Mivel többségében háziállatokkal kapcsolatos témák vannak a csúcson, picit nekem hiányozni kezdtek az igazi vadak. Ezért is nyitottam meg ezt a topikot, ahová jöhet minden, ami kerítésen kívül van. Netán kerítésen belül, ámde mégsem egészen odavaló (és nem a rendőrséget hívjuk észrevételükkor ;-) A bogaraktól kezdve a ragadozókig bárkit becincálhattok ide.
Legtöbbünk találkozik a kirándulásai, túrái során olyan állatokkal, amikről szeretne többet tudni vagy legalábbis nevén „szólítani”. Persze vannak olyanok is, amiket a többség felismer (őz, vaddisznó, róka vagy éppen bükk, gesztenyefa), de mondjuk a lábnyomaikkal, netán hangjukkal már gondban vagyunk.
Tehát jöhet ide minden, írások, beszámolók, kérdések és képek, amik az élővilág „vadabbik” részéhez kötődnek.
Elnézést a POCSÉK minőségért,igy sikerült közben meg a "modell"lelépett....de MIFÉLE BOGÁR EZ?Barna és kissé lapitott oldalt tehát nem olyan "kövér"mint szarvasbogár.De nagy méretű...
>>Kb. olyan részek voltak némelyikben, hogy azok az állatok, amelyeknek három lába és két farka van, azok a négy lábú egy farkú és a két lábú faroknélküliek között helyezkednek el. Lelkiismeretes és teljességre törekvő volt, az tény.
A két lábú, faroknélküli cickányszerű állatok iránt némi szánalmat érzek, vajon Aldrovandus mit ír az életmódjukról? (a lelkiismeretes kutatónak van lelke is:)
A háromlábúakkal viszont hideg vagyok, mint a kő: ők csak bicegjenek!
Éppen a biológia szakom végefelé járok, igaz, erősen nyögvenyelősen, s ennek rengeteg betű egymás mellé tételével igyekszek eleget tenni. Az imént kezembe akadt Aldrovandus egy régi munkája, amelyből Entz Gézáék az idézetet a pókegérrel kezdték. Így késő éjjelre járva ez a név önmagában felért egy gyönyörrel, főleg azután, hogy elolvastam egy-két kezdeti rendszertanász munkáját a lábak, kezek, tőgyek, mellek, fogak, farkak megléte és hiánya alapján felállítva. Kb. olyan részek voltak némelyikben, hogy azok az állatok, amelyeknek három lába és két farka van, azok a négy lábú egy farkú és a két lábú faroknélküliek között helyezkednek el. Lelkiismeretes és teljességre törekvő volt, az tény. Mindenesetre aki hozzám hasonlóan nem tudta volna, annak itt a mankó: a pókegér az cickány. Mint kiderült, Aldrovandus nevezte araneusnak az egyik cickányt, s ezt a nevet vette át Linné is (lásd Sorex araneus, erdei cickány).
Én meg Szentendrén, a Bükkös-patakban látok kockássikló-tömegeket (nem télen), azok régen is ott voltak? Korai könyvek azt írják, hogy ez a faj kizárólag nagyobb tavainkban él.
Geóból:
„Brit kezdeményezésre megcsodálható a természet úgy, ahogy azt a nagy művészek száz éven át a kamerával megörökítették: www.wildfilmhistory.org címen olyan filmek tekinthetők meg, mint a víz alatti filmezés úttörői, Jacques Cousteau és Hans Hass művei.Továbbá a nagy mesemondók, így Bernhard Grzimek, David Attenborough., Gerald Durrell, Hans Christian Alsvik, Hugo van Lawick beszámolói sok más alkotással együtt - a műfaj mérföldköveit jelölve.”
A nómenklatúrától függetlenül, hogyan lehet megkülönböztetni a fiatal pettyes gőtét a fiatal tarajos gőtétől? Én is fotóztam a nyáron egyet, és nem tudom biztosan eldönteni, melyik.
Ha már ilyen szabatos szeretnél lenni fajneveket illetően, akkor azt sem árt szem előtt tartanod, hogy a magyar neveket nem írjuk nagybetűvel. Tehát nem Pettyes gőte, Alpesi gőte, hanem pettyes gőte, alpesi gőte.
Valamint a berni egyezmény is kisbetű, vagy ha "intézménynév", akkor Berni Egyezmény.
A Pettyes gőte átsorolása azért elfogadottabb (Triturus --> Lissotriton), mert létező nembe sorolták át, elsősorban az életmódjára jellemző jellegzetességek miatt. Az Alpesi gőténél már valamivel zavarosabb a helyzet, hiszen utolsó előtti átsorolásakor (Triturus --> Mesotriton) kivették a Triturus nemből, és az egyedi jellegzetességei, illetve a sok alfaj miatt (Tíz ismert és már besorolt, és további feltételezett alfajok), egy külön, saját nembe sorolták be. A mostani utolsó átsorolása azért nem terjed el (Mesotriton --> Ichthyosaura), mert egy olyan nemből, amiben egyedül van, átsorolták egy olyanba, amiben szintén egyedül van. Tehát gyakorlatilag csak a nem elnevezése változott, biológiai, jelentősége nincs az átsorolásnak. A taxonlisták követésének is elég érdekes a gyakorlata. Nálunk a mai napig a régi neveket használják, pedig az alpesi barátunk, az óta kétszer is átsorolódott. Az európai gyakorlat azt mutatja, hogy sokkal előbb veszik át az új tudományos neveket. Hazánkban feltehetően a Berni egyezményben szereplő (1979!) tudományos nevek miatt nem akarnak újítani, az azóta változott tudományos neveken (ez csak vélemény). Gyakorlatilag minden ország a saját maga által elfogadott tudományos nevet használja, és az is gyakori, hogy az egyik honos faj nevét az egyik, míg a másik honos faj nevét a másik taxonlistáról veszik át. Ez azért bosszantó, mert annak ellenére, hogy tudományról beszélünk meglehetősen nagy a fejetlenség, és nincs kialakult gyakorlat a tudományos nevek tekintetében. Ami a kétéltűeknél most még jobban érezhető, hiszen az Amphibian Ark programsorozat keretében ismét előtérbe kerültek. És újra érezhetővé vált, hogy nemcsak, hogy egyes fajokról nem tudjuk biztosan, hogy hol élnek (a mai napig nem bizonyított, hogy Magyarországon, az Aggteleki-karszt térségében honos faj-e a Kárpáti gőte), és esetenként hány alfajjal rendelkeznek, de azoknál a fajoknál, és alfajoknál is eltérnek a tudományos nevek, amiket már ismerünk.
Miből állapítható meg, hogy fiatal? A kifejlett példányok ugyanekkorák.
Régen sok pettyes gőtét tartottam. Idén tavasztól őszig is élt nálam négy példány. Két hím, két nőstény. Tavasszal párzottak, tehát nem ideiekről van szó. A nőstények néznek így ki, a hímek pettyesek, és nem csak a tavaszi nászruhájukban, hanem egész évben megmaradnak rajtuk a kis sötét pettyek. A képen látható példányon egy darab petty nincs, innen lehet tudni, hogy nőstény.
Most szakmailag! Akkor ki, milyen taxonlistát követ? Két helyen is az Ichthyosaura genussal találkoztam a Mesotriton helyett, viszont a Lissotritont mindkét helyen használják? http://www.hylawerkgroep.be http://www.herp.it
Azt hittem, hogy a „zagyválás”, a belinkelt keresési eredményben megjelenő gote.hu oldalra vonatkozik, és csak ezért reagáltam rá. Ebben az esetben pedig én leszek az, aki elnézést kér, hogy off-olta a fórumot, személyes megszólítatás vélelme miatt.
További szép napot!
Kedves Sasos! A hitelességről annyit, hogy hiába kerestem a Gőtelap szerkesztőjéről információt, csak annyit találtam, hogy "Csupán egy gőtetartó, aki megszerzett tapasztalatait, és információit szeretné megosztani másokkal". Ez nem erősíti az innen szerzett infók hitelességét. A Texas Chris által linkelt lap a Triturus nemzetségnevet használja, csakúgy mint az MME-KHVSZ. Első körben nem kutattam tovább az oldalon, így nem találtam rá az új besorolást tartalmazó lapra. Jó húsz éve nem követem szorosan a kétéltűek taxonómiájának alakulását, így nekem is új a Lissotriton és Mesotriton genus. Mivel ezen az oldalon nem találtam semmit arról, hogy mely taxonómiai szervezet, mikor vezette be ezeket, és vajon az illetékes magyar plénum átvette-e használatukat, hát ez itt csak magánvélemény. Függetlenül attól, hogy valójában helytálló-e! Amúgy vannak cikkek pl. az Acta Naturalia Pannonica-ban 2007-ben megjelent, Trócsányi et al.: A Mecsek kétéltű- és hüllőfaunája című is a Triturus nevet használja, ami arra utal, hogy még ez az elfogadott nálunk.
A zagyválást pedig a "Szerintem Tarajos gőte, de a magyar országon élő gőtéknek 3 alfaja van" kissé ellentmondásos mondatra vonatkoztattam!
