A Második Szentély makettje. Avi Yonah, a Héber Egyetem professzora készítette, a topikban látható minden Jeruzsálem makettel együtt. Az ókori Jeruzsálem tudományos makettegyüttese a jeruzsálemi Holy Land Hotelben látható.
Kr.e. 586-ben Elő-Ázsia legnagyobb birodalmának uralkodója, Nabukondozor megostromolta a várost. Leromboltatta Salamon templomát, a zsidókat pedig birodalma fővárosába, Babilonba hurcoltatta. Kr.e. 516-ban, Cirus perzsa király legyőzi a babilóniakat, hazaengedi a fogságból a zsidókat. Megengedi, hogy új városfalakat, és új templomot építsenek. A babiloni fogságból visszatért zsidó száműzöttek Kr.e. 520 körül újjáépíttették a templomot. Kr.e. 332-ben Nagy Sándor elfoglalja Jeruzsálemet. Antiochos Epiphanész (Kr.e. 175-63) Palesztinában oltárokat emelt a görög istenségeknek, a jeruzsálemi templomban Zeusz képét állíttatta fel, lakosság nagy részét felkoncoltatta. Epifanész a legkegyetlenebb módon a zsidó hit elnyomásán fáradozott. Ez vezetett végül a Makkabeus (Hasmóneus) felkeléshez Kr.e. 168-ban. A véres üldözés következtében felébredt a nemzeti öntudat. A Makkabeusok Júda vezetése alatt felvették a küzdelmet a szabadságáért Kr.e. 164-ben elfoglalták Jeruzsálemet. A zsidóság mondái szerint a kevés templomban talált szentelt olaj (a többibe a görögök belevizeltek) az újra meggyújtott menórában 7 napon keresztül égett, egészen addig, amíg új olajat nem készítettek. Ekkor vált a menóra kegytárgyból a zsidó nép szabadságának jelképévé. Innen ered Hanukka. A héber szó "felavatás, felszentelés"-t jelent.Ez a télközép sötétjében a fény nyolcnapos ünnepe.
Ezékiel fallal körülvett víztározót építtet és alagúttal kötteti össze a város egyetlen nagy víznyertőhelyével a Gihon forással. A Siloah víztározónak köszönheti Jeruzsálem, hogy ostromlásakor nem szomjaztatták ki.
Bocs, de összevonva válaszolok, mert engem is 5 percenként enged be ez a bölcs rendszer. :-(
npann:
Kár, hogy nem a teljes szöveg van a lapon. Így nem lettem tőle okosabb.
Quedrák:
Az a helyzet, hogy én nem, vagyok régész, és történész hallgató. Nagyon valószínű, hogy arról amit kérdeztél, Te többet tudsz, mint én. Én arra tudok tippelni, hogy talán a Templomhegy, a mostani Haram El-Sharif alatt kéne keresni azokat a rétegeket, de az muzulmán fennhatóság alatt áll, ami - úgy tudom - tiltja az ásatásokat.
Én úgy tudom, hogy bár a Tell-el Amarnai levelek közül hat darabot is Jeruzsálemből címeztek, a régészek nem találták meg a Kr. e. 14. századi rétegeket. Vagy azóta már más a helyzet?
A Moriah-hegyen lévő sziklán készült feláldozni fiát - Izsákot - az Úrnak Ábrahám, kb. négyezer évvel ezelőtt. Ma az Omar Mecset áll felette, amelyben a szikla ma is látható.
Örülök az új topiknak, remélem sok hasznos információ fog gazdát cserélni. Addig is, a kérdésem: hol vannak jó fényképek, esetleg helyszíni beszámolók Jeruzsálemről?
Jeruzsálem három világvallás fővárosa. Minden idők legrangosabb csúcstalálkozójának leendő házigazdája. A zsidók ide várják a Messiást, a keresztények és a mohamedánok pedig Krisztus, illetve Mohamed visszatértét. A Jeruzsálem név nagy múltra tekint vissza. Jelentését a nyelvészek többsége a salim, salem szavakkal hozza összefüggésbe. Az Egyiptom diplomáciai levelezését őrző Tell-Ámárná-i levéltár Kr.e. 15 -14 századi nyelvemlékeiben található uru-salim jelentését: a béke városa később sem szorította ki más. Itt van a Szikla. A Moriah-hegy darabja, ahol Ábrahám feláldozni készült fiát, Izsákot, s ahol ezer évvel Krisztus előtt Salamon király az Első Templomot építtette. Ezt Kr.e. 586-ban lerombolták. Jézus már a Nagy Heródes által építtetett Második Templomot láthatta. E szikla fölött állt a Szentek Szentje, erről a szikláról szállt fel lovával a mennybe Mohamed próféta, hogy megkapja a kinyilatkoztatásokat földi küldetése teljesítéséhez. A táltossá avanzsált paci - al Burák - patkónyoma - úgy mondják a mohamedánok - ma is látszik a sziklában. Ez vitathatatlan csoda, mert a keresztesek korának letűntével, az ájtatos lovagok vallásos hevületüknek ellenállni nem tudván, alaposan megvésegették és nem kis részét - hazavitték. Charles Wilson régész, az 1865-ben a szikla észak-déli kiterjedését 17,06, a kelet-nyugatit 12,80 méterben rögzítette. A legmagasabb domborultságánál pedig mintegy másfél méterrel emelkedett a padozat fölé.A Föld Alapköve. Ezen kívül Jeruzsálemben van Dávid király sírja, és a Kótel (Siratófal), a Második Templom - mára egyedüliként megmaradt - nyugati falszakasza. Jézus és Mária sírja, valamint a Golgota. A Siratófal, a Szentsír Bazilika, a Sziklamecset városa.
Imádom az internetet. Valamikor olvasott könyveket veszek elő újra, mert emlékszem olyan dolgokra, amelyek iránt azok felkeltették az érdeklődésemet - de úgy is hagyták. Nem a szerzők hibájából, hanem a terjedelmi korlátok miatt. Ezeknek nagy lelkesedéssel és örömmel nézek utána a neten, és csak ritkán eredmény nélkül. Lassan húsz éve olvastam Rapcsányi László "Jeruzsálem" c. könyvét. Az utúbbi pár napban ennek "hiányosságait" pótoltam: képeket kerestem akkor nem illusztrált elmondásaihoz. Közben arra gondoltam, hogy esetleg más is örömmel venné, szívesen olvasná, nézné, amit találtam. Tehát itt ez a topik, amit szeretettel ajánlok azoknak - akik örülnek neki! :)
Ja! Rapcsányitól sokat "kölcsönöztem". Köszönöm neki!
