függőmappa) szekrény, tetején a géppel. A szekrény mögött meg a palack ahhoz láncolva. A sok cumó megy a fiókokokba. Szerintem zseniális ötlet, innen loptam: https://youtu.be/3uoOG-aBaYM?si=FpK27IbBYHqm-pdG
Alsó hangon 120 kiló lesz azon a lemez talpon, persze elég lett volna vékonyabb is, de ez volt készleten. 😉
Megterveztem egyébként zártszelvényből is, de azért mehettem volna a bótba + egy csomó meló.
Végre nem vödrökben kell majd kihordanom a cuccokat a kertbe hegeszteni. Igaz, hogy a kocsifeljáró miatt a garázsból majd csak úgy tudom kitolni, hogy ki kell mennem a nagykapun az utcára, onnan meg vissza a személykapun. 😆
A szekrényt már begyűjtöttem:
Mondhatni, hogy van benne hely. Még a sisak is befér. Üresen 30+ kg, és legalább annyit elbír per fiók.
A gépet rögzítenem kell, mert a tett helyszínére vezető úton van emelkedő/lejtő/kisebb bukkanó. Szerintem fém fülekkel megoldom a masina gyári csavarjait használva.
Már tologató fogantyúnak való is van, előző életében fűnyíró tolókar volt. A kerekek is megvannak. Csak jöjjön már a jó idő, aztán rakom össze.
Nekem is a MrJones féle állítható jött be (behegesztős hüvellyel). Sokkal megengedőbb, mint a diópánt. És alulra is olyant, nem az oldszkúl forgáspont.
