"Minimum triviálisnak számított az adott korban Magyarország szerte, tehát a hun-székely-magyar rokonságot nyelvre vonatkoztatva is értették ezekben az időkben."
"Ezt ki vitatja?
Csak az a XVI. sz. triviális nézet semmi nem bizonyít a m. őstörténettel kapcsolatban."
_____
Örvenek, hogy nem vitatod.
Akkor már a második pontra kellene valami érdemi válasz, mert így a "XVI. sz. triviális nézete" a hun-székely-magyar nyelvi azonosságról, szebenáll a történeszek által hangoztatott triviális nézettel, miszerint: A magyarság sztyeppei népként nem volt etnikai/nyelvi alapú és azzal pedig még inkább, hogy a Hungarus-tudat országhoz való kötődés volt csupán, nemzetiségre, nyelvre való tekintet nélkül.
Tehát akkor, erre mi a válasz?
2. Nagyon fura a nyelviség emlegetése, amikor a történészeink által únásig imételve hallhatjuk, hogy sem a sztyeppei népeknél, sem Hungáriában nem a nyelvi hovatartozás volt meghatározó. Akkor meg miért? Kinek volt fontos?
"Mahmúd saját bevallása szerint Usztulni Belgirád (Székesfehérvár) városának elfoglalásakor egy latin nyelvű könyv került a kezére, amely Ungurusz tartomány történetéről szólt. Ez azonban egy irodalmi fordulat is lehet. A mű tanulmányozása során kiderült, hogy Mahmúd alapvetően Thuróczy János Magyarok története című krónikájának felépítését követi. Ezt egészítette ki a Iustinus-féle Nagy Sándor történettel, amelyet a műve elejére csatolt. Ezen kívül terjedelmes részletek találhatóak benne a tatárjárásról. Csakhogy Thuróczy munkájával együtt jelent meg nyomtatásban Rogerius: Siralmas ének című munkája, amely pont a mongol invázióról szól. Ennek nyomán feltételezhető, hogy Mahmúd egy nyomtatott Thuróczyt használt fel a Tárih-i Üngürüsz megírásához. Ezt a feltételezést erősíthető, hogy Mahmúd részt vett egy diplomáciai küldetésben, amelynek során az oszmánok képviselői egy olyan ajándékot kaptak, amely tartalmazta Thuróczy művét."
"Hazai György „rendhagyó publikációnak” nevezte, amely a legalapvetőbb szövegkritikán alapuló fordítás igényeit sem elégíti ki. Geönczöl Gyula és Grandpierre K. Endre is elégedetlen volt a megjelent munkával, álláspontjuk szerint valakik szándékosan belehamisítottak a szövegbe, hogy hiteltelenítsék azt."
:-DDD
Ez milyen ismerős!
"A Tárih-i Üngürüsz manapság már bárki által hozzáférhető, tanulmányozható. És bár úgy tűnik, hogy a magyar őstörténettel kapcsolatosan nem állít mást, mint a többi magyar krónika, mégis fontos része a középkori krónikairodalmunknak, mert egyedülálló módon oszmán-török környezetben maradhatott fent."
Az a gond, még ha az egész Tarih-i Üngürüsz nem érne egy fabatkást sem, ez a kitétel akkor is érvényes.
Érvényes, mert nem fiktív szöveg. Nyilvánvalóan korábbi magyar krónikáknak megfelelő tartalom, ám ezt mégis nyelvi megfeleltetéssel mutatja be.
Miért?
Hogy jól értsd. Ez a kitétel ha egy rovópálcára is lenne írva és nem a TÜ-be, akkor is foglakozni kellene vele, hacsak nem a "cancel culture" hívei vagytok.
(Utóbbira nem kell válaszolnod, van véleményem erről is.)
Ott vannak a kutatói vélemények: SB, Klima, Vámbéry, Budenz.
Ezzel szemben mit tudsz felmutatni?
Semmit.
"Minimum triviálisnak számított az adott korban Magyarország szerte, tehát a hun-székely-magyar rokonságot nyelvre vonatkoztatva is értették ezekben az időkben."
Ezt ki vitatja?
Csak az a XVI. sz. triviális nézet semmi nem bizonyít a m. őstörténettel kapcsolatban.
LGy meg tévedett (és nem csak ebben). Bálint Csanád kedvelte az öreget, de a tud. végkövetkeztetése lesújtó a profról.
Vámbérynak és Budenznek tökéletesen igaza volt: a Tarih-i Ungurus a magyar őstörténet szempontjából nem érdemel különösebb figyelmet."
Szóval, sakkmatt.
a, ezért felesleges személyeskedni ;-P
---
Lehet csűrni, csavarni a szót, de attól még mindig nincs egy értelmes érved arra, hogy hogyan kerülhetett bele egy külföldi krónikába nyelvi azonosság a korábban érkezőkkel az 1500-s években.
1. Minimum triviálisnak számított az adott korban Magyarország szerte, tehát a hun-székely-magyar rokonságot nyelvre vonatkoztatva is értették ezekben az időkben.
2. Nagyon fura a nyelviség emlegetése, amikor a történészeink által únásig imételve hallhatjuk, hogy sem a sztyeppei népeknél, sem Hungáriában nem a nyelvi hovatartozás volt meghatározó. Akkor meg miért? Kinek volt fontos?
3. A fenti érveket figyelmbe véve, egy nagyon fontos plusz információ van ebben a krónikában amit nem lehet minden magyararázat nélkül hagyni.
Maradjunk tárgyilagosak László Gyulával szólva:
„Az Akadémia által elfogadott finnugor származtatás száműzte a kutatók érdeklődési köréből mindazt, ami ellentmondott volna a tannak, és ez az egyoldalúság mind a mai napig uralkodik a magyar őstörténet kutatásában: a régészek szinte csak illusztrációkként szolgálnak a nyelvtudomány tételeihez."
Egyébként meg nagyon szomorú, hogy az interjúban LGy csak parasztvakításra tudta felhasználni a TÜ-t, olyanokkal szemben, akik nem néznek alaposabban utána dolgoknak. Nem egy elegáns megoldás!
De neki fontosabb volt, hogy bizonygassa az igazát...
Neki pontosan kellett tudnia, hogy a TÜ őstörténeti része egy méretes konfabuláció, mivel
akkor már 10+ éve hozzáférhető volt a teljes fordítás.
"A másik elgondoltató elem a tatárok felbukkanása a Tarih-i Ungurusban. Ez ugyanúgy datáló erejű, mint Szuzdal említése Anonymus által. A török nyelven író szerző aktualizálta a szöveget, a politikai viszonyoknak megfelelően kiírta belőle az oroszokat és Kijev városát, és beletette a tatárokat. Ha a Tarih-i Ungurus ezen szöveghelyének mintája valami ősi magyar krónika lett volna, abban a tatárok bizonyosan nem szerepeltek volna. A tatárok említésén kívül pedig más érdemi információ ebben a szövegrészben nincs. Összefoglalva: a szövegben nem található olyan megőrzött hagyományból eredő réteg, amely bizonyítaná, hogy a Tarih-i Ungurus szerzője egy Anonymus gestája előtti régi magyar krónikát is fölhasznált volna.
Vámbérynak és Budenznek tökéletesen igaza volt: a Tarih-i Ungurus a magyar őstörténet szempontjából nem érdemel különösebb figyelmet."
"Nem tudsz olyan elismert kutatókat mutatni, akik komolyan vennék a TÜ kitalált személyekkel és anakronizmusokkal teli őstörténeti részét." Itt le is zárható a történet.
Még mindig nem éred, hogy mi a különbség népcsoportok rokonítasa, meg konkrét nyelvi azonosítása között.
Tudod azert fura ez, mert általános vélekedés szerint sem a sztyeppei népeknél, sem a krónika krletkezésének idejében Hungariában nem a nyelviség volt meghatározó. Ennek ellenere, többször is szerepel ez a műben. Szóval ennek kétlem, hogy pusztán a szárnyaló fantázia lenne az oka. Pont hogy túl hangsúlyos, a fiktív részekhez képest. Ez a történet váza.
Teljen mindegy mit gondol S.B. a tény az, hogy nem hagyható teljesen figyelmen kívül egy nyelviségre kitérő külföldi krónika.
Véletlennel, puszta fantáziával magyarázni, nem érv és minden bizonnyal nem is igaz. Minimum az akkori közvélekedésnek megfelelő infóknak kell lenniük.
