A tízparancsolat 72 szóból áll. Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata 732 szóból. Az EU szabályozás a papirfecnibe csomagolt cukorka forgalmazására pedig 786.947 szóból.
az általam ismert változat:
A tízparancsolat 72 szóból áll és a maga nemében tökéletes. Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata 732 szóból áll és a maga nemében tökéletes. Az EU szabályozás a kacsatojás papirfecnibe csomagolt cukorka forgalmazására pedig 786.947 szóból áll és korántsem mondhatjuk az hogy tökéletes.
Egészen komolyan kíváncsi volnék rá, hogy egyébként ezek a harcos EU-ellenesek mennyi időt fordítottak arra, hogy megismerjék utálatuk tárgyát.
Szvsz rossz helyen kiváncsiskocc, mivel elenyészõ "a harcos EU-ellenesek" száma - viszont annál több a tájékoztatást igénylõ átlagpógár, amelyik inkább NON-nal szavazott az elrettentõ 500 oldalas csinálmányra.
A NON-nal és NEE-vel népszavazó EU-polgártársaink nem az EU-t ellenzik, hanem a saját nemzeti politikusaikat, a brüsszeli túlzásbavitt bürokráciát és az államjogi doktorátus nélkül értelmezhetetlen [alkotmány helyetti] csinálmányt .
-- A tízparancsolat 72 szóból áll. Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata 732 szóból. Az EU szabályozás a papirfecnibe csomagolt cukorka forgalmazására pedig 786.947 szóból. [Franz-Josef Strauss a Bundestagban, hmmm... mikor is, kb. 30 évvel ezelõtt]
Miért kellene ilyen angolszász jogrendszerhez hasonló rendszert kialakítani abban az EU-ban, ahol a tagállamok többségének (javítsatok ki, ha tévedek) jogi gondolkozásmódja a római-germán jogrendszeren alapul?
... egy többnemzetiségű Uniónak, olyan alkotmányra van szüksége, mely rögzíti az alapvető emberi jogokat, s nem egy olyan jogi - jogászi csúr - csavarra, amilyent most akarnak végigverni Európa nemzetein. Ez nagyon hasonlít ahhoz a politikusi "gondolkozásmódra"? mely minnél bonyolultabbá téve, minnél több kiskaput beépítve, a teljes morális leépüléshez vezetne.
De jó megfogalmazás, el is teszem a "best of index-forum" gyüjteményembe. :-)
Csak egy megjegyzés: szvsz a legjobb minta az EU-alkotmányra az eredeti brit, annak nyomában az ausztrál, indiai és a kanadai alkotmány:
http://en.wikipedia.org/wiki/Canadian_constitution =========================== The Constitution of Canada is the supreme law in Canada. It is an amalgam of codified acts and uncodified traditions and conventions. ===========================
Az EU-nak miért nem megfelelõ néhány alaptörvény mellett az "uncodified traditions and conventions" - tehát iratlan hagyományok és konvenciók? Az ilyesmit nem is lehet megszavazni.
Pontosan az alkotmányos szerződés tartalmára vontakozó tudatlanság/csúszatatások vezettek a vasárnapi és tegnapi eredményekre. Ha a vizfejet és a nehézkességet kifogásolja valaki, az ASZ pont ezen próbált meg javitani. Az érvényben lévő nizzai szerződés jóval bonyolultabb, mint az ASZ.
Egészen komolyan kíváncsi volnék rá, hogy egyébként ezek a harcos EU-ellenesek mennyi időt fordítottak arra, hogy megismerjék utálatuk tárgyát.
De most komolyan, nem vitatom én senki nézeteit, ha azok mögött valami tudásanyag van, valami erőfeszítés, hogy alátámasszuk azokat a közhelyeket, hogy "antidemokratikus, szuperállam, vízfej".
Mert csak azokból a vitákból keletkezetne valódi tapasztalat Európa számára.
OFF : érdemes Andersent mélységeiben is megismerni. Mit tartott például értékesnek (a meséket nem) - egy torz kor (ahol Shakespeare csak illő átiratban volt játszható) torz szülöttje lett...
A népszavazást megelőző politikai hisztéria megdöbbentő következménye (Párizsból most hazaért ismerősök szerint), hogy a francia társadalomban olyan indulatok törtek felszinre, mint 15 éve Magyarországon - régi, több évtizedes ismerősök/kollégák/barátok estek egymás torkának, barátságok szakadtak meg stb. Ez a politika által gerjesztett gyűlölködés az utóbbi évtizedekben nem volt jellemző a francia társadalomra.
Egész Európa szempontjából szerencsétlen dolog, ha az ún. konszolidált, jólétben élő, eddig viszonylag kiegyensúlyozottnak tűnő nyugat-európai társadalmakban a kke-i őrjöngés nyer teret. Volt már ilyen, de nem vezetett jóra.
Winter úrnak abban igaza van, hogy egy többnemzetiségű Uniónak, olyan alkotmányra van szüksége, mely rögzíti az alapvető emberi jogokat, s nem egy olyan jogi - jogászi csúr - csavarra, amilyent most akarnak végigverni Európa nemzetein. Ez nagyon hasonlít ahhoz a politikusi "gondolkozásmódra"? mely minnél bonyolultabbá téve, minnél több kiskaput beépítve, a teljes morális leépüléshez vezetne.
A referendum, egy keretet kell hogy megjeleöljön , s ezen belül szabad választást adjon az embereknek, nemzeti közösségeknek. Az egyetemes emberi jogokat dekralálja, annak védelmét, s privilégiumokat határozzon meg egy szűk kissebbség számára. Az emberi együttélés szabályaiba belefoglaltatik a tisztességes emberi magatartás úgy a magáéletben, mint a gazdaságban.
Az európai alapjog, mely a Római jogban vagyon megfogalmazva. " ami nem tisztességes, az nem jogszerű" / jaj édes jóistenkém, mi lenne itthon kishazánkban? / no mi lenne? egy szűk kisebbség privilégiumai megszűnnének. Ez oly nagy katasztrófa lenne? Nekünk nem az biztos. / talán, tanulmányozhatnák az USA alkotmányát, legalábbis, a terjedelmét tekintve /
A jelenlegi referendum, hasonlít " Andersen mesekönyvéhez " igaz, hogy ő európai, de talán mégsem ez testesíti meg a XXI. század európai identitását.
/ tisztelem, becsülöm Andersent, mint gyermekkorom kedvelt meseíróját, időközben csupán annyi változott, hogy felnőttem, s a mesék a referendumban nem érdekelnek.
Nevük mellőzősét kérő uniós illetékesek az elmúlt napokban már nem rejtették véka alá abbéli aggodalmukat, hogy a két ’nem’ dominóeffektushoz vezethet, megerősítheti a ’nem’ tábort azokban az államokban, ahol még hátravan a ratifikáció, és a szerződés hirtelen halálát okozhatja, ahogy tagállam tagállam után mond nemet. Szerdai közvélemény-kutatások szerint már olyan, normális körülmények közt megkérdőjelezhetetlen elkötelezettségű országokban sem lehetett biztosra venni az ’igen’ győzelmét, mint Luxemburg. Egy magasrangú bizottsági tisztviselő egyenesen úgy vélekedett, még a holland végeredmények megérkezte előtt: talán jobb stratégia lenne leállítani a ratifikációt, nehogy a sorozatos ’nem’-ek azt a benyomást keltsék a világban, mintha az európaiak fellázadtak volna az EU ellen.
"Azért szavaztunk Nee-vel, hogy megvédjük Európát"
Antidemokratikus, áttekinthetetlen és nehezen érthetõ: ezek Leon de Winter holland író érvei egyéb kifogások mellett, hogy az EU-alkotmány ellen szavazzon. Ebben az interjúban is hansúlyozza de Winter, hogy a európai ideál továbbra is megmarad - ha a polgárok több beleszólási jogot kapnak.
SPIEGEL ONLINE: Winter úr, már jóval a reeferendum elõtt hangoztatta, hogy az EU-alkotmány ellen fog szavazni. Nem érzi magát európainak?
De Winter: Olyannak érzem magam, aki Európában van otthon. Hollandia konyhája, szinei, idõjárása jelenti számomra az otthonosat. De Európa? - ez egy absztrakció. Aki azt mondja nekem, hogy õ európai, az számomra megjátszik valamit. Mivel azonosítja magát? Micsodák Európa mitológiái, mik a hõskölteményei? Az alkotmány elutasítása nem azt jelenti, hogy elzárkózunk: az európai együttmûködés életfontosságú - de azért ne vigyük túlzásba.
SPIEGEL ONLINE: Tehát az EU-alkotmány egy eltúlzott valami?
De Winter: Elsõsorban politikusok projektje - amire nem volt semmi befolyásunk. Egy olyan dolog, ami a messze távolban, valahol Brüsszelben keletkezett. Komplex, érthetetlen, egy dokumentum, ami engem nem fogad magába. A mi németalföldi alkotmányunk 1915-bõl áttekinthetõ, egyszerû megérteni, még a gyerekenek sincs semmi problémájuk vele. Ha elém tesznek egy dokumentumot, amit nem értek, de mégis alá kell írnom - vajon mit fog az ügyvédem tanácsolni? Nagyon egyszerû: nehogy "igen"-t mondjak rá. És így cselekedtünk most Hollandiában.
SPIEGEL ONLINE: Tehát az alkotmányt le kell rövidíteni és érthetõbben megírni - így a szívükbe fogják zárni a hollanadok?
De Winter: Persze több is van az elutasítás mögött, mégpedig egy mélységes bizalomvesztés. Csak az euro kudarcára kell gondolni. Mi mindent megigértek nekünk: az új fizetõeszköz új ökonómikus felvirágzást hoz nekünk. De Európának rosszul megy a dolga. Azok az országok, amelyek nem vettek részt, jobban állnak - és a svájciaknak, akik teljesen kimaradnak az EU-ból, megy a legjobban. Sok embernek túl gyorsan történik minden az EU-ban. Nem tudják, hogy lemondjanak-e a szuverinitásukról. Mindenek elõtt a politikába szertnének beleszólni. Az EU nem demokratikus, hivatalnokok és a brüsszeli politikai elit irányítja. Viszont a polgárok több közvetlen demokráciát akarnak.
SPIEGEL ONLINE: Mennyire befolyásolja az EU-krízis a holland belpolitika krízisét?
De Winter: Az elmúlt öt év során megerõsödött nálunk az az érzés, hogy a politikai elit nem képvisel minket. Mély szakadék választja el a politikát a polgároktól. A politikusoknak már nincs válasza a polgárok kérdéseire és a polgárok már nem követik kényszerbõl a politikusokat, mert önállóbbá váltak.
SPIEGEL ONLINE: Mi lesz a "Nee" következménye Hollandiában?
De Winter: A kormány lemondásától mindenesetre nem kell félnünk, le van az betonozva szilárdan.
SPIEGEL ONLINE: Mi marad meg az európai ideálból a francia és a holland elutasítás után? Meghalt?
De Winter: Nem, egyáltalán nem. Éppen azért, hogy megvédjük Európát, szavaztunk "Nee"-vel. Az alkotmány elfogadása csak a nacionalistákat hívta volna mégínkább ki, akik csak az aggodalmakat használják ki. A szavazás eredménye nem meglepõ. Csak az a meglepõ, hogy a politikusok nem értették meg eddig a polgárok hangulatát. Most kezdõdik a vita Európa jövõjérõl. És ha ez ahhoz vezet, hogy Európa áttekinthetõbbé és demokratikussábbá válik, ez lesz az igazi siker.
Első Polgár paranoiából ötös. Meg összeesküvés-elméletekből. Azt magyarázd el légyszi, hogy az USA miért nem jelent problémát? Talán a két földrész között nincs piaci verseny? Vagy ha mégis van, netán kiegyenlített? Netánnetán nyerésre állunk? És az életszínvonallal meg mi van odaát meg itt?
"The Western European standard of living is about a third lower than the American standard of living, and it's sliding. European output per capita is less than that of 46 of the 50 American states and about on par with Arkansas. There is little prospect of robust growth returning any time soon."
jah meg van meg egy megoldas, csak az egy kicsit geciseg. de szerintem 5 even belul kezzel tapinthat policy lesz az EUban es USAban. Indiat osszeugrasztani a pakikkal, Kinat a Taiwan - Japan - Del Korea szovetseggel, hatukban az amerikai hordozoflottaval es B2-esekkel, aztan a vereseg utan kinai polgarhaboru, anarchia, lesz munka megint nyugaton.
jaj ne man. epp most reszleteztuk ki, hogy se USA se Japan nem jelent igazan problemat. problemat Kina es India jelent, de nem azert mert olyan kurva jo a gazdasagpolitikajuk, hanem azert mert kurva olcson hajlandoak dolgozni. ez ellen semmilyen gazdpol nem segit, max utodvedharcokat lehet folytatni niche teruleteken, es a nyersanyagforrasokra ratenni a kezunket, mielott Kina katonailag is megerosodik,
Oké, de ki irányítsa az unió közös gazdaságpolitikáját? mert ha nem lesz ilyen, hanem lesz külön francia meg német meg angol meg magyar gazdaságpolitika, akkor kína, az usa meg japán átgázol rajtunk egyenként és észre sem fogjuk venni, hogy közép-ázsiával versengünk a piacon.
Az import nem az alsó-középosztály ellátására kell elsősorban, hanem legalább ennyire, sőt sokkal inkább a felső osztály luxusfogyasztásának kielégítésére, úgy is lehet mondani, Amerika egésze (amiben a nigg... pardon halmozottan hátrányos helyzetű kisebbségek természetesen nincsenek benne) jólétének a fenntartására.
Mindegy is.
Az olajforrások biztosítása c. mesének akkor lenne értelme, ha volna értelme. De nincs. Ha Irakot nem foglalják el, Szaddám elárasztotta volna a világpiacot a TotalFinaElf (illetve 2003 óta Total) mezőin termelt olajjal. Most viszont Amerika az ott dúló polgárháború miatt semmilyen módon nem képes a világpiac elárasztására. És akkor még nem is beszéltem az Irán elleni háború esélyéről, ami egészen felfoghatatlan módon fenyegeti Európa - és az egész világ, benne ironikus módon Amerikával - energiaellátását.
Amerika utoljára - egyébként európai és japán és főként arab pénzből - 1990-ben biztosította az olajforrásokat. (Már ha az is nem volt fölösleges: Szaddám sem merte/tudta volna Szaúd-Arábiát elfoglalni, a nyakig adósságban ülő Irak meg Kuvaittal együtt is ugyanúgy rá lett volna szorulva az olajexportra, mint Kuvait nélkül.) 2002 óta Amerika kimondottan fenyegeti az olajforrások biztonságát.
Az olaj egyébként rövid időn belül elkezd kifogyni. Akkor Amerikának az uralma alá került olajmezőkkel két lehetősége lesz: megelégszik a kitermelésből származó profittal (az sem kevés, és az is mehetne a Totalhoz), vagy pedig szépen a csökkenő kitermelést egyre nagyobb mértékben allokálja saját magának. (Amivel egyébként importforrásait fogja megdögleszteni... Csak ízelítő e politika messzetekintő mivoltából.)
Szerintem ezerrel kéne az olaj helyettesítő technológiákat erőltetni, abból a pénzből, amit most a háborúra pazarolnak. Amerika jelentős elmaradásban van Európával szemben a megújuló energiaforrások (pl. szélenergia) és gyakorlatilag minden lehetséges helyettesítő technológia (pl. hidrogéncella, bár abban pl. speciel én nem nagyon hiszek) alkalmazása tekintetében. Lemaradásban van szerintem a Távol-Kelettel szemben is e téren.
Róma külkereskedelmi mérlege is negatív volt... miért ne fizetnénk vissza mindazt, amit a szabadságunkért tettek és tesznek?
A római külkereskedelmi mérleg alakulása igen előnyös volt a rómaiaknak, és igen előnytelen volt az egyiptomiaknak. És azért ne fizessük vissza nekik, mert nem értünk tették, hanem önmagukért. Történetesen időnként egybeestek az érdekeink, és történetesen most nem esnek egybe. Riválisok vagyunk a várhatóan szűkülő erőforrásokért. A világgazdasághoz Amerika az utóbbi időben egyre kevésbé járul hozzá bármivel is, hát itt lenne az ideje, hogy elsőként ők szorítsák meg a nadrágszíjat. Nekünk legalábbis nem érdekünk, hogy a mi kontónkra odázzák ezt el.
Van egy ilyen elterjedt mítosz, hogy a birodalmak a meghódítottaknak milyen marha jók, hogy az indiaiak milyen jól jártak a brit gyarmatosítással, meg hogy a Római Birodalom is mennyire isteni volt. A birodalmak - ha életképesek - nyilván kialakítanak eszméletlen áldozatok árán (mely áldozatokat legnagyobbrészt az alávetettek fizetik) egy egységes gazdasági teret, aminek a szétverése azután újabb eszméletlen áldozatokkal jár, de ennyi. Esetleg lehetnek jók a birodalmak az alávetetteknek, de egyáltalán nem ez a főszabály. A főszabály az, hogy a birodalmak a hódítóknak, a központnak szoktak jók lenni.
Közös hadsereg nélkül nem lesz soha közös külpolitika. Közös hadsereg meg nem lesz a belátható jövőben. Ergo a belátható jövőben nem lesz közös külpolitika.
Egyébként a francia és brit hdsg. kimondottan francia és brit gyarmatokat építene, nem EU-s gyarmatokat, ezért is jobb a közös hadsereg. Hogy legyen közös konc.
igen a nyugdijrendszer problemaja alapvetoen demografiai problema. szvsz az angol + francia hadsereg eleg az EU erdekervenyesitesehez, nem feltetlenul kell kozos hadsereg, viszont kozos kulpolitika kell, ami igen nehez.
A nyugdíjrendszer piaci alapon szerintem éppolyan szar, mint nem piaci alapon. Az ENRON, a Delta Air Lines és (valószínűleg) a Ford és General Motors dolgozói pl. szarul jártak vele.
A gyarmatosítás meg közös hadsereget igényelne, amihez viszont központi bürokráciára van szükség.
