Sokunk életét megkeserítik a hasfájások, puffadások, epegörcsök, amik az epekövek meglétével járnak. Mit tegyünk hogy megelőzzzük, illetve ha már megelőzni nem tudjuk? Epeköves diéta? Az epekövek feloldása? Műtét? Laparoszkópos vagy hasi feltárásos? Milyen az élet a műtét, vagyis az epehólyag eltávolítása után?
epeholyag kiveve. majd a kovek es "csovek" muteti uton eltavolitva /vagas/, kb egy eve. es most ujra erzem hogy hasonloak a tunek mint amikor koveim voltak...
Meg nem szantam ra magam az ultrahangra...
Volt mar valakinek hasonlo? egyev utan lehet ujra mar muteni?
Nehéz tanácsot adni, azt irod hogy eddig nem okozott semmi problémát a kő, ill a kövek.Lehet ezután sem fognak...... de az is lehet hogy pár év mulva fognak. Én mindenesetre nem kapkodnám el, átbeszélném egy sebésszel.
Sziasztok! Lenne egy nagy dilemmám: szerintetek bevállaljam e a műtétet minél előbb, vagy pedig halogassam még? Ugyanis epeköveim vannak (számos, azaz sok), nem tudom pontosan mióta, de már jó rég óta, lehet, hogy már 10 évnél is régebb óta (hasi ultrahangon vették észre anno)... A háziorvosom szerint minél előbb meg kellene műteni, és ami a műtét mellett szól, hogy bármikor jöhet egy epegörcs, elzáródhatnak az epeutak, vagy még rosszabb ugye (ezt gondolom itt nem kell részleteznem)... Viszont ami ellene szól, hogy már hosszú évek óta ezek megvannak, és eddig még semmilyen problémát nem okoztak, lehet, hogy még sokáig nem is okoznak...
Ha minél előbbi műtétre adom a fejem, akkor a márciusi vérvételt (ami évente egyszer a pszichiátriára kell) össze kell hangolnom a műtétes vérvétellel (vagyis hogy ne szúrjanak meg rövid időn belül kétszer), ezt (is) a háziorvosom javasolta... Valamint akkor márciusban valószínűleg le kell mondanom egy pesti útról, amit már nagyon régóta tervezek... És a műtétet én biztosan NAGYON nehezen fogom viselni, ez sokkal komolyabb műtét, mint a anno a körülmetélés, én már annál is meg akartam halni, szóval ennél bele sem merek gondolni, hogy mi lesz... Anyukám azt mondta, hogy várjuk meg, amíg ő nyugdíjas lesz, ami még másfél-két év, de lehet, hogy már nincs annyi időm... Ez a nagy baj, hogy (gondolom) ezt senki nem fogja tudni nekem megmondani, hogy mikor okoznak majd problémát ezek az epekövek...
Egy kis update. Pont ma egy hónapja, hogy mutottek. Teljesen rendben vagyok. Hasmenés egyáltalán nem volt azóta sem ,hasfajas sem bár utosebb kajaknal (pörkölt, vagy zsírosabb leveles tésztás, stb) picit morajlik a hasam, hallom, ahogy korog zubog, de az is elmulik hamar. A sebeim is szépen begyogyultak. A koldokomnel lévő seb viszont a mai napig érzékenyebb, intenzív mozgás után (nem edzés) érzem hogy ott van. Egy hete pl picit szurkalt is és konkrétan a varrat alatt, mögött befelé a hasam felé, picit mintha még is lenne duzzadva ahogy megnyomom. Remélem, hogy ez is rendeződik hamar, mert szeretném folytatni az edzést és nem tudom, hogy mikor lehet kimondottan a hasizmot terhelni.
Ezzel az esettel se fogják reklámozni az egészségügyet azt hiszem. Mindenesetre érdekes milyen szempontok befolyásolják azt a gyógyítás milyen irányba menjen. Vagy ne menjen. Ezt csak úgy zárójelben nem epetéma. Tamás barátomnak ajánlom ezt a cikket ha már sok mindenről beszélgettünk egy kis érdekesség.
Ez a másik történet mikor halvány fogalma sincs a páciens problémájáról. Pánikbeteg, vagy érzékeny bél szindrómája van. Mindkettő kellően megfoghatatlan téma ahhoz bármilyen ügyre rá lehessen fogni. Ha nem áll ki az illető hátából egy konyhakés akkor diagnózisnak elmegy. :)
Egyébként amennyi epebajos van túl nagy Sherlocknak nem kellene lennie egy orvosnak ilyen tüneteknél epe mint gyakori eset és egy olyan kivizsgálást javasolni. Mindenesetre valószínűbbnek tűnik mint az érzékeny belei , vagy a pánik van éppen a halálán így laikusként gondolkodva. :)
Én is hasonló helyzetben vagyok, nekem dec. 12-én volt a műtétem (szerdán) és következő kedden már dolgoztam (itthonról csak). Én a műtét kapcsán kicsit kevesebb kellemetlenségre számítottam (szintén laparoszkópos műtét volt), de azért azt a néhány rosszabb napot ki lehetett bírni.
Nekem epeköves rohamom 1x volt összesen, de én tudtam, hogy számos nagyobb (1-1,3 cm) kövem van.
Az evéssel egyáltalán nincs gondom (karácsony után sem), viszont a műtéti terület még fájdogál - főleg intenzívebb mozgásnál. Mivel volt egy minimális sérvem is és az is "javításra" került, ezért a számomra normális mozgással, sporttal ki kell várjam az egy hónapot. Őszintén szólva nekem a legnehezebb a dologban.
Új vagyok itt a fórumon. Pont egy hete mutottek meg epekovel laparoszkopos eljárással. Hétfő óta itthon labadozom és szerencsére gyorsan gyogyulok, hétfőn lesz varratszedes. Két éve volt az első rohamom egy nagy adag hagymás gyros tál után. Akkor azt hittem, hogy infarktusom van, pont olyan tüneteket produkált.
A második roham pont egy éve volt, szintén hagymás étel, körözött elfogyasztása után. Délelőtt 11-tol este 18 óráig szenvedtem, ügyelet kijott, EKG fel, de semmi baja szívemnek a grafikon is tökéletes volt. Az ügyeletes doki magamra hagyott hogy uram, semmi szervi ön bizony panikbeteg. Tudtam, hogy az kizart, és elhataroztam, hogy utána járok.
Idén volt gyomortukrozes (refluxra is gondoltam) de az negatív lett, tökéletes a gyomrom.
Aztán ultrahang és bingo!!! 6 db 5-6 mm-es kövek. Döntés, műtét. Az uh novemberben volt dec 7-en 11:30-kor már toltak is be a mutobe. Úgy döntöttem hogy kihasznalom a tünetmentes időszakot és a december végi nyugodtabb heteket és gyorsan tulesek rajta.
Ugyan tüneteim, gorcsom egy éve nem volt, de nagyon örülök, hogy túl vagyok rajta.
Dietazom, de nem viszem túlzásba. Ma már ettem rakottkrumplit, persze nem a zsírosabb részét és grizgaluska levest is
Figyelem a szervezetem reakciojat, és ha valami nem tetszik akkor azt nem erőltetem.
Óvatosan és nagyon pici adagban a zsírt is viszem be, de tényleg figyelve. Tudja csak a szervezetem hogy bizony a zsírral is kell majd találkozni és ne akkor érje sokk, amikor letelik a 4 hét "Diéta" Eddig semmi bajom, gorcsoles és rohanás a WC-re is csak egyszer fordult elő.
Osszessegeben mindenkinek azt mondom hogy ne várjon a műtétre ne halogassa, mert tenyleg semmi extra, gyorsan fel lehet épülni és utána semmivel nem lesz más az eletminoseg, mint előtte volt, leszamitva, hogy nincs több epegorcs !!!
Valószínű, hogy arányaiban gyakoribb a zsírok túlzott fogyasztása , ráadásul egyoldalúan , kevés mozgással , vagy rendszertelenül sok verzió.
Epebetegeknél is ez előferdül biztos gyakran . De azért az egész gépezet ennél sokkal bonyolultabb.
Pl csak a táplálkozás részére a zsír milyen rosttartalmú kajákkal együtt van fogyasztva. Mondjuk ha egy mcdonaldsos zsömlével és 2 hagymakarikvál iszonyat zsíradag az más egy kicsit mint kolbászos tojásrántotta házikolbásszal, házitojással, korpás zabpelyhes kenyérrel, nagy adag saját kertben termett zöldséggel, és leöblítve mondjuk magas zsírtartalmú tejből készült tejeskávéval. :) Más ez így együtt zsír minőségében is , körítésben is hozzá magas rosttartalommal együtt fogyasztott zsír egész más élettani hatás és a többi.
Ellenben mondjuk a transzzsírokkal ami rettentő egészségesnek kikiáltott kajákban bőven van. Amik nagyon zsírszegény margarinok növényi zsírokkal az kell az embernek. Kutya se eszi meg több esze van. Pedig nem reklámozták neki az egészséges kaját. :)
Aztán vannak ilyen pittyputtyok a kaján túl pl a bőr barnulása során koleszterint használ a szervezet. Rendszeresen a szabadban vagy mint jelenség ez is mindennapos.
Akkor ezek csak a millió történésből 2-3 . :) Szóval ezek az általánosító leegyszerűsítő dolgok sokszor többet ártanak mint használnak .
Mondod nem eszel zsírosat. Ez önmagában okozhat epeköveket hosszú távon. A zsírszegény táplálkozás .
Többféle módon pl nem ürül úgy a hólyagod hajlamosabb vagy ezért a kőképződésre. Vagy megborul a zsírháztartásod a zsírszegény étkezés miatt és összességében ez az epehólyagban úgy csapódik le koleszterin csapódik ki ott pedig éppen , hogy zsírszegényen ettél.
Pl mikor valakinek koleszterinnel gondja van és azt mondják egyen zsírszegényen könnyen lehet a szerencsétlen még nagyobb zűrbe kerül mert a szervezet megpróbálja ezt kompenzálni és lehet még magasabb koleszterinszint lesz a vége. Arról nem is beszélve ha közben elkezd fogyni is annak a hatása a koleszterinre ahogy bontja le a szervezet a saját zsírját.
Nagyjából ugyanilyen nesze semmi fogd jól dolog az amikor egy már epebeteg embernek azt mondják egyen zsírszegényen. Ezzel azt eléri éppen aznap nem terheli meg az epéjét , csak kicsit messzebb nézve kb azt fogja elérni még súlyosabb lesz az epeproblémája is és sok minden más is.
szia, nekem 2014 ben voltak görcseim meg kövem, 1,5 mm. megmütetten megelőzés céljából mert még nekem sem volt begyulladva a hólyag, igaz utána még kinlódtam vagy 2 évet mire odabent minden helyre jött, néha még ma is vannak meglepetések de igen ritka kop kop kop lekopogjam, nem mindenki egyformán éli meg az epehólyag hiányát, pl fateromnak kutya baja sem lett a mütét óta, muteromnak is kivették vagy 10 éve, szerintem jobb megszabadulni a kőtől hogy nehogy komoly baj legyen később
itt a fórumon megtalálhatod a hozzászólásaimat 2014 től , én is itt táplálkoztam az infókból és sokat lehet tanulni meg segiteni is
Ha nincs kő az epevezetékben akkor max 2 nap kórház és 1 hét otthon (ha nem kell fizikai munkát végezni)
A műtét annyira sem fáj mint egy fogtömés utána a seb fáj belül de kibírható. Nekem fél éve csinálták eddig tökéletesen működik. :)
Nem fog elmúlni az epekő ha már egyszer volt roham főleg ha sokáig tartott. 1.3 cm-es kő NEM megy ki a hólyagból. Ostoba volt aki a "tanácsot" adta a kőhajtásra. Autózásnál azért fáj (nekem is fájt a végén) mert az ülés miatt nyomja a májat a kővel teli epehólyag.
Látom, vannak pro- és kontra érvek a műtét mellett és ellen is. Vajon mi lehet a helyes megoldás az esetemben?
Évek óta - több mint 3 - ismert az epekövek megléte, több, kb. 1 cm-es 2015-től uh-gal igazoltan. Nem vagyok elhízott, az elmúlt 10 évben átlag heti 3x sportolás (futás, jóga, plusz az évszaktól függően úszás, korcsolya, sízés), normál vegyes étrend, nem eszem zsírosat, mert sosem szerettem.
Most októberben először brutális epegörcs, 3 napig alig tudtam kikelni az ágyból, újabb uh.: számos, max. 1,3 cm-es epekő, epehólyag gyulladás nincs. MINDENKI műtétet javasol (mondjuk úgy, hogy prevencióként) és én sem szeretnék több ilyen epegörcös sztorit magamnak. Azóta amúgy semmi - étkezéssel összefüggésbe hozható - bajom, bár még jobban figyelek az étkezésre. Néha szúrkál a jobb bordaív alatt, hosszabb autózás során szintén, mozgás, sport közben is.
Kaptam néhány házi epekőhajtásra javasolt módszert is, de őszintén szólva az nagyobb tortúrának (és mellesleg nem teljesen veszélytelennek) tűnik, mint egy műtét.
No meg az is érdekes lenne megtudni, hogy mitől nem nőne semmit? Mert ugyebár van egy két ember, akinek nem nő epekő (nincs is ideje rái, vagy nem tud stb).
Az ősemberes példa egy feltevés. Ez a fajta homok, apró kő eltávolítás egy hipotézis, ami ellenőrzést igényel. Én nem tudom megcsinálni, te és kollégáid meg nem érdekeltek a megelőzésben.
