A főügyészség általi hosszabítás korlátja nem időtartamban van megadva, hanem úgy, hogy "legfeljebb a büntetőeljárás megindításától számított egy év elteltéig". [Be. 176. § (1) második mondat.] Nincs korlátozva, hogy ezen időn belül hány alkalommal élhet a jogával.
Ha a nyomozás meghosszabbított határideje is lejár - anélkül, hogy újra meghosszabbítanák - akkor nem hogy nyomozási cseleményt nem lehet foganatosítani, hanem a nyomozást meg kell szüntetni - vagy iratismertetés után vádemelési javaslattal át kell adni az ügyet az ügyészségnek.
Viszont a nyomozás iratait teljességében csak a nyomozás lezárása után lehet megismerni. [193-194. §] Addig viszont arról kötelesek másolatot adni, amibe betekinteni is lehet: jegyzőkönyv olyan cselekményről, amelynél jelen volt és szakvélemény. No és amit még engednek.
A főügyészség meghosszabbította a Be.-ben alapként biztosított nyomozási határidőt (Be. 176. §), de csak 4 hónappal. Most akkor ő még újra hosszabbítgathatja, ameddig az ő hatásköre, nem? Ugyanakkor nyomozási cselekményt terveznek a határidő utolsó napjára, amire valószínűleg nem kerül sor. Gondolom, ezért már nekiláttak az ügyészségtől újabb hosszabbítást kérni. Ameddig ez nincs meg, lehet nyomozási cselekményt foganatosítani? Szerintem nem.
A másik kérdésem a sárbírkózás lenne: a nyomozóhatóság megtagadja a egyes iratokról való másolatkészítést (mert ugyebár a nyomozás érdekeit sérti), ugyanakkor a Be. másik szakasza a betekintést (nem másolatot) lehetővé teszi. Szószerinti értelmezésben szerintem biztosítani kellene a betekintést. Pde ha jól sejtem nem így szeretik értelmezni... Igazából, hogy megtagadták az ügy jellegéből kizárásos alapon elárulták, hogy ami van az nincs:)
Büntetőeljárás van folyamatban ellenem, akár évekig is elhúzodhat a nyomozás. Mivel még nem született jogerős bírói itélet, sőt még vádemelésre sem alkalmas az ügy, büntetlen előéletűnek számítok? Kaphatok erkölcsi bizonyítványt? SOS!
A játékszabály adott: lásd bal oldali menüben Modus Moderandi. A legfőbb szabály: a hozzászólásokban ne minősítsétek a másik személyét. Ha ehhez tartjátok magatokat, nem lehet gond.
Javaslom, hogy tegyük félre az eddigi eseményeket, és várom a jobbító szándékú hozzászólaást a velem szemben lévőktől, és köszönöm azoknak, akik kiállnak az ügyem mellett, ugyanakkor ők is azért vannak itt, mert sérelem érte őket a bíróságok részéről, ők is tettek fel kérdéseket, és válaszokat vártak, és ők is, mint én is, csak sértegetést kaptunk, és az ezekre adott válysz miatt már néha elfajult a helyzet! Kérdezem a másik oldalt, hogy tudunk egymás sértegetése nélkül, értelmes párbeszédet folytatni, és ebben egy játékszabályt kialakítani?
Maximálisan egyetértek, és én is azt kérném vitapartnereimtől, hogy ne provokáljanak, hanem észérvekkel győzködjük egymást, és lehet jó sül ki a dolgból, közösen tudunk tenni az áldatlan állapotok felszámolására! Köszönöm!
Kérem, mellőzzétek a személyeskedést! (Személyeskedés = a másik személyét támadni annak érvei helyett.)
Minden trágár jelző, amivel vitapartnereiteket illetitek, csak a saját igazságotokat járatja le. Továbbá ellentmond a Modusnak, ezért törölni fogjuk, elkövetőjét pedig tiltani.
Aki nem képes kulturáltan vitázni, az ne szóljon hozzá.
A szakzsargon a szakma művelőinek szól: fél szavakból is értik egymást. Próbálj segédkezni egy ácsnál, egy kőművesnél, egy hajóépítőnél. Úgy megvezet egy pillanat alatt, hogy arról koldulsz, és nem is tanult öt évig.
Biztosan ismert előtted, mennyi orvosi műhibaper van folyamatban, azok száma növekszik, a megnyert perek száma és a megítélt kártérítés összege ugyancsak.
Kérdezem, a mai műszerezettség, szakismeret mellett több műhiba történik, vagy csak nagyobb a felderítettség? Vagy korábban jobban összetartott az orvostársadalom? A szakértői véleményekben olyan szakzsargont használhattak, amelynek a jelentését laikus nem értette, még az ügyvéd sem? Visszaéltek a közpénzen megszerzett tudással? Van némi valószínűsége.
Visszatérve Flattila ügyéhez az a véleményem, hogy nem egyedi eset az övé. A jogsérelmeken keresztül kialakul a véleménye, hogy az egész aljas, korrupt stb. Ezt nyilvánosan kezdi hangoztatni, szó szót követ, és a dolog elfajul. Szórólap készül, feljelentések jönnek-mennek. Az "igazság" pedig szépen lassan, néhány év múlva bontakozik ki. Közben Flattila a rendszer ellenségévé válik, és kezdi törni a fejét, hogyan lehetne tisztességre szorítani a bíróságokat, ügyészséget, rendőrséget.
Nem egyenrangú felek: a jogerő a bíróság mellett van, a rendőrség az ügyészség alá rendelt, az ügyészséget pedig rendre felülbírálja a bíróság. És a kör bezárult. Nincs mit tenni. Ebben a helyzetben nagyon lényeges a nyilvánosság, de a bíróságok és a szakma ezt gátolják. Az öntisztulási folyamatot Ti is akadályozzátok, habár birtokában vagytok azoknak a szakmai ismereteknek, amelyek mellett az ilyen/hasonló ügyek egy pillanat alatt földeríthetők lennének, de nem teszitek. Ez a közvetett bűnötök. Viszaéltek a közpénzen szerzett tudással.
Eszembe jutott perújítási ítéletem, amikor a bíróság kimondta, hogy az az önkormányzati rendelet, amelyet alperes alkalmazott, nem került kihirdetésre. (Ténykérdés. Tehát közokirat hamisításon/hamis tanúzáson alapult a vesztett ítéletem.) Az eljáró bírónak nyomban büntető eljárást kellett volna kezdeményeznie, mégsem tette. Nem bízott a jogállamban. És igaza volt, az LB "kimosta" a jegyzőt. Jogkérdésben nem lehet pert újítani - címszóval.
Flattila annak ellenére, hogy nem hisz a jogállamban, ellenlépéseket tesz. Mást nem tehet, ugyanis kényszerhelyzetben van. Bíznia kell az igazságszolgáltatásban. Ez a kényszerhelyzet méginkább frusztrálttá teszi. És nem passzív, ami a rendszer számára veszélyes.
Már leírtam, pert nyertem ügyvéd nélkül, ügyvéddel szemben, igaz csak első fokon! Ennyit a szakmaiságról. No és még többen megállapították, ha az alapügyben nem lett volna jogi képviselőm, talán nyerek, de így esélyem sem volt. Nem értettem anno, amit Ti értetek, hogy "jogi képviselőm" többször azt mondta: Az igzságnak ára van! Ti jogalkalmazók értitek, hisz naponta learatjátok ennek gyümölcsét! Legalábbis véleményem szerint. Na most a Te "válaszodra a válasz": Természetesen tisztában voltam, vagyok azzal, hogy csak a büntető eljárás lefolytatása után tehetem meg a hamis vád bűncselekménye miatt a feljelentést. De! Tételezzük fel, hogy türöm szó nélkül, hogy lakásomat felforgassák, mert engem egy "bíró" meggyanúsított. Mindenről beszéltetek, de mi van az én előzőleg tett 6 feljelentésemmel, ami miatt meg sem indult a nyomozás? Egyébként a szórólap bekezdése azt tartalmazta "Nyílt feljelentés Kóródi, és bűntársa Makk ellen", hozzátéve azt, hogy azért kényszerültem erre, mert az intézkedni köteles hatóságok a törvény ellenére nem tették meg a korrupciós bűncselekmény miatt a szükséges lépéseket, sőt egyáltalán nem tettek semmit! És ezután szó szerint leírtam azt, amit előzőleg a Hajdú Bihar Megyei Főügyészségnek írtam, és azt eljárási hatáskör hiánya miatt a KÜNYH.-hoz továbbítottak! Na erre varrjatok gombot! Természetesen panaszt tettem az eljárás ellen, aminek a Hajdúböszörményi Városi Ügyészség helyt is adott. De a szomszédaink látták, hogy előttünk 3 rendőrautó állt meg, és betódultak. Ez történt május elején. szeptember 5,én a szóban forgó ügyvédet levélben azzal fenyegették meg, hogy abban az épületben, ahol tartózkodik bombát helyeztek el, mivel szemét módon viselkedett. Mint később megtudtam a szóban forgó Makk Miklós Hajdúböszörményi ügyvédet tanúként hallgatta meg a rendőrség. Ő jegyzőkönyvbe vallotta, hogy határozottan tudja, hogy a fenyegető levelet én küldtem neki! Erre azonnal elrendelték nálam a házkutatást. És természetesen megint rendőrségi kocsik előttünk, nyomozók be, nem engedem a számítógépet elvinni. Számítógépes szakember jön, megvizsgál mindent több órán keresztül, és megállapítja, hogy egyrészt a karakterkészlet más, másrészt a nyomtató típusa (nekem lézer nyomtatóm van, a levelet pedig tintasugarassal nyomtatták). A törölt dokumentumokban sem létezik az említett levél. Kizárja, hogy én írtam volna ezen a gépen. Makk dühös, amikor ezt megtudja, és állítja másik gépen írtam. Csakhogy! Én szeptember másodikán, mint régebben említettem is, balesetet szenvedtem, minek következtében bal bokám ketté-, és a sarokcsontom szilánkosra tört. Itthon feküdtem úgy, hogy mozgásképtelen voltam. Fel volt "bakolva" a lábam. Panaszt tettem az eljárás ellen, és a panaszomnak helyt adott az ügyészség. Csak addig kétszer látta az összes szomszédom, hogy kivonult a rendőrség házkutatásra, és azóta, ha átmegyek valakihez "zárják előttem, és utánam az ajtókat", meg mondják mindenkinek, hogy most sikerült kimagyarázni, de nem hiába tart nálam a rendőrség házkutatásokat!
Ott tartottunk, hogy nem teszek viszont felejelentést "a jog miatt", mert annak nincs értelme, én úgysem tehetem meg. És ebben igazat is adtam a törvény szerint, ez van, és szememre hányjátok, hogy lebuktam. Öcsik! Nem buktam le. Ugyanis e két házkutatás után kaptam egy telefont! A telefonáló tájékoztatott, hogy a fenyegető levelet ő írta, és ő tette postára! Természetesen név nincs, rejtett a szám. Elmondta azt is, hogy Makk bízta meg a levélírással, azt ő írta, de a "szemét" csak a fele pénzt fizette meg neki, és megfenyegette, ha nem vigyáz magára, akkor ő kerülhet bajba, mert az ő gépén mindent meg lehet találni, és ő azonnal telefonál, hogy megtalálta a fenyegetőt! Elmondja, hogy a címzést Makk Úr készítette saját magának. Azt is elmondta, hogy ő nem vállal semmit, mert Makk életveszélyesen megfenyegette! Ekkor ugrott be, hogy mikor nála jártam, láttam az irodájában egy etikettnyomtatót, amivel a levelek címzettjeit jelölik meg a borítékokon. Beugrott az is, hogy a borítékot is mutatták nekem, amikor nálam a házkutatás volt, és azon olyan etikettel megcímzett borítékot mutattak, mint amilyet Makk Miklós hajdúböszörményi ügyvéd irodájában láttam. Azonnal felhívtam Nagy László alezredest, a Hajdúböszörményi Városi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetőjét, és elmondtam azt amit ő is azonnal ellenőrizhet, hogy érdemes megvizsgálni Makk Úr etikettnyomtatóját, és a levelen szereplő etikettet. Erre tájékoztatott, hogy a nyomozást már lezárták, a tettes ismeretlen, de lehet, hogy igazam van. Ennyit tudok a mai napig. Rendszeresen kellett járnom kontrollra, illetve táppénzes ellenőrzésre három hónap elteltével. Szinte éreztem, hogy valki figyelt. Debrecenben a Kenézi kórházban mellém ült egy ember és elmondta, hogy megbízója hallotta, amikor Makk Úr valakivel beszélt az irodájában (ő rá várt az előtérben), és háborgott, hogy nem került be a Flórek (én) számítógépem a rendőrségre? Hogy tegye ő ezután fel a winchesterre, amit akar? Elmondta, hogy miről is van szó! A rendőrségnek a házkutatások alkalmával le kellett volna foglalni a számítógépemet, megvizsgálni a merevlemezt, hogy mi szerepel rajta, ő ezt lebeszélte, miért nem történt ez meg? Állítólag nagyon mérges volt! Ugyanis, mint az ő megbízójának elkottyantotta, hogy ő mint kirendelt ügyvéd, elég szabad mozgása van az épületben, és esetleg segítséggel is felmásolja a "fenyegető levelet" az én gépem merevlemezére. Ezzel buktam! Csak nem számolt a balesetemre, meg az ellenállásomra, hisz a gépem lemezén olyan személyes adatok (a vállakozásról, számlázó program, stb) szerepel, ami miatt én joggal tagadtam meg, hogy átadjam a gépet, de hozzájárultam, hogy egy szakember azonnal átvizsgálja! Egy millió forintot kért a tanúskodásért azzal a feltétellel, hogy azonnal menjünk el egy bankba, és vegyem ki a pénzt, adjam neki oda, erre ő megmutatja a személyi igazolványát, elmehetünk rendőrségre tanúvallomást tenne, stb. Én ebbe nem mentem bele, annál is inkább, mert nem rendelkeztem magánbankszámlán 1 millával, és ezt közöltem is vele. Ő sajnálta, és elköszönt! Azóta se láttam! Tudom! Hazudok, meg elmebeteg vagyok!
Mi van a kiállással velem szemben? Hiába, aki gyáva, az az is marad!
Mint minden szakmának, a jognak is megvannak a sajátos szakkifejezései. A kontradiktórius eljárás elvére nincs egyszerűbb és/vagy rövidebb magyar kifejezés. Mintahogy pl. az opportunitásra, officialitásra, immateriális bűncselekményre, in dubio pro reo-ra és még néhányszáz társukra sincs nagyon. Körül lehet őket írni, lehet definiálni ezeket a fogalmakat, de az idegen nyelvből eredő kifejezést egyszerűbb használni.
Azért, mert lebarmozott minket, nem hogy elfogulatlant, semmilyen véleményt nem várhat. Elfogulatlan véleményt azért nem várhat, mert hihetlen nagy jogi szaktudása birtokában sem bírja leírni a releváns tényeket pontosan. Ha leírná, akkor is csak annyit lehetne, mondani, hogy "ha ez így igaz, akkor...". És ez nem azt jelenti, hogy hazudik, hanem csak annyit, hogy az ellenérdekű felek másképp értékelik a történéseket, ezért a teljes képhez kell a másik fél is. Bizonyára flattila barátunk is ismeri a kontradikció szó jelentését és tudja, miért fontos. Márpedig egy fórumon senki nem fog lejátszani egy bírósági eljárást...
Az első megállapítással egyetértek, Flattila (miután lebarmozott benneteket) nem várhat elfogulatlan véleményt. A másodikkal már nem egészen, ez nem egy bírósági tárgyalás, nem citálhatjuk ide a másik felet, hogy elmondja az ő álláspontját. Ha eleve feltételezitek, hogy Flatiila hazudik, akkor ne is szóljatok hozzá. Flattilának azt javaslom, hogy ne írjon ebbe a topikba. A bírósági túlkapások c. topikban viszont várom a hozzászólásait. Még valami Flattilának: próbáld meg tűrtőztetni, moderálni magad, mert így biztos hogy nem kapsz elfogulatlan véleményt.
Te most komolyan azt hiszed, hogy érdemben reagálni fog erre bárki is? Miután kijelented, hogy egyáltalán nem értünk a szakmánkhoz, folyamatosan hazudunk, köcsögök, faszok és barmok vagyunk, még elvárod, hogy segítsünk neked?
Btw. nickree-nek teljesen igaza van, ez az egyik fél véleménye, az is teljes mértékben hiányosan előadva. Ez alapján senki nem tudna megalapozott véleményt mondani az esetről.
Nagy érdeklődéssel várom, hogy ehhez mit szólnak a jogászok. Flattila már többször elmondta ezt a történetet, de legfeljebb annyi volt a reagálás, hogy hazudik és elmebeteg.
Ismered, hogy milyen "szélességben" ismerem a törvényeket?
Elmondom az esetemet: Eddig hatszor tettem egy bíró, nevezetesen Kóródi Júlia a Hajdúböszörményi Városi Bíróság bírója ellen büntető feljelentést a teljesség igénye nélkül említve a Btk.225.§, Btk.275.§ elkövetése miatt. Mit tett a KÜNYH? " Feljelentésemet, mint jogorvoslati kérelmet megküldte a Hajdúböszörményi Városi Bíróságnak a szükséges intézkedések megtétele végett". Na erről, kinek, és mi a véleménye. Minő érdekesség ebben az időpontban a városi bíróság átmenetileg megbízott elnöke( mivel az előző már besokallt, hogy mi történik ott), Kóródi Júlia volt. Vártam másfél évet, és nem történt semmi. Ezért megismételtem a KÜNYH.-nál a feljelentést! Innen azt a választ kaptam, hogy ők már egyszer intézkedtek ügyünkben, beadványomat, mint "ellenvetést" értékelik, semmi újat nem tartalmaz a7z előző beadványhoz képest, ezért elutasítják, és "legközelebbi ilyen irányú beadványát olvasás, és válasz nélkül irattárba helyezzük!" Ezután a nyílvánosságon keresztül. egy szórólappal (csak 500 példány) fordultam a nyílvánossághoz, és ezen a szórólapon keresztül ugyanazon bűncselekményekkel vádoltam meg a bírót, és bűntársát egy ügyvédet (aki ellen első fokon a 3 millát megnyertem), nevesítve Ptk, Btk törvények megsértésével. Erre Kóródi és bandája feljelentést tett ellenem "nagy nyílvánosság előtt történt rágalmazásért", és még aznap házkutatást tartottak nálam, el akarták vinni a számítógépemet. Csak ismertségemnek köszönhető, hogy nem csuktak le, és nem vitték el a gépet. Természetesen azonnal viszontfeljelentést tettem hamis vád miatt! Az ellenem büntetőeljárást lefolytató Hajdúszoboszlói Városi Rendőrkapitányság nyomozója közölte, hogy elvileg van jogom a védekezéshez, de gyakorlatilag azt nem biztosítja, mert ezt a parancsot kapta feletteseitől! Kértem az iratokról másolatot, az iratismertetésnél is, de azt mondta a nyomozó "mivel nekem nincs jogi képviselőm, az nem jár nekem". A mai napig semmilyen engem ez ügyben érintő iratról semmilyen másolatom nincs, még a saját tanúvallomásomról sem adtak másolatot! "Természetesen" vádemelési javaslattal továbbküldte az ügyészségnek, a nélkül, hogy tudnám egyáltalán, hogy mivel vádolnának, mi volt az a mondat, vagy mondatrész, amely kimeríti a " nagy nyílvánosság előtt elkövetett becsületsértés" bűncselekményét? A nyomozó közölte, hogy arra kapott parancsot, hogy le kell folytatnia ellenem a büntetőeljárást, viszontfeljelentésemet nem veheti figyelembe, cél az én megbüntetésem! Csak, hogy mindenki lássa, hogy nem hazudok, a nyomozást az a Hajdú Bihar Megyei Főügyészség megyei főügyészhelyettese Jónáné Dr Pocsai Edit rendelte el, aki előzőleg ez irányú beadványomat "eljárási hatáskör hiánya miatt a KÜNYH.-hoz küldte meg", ahonnan "természetesen" a mai napig válasz nincs. Mitől lett az Editke rögtön eljárásra jogosult? Nehogy azt mondja már valaki, hogy ez nem hivatali hatalommal való visszaélés, bűnpártolás, és korrupciós bűncselekmény !? Az eljárást (nem kell külön leírnom, hogy miért?) az eljárási hatáskörrel nem rendelkező Hajdúszoboszlói Városi Rendőrkapitányság Dr Domján Sándor által vezetett kapitányság Sinkovicz Péter rendőrszázados nyomozója folytatta le. A nyomozó magatartása kifogástalan volt, de végig láttam rajta, hogy kényelmetklenül érzi magát! De parancsot kapott! És mi akik katonák voltunk, tudjuk, hogy a parancsot megb...ni nem szabad, mert akkor szaporodik, ő ehhez hűen viselkedett! Véleményt kérek!
"Nem kell ismernem az egész törvényt, hanem csak azt, ami az én érdekemben fontos" Ilyen hozzáállással nem csoda, hogy nem érted, mi zajlik körültted... De mivel nagyon türelmes ember vagyok elmagyarázom, miért nincs igazad. E körben maradjunk csak a topic témája szempontjából releváns dolgoknál.
Ahhoz, hogy valakiről meg tudjuk állapítani, hogy elkövette-e a rágalmazást, első körben tudnunk kell, hogy a törvényben írt "becsület csorbítására alkalmas tény" mit jelent, hogyan kell értelmezni. A becsület csorbítására alkalmasságot a törvény nem határozza meg, ellenben van neki egy jó 130 éves gyakorlata, amit ismerni kell. Azt, hogy az állított ténynek valótlannak kell lennie, a törvény nem tartalmazza, tehát ez nem feltétele a bűncselekmény megállapíthatóságának. Magyarul valós tény állításával is meg lehet valósítani. Ezt a bevett jogértelmezési módszerek alkalmazásával - melyeket a törvény nem tartalmaz, viszont ismerni kell őket - könnyedén ki lehet találni. Ha csak a 179. § (1) bekezdését és a 182. § (1) bekezdését olvasod össze, az a téves felfogás alakulhat ki benned, hogy a valós tény állítása soha nem lehet büntetendő magatartás. Ezért kell ismerni a 182. § (2) bekezdését is, amely azt írja le, mikor kerülhet sor annak vizsgálatára, hogy az állított tény valós volt-e, és így az (1) bekezdésbe írt büntethetőséget kizáró ok esetleges alkalmazására.
Tehát a főszabály az, hogy bármely - akár valós, akár valótlan - tény állítása esetén megállapítható a bűncselekmény elkövetése. Kivételes esetben és igen szűk körben lehetőség van az állított tény valóságának a bizonyítására, ami ha sikeres, az elkövető nem büntethető.
Na, ezért kell ismerni a jogot, nem csupán a nekünk tetsző szakaszokat kiválogatni.
Hát igen, de ehhez a srácnak ismernie kellene az egész törvényt, nem pedig csak egy-két véletlenül megtalált bekedéssel dobálózni. Többek között emiatt is tanítják ezt a szakmát 5 évig egyetemen, nem pedig zöldségeseket ültetnek be ítélkezni...
"Látod, pontosan ez a probléma. A jogászok nem értik (szerintem nem akarják érteni) az emberek nyelvét." Nem. A probléma az, hogy az emberek nem tudják ( vagy nem akarják tudni ) a tudás és a feltételezés közötti különbséget.
"Ha én azt hallom, hogy idd ki a bilit, kiviszem, mert tudom, hogy elhallásról van szó." Csak feltételezed az elhallást, mert ha tényleg azt mondták amit hallottál, akkor az eléggé sértő. Tudni akkor tudhatod, ha rákérdezel, és félreérthetetlenül megmondják, hogy melyik változatra gondoltak.
"Taán meg kellene tanulni a többség nyelvét, nem vagyunk gépek, hogy ne tudjunk egy elírást javítani." Vagy csak a jelenleginél jóval több embernek kellene megtanulni egy kicsit a - valóban - logikus gondolkozást.
Na ja. Jótékony homályban hagyta azt a nem éppen lényegtelen körülményt, hogy rágalmazás vádjával folyó perben a törvény csak kivételesen engedi meg a valóságbizonyítást. Vagyis a becsület csorbítására alkalmas állításról legtöbbször nem tud bebizonyosodni, hogy igaz-e.
Hagyd már abba! Ez a topic büntetőjogi kérdésekről szól, legyen neked elég annyi, hogy a túlkapásos topicban osztod az észt. Amiket írsz, itt teljesen mértékben offnak számít. Örülhetsz, hogy a modik kivételesen nagy türelmet és megértést tanúsítanak az irányodba.
Arról pl. szívesen beszélgetnék, hogy hány rendbeli becsületsértést és rágalmazást valósítottál meg itt a beírásaiddal, illetve eljárásjogi és bizonyítási kérdésekről a nicknéven való fórumozásra figyelemmel...
Látod, pontosan ez a probléma. A jogászok nem értik (szerintem nem akarják érteni) az emberek nyelvét. Csűrik-csavarják a szavakat, apró hibákra, elírásokra, elhallásokra hivatkozva szívatják az embereket. Ilyenekre hívatkozva húzzák-halasztják az ügyeket, verik költségekbe az ügyfeleket, teszik tönkre őket. Ha én azt hallom, hogy idd ki a bilit, kiviszem, mert tudom, hogy elhallásról van szó. Te kiiszod? Taán meg kellene tanulni a többség nyelvét, nem vagyunk gépek, hogy ne tudjunk egy elírást javítani. Érted miről beszélek?
"Tehát visszatérve az eredeti témára az OM nem azt mondta, hogy nincs hatásköre a bírósággal szemben, hanem azt mondta azért nincs hatásköre mert a bíróság nem hatóság. Ebből következik, hogy ha a bíróság hatóság lenne akkor lenne hatásköre. Ebből világosan következik, hogy a hatósággal szemben van hatásköre." A világos következtetésed téves, ha az OM hatásköre csak a vizsgálódásra jogosítja fel, mert az nem a hatósággal szembeni hatáskör.
