Van benne valami amit mondasz. De szerintem 2 20cm es vastag grafitrúd nem párolog el olyan könnyen és mivel a grafit az egyik legjobb hővezető és hamar leadná a környezetének, hogy ne érje el a 3000 celsiust, de márt meglegyen a szükséges 1000-2000 fok (De az is lehet hogy nem).
A hőmérséklet és a nyomás meg lenne és nem párologna el szerintem, márt csak azért se mert a csőben nincs sok oxigén, belül kitölti a szén meg a robbanóanyag (és az a maradék kevés oxigén nem égetné el az összes szenet, több ott a szén mint az oxigén).
Mostanság a legjobb módszer olvadt vasban elkeverni a grafitot, és szilárdulásig lehűteni. Ilyenkor az összhúzódás miatt nemtom hány millió Bar nyomás keletkezik.
Elég apró gyémántszemcsék születnek. Nem tudom, hogy utána hogy veszik ki a szemcséket a vsból, talán savval lemaratják?
Aranyos ötlet, csak kivitelezhetetlennek tűnik. Hidd el, pont elég, hogy a grafit 3000 fokon ég. Egy ilyen robbanásban bőven van ekkora energia, a grafitod úgy égne el, hogy öröm nézni. A gyémánt kristályszerkezetének kialakításához tudomásom szerint nemcsak nagy nyomás, hanem magas hőmérséklet is szükséges, nyilván oxigén teljes hiánya mellett. Maga a kristályos gyémánt is elégethető 1700 fokon ha jól emlékszem. Az atombombában milliszekundumok töredékéig kell együttartani az anyagot, ráadásul utána nem érdekes, hogy az eredmény olyan fokra hevül a kémiai robbanástól hogy gőzzé válna, hiszen ott a láncreakció miatt kő kövön nem marad majd. Itt meg utána még ki is szeretnéd szedni az eredményt a robbanás centrumából.
Hát a kétoldali berobbantás fokozza a nyomást és a hőt (az atombombát se 1 oldalról robbantják be). A gyártása pedig nem lenne túlságosan költséges (fémrúd, robbanóanyag[otthon is előálítható :P], és 2 rúd szén ). A robbantás nem lenne különösen veszélyes se mivel előtte jó messzire mennénk és egyébkéntis víz vagy föld alatt robbanna (a nagyobb hatás elérése érdekében). Aztán a nyers paracknyi gyémántot eladod 1 csiszolónak 100 000-200 000ft-t biztosan ér (ha nem elég sűrű hát mégegyszer berobbantjuk).
A vizes ötlet nem rossz. Lehetne egy olyan tartály, ami felfelé keskenyedik. A felső részén egy kis dugattyú van, aminek a külső felén van a grafit, azt meg kivűlről brutálisan megtámasztod (meg persze a tartályt is). Aztán robbantassz egyet a tartályban.
Az eredeti elképzelésednél különben felesleges két robbantás, elég, ha a másik felét lerögzíted. Így azért egyszerűbb, és a hatás ugyanaz. :-))
Amúgy szerintem felesleges a próbálkozás. Azért felesleges, mert biztos, hogy a gyártás drágább lesz, mint a természetes gyémánt ára. Magyarán: nem éri meg. Egy kicsit veszélyesnek is tűnik a dolog. Viszont érdekes, így kísérletnek nem rossz.
-A csőt én se vasból képzeltem el hanem valami keményebb acélból. Egyébként láttam a discovery-n hony ha a robbantás vízben történik megsokszorozza az erelyét (a robbanás tovább tud érintkezni a célfelülettel).
Szupermennek sajnos nemtudom a számát. És Metropoliszt se találtam a térképen.
Nem grafit vagy szénporra gondoltam, hanem rúdra. A gömmbérobbantás jóbb lenne csak iszonyat nehéz kivitelezni, amíg ez csak 1 átalakított csőbomba :).
De a csövet el is áshatjuk és az is megsokszorozza az erelyét.
Egyébként még 6 éve jártam is az izraeli gyémántközpontba és levetítettek 1 filmet is ami a gyémánt csiszolás és előállításról szólt. Nemtudom hogy Herr x milyen lepukkat magyar orosz laborban járt, de én 1 se a filmbe se máshol nem hallottam hogy 1 felkészült laborba ilyen robbanások történnek. Azt viszont nem értem hogy az oxigént mért kell kizárni? Talán hogy ne égjen el a grafit? Nemhiszem hogy olyan sok oxigén lenne bent ami az egész grafitott föléli, de a grafit 3000 fokon ég el úgyhogy ettöl nincs sok félnivalónk, de a kedvedért próbálkozhatunk szénnel is.
Mitől nem fog elégni a robbanásban a grafitpor, ami eléggé éghető anyag?
Hogyan zárod ki a zoxigént?
Mellesleg igen finom grafitpor kellene. Ja és nem ártana méretezni a robbanást sem, hogy meglegyen a megfelelő nyomás, de még nem repül levegőbe a ház.
UI: Jártam már gyémánt gyártó laborban. Brutális gépek voltak és volt amikor nem bírta az "edény" a nyomást és szétrobbant a nyomástól. A fal sok helyen úgy nézett ki, mintha megsorozták volna géppuskából.
Szóval inkább ne.
Ékszergyémántot meg felejtsd el, mert ahhoz nagy tisztaságú szénpor kellene. A legkisebb szennyeződés is elszínezi a gyémántot. Ja és ha 5g szénport teszel az eszközbe, nem egy db. 5 grammos gyémántod lesz, hanem sok kicsi.
Javaslom, hogy mielőtt nekilátsz, mélyedj el az anyagismeret tárgyban.
A robbantás jó, de a vasrúd gyengítené a frontszerű lökéshullámot a tehetetlenségénél fogva, másrészt túl puha. Magyarán a keletkező energiát az enné meg, a szénre kevés jutna. Valami keményebb és kisebb tehetetlenségű anyag
kellene. Gömbszerűen kellene körbeszorítani a szenet, hogy ne legyen oldalt "kitörési pontja".
A gyémánt elkészítése házilag talán lehetséges 1 pofonegyszerű ötlettel. Az ötlet lényege: mivel tudjuk, hogy a gyémánt szénből keletkezik, nagy nyomás és 1200 celsius fok körüli hőmérsékleten. Mi lenne ha az atombomba berobbantási körülményeit (nagy nyomás és hőmérséklet) átalakítanánk céljaink eléréséhez, vagyis plutónium helyett szenet vagy grafitot tennénk a szerkezetbe. Pl.: 1m hosszú vasrúd (ami vastag is) két szélére 25-25cm hagyományos robbanóanyagot helyezünk, utána 20-20 cm szenet vagy grafitot teszünk. Nagyobba: http://www.tar.hu/asas01/gy.JPG . Utána a kétoldali robbanóanyagot 1szerre berobbantjuk!!! A hatalmas nyomás és hőmérséklet hatására pedig értéktelen szenünkből gyémántot nyerünk.
A hozzászólásokat és ötleteket várom! (nem hülyeséget)
